Mezőgazdaság
KSH: A fontosabb növények vetésterülete 2025-ben
2025. június 1-jén az ország mezőgazdasági területének nagysága mintegy 5,0 millió hektár volt, ennek 82%-a szántóként, 15%-a gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök a mezőgazdasági terület közel 2,8%-át borították.
“Este jő, szürkül bé!” – Hazafelé indul a zsadányi a Turbucz család kombájnja. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agor Jager
Növekedett a gyümölcsös területek nagysága
Ezév június 1-jén Magyarország területének közel 54%-a, mintegy 5,0 millió hektár volt mezőgazdasági terület. Ennek 82%-a (4,1 millió hektár) szántóterületként, 15%-a (770 ezer hektár) gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület valamivel több mint 2,8%-át borították 1. 2025-ben az előző évhez hasonlóan, kismértékű (1,2%-os) visszaesés történt a mezőgazdasági terület nagyságában. A két legjelentősebb művelési ág kiterjedése egyaránt alatta maradt a 2024. évinek. A gyümölcsök és a szőlőterületek nagysága hasonló mértékben (2,5, valamint 2,4 ezer hektár), de ellentétes irányban változott. Előbbi 2021 óta a legmagasabb értékre (84,4 ezer hektárra) bővült, míg az utóbbi kiterjedése a korábbi évekhez hasonlóan csökkent (57,7 ezer hektárra).
A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz igazodva az ország délkeleti részében, az Alföldön összpontosul. A két alföldi régióban található az összes mezőgazdasági terület 47%-a. Növekedés csak Somogy, Baranya és Győr-Moson-Sopron vármegyékben, valamint Közép-Magyarországon történt 2024-hez képest. Mind a terület nagyságát és a vármegyéhez viszonyított arányát tekintve Békés vármegye a legjelentősebb, ahol a mezőgazdasági terület az országos érték 9,3%-át (467 ezer hektár) adja. Bár az utóbbi évben itt is kevesebb lett (1,6%-kal) a mezőgazdasági művelés alá vont földterület. Az ország mezőgazdasági területének 9,2%-a (459 ezer hektár) Bács-Kiskun vármegyében található, ahol ennek az összes területen belüli aránya 54%, megegyezik az országos átlaggal.
Szélsőséges időjárás
Az egyenlőtlen csapadékeloszlás ellenére az időjárás kedvezett az őszi vetésű növényeknek, azonban fejlődésük a májusi és júniusi csapadékhiány miatt hamarabb lépett az érési fázisba. A talaj mélyebb rétegei a téli hónapokban sem tudtak feltöltődni nedvességgel, így a nyár beköszöntével érkező első hőhullámokkal az aszály az egész országra kiterjedt.
A tavaszi vetésű növények számára kedvező meleg, csapadékos márciusi és enyhén meleg áprilisi időjárást hűvös, száraz május követte. A csapadék területi és időbeli eloszlása is egyenlőtlen volt, főként az Alföld középső részén hiányzott a nedvesség a termőföldekből.
2025 júniusa egyszerre volt a második legmelegebb és legszárazabb a XX. század kezdete óta. Országos átlagban a megszokott csapadékmennyiség mindössze egyhatoda hullott le, miközben a területi és időbeli eloszlása is nagyon egyenetlenül alakult2.
2,3 millió hektáron vetettek gabonanövényeket
Idén június 1-jén az ország területének 44%-át művelték szántóként. Kiterjedt szántóterületekkel Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar rendelkezik, az összes szántóföld több mint harmada (34%) koncentrálódik ezekben a vármegyékben. A szántóterület mezőgazdasági területen belüli aránya egyes dél-, és nyugat-dunántúli vármegyékben, valamint Békésben volt a legmagasabb.
A gabonafélék vetésszerkezeten belüli aránya (az évtized eleji emelkedés, majd visszaszorulás után) lényegében megegyezett a 2020-as évek elején kapott értékekkel. Ebben az évben a vetésterületük alig 6,0 ezer hektárral maradt el a megelőző évitől. Az ipari növények aránya némileg csökkent, de az elmúlt öt év átlagától mindössze 0,8%-kal tért el. A gyökérnövények vetése visszaszorult, míg a száraz hüvelyeseké nőtt, így 2025-ben közel azonos területen vetették az előbbi két csoport növényeit. Az adott évben növénytermesztéssel nem hasznosított (korábban be nem vetett3) területek nagysága, főként a zöldugarnak köszönhetően tovább növekedett.
Hazánkban a szántóterület legnagyobb részén gabonaféléket termesztenek. 2025-ben a 2,3 millió hektáros vetésterületből az őszi búzáé (978 ezer hektár) és a kukoricáé (770 ezer hektár) a legnagyobb kiterjedésű, de jelentős az árpa vetésterülete is (298 ezer hektár). Az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás kedvez az alternatív gabonafélék terjedésének: durumbúzát 15 évvel ezelőtt nem egészen 16 ezer, idén 71 ezer hektáron vetettek (1,4-szer akkora területen, mint egy évvel korábban). A cirok több mint tízszer akkora területet (46 ezer hektár) foglalt el, mint 2010-ben, miközben a köles- és kanárimag vetésterülete is 2,2, illetve 2,8-szeresére emelkedett az utóbbi 5 év alatt.
| Megnevezés | 2015 | 2023 | 2024 | 2025 |
|---|---|---|---|---|
| Őszi búza | 992,1 | 1 033,3 | 874,6 | 978,3 |
| Kukorica | 1 164,9 | 788,6 | 906,8 | 770,2 |
| Napraforgó | 625,2 | 674,0 | 691,1 | 717,2 |
| Árpa | 297,3 | 425,2 | 293,0 | 297,9 |
| Repce | 225,6 | 193,3 | 174,6 | 143,8 |
| Lucerna | 137,4 | 217,1 | 215,8 | 233,1 |
| Szója | 72,6 | 59,9 | 112,2 | 79,2 |
Bővülő búzaterület
A kukorica 2024-es toxinfertőzöttsége és aszállyal, valamint hősokkal szembeni gyenge ellenálló képessége az őszi búza termesztésének kedvezett: idén 104 ezer hektárral nagyobb területet foglalt el, mint egy évvel korábban. A vetésterület minden vármegyében nőtt, leginkább (egyaránt mintegy 23%-kal) Veszprémben és Baranyában. Hagyományosan a legnagyobb termelő Békés vármegye, ahol az országos terület 12%-a koncentrálódik, amelyet 9,9%-os súllyal Jász-Nagykun-Szolnok követ. Tavaszi búzát mindössze 4,1 ezer hektáron vetettek, míg a tönköly területe 6,4 ezer hektárra nőtt.
2025-ben a kukorica területe 770 ezer hektár volt, ami 15%-kal kisebb az előző évinél. Ez az elmúlt száz év legalacsonyabb értéke, a tíz évvel ezelőtti érték kétharmada4. Bár a kukorica a jövőben is meghatározó eleme maradhat a vetésszerkezetnek, az egyre szélsőségesebbé váló éghajlat, ezzel összefüggésben a hosszan tartó aszályok és az extrém magas hőmérséklet miatt erősödtek a toxinproblémák. A gazdasági megfontolások és a vetésszerkezetet érintő agrárpolitikai döntések más növények gazdaságosságát erősíthetik. A növény vetésterülete mindössze néhány vármegyében emelkedett az előző évhez képest, közöttük a hagyományosan legjelentősebbnek számító Szabolcs-Szatmár-Beregben (2,6%), míg az aszállyal leginkább sújtott Dél-Alföldön esett vissza a legnagyobb mértékben (28%-kal). A termelés regionális megoszlása alig változott az utóbbi tíz évben. A legnagyobb csökkenés Heves (57%) és Bács-Kiskun (53%) vármegyében következett be, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megőrizte vetésterületének több mint négyötödét.
Idén az árpa területe az előző évinél 1,7%-kal nagyobb volt (298 ezer hektár), ennek 93%-át az őszi árpa tette ki, amely részarány az előző évinél is magasabb lett. Árpát jellemzően a Dél-Alföldön termesztenek, a terület harmada itt található, sőt a régió részaránya 2,9 százalékponttal nőtt az előző évhez képest.
5. ábra A fontosabb szántóföldi növények vetésterülete és változásának iránya vármegyénként 2025-ben (ezer hektár, illetve a változás iránya az előző évhez képest)
Tovább nőtt a napraforgó területe
2025-ben az ipari növények 996 ezer hektáros vetésterülete 3,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Legfontosabb olajos növényünk, a napraforgó területe 8,3%-kal haladta meg a megelőző 5 év átlagát, 15%-kal nagyobb volt, mint tíz évvel korábban. Ebben az évben a szántóterület 18%-át foglalja el ez a növény, amely így megközelíti a kukorica 19%-os részarányát. Az éghajlati változásokhoz jobban alkalmazkodó napraforgót idén az egy évvel korábbinál 3,8%-kal kiterjedtebb területen, 717 ezer hektáron termesztik. A teljes mennyiség közel 14-14%-át a hagyományosan két legmeghatározóbb termelő vármegye, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok adja. A bővülés jelentős regionális különbségeket mutat: míg a Dél-Dunántúlon közel ötödével nőtt, addig Észak-Magyarországon 7,7%-kal csökkent a bevetett terület.
Az olajos magvú növények közül a repce 2018 óta tartó visszaszorulása tovább folytatódott, idén a 2020-ban felmért területnek már csak 48%-án, 144 ezer hektáron termesztik a szélsőséges időjárásra érzékenyebb növényt. A repcetermesztés szempontjából korábban legjelentősebbnek számító Vas, illetve Bács-Kiskun vármegyékben az utóbbi 3 év alatt kevesebb, mint felére (47, illetve 49%-ára) csökkent a terület, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben 10%-os bővülés történt, így utóbbi az országos terület 11%-ával a legnagyobb termelővé vált.
A 2024-es rekordévet követően a szója vetésterülete háromtizedével, 79 ezer hektárra esett. Szójaterületünk 46%-a a Nyugat-Dunántúlon található, ahol Baranya (14,8 ezer hektár) és Vas (14,1 ezer hektár) a legjelentősebb termelők. Az előző évhez képest mindenütt visszaesés tapasztalható a termőterületek nagyságában, kivéve Heves és Komárom-Esztergom vármegyéket.
Számottevően nőtt a mák vetésterülete az utóbbi években. A viszonylag stabil felvásárlási áron értékesíthető növényt az idei évben 15,6 ezer hektáron, az előző évinél 24%-kal nagyobb területen vetették.
Több száraz hüvelyes, kevesebb gyökérnövény
Az aszályos időjárási körülmények hatására alacsonyabb cukortartalommal fejlődő cukorrépa, a növekvő termelési költségek mellett veszít jövedelmezőségéből és vetésterületéből is: 2025-ben 30%-kal kisebb területen vetették (11,8 ezer hektár), mint egy évvel korábban. Somogy vármegyében a visszaesés csak mintegy 11% volt, így a legjelentősebb termőterületté vált (2,5 ezer hektár), megelőzve az országos átlaghoz hasonló mértékű csökkenést mutató Fejér vármegye értékét (2,1 ezer hektár).
A burgonya, mint vízigényes növény termesztése Európa más országaihoz hasonlóan hazánkban is visszaszorult, 2025-ben már csak mindössze 6,4 ezer hektáron vetették szántóföldön.
Ismét bővült a száraz hüvelyesek termesztése, az előző évinél 24%-kal nagyobb területet foglalt el a növénycsoport. A felmért fajok többségénél gyarapodást tapasztaltak, száraz- és csicseriborsót 3,2 ezer hektárral nagyobb termőterületen vetettek el mint korábban.
Ismét több a lucerna
A takarmánynövények a szántóföldi vetésterület 8,4%-át borítják, és elsősorban azokban a vármegyékben jellemzőek, ahol jelentős az állatállomány, Bács-Kiskunban és Hajdú-Biharban. E vármegyékben található a legjelentősebb takarmánynövényünk, a lucerna vetésterületének több mint ötöde. Lucernát 2021 óta folyamatosan 210 ezer hektárt meghaladó területen termesztenek, a legfrissebb adatok alapján 233 ezer hektáron. 2024-hez képest Közép-Magyarországon (16%), Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg (egyaránt mintegy 14%) vármegyékben volt a legnagyobb bővülés. Az időszaki rétek és legelők területe 73 ezer hektárra szűkült, amely 6,7%-kal kevesebb az előző öt év átlagánál. Pest és Bács-Kiskun vármegyében a legkiterjedtebbek a teljes gazdasági évben időszakosan legeltetésre vagy kaszálásra szánt szántóterületek.
Növekvő zöldborsó terület
A zöldségfélék és a szamóca termőterülete (70,2 ezer hektár) lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, az egyes zöldségek aránya a vetésszerkezetben csak kismértékben változott. A legjelentősebb továbbra is a csemegekukorica, bár területe 11%-kal kisebb az egy évvel korábbinál. A csemegekukorica-termesztés 31%-a Hajdú-Bihar vármegyében összpontosul, ahol az országos átlagot kissé meghaladó (14%-os) mértékű területvesztés következett be. Zöldborsót a tavalyi évhez képest 11%-kal nagyobb földterületen, 16,9 ezer hektáron vetettek. A legjelentősebb termőterülete Hajdú-Bihar (3,8 ezer) és Békés (2,9 ezer) vármegyében volt, ahol 9,4 illetve 5,3%-os a bővülés. A 2024. évivel közel azonos területen (3,7 ezer hektár) ültettek görögdinnyét és tormát 13, tökféléket pedig 8,9%-kal nagyobb területen. Számottevően nőtt az agrártámogatások során zöldugar növényként is elszámolható rukkola területe (1,6 ezer hektár).
2025-ben 1,7 ezer hektáron, az előző évinél 6,1%-kal kisebb területen folyt takarás alatti (üvegház, fóliaház, fóliasátor) növénytermesztés hazánkban.
Jelentősen nőtt a dió területe
A gyümölcsösök területe négy év folyamatos csökkenését követően 2025-re 2,5 ezer hektárral nőtt, így hazánkban már 84,4 ezer hektáron találhatók törzses és bogyós fajok. A bővülés főként Baranya (1,2 ezer hektár) és Borsod-Abaúj-Zemplén (1,0 ezer hektár) vármegyékben összpontosult. A gyümölcsösök elhelyezkedése koncentráltan jelenik meg, a teljes terület 38%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg, 11%-a Bács-Kiskun vármegyében található. A gazdálkodók országosan a mezőgazdasági terület 1,7%-át használják gyümölcsösként, így a vármegyénkénti arányok jelentősen különböznek. Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg mezőgazdasági területének több mint 10%-át, addig Békésnek és Jász-Nagykun-Szolnoknak mindössze 0,2%-át borítják gyümölcsösök, de a második legnagyobb termelő, Bács-Kiskun vármegye mezőgazdasági területének is mindössze 2,0%-át teszik ki.
A termőkorú gyümölcsösterület a teljes terület 78%-a, 65,9 ezer hektár volt 2025-ben. A friss telepítésű ültetvények aránya Baranya (63%) és Hajdú-Bihar (41%) vármegyékben a legmagasabb.
A hagyományosan két legjelentősebb gyümölcsfajunk, az alma és a meggy mellett idén a dió területe a legszámottevőbb. Almát és meggyet csaknem egytizedével kisebb területen termesztenek a 2024. évinél, míg a dió területe közel 1,3-szeresére nőtt. A teljes hazai gyümölcsösterület 53%-án ez a három gyümölcs terem. A legjelentősebb bogyósgyümölcsünk, a bodza területe szintén 10%-kal lett kisebb, mint egy évvel korábban, miközben csipkebogyót a kedvező gazdasági helyzet és agártámogatások nyomán több mint kétszer akkora területen ültettek. Magyarország almatermő területének 73%-a (közel 14,9 ezer hektár) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található. Ugyancsak itt termesztenek a legnagyobb földterületen meggyet (4,5 ezer hektár) is. A dióterület 44%-a szintén itt koncentrálódik, és egy év leforgása alatt 25%-kal (1,1 ezer hektárral) nőtt a kiterjedése. További öt vármegyében több mint másfélszeresére emelkedett, ebből Borsod-Abaúj Zemplénben 500 hektárt meghaladóan nőtt a dió területe.
Egyre kisebb a szőlőterület
A szőlőterület 57,7 ezer hektárra zsugorodott, ami 4,0%-kal kisebb az előző évinél, a hosszútávon csökkenő tendencia folytatódott. Az ültetvények 94%-a termőkorú, azaz mintegy 3,5 ezer hektár még nem termő, friss telepítésű. A területi megoszlás némileg változott az előző évhez képest: Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegye szőlőterülete jelentősen visszaesett, viszont közel 10%-kal nagyobb területeket vontak művelés alá Somogy, illetve Nógrád vármegyében.
Az összes szőlőterület 30%-a (17,3 ezer hektár) a Kunsági borvidéknek javarészt otthont adó Bács-Kiskunban helyezkedik el, a Mátrai és az Egri borvidék révén Heves vármegyében található a szőlőterületek további 19%-a (10,8 ezer hektár). A szőlőterület mezőgazdasági területen belüli aránya ugyancsak Heves vármegyében (6,7%) a legmagasabb. Hazánkban a borszőlő termesztése jellemző, emellett a teljes terület mindössze 1,4%-án csemegeszőlőt, 1,7%-án pedig egyéb, direkttermő szőlőfajtákat termesztenek. A legnagyobb (a vármegyei szőlőterület mintegy 99%-át kitevő) arányban Somogyban és Veszprémben foglalkoznak borszőlő termesztéssel.
Területpihentetés a 21. században
Egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, a talaj védelme kiemelt jelentőségű. A talajok degradációja csökkenti a mezőgazdaság termelékenységét, a szélsőséges időjárással és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet. A NÉBIH adatai alapján Magyarországon mintegy 2,3 millió hektáron figyelhető meg eróziós kártétel, a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken ehhez az intenzív talajművelés is nagymértékben hozzájárult.
A szántóföldi növénytermesztés nagyobb arányú kialakulásával jelent meg az ugaroltatás, amely egy-két évig tartó pihentetéssel a talajtermékenység helyreállítását szolgálta, és ma már az uniós agrárpolitika fontos környezetvédelmi és piacszabályozó eleme. A fenntartható gazdálkodás ösztönzése megjelenik a földhasználatban: mind a művelési módok, termelt növények választásában, mind a pihentetett területek arányában.
Az ugar olyan mezőgazdasági célra használt szántóterület, amely a vetésforgó része, de adott évben növénytermesztési céllal nem használják, időszakosan pihentetik. Be nem vetett fekete ugarból − amelyen talajművelés és időszakos legeltetés végezhető−, valamint zöldugarból áll, területére vonatkozóan 2002-től áll rendelkezésünkre részletes statisztikai adat. Magyarország 2004-es uniós csatlakozását követően az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) került bevezetésre, az átmeneti időszakban pedig mentességet élveztünk, például a 2008-ban eltörölt kötelező területpihentetés alól. 2015-ig, a Közös Agrárpolitika új előírásainak bevezetéséig, a gazdálkodók igyekeztek minimálisra korlátozni a termelés alól adott éveben kivett földeket. Ennek alakulását főként időjárási tényezők, illetve a gazdasági helyzet befolyásolhatta.
A 2014-2020 közötti időszak első átmeneti éve után a közvetlen támogatások 30%-át kifejezetten az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra kellett fordítani, melyet összefoglalóan zöldítésnek neveznek. A zöldítés keretében minden 15 hektárt meghaladó szántóterületen gazdálkodónak ökológiai jelentőségű területet kellett kijelölnie. Ez teljesíthető volt például parlagterületekkel, azaz olyan területekkel, amelyen a tárgyévben a pihentetési időszak alatt semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, illetve takarítanak be.
A KSH mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírásai5 szerint 2013-ban 30,8 ezer olyan gazdaság tevékenykedett, ahol 15 hektárt meghaladó szántóterületen gazdálkodtak, míg 2016-ra számuk 31,5 ezerre nőtt. 2014 és 2018 között az ugaroltatott területek kiterjedése folyamatosan bővült, egy év alatt az időszak eleji érték 1,8, az időszak végére 3,2-szeresére.
A 2023-2027-es új támogatási ciklust két év átmeneti időszak előzte meg. 2022-ben derogáció volt érvényben a zöldítésben, minden élelmiszer- és takarmánytermesztési céllal művelt tábla, illetve ideiglenes gyepek esetében lehetőség volt EFA6 elem megjelölésre. 2023-tól a zöldítés beépülésével a Feltételesség egyik előírása, hogy a támogatást igénylő gazdálkodók szántóterületének legalább 4%-a nem termelő tájképi elem és/vagy (kizárólag talajtakarásos) parlag legyen, azonban az aszályos időjárás okozta globális élelmiszer-ellátási bizonytalanság okán az Európai Bizottság mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára.
2024-ben szintén könnyítés volt érvényben a támogatást igénylők részére (a HMKÁ 87 4%-os előírása nitrogénmegkötő növényekkel és ökológiai másodvetéssel is teljesíthető volt), azonban 2023 szeptemberében még nem volt ismert a derogáció. A bizonytalan jogszabályi környezet mellett a gazdálkodók egy része az eredeti előírás szerint jelölte ki pihentetett területeit.
2025-től az agrártámogatás feltételrendszeréből kikerült a nem termelő területek kijelölési kötelezettsége, önkéntes vállalásként az Agro-ökológiai Programba (AÖP) épült be. Az AKG, amelynek vetésszerkezeti előírásai a szálas pillangós és zöldugar növények vetését segítik elő, az aszályos időjárás és a gazdasági folyamatok mellett fontos kiegészítő jövedelemforrássá válhat.
A vetésterület összeállításához az adatokat a KSH a Magyar Államkincstár részére benyújtott Egységes Kérelmekből veszi át. Ennek fogalmaihoz igazítva módszertanunkat, 2025-ben 216 ezer hektár volt a pihentetett területek nagysága.
2023-ban a közösség területének 5,5%-át pihentették a gazdálkodók, amely jelentős regionális különbségeket mutat. Ebben az évben Magyarországon az ugaroltatott területek a használt szántóterületnek 2,9%-át tették ki, ami uniós összehasonlításban viszonylag alacsonynak mondható. A legkiterjedtebb területek, az uniós ugarterületek 45%-a Spanyolországban találhatók, amely ország szántóföldjeinek 21%-án nem történt vetés és betakarítás adott évben. Hasonlóan magas arány (17%) látható Portugália esetében is, míg Írországban és Szlovéniában az 1%-ot sem érte el a mutató értéke.
Forrás: KSH
Mezőgazdaság
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Nagy sikerrel zárult a Szegedi Zsidó Temető 2026. május 27-én megtartott takarítása, amely önkéntesek bevonásával valósult meg.
2026. május 27-én, a Szegedi Zsidó Temető kapujában, megközelítőleg 60 önkéntes várakozott a reggeli eligazításra. A vendégeket Dr. Buk István elnök úr, Kendrusz Attila vallási vezető és Gyurcsikné Molnár Noémi hivatalvezető asszony fogadta.
Az 1831-ben kitört kolerajárvány idején – más felekezetek temetőivel együtt – a város bezáratta a régi temetőt és a jelenlegi helyet jelölte ki. A temető közel 5 hektáron terül el, a Belvárosi temető szomszédságában, a Fonógyári út mellett. A szegedi zsidó temetőben a megnyitása óta körülbelül 14 000 temetés történt. A temetőben 106 parcella található.
Az önkénteseket Dr. Buk István elnök úr, Kendrusz Attila vallási vezető és Gyurcsikné Molnár Noémi hivatalvezető asszony köszönti.
Öt év múlva, azaz 2031-ben lesz a temető 200 éves.
Az izraelita temető szerepel a nemzeti jelentőségű, védett temetkezési helyek között. A magyar történelem, kultúra, tudomány, közélet vagy más, nemzeti szempontból fontos terület kiemelkedő személyiségei nyugszanak itt, mint például Pick Márk és Pick Jenő, a szegedi Pick szalámigyár történetének két kulcsszereplője, Julesz Miklós orvos, belgyógyász, endokrinológus, egyetemi tanár, valamint Löw Immánuel és Löw Lipót rabbik.
A temetőtakarítást több hónapos egyeztetés, tárgyalás és szervezés előzte meg. A nemes cél, egymástól távol álló szervezetek, intézmények és magánszemélyek közötti együttműködést alakított ki, menet közben újabb és újabb jelentkezők csatlakoztak az önkéntes munkához. Kovács Róbert, a Horoszcoop Kft.-től hatalmas felajánlást tett. Azt vállalta, hogy a saját csapatával, mintegy 8 millió forint értékben biztosít munkaeszközöket ingyenesen a résztvevőknek..
Orbán József szakember és Ádám Zsolt szervizes az AASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum diákjainak tart bemutatót. Az eszközöket bárki használhatta felügyelet mellett. A Portland Machinery M9812SD egy oldalkidobós fűnyíró traktor, amely nagyobb füves területek gyors és kényelmes karbantartására alkalmas. A gépet 12,5 lóerős, 452 cm³-es, egyhengeres Loncin OHV motorral szerelik, elektromos indítással. A vágószélessége 98 cm, a vágásmagasság pedig több fokozatban állítható; fűgyűjtő kosárral nem rendelkezik, mivel oldalkidobós kivitelű.
A felajánlott eszközök között szerepeltek ECHO benzinmotoros sövényvágók, különböző motorteljesítményű akkumulátoros és benzinmotoros láncfűrészek, sövényvágók és ágvágók. Ezeket megfelelő képesítéssel bárki használhatta az önkéntesek közül.
Közben megérkezett a kőtörmelék elszállítására alkalmas konténer.
A rendezvényen tiszteletét tette Orosz Andrea, a Portland Machinery cégvezetője is. Férje, Orosz Csaba, közel negyven éve alapította meg a Horoszcoop Kft.-t, míg Váczi Viktória a rendezvény videós dokumentálásában működött közre.
Az első temetőbejárásra 2026. február 2-án került sor, szakadó hóesésben. A hó miatt nehezen lehetett látni a feladatokat, de valami elindult. A cudar északi szél ellenére mindenki azt érezte, hogy ebből valami jó dolog alakul ki, idén, májusban. Akkor még senki sem gondolt arra, hogy 2026 eddigi legmelegebb napján kerül sor a munkálatokra.
Dr. Buk István, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke nyilatkozik a Szeged Televíziónak.
A reggeli eligazítás után minden önkéntes az előre kijelölt helyre indult dolgozni. Annak érdekében, hogy a munka szervezetten és biztonságosan történjen — figyelembe véve a munkavédelmi irányelveket és szabályokat —, a szervezők előzetesen mindent kidolgoztak. Összesen öt munkavégzési helyszínt határoztak meg.
A hitközség férfi tagjai azt vállalták, hogy a nehezebb kőtörmelékeket lapátokkal és talicskával kiviszik egy konténerbe. A hölgyek eközben a főbejárattal szemben található téglaút mellett gyűjtötték össze a törmelékdarabokat, amelyek végül szintén a konténerbe kerültek. Őket Gyurcsikné Molnár Noémi koordinálta, aki a rendezvény egyik főszervezője volt.
Kovács Róbert megközelítőleg 8 millió forint értékű munkaeszközt hozott el a Horoszcoop Kft.-től Budapestről Szegedre. A fényképen az ECHO CS-7310X láncfűrész látható, amelynek lökettérfogata 73,5 köbcentiméter.
Míg egyesek a kerítést szabadították ki, mások a levágott zöldhulladékot közelítették ki a kijelölt helyekre.
A helyszínen tiszteletét tette Pataki Elek fafaragó is, aki a Jász-Nagykun- Szolnok vármegyei Mezőtúrról érkezett Szegedre. Míg mások a kertészeti munkákat végezték, addig ő két faszobrot kezdett el megalkotni az árnyékban. Miért kettőt? Mert a rendezvényen két szegedi iskola, az AASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum, valamint a Szegedi SZC József Attila Általános Iskola és Szakképző Iskola diákjai is megjelentek, akik a nap végén a helyszínen elkészített két faszoborral tértek haza az iskolájukba. Az iskolák közösségi terein kiállított szobrok emlékeztetnek majd a diákok önkéntes munkájára: akár egy folyamat elindítását is jelentheti.
A Szegedi SZC József Attila Általános Iskola és Szakképző Iskola diákjait Dobó Tibor szakoktató vezette.
A József Attila Általános Iskola és Szakképző Iskola igazgatóhelyettese,Vékony-Sipos Béla és Máhig József, az erdészeti technikum igazgatója azonnal igent mondtak a felkérésre. Máhig József igazgató úr beszámolója szerint a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum diákjai sok-sok évvel ezelőtt már dolgoztak itt, amikor általános rendrakást végeztek.
„Többek között azért szeretnek minket hívni különböző projektek megvalósításához, mert ütőképes a diákjaink munkája. Olyan kiemelt fontosságú helyszíneken, mint a zsidó temető, pontos, precíz munkát tudunk vállalni. Diákjaink óriási tapasztalatokkal rendelkeznek, mivel minden héten kötelező gyakorlaton vesznek részt. Iskolánk bármilyen erdészeti feladatot képes ellátni, legyen az erdőtelepítés, fakitermelés vagy bozótirtás” — mondta.
A PPT-2620ES egy professzionális, könnyű, benzinmotoros ágvágó, amely teleszkópos – állítható nyéllel rendelkezik. Erős, 25,4 cm³ -es professzionális ECHO motorja és ergonómikus fogantyúja biztosítja a kényelmes és hatékony munkavégzést.
Az erdészetiből a 11/a osztály jelent meg Pap Attila erdőmérnök-szakoktató vezetésével. A diákok a Fonógyári út és a Belvárosi temető közötti szakaszon a falra és a kerítésre felfutott borostyánt vágták ki, valamint azokat az invazív fajokat távolították el, amelyek gyorsan megnőnek és teret foglalnak.
Az AASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 11/a osztályos tanulói, akiket Papp Attila erdőmérnök-szakoktató irányított.
Az erdészeti diákok három ECHO akkumulátoros metszőollót is kézbe vehettek. Ezeket egy hámmal együtt viselték. A metszőolló egy akkumulátorhoz csatlakozik, amely a deréknál helyezkedik el. Maga a metszőolló pedig azonnal kéznél van, mivel egy „pisztolytáskához” hasonló tartóba azonnal visszacsúsztatható.
A rendezvényen Körmendi József, Joe, okleveles fakitermelő és alpinista szakember azt vállalta, hogy felmászik a két kiszáradt cseresznyefára, és eltávolítja róluk a borostyánt. Mivel a bányászati tevékenységek után a fakivágás az egyik legveszélyesebb munka, a favágás előtt kordonokkal zárták el az adott területet, az erdészeti biztonsági szabályzat előírásai alapján.
A fényképen Orbán József szakember látható, aki munka közben az ECHO PB-8010 benzines lombfúvót használta. A legerősebb hátizsákfúvó a piacon. The Beast néven ismert! 79,9 cm 3 -es motorjával a PB-8010 hihetetlenül maximális légáramlást tesz lehetővé, akár 1819 m 3 / h sebességgel, 44,4 N erővel, így a piacon a legerősebb fúvó.
Munkáját nehezítette, hogy alatta számos sír helyezkedett el, így minden gallyat egyesével kellett a levágás után a földre juttatnia. Az alpinista favágás talán az egyik legkomplikáltabb munkák egyike, mivel számos felszerelést kell magukkal vinniük a fákra.
Körmendi József okleveles fakitermelő és alpinista szakember munka közben.
Munkája során előszeretettel használja az ECHO CS-2511TES gépét, amelyet már hét éve alkalmaz. Ennek a láncfűrésznek az egyik legnagyobb előnye, a 3 év garancia mellett, a súlya, amely megtankolva sem haladja meg a 2,8 kilogrammot. A súly/teljesítmény arányt figyelembe véve az ECHO az egyik legoptimálisabb választás. A fákon, órákon keresztül dolgozni egy könnyebb géppel sokkal egyszerűbb, mert kevésbé fárad el az ember.
A Portland Machinery M9812SD egy bevált, oldalkidobós fűnyíró traktor: kiváló gép, amely megbízható teljesítményével a legkülönfélébb körülmények között is helytáll.
A munkához csatlakozott Polák Norman és csapata, a Gardenfactor Kft. is. Ők azt vállalták, hogy egy hatalmas ágkupacot saját ipari ágdarálójukkal eltüntetik. Szegeden és környékén kertészeti szolgáltatásokat nyújtanak. Fő profiljuk a veszélyes fák kivágása, kertépítés, zöldhulladék-kezelés, valamint mulcs és tűzifa szállítása, akár speciális igények alapján is.
Az önkéntesek egy része segített a Gardenfactor csapatának “etetni” az ipari ágaprítót-
Munkájukat a Szegedi SZC József Attila Általános Iskola és Szakképző Iskola diákjai segítették, Dobó Tibor szakoktató vezetésével. A diákok a gallyak és ágak kihúzásában, kiközelítésében vettek részt.
A Talentum Alapítvány önkéntesei és a Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár munkatársai a kerítéseket és a sírokat szabadították ki a borostyán szorításából.
A nagy melegben jó néhányan a sírokat tisztították meg.
Kovács Róbert, a Horoszcoop Kft. operatív vezetője elmondta, hogy számukra is különleges volt ez a nap, mert hasonló rendezvényen eddig még nem vettek részt. Összehangolt munkát igényelt, hogy Budapestről, a reggeli munkakezdésre, sátorral, pultokkal, szerszámokkal megérkezzenek és biztosítsák a munkavégzéshez szükséges ECHO gépeket, szerszámokat.
Az ECHO márka 75 éves, és hét éve jelent meg a magyar piacon. Az ECHO japán technológiára épülő, elismert globális márka, valamint a világ harmadik legnagyobb kertigépgyártója. Hazánkban is egyre nagyobb a térnyerése, mivel bármilyen igényt ki tud elégíteni, legyen szó otthoni vagy professzionális munkavégzésről, akkumulátoros vagy benzinmotoros gépekről.
A Belvárosi Temető határán jelentős előrehaladás történt
A visszajelzések alapján a márka egyre kedveltebb, mivel számos előnye van versenytársaival szemben. Ilyen például a kiterjesztett garancia: céges felhasználás esetén két év, magánszemélyeknél pedig öt év. A japánok rendkívül fontosnak tartják a minőséget és a garancia kérdéskörét. A japán prémium autógyártók üzletpolitikáját képviseli az ECHO.
Az AASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 11/A osztályos tanulója egy ECHO akkumulátoros metszőollót kapott a borostyán eltávolításához. Az ECHO DPS-350 a legnehezebb körülmények között dolgozó szakemberek számára készült, ahol a gyors, pontos és erőteljes vágás elengedhetetlen. Az ergonomikus kialakítás, a nagy vágóerő és a kényelmi funkciók kombinációja ideális választássá teszi a professzionális felhasználók számára.
A garancia azonban mit sem ér megfelelő szakemberek és szervizháttér nélkül. Magyarország területén 61 szerviz tudja kiszolgálni az ECHO termékek javítását és karbantartását. Ilyen szakember például Ádám Zsolt ECHO-kereskedő és kisgépszervizes Kistelek városában, aki bármilyen problémát meg tud oldani.
Kovács Róbert, a Horoszcoop Kft. részéről átadja az elkészült szobrot Papp Attila erdőmérnöknek, az AASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szakoktatójának
A rendezvény körülbelül 14 órakor zárult. Az eredmény rendkívül látványos lett. A temető kiszabadult a túlburjánzó növényzet szorításából, a növényi és más hulladék összegyűjtésével átlátható lett a terület. A közel 200 éves temető óriási történelmi, kulturális értéket képvisel, részét képezi Szeged Megyei Jogú Város történelmének. Dr. Buk István, a hitközség elnöke nagyra értékelte a kezdeményezést és az önkéntes segítők munkáját.
A fényképen a Gardenfactor KFT. egyik szakembere látható egy ECHO DCS-3500 láncfűrésszel. Ez egy erős, kefe nélküli motorral felszerelt akkumulátoros láncfűrész, amely teljesítményben egy 35–40 cm³-es benzines modellhez hasonlítható. A motor ereje, a kis tömeg és az akkumulátoros technológia előnyei – az alacsony zajszint, a károsanyag-kibocsátásmentes működés és a minimális karbantartási igény – együtt teszik a gépet sokoldalúvá és kényelmessé.
Külön kiemelte, hogy egy jó cél érdekében egymástól távol működő szervezetek, intézmények, valamint magánszemélyek fogtak össze a temető rendbetétele érdekében. A hitközség tagjainak munkája mellett kiemelte az iskolák tanulóinak a jelenlétét és kitartó munkáját, akik nagy felelősséggel és precízen hajtották végre a feladatokat.Megköszönte a támogatók önzetlen segítségét, akik a munkához szükséges szerszámokat és a felszerelést biztosították. Reményét fejezte ki, hogy a kialakult összefogás tovább él és ősszel, a hűvösebb időszakban folytatódik a temető megóvása..
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
-
- Az első temetőbejárás 2026. február másodikán
-
- Vékony-Sipos Béla, a Szegedi SZC József Attila Általános Iskola és Szakképző Iskola igazgatóhelyettese átveszi a Horoszcoop Kft. által felajánlott ajándékot, amelyet Pataki Elek fafaragó készített.
Mezőgazdaság
Közeleg a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje!
Már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.
Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.
Fotó: Pixabay
A 2026. március 31-ét követően bekövetkezett tavaszi fagykárt – a végrehajtási rendelet értelmében 15 napon belül, de – legkésőbb 2026. május 31. napjáig lehet bejelenteni a Magyar Államkincstár MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén. A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő, azaz amennyiben a gazdálkodó a bejelentést elmulasztja, tavaszi fagykár tekintetében már nem lesz lehetősége kárbejelentő kérelem benyújtására.
A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
A fentiek értelmében, akik még nem nyújtották be a tavaszi fagykár bejelentésüket, azoknak javasoljuk, hogy tegyék meg minél hamarabb, hiszen 2026. június 1-től kezdődően már nem lesz lehetőség tavaszi fagykár bejelentésére.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Elérhető az új, csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló exportformátuma
Elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum
Az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerben elkészült, és a mai naptól elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum. A fejlesztéseknek köszönhetően az új exportstruktúra már támogatja az egyszerűsített adatlapokat és az átalakított adattartalmat.
Az eGN rendszer új exportfunkciója lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az elektronikus felületen rögzített adataikat az új papíralapú formátumnak megfelelő szerkezetben exportálják, ezzel megkönnyítve az adminisztrációt és az esetleges ellenőrzésekre való felkészülést, valamint a hatályos jogszabályoknak való megfelelést.
Az új nyomtatványban több adatlap megszűnt – például a „Terület összesítő” és a „Talajvizsgálatok” című lap –, továbbá az adatigény csökkenése miatt több adatlap összevonása is megtörtént. Az adatlapok megszűnése azt jelenti, hogy akkor sem kerül megjelenítésre az exportban az adat, ha az az elektronikus naplóban szerepelt.
A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a 2026. évi adatok rögzítéséhez az új, 2026-os nyomtatványt kell alkalmazni, ugyanakkor a bővebb adattartalom továbbra is letölthető a régi exportformátumban. A tévedések elkerülése érdekében az exportfájl nevében is jelölésre került az idei év („Nyomtatóbarát dokumentum (2026 évtől) formátum”). Ahogyan a korábbiakban is, a napló adattartalma Excel és PDF formátumban egyaránt kiexportálható.
A napló formátumán és az adatkör változásán túl az idei évben a Gazdálkodási Naplót illetően egyéb módosítás nem történt, a naplóvezetésre vonatkozóan továbbra is a tavalyi szabályok érvényesek.
Az exportálással kapcsolatban az egn@nebih.gov.hu email címen kérhető segítség.
Forrás: NÉBIH
Ezekkel mindig történik valami Diósjenőn
Különleges találkozás a Hortobágyon: Kövesi Péter darvakat fényképezett
Megkezdték az idei őzgidamentést a vadászok
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
A Körös-Maros Nemzeti Parkban bővítették szakmai ismereteiket a MATE hallgatói
KITEKINTŐ: Németország – Gyilkos bakok a revírben – mítosz vagy valódi veszély?
Közeleg a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje!
Az esőzések megtöltötték a Mecsekerdő vízmegtartó erdei „tókáit”
A pünkösdi őzbak
Sasszem – világelső sikeres szemműtét parlagi sason
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Lőttek az elvárásnak
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Min változtat a hangtompító?
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
