Mezőgazdaság
Változtak a Földforgalmi törvény rendelkezései
2025. január 1-jén változtak a Földforgalmi törvény rendelkezései, amely módosítások egy része a már meglévő szabályokat pontosítja, másik része pedig a „pályakezdő gazdálkodó” fogalmának és az ahhoz kapcsolódó rendelkezések kivezetésére vonatkozik. A módosításhoz fűzött indokolás szerint „a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján” lettek hatályon kívül helyezve a pályakezdő gazdálkodóra vonatkozó szabályok.

Szénát készít Békés vármegyében a Turbucz család. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az „életvitelszerű lakáshasználat helye” fogalmában az „ellenkező bizonyításáig” kifejezés a mondat elejére került, tehát főszabály szerint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett tartózkodási hely, ennek hiányában a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhely tekinthető az életvitelszerű lakáshasználat helyének, amely vélelem mind a tartózkodási hely, mind pedig a lakóhely esetében is megdönthető.
A föld tulajdonának megszerzésekor mindig nyilatkozni kell a szerző félnek arról, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, amely szabály alól a Földforgalmi törvény eddig is tartalmazott kivételeket.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban >>>
Részletekért kattintson!
Az egyik ilyen eset, amikor a tulajdonjogot szerző fél a föld használatát valamely érvényes jogcímen a legalább 25%-ban tulajdonában vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át. Ez a szabály most annyiban szigorodott, hogy a mezőgazdasági termelőszervezet számára történő földhasználat átengedése csak akkor jogszerű, ha a legalább 25%-os tulajdoni részesedés legalább egy éve fennáll.
A földhasználat jogszerű átengedésének másik esete, amikor a tulajdonjogot szerző fél a vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából valamely érvényes jogcímen engedi át a használatot más személy részére. A módosításhoz fűzött indokolás szerint „a visszaélésszerű joggyakorlás kizárása érdekében” került rögzítésre a Földforgalmi törvényben, hogy ilyen esetben a földhasználati szerződésnek tartalmaznia kell ezt a szerződéskötési indokot, a földhasználónak igazolnia kell, hogy szaporítóanyag-előállítóként nyilvántartásba vették, és vállalnia kell, hogy a földhasználat időtartama alatt a Földforgalmi törvény szerinti területen a saját nevében szaporítóanyag-előállítási tevékenységet fog folytatni.
A 2014. május 1-jén meglévő földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű föld kimérése esetén a földszerzési maximum (nem földműves esetén 1 hektár, földműves esetén pedig 300 hektár) túlléphető. Ezzel a módosítással a jogalkotó arra kívánt tekintettel lenni, hogy előfordulhat, hogy a földkimérési eljárás során valamelyik tulajdonostárs kevésbé jó minőségű földhöz juthat.
Nemcsak akkor nem kell kifüggeszteni az adott földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött adásvételi szerződést, ha az a közös tulajdon megszüntetését eredményezi, hanem akkor sem, ha azáltal csak a tulajdonostársak száma csökken. Nem alkalmazható ez a szabály, ha az adásvételi szerződés megkötését megelőző három évben a földet telekegyesítési eljárás érintette.

2023. július 1-jétől bizonyos művelési ágú földek földműves általi megszerzése esetén 10 hektárig nem kell kifüggeszteni az adásvételi szerződést. Több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén ezen szabály alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az ügyletben szereplő valamennyi föld megfelel a Földforgalmi törvényben meghatározott feltételnek.
2024. július 1-jén vezették be azt a szabályt, hogy amennyiben a vevő foglalót fizetett, akkor az elfogadó jognyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult köteles a foglaló összegét az eladó javára ügyvédi letétbe vagy közjegyzői okiratba foglalt szerződés esetén közjegyzői bizalmi őrzésbe helyezni, és ennek igazolását az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni. Ezt a rendelkezést előleg fizetése esetén is alkalmazni kell.
Bővült azon kivételek köre, amikor nem kell a haszonbérleti szerződést kifüggeszteni, ugyanis előhaszonbérleti jog nem áll fenn családi mezőgazdasági társaság, mint földhasználó és annak tagja, mint használatba adó közötti haszonbérlet esetén.
A haszonbérleti szerződést érintő hatósági jóváhagyási eljárás ügyintézési határideje 60 napról 30 napra csökkent.
A haszonbérleti szerződés időtartama nem hosszabbítható meg abban az esetben, ha az adott földrészlet tulajdoni lapjára a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés ténye van feljegyezve.
Dr. Mészáros-Kincses Annamária LL.M.
Egyéni ügyvéd
https://www.facebook.com/meszaroskincses
Telefon: +36-30-922-2817
E-mail: info@meszaros-kincses.hu
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE





