Tudomány
DEBRECEN: Egyetemi hallgatók a Hortobágyi Madárkórházban
Gyere és tanulj Debrecenben! Kövesd a kart a Facebookon is! Kattints a képre!
A mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció című jogi kurzus végén szakmai kiránduláson vettek részt a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar hallgatói, akik bepillantást nyerhettek a védett madarak gyakorlati mentésébe, miközben láthatták azt is, milyen jogszabályi környezetben lehet üzemeltetni egy állatkórházat, illetve a mellette működő madárparkot, múzeumot. Hortobágy, a Hortobágyi Nemzeti Park a világörökség részét képezi, így ideális helyszín arra, hogy az agrármérnökök megértsék mennyire fontos a környezet-, és a természetvédelem, amely az agrárszakma napjaink és a XXI. század egyik legfontosabb küldetése, miközben megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert kell előállítania. A kis csoportunkat Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház igazgatója fogadta, aki részletesen bemutatta, hogyan is működik Magyarország legnagyobb, 70 madármentő állomásából álló civil hálózata. A szakmai programon pedig, egy váratlanul a kórházba érkezett, balesetet szenvedett sün műtétjébe is bekapcsolódhattak.
Jobbról Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház tulajdonos-igazgatója fogadta, a Világörökség részét képező Hortobágy községben, a külföldi hallgatókat. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A környezet-, és a természetvédelem minden ágazatot körül vesz és mindannyiunkra vonatkozik is. A természetvédelem, a környezetvédelem nemcsak állami, hanem egyéni szinten, ha úgy vesszük, civil összefogással is működhet és talán ezzel válhat igazán sikeressé. Ehhez azonban működő, életszerű, de mindamellett hatékony jogszabályokra van szükség.
Az agrárium számára rendkívül nagy, szerteágazó jogszabályi környezet határozza meg, hogy gazdálkodása, az ágazat működése, termelése során, milyen előírásoknak kell megfelelnie. Különféle hazai és európai uniós előírások, nemzetközi egyezmények sora, amelyek természetesen megjelennek a hazai, ágazati joganyagban. Edukálás nélkül nehéz is sikereket elérni.
Miközben elvárjuk az agráriumtól, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez jussunk, addig a gyakorló gazdáknak lakóhelyük és a gazdálkodásuk helyszínei körül további kötelező és vállalt előírásoknak kell megfelelni. Növényvédő szerek sora kerül visszavonásra, vagy egyes gazdálkodási programokban végérvényesen kivonásra, talajművelési előírásokról és a drónok körüli dilemmákról pedig még nem is beszéltünk!
A termelés során a legérzékenyebb élőhelyek a vizes élőhelyek, amelyek ma már nemcsak az emberi beavatkozás miatt, hanem a klímaváltozás miatt is veszélyben vannak.
A természetvédelem azonban önállóan, pusztán csak az állami szabályozással aligha boldogulna, de lehetőséget biztosítva a civil szervezeteknek, jelentős eredményeket lehet elérni.
A múzeum fontos része a madárvédelemnek, azonban a védett madarakat csak engedéllyel lehet tartani, ami vonatkozik a preparátumokra is. Fotó: Dr. Szilágyi Ba yPéter LL.M. / Agro Jager
Dr. Déri János a hallgatóknak kiemelte, hogy egy ilyen 91 állomásból álló Madárkórház ma már nem működhet önkéntesek nélkül és amerikai, nyugat-európai mintára ma már nagyon sok önkéntes madármentő is csatlakozik – a főként madár és ritkábban vadon élő emlősök – mentéséhez.
Röpdében több olyan mentett madarat is tartanak, amelyeket már soha többet nem lehet szabadon engedni, ám több gólya ennek ellenére költeni kezdett. Fotó: Dr. Szilágyi Ba yPéter LL.M. / Agro Jager
Az Európai Unió mind nagyobb és nagyobb teret enged a biológiai növényvédelemnek és a különféle környezetgazdálkodási, agrár ökológiai programoknak, amelyek sok esetben részben vagy teljesen megtiltják a növényvédő szerek használatát, kijuttatását. Ez rendkívül jó lehetőség a természetvédelem számára, mert olyan fajok megerősödését is várhatjuk, amelyek veszélyeztettek hazánkban.
A sérült urali bagoly pár minden évben röpképes fiókákat nevel. Fotó: Dr. Szilágyi Ba yPéter LL.M. / Agro Jager
Ahhoz azonban, hogy egy-egy madárfaj állományait megerősítsük, kellő szakmai ismeretekre is szüksége van a gazdáknak, illetve láthatjuk azt is, hogy bizonyos növényvédelmi kérdésekben, az integrált növényvédelem kapcsán, a madárvilág jelentős segítséget adhat. Például a különféle vágómadarak felszaporodásával visszaszorítható például a rágcsálók károkozása és a „T”-fák jelentős segítséget nyújthatnak a termelőknek, amelyeket bizonyos gazdálkodási programban kötelező kihelyezni.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Dr. Déri János bemutatta, hogy a védett és fokozottan védett madarak tartásához külön engedélyekre van szüksége a kórháznak, de a védett madárpreparátumokat is regisztrálták és folyamatosan nyilvántartják.
A mezőgazdaságból rendkívül sok sérüléssel és rendkívül sok problémával kerülnek be a madarak a kórház műtőasztalára. Az agrármérnökök és a növényorvosok felelőssége, hogy az őszi-téli rágcsáló gyérítés során az előírásoknak megfelelően, a járatokba szórják a mérgeket.
A röntgen felvételek részletes képet adnak egy-egy sérülésről. Fotó: Dr. Szilágyi Ba yPéter LL.M. / Agro Jager
Hortobágyon, a Hortobágyi Nemzeti Park területén azonban a termelők azzal is számolnak, hogy évről, évre hatalmas, európai léptékkel mérve is jelentős mennyiségű, északi vonuló- és telelő madártömegek pihennek, éjszakáznak a térségben s megfelelő talajműveléssel, agrotechnikával kedvezni lehet a hozzánk érkező madaraknak. Ezek azonban sok esetben jogszabályokban nem tűnnek fel, pusztán a jóérzésű gazdák szíve joga.
Az egyetemi hallgatók bepillantást nyerhettek, hogyan is dolgozik Dr. Déri János. Fotó: Dr. Szilágyi Ba yPéter LL.M. / Agro Jager
A Hortobágyi Madárkórházban tett látogatás alkalmával egy balesetet szenvedett sün operációjába is bepillanthattak a hallgatók. A madarakat ért különféle sérülések jól szemléltették, hogy mennyire sérülékeny s mára mennyire az embertől függő rendszerré vált a környezetünk. A bennünket körülvevő természetet azonban pusztán joganyaggal nehéz megóvni, megőrizni, ahhoz minden embernek hozzá kell tenni, miközben bonyolult, nagy terjedelmű és a kiterjedt joganyag, meglehetősen részletesen és alaposan szabályozza az agráriumot.
Afrikából, Ázsiából és Dél-Amerikából érkezett hallgatók, a világörökség részét képező Kilenclyukú híd előtt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A szektor nehézségei mellett, a szakemberek számára a kihívások is magasak, hiszen megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerre, állati takarmányokra van szüksége hazánknak. Ebben a munkába engedett betekintést a Világörökség részét képező Hortobágyi Nemzeti Park és az abban működő, Magyarország legnagyobb, civil madármentése, a Hortobágyi Madárkórház.
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Kattints a képre és csatlkaozz a WILD Hungary csoporthoz!
Van egy jó története, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
DEBRECEN: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot – GALÉRIA + VIDEÓ
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal. A Debreceni Egyetem búzatanácskozásán az aszály, a vízhiány és a búzatermesztés jövője állt a középpontban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Súlyos aszályhelyzet, csökkenő terméshozamok és romló exportkilátások jellemzik a hazai búzatermesztést – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság által szervezett idei búzatanácskozáson. Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal, ami már az őszi vetésű kalászosokat is veszélyezteti.
Dr. Pepó Péter, a DE MÉK professzor emeritusa.
Aszály és vízhiány állt a búzatanácskozás középpontjában
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által szervezett búzatanácskozás immár 33. alkalommal hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság legaktuálisabb kihívásaira.
Az idei konferencia középpontjában az aszály, a vízhiány és a rendkívüli csapadékhiány állt, amelyek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hazai növénytermesztésre.
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le
Kelet-Magyarország nagy része súlyos aszállyal küzd. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének mérései szerint márciusban mindössze 5, áprilisban 2, míg májusban 11 milliméter eső esett a térségben. Az átlagos csapadék mindössze 10 százaléka hullott le. A klímaváltozás miatt már nemcsak a nyári növények, a kukorica, a napraforgó, a szója, hanem az őszi vetésű kalászosok is veszélybe kerültek. Míg korábban a búza és más kalászosok még kihasználhatták az őszi-téli csapadékot, ma már ezek a növények is egyre inkább aszálykitettséggel szembesülnek – mondta megnyitó beszédében Pepó Péter, a MÉK Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa.
A búza felvásárlási ára 68–70 ezer forint körül alakulhat
A szakmai rendezvény főszervezője hozzátette: szeretnék kutatási eredményeikkel segíteni a gazdákat az alkalmazkodásban. A Debreceni Egyetem 1983-ban indított látóképi tartamkísérletének köszönhetően jelentős tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan lehet mérsékelni az aszály hatásait.
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, a világpiaci árak, folyamatok, valamint az erős forint árfolyam miatt a búza induló felvásárlási ára mindössze 68-70 ezer forint között fog alakulni.
Az alkalmazkodás lehet a magyar mezőgazdaság kulcsa
A legfontosabb kulcsszó az adaptáció. Ugyanazon körülmények között ugyanis akár 3-4 tonnás terméskülönbséget is el lehet érni a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztásával. Ez bevételkülönbségben is jelentős. A másik fontos tényező az agrotechnikai eszközök, mint a vetésváltás, az öntözés, a talajművelés, a tápanyagellátás és a növényvédelem használata. Az öntözést ugyan hazánkban a leghatékonyabb aktív beavatkozásnak tartják, ezen a téren jelentős lemaradásunk van. Miközben a világ szántóterületeinek csaknem 35 százalékát öntözik, addig Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, mintegy 2 százalék, és a meglévő infrastruktúra is rossz állapotban van – fejtette ki Pepó Péter.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara professor emeritusa hangsúlyozta: szükség van a lassú öntözés-fejlesztések felgyorsítására és a termelők adminisztrációs kötelezettségeinek lazítására. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság jövőjét meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud az aszályhoz, a vízhiányhoz alkalmazkodni.
Az 5 millió tonnás búzatermés elérése lehet reális
Május elején még hektáronkénti 5,4-5,5 millió tonnás termést várt hazánk az egymillió hektárnyi búzavetésen, mára azonban már az 5 millió tonna elérése a reális a rendkívül aszályos időszak miatt. Nemzetközi szinten, például Németországban, Franciaországban és Romániában is csökkent a várható termésmennyiség. Az európia közösségben előreláthatólag mintegy 145 millió tonna búza fog teremni, ami elegendő a lakossági fogyasztás igényeinek kielégítésére, továbbá mintegy 20 millió tonnányi árualap, exportkészlet is elkülöníthető – vázolta a nemzetközi helyzetet Lakatos Zoltán.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
Az erős forint nem segíti a magyar búzaexportot
Jelenleg egy 1100 forintos kilós kenyérben nincs 100 forint értékű liszt. Véleményem szerint azonban éppen ezért lenne mozgástér a liszt árának emelésére, ami lehetővé tenné, hogy a malmok magasabb árat fizessenek a termelőknek a jó minőségű búzáért.
Nem vagyok azonban optimista, azért sem, mert hazánk erősen export fókuszú. A 350 forint körüli euró árfolyam azonban egyértelműen nem segíti az exportot, az importot támogatja.
Hazánk a 2024-25-ös szezonban mintegy 2,66 millió tonna búzát exportált, ennek nagyrészét Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Idén azonban január végéig csak 1 millió tonna búzát sikerült kivinni az országból – fejtette ki a malomipari vállalat vezetője.
Prémium minőségű búzára lenne szükség
A tanácskozáson elhangzott, hogy hazánkban mintegy 200 elismert búzafajtát termesztenek, Lakatos Zoltán szerint elég lenne mindössze 5.
A termelőknek egyetlen céljuk lehet, hogy prémium, kiváló minőségű búzát próbáljanak termelni, mivel annak jobb ára van Európa-szerte.
Az előadásokat követően a tanácskozás hagyományaihoz híven gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, ahol fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Debreceni Egyetem
Éles Erika
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:
Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Tudomány
KITEKINTŐ: India – Nemzetközi konferencián vettek részt magyar jogászok a háziállatok és a vadon élő állatok védelmében
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Sharda University együttműködésében kétnapos, hibrid nemzetközi konferenciát rendeztek a Sharda School of Law szervezésében.
Kattints a képre és jelentkezz a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára!
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Sharda University együttműködésében kétnapos, hibrid nemzetközi konferenciát rendeztek a Sharda School of Law szervezésében. A rangos tudományos eseményen a nemzetközi és összehasonlító jogi megközelítésben vizsgálták a háziállatok és a vadon élő állatok védelmének aktuális kihívásait, különös tekintettel a jogalkotás, a jogalkalmazás és az új technológiák szerepére. Az esemény súlyát mutatja, hogy a konferenciát Shri Y. K. Gupta, a Sharda Egyetem rektorhelyettese vezette, miközben Prasanna Bhalachandra Varale bíró, az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírája is megtisztelte a konferenciát, aki találkozott a magyar kutatókkal: Prof. Dr. Szuchy Róberttel, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettesével, valamint Prof. Dr. Domokos Andreával, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettesével, a Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetőjével is.
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a konferencia. A képen jobbról a második Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese. Fotó: Sharda University
2026. január 16–17. között megrendezett a Conceptualizing Legal Framework and Policies for Domestic Animal and Wildlife Conservation: Issues and Challenges című konferencia megnyitó ünnepsége hagyományos indiai szertartással – a lámpagyújtással és a Saraswati Vandanával – vette kezdetét, amely a tudás, a fenntarthatóság és az ökológiai felelősségvállalás iránti közös elköteleződést jelképezte.
Konferencia Indiában, a a Sharda School of Law szervezésében. Fotó: Sharda University
A megnyitón felszólalt többek között Prof. (Dr.) Rhishikesh Dave, a Sharda School of Law dékánja, Ms Vishaish Uppal (WWF India), Prof. (Dr.) Sibaram Khara, a Sharda University rektora, valamint Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese. A felszólalók egyhangúlag hangsúlyozták a jogi keretek megerősítésének, a hatékony végrehajtásnak és a nemzetközi akadémiai együttműködésnek a jelentőségét az állat- és természetvédelem területén.
Károlis szakmai hozzájárulások: európai perspektívák
A konferencia szakmai programjában a Károli oktatói meghatározó szerepet vállaltak.
Prof. Dr. Domokos Andrea dékánhelyettes, intézetigazgató előadása közben. Fotó: Sharda University
Prof. Dr. Domokos Andrea, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese előadásában az Európai Unió állatjóléti és állatvédelmi rendszerét mutatta be. Kiemelte, hogy az uniós jog – különösen a Lisszaboni Szerződés 13. cikke – az állatokat érző lényként ismeri el, és hogy az EU „brüsszeli hatása” globálisan is formálja az állatvédelmi standardokat. Ismertette továbbá a magyar állatvédelmi szabályozás legújabb szigorításait is.
Prof. Dr. Szuchy Róbert előadása a vadon élő állatok védelme és az energiarendszerek fejlesztése közötti jogi egyensúly kérdését elemezte. Bemutatta, miként érvényesülnek az uniós természetvédelmi irányelvek – különösen a Madár- és Élőhelyvédelmi irányelv – a megújulóenergia-projektek engedélyezése során, és milyen szerepet játszik ebben az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata.
Magyar professzorok indiai kollégáikkal értekeztek. Fotó: Sharda University
Technológia, jog és jövőbeli együttműködés
A konferencia egyik kiemelt szekciója az új technológiák – mesterséges intelligencia, drónok, genetikai nyomonkövetés – szerepét vizsgálta az állat- és természetvédelemben. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jogrendszereknek lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel, miközben biztosítaniuk kell az alapvető jogi garanciákat.
A kétnapos tanácskozást ünnepélyes záróülés zárta, amelyen Hon’ble Justice P. B. Varale, az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírája is felszólalt. Záróbeszédében Prof. Dr. Szuchy Róbert hangsúlyozta: az állat- és vadvédelem globális kihívás, amely csak határokon átnyúló tudományos és intézményi együttműködéssel kezelhető eredményesen
A képen balról Prof. Dr. Szuchy Róbert, a KRE ÁJK oktatási rektorhelyettese Delhiben, a konferencia poszterje előtt. Fotó: Sharda University
A konferencia újabb fontos mérföldkövet jelent a Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi kapcsolatrendszerében, és megerősítette az egyetem elkötelezettségét a fenntarthatóság, az állatvédelem és a nemzetközi jogi párbeszéd iránt.
Forrás:
Károli Gáspár Református Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
KITEKINTŐ: Románia – Orvvadászat gyanúja merült fel a sportvadász egyesület vezetője ellen
Emléktáblát avattak és hármas jubileumot ünnepeltek a MATE gödöllői campusán
A dráguló gabonák ellenére nagyjából stabil maradt a FAO élelmiszerár-indexe májusban
Idén meghosszabbodik a tavaszi fagykárbejelentés határideje
FEGYVERMESTER: Bemutatkozik a Franchi Momentum – 1 MOA pontosság
Hivatásos Vadászok Szakmai Versenye 2026.
Most érdemes lépni: új szakasz nyílik a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” pályázat benyújtásában
Vis maior bejelentések a „Vizet a tájba!” program kapcsán
Már csak néhány napig nyújthatók be az egységes kérelmek
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Nem volt elejtési jogosultsága
Lőttek az elvárásnak
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Gyakorlati vizsgát tettek az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum földmérő diákjai
