Mezőgazdaság
DEBRECEN: XXXII. Búzatanácskozás – Jövőkép és válaszút a hazai búzapiacon – GALÉRIÁVAL
Agro Jager News: 1999-től, már 16 nyelven! Kattints a képre és kövesd a Facebookon is!
A világ idén a valaha volt legtöbb, 799 millió tonnás búzatermést várja, ezzel szemben hazánkban átlagos, hektáronként 5 tonna feletti termést prognosztizálnak a szakemberek. A magyar búzatermesztőknek az egyre erősebb versenytársakkal is meg kell küzdeniük – hangzott el a Debreceni Egyetemen rendezett XXXII. Búzatanácskozáson. A hazai és nemzetközi búzapiac helyzete mellett a szakmai rendezvény központi témái voltak még az új trendek, kutatási eredmények, a precíziós mezőgazdaság és a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei is.
Prof. Dr. Harsányi Endre, aDebreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese. Forrás: DE
A Debreceni Egyetem (DE) felelősséggel tartozik a hazai agrárium fejlődéséért, éppen ezért az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. Az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaságban (AKIT), valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon (MÉK) szimbiózisban zajlanak a precíziós mezőgazdasághoz kapcsolódó képzéseink, kurzusaink. Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően mindezt most már világszínvonalon tehetjük. A legmodernebb drónplatformokat, szenzorokat, hiperspektrális kamerákat és laboreszközöket szereztünk be, továbbá kutatásainkba, munkánkban egyre nagyobb területen vonjuk be a mesterséges intelligenciát is. Ezekkel a lépésekkel hiszem, hogy még hatékonyabban segíthetjük a hallgatóinkat és a térség gazdálkodóit – mondta a tanácskozás megnyitóján Harsányi Endre.
A Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese kiemelte: a hazánkban egyedülálló precíziós mezőgazdasági mérnök alapképzés létrehozása és a Dél-Dakotai Egyetemmel közös kettős diploma is ebből a felelősségtudatból fakad.
Dr. Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep igazgatója. Forrás: DE
Az egyetemi oktatás része, hogy aktív kapcsolatot ápoljon az ágazattal, a piaci szereplőkkel, a gyakorló szakemberekkel, az egyetemi tudásátadás csakis így tud hitelessé válni. Ennek legjobb példája az immár harminckettedik alkalommal megszervezett búzatanácskozás – hangsúlyozta bevezetőjében Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep igazgatója.
Dr. Laktos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Forrás: DE
Két tényező, az erősödő versenytársak és a szélsőséges időjárás az, amely nagyban befolyásolaja a hazai búzapiac helyzetét. Oroszország évi 80 milliós, Ukrajna 23 milliós és Kazahsztán 19 milliós búzaexportja jelentős átrendeződést okozott az európai búzapiacon, a magyar búzakivitel legnagyobb célországában, az olasz piacon is egyre meghatározóbb. Európában a termés és az árukészletek nagyságában is csökkenés figyelhető meg. Hazánkban 944 ezer hektárra nőtt a búza vetési területe és egyelőre bízhatunk abban, hogy az idei termés minőségén nem rontott az időjárás – fejtette ki Lakatos Zoltán.
Agro Jager News: 1999-től, már 16 nyelven! Kattints a képre és kövesd a Facebookon is!
A Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy a Hajdú-Bihar vármegyei területeken az elmúlt három évben az országos átlag feletti minőségű és mennyiségű búza termett. Az 51 ezer hektáron vetett kalászos az áprilisi mérések szerint 77 százalékban jó minőségű. Jelzésértékű azonban, hogy a vármegyében a napraforgó vetési területe meghaladta a búzáét.
A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, az MTA DAB Agrártudományi Szakbizottsága, valamint a Hajdú Gabona Zrt. által szervezett szakmai fórumon Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára hangsúlyozta: a hazai mezőgazdaság az utolsó pillanatban van, hogy termelékenysége megőrzése, illetve javítása érdekében a technológiai és technikai fejlődés útjára lépjen. A szakemberek tudása, illetve nyitottsága azonban továbbra is nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban a precíziós eszközök, valamint a mesterséges intelligencia térnyerését követően.
Prof. Dr. Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára. Forrás: DE
1984-ben hektáronkénti 5,42 tonna volt az átlagos búzatermés hazánkban. 2024-ben ez a szám 5,72 tonna/hektár volt. A hagyományos technológiák fejlesztéséről nem mondhatunk le a precíziós technológiák és az AI használata esetén sem. A legújabb generációs eszközök alkalmazása mellett azonban a megfelelő fajtaválasztás, a vetéstechnológia és a tápanyagutánpótlás meghatározó tényezői a terméshatékony mezőgazdaságnak – jelentette ki Pepó Péter.
Nyéki Anikó, a Széchenyi István Egyetem Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék egyetemi docense szerint a precíziós mezőgazdaság egy fenntarthatóbb, ökológiailag jobban megtérülő szántóföldi növénytermesztési technológia, amelynek kimutatható jövedelmezőségi előnyei vannak.
Dr. Nyéki Anikó,a Széchenyi István Egyetem Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék egyetemi docense. Forrás: DE
A gazdálkodóknak – igazodva a kultúrnövény-szerkezethez, az ökológiai környezethez és a jövedelmezőséghez – kell megválasztaniuk a megfelelő technológiákat, amelyek a legoptimálisabban beilleszthetők a növénytermesztésbe. A gazdák tudtuk nélkül már ma is használják a mesterséges intelligenciát. Elsősorban a meteorológiai, illetve szántóföldi szenzorok vagy éppen a nagyerőgépek fedélzeti rendszere olyan plusz információkat szolgáltat számukra, amelyeket akár egy mobiltelefonos platformon is nyomon követhetnek – mutatott rá Nyéki Anikó.
Prof. Dr. Rátonyi Tamás, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet egyetemi docense. Forrás: DE
Rátonyi Tamás, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet egyetemi docense előadásában a precíziós eszközök – a talajvizsgálatok, a vetés, a tápanyagutánpótlás és a növényvédelem területén történő – felhasználási lehetőségeiről beszélt. Kitért arra is, hogy a Debreceni Egyetem megkezdte a szabadforráskódú adatbázis állomások telepítését, amelyek a térség gazdái számára nyújtanak nagy mennyiségű információt. A rendszer szabadon és ingyenesen elérhető.
Az előadásokat követően gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Agro Jager News: 1999-től, már 16 nyelven! Kattints a képre és kövesd a Facebookon is!
Mezőgazdaság
Medikán a Földközi-tengeren? – Rekordot hozó hurrikánszezon!
Ritka mediterrán ciklon fejlődhet Afrika közelében
Líbiától északra, Máltától délkeletre jelenleg egy ciklon mélyül ki, és ezt érdemes alaposabban is megvizsgálni, mert érdekes is lehet. Jelenleg a térségben a tenger az átlagosnál 3-4 fokkal melegebb, így bőven van hasznosítható energia egy fejlődő ciklon számára. A jelenlegi előrejelzések alapján kis eséllyel ugyan, de a hét elején kialakulhat a ciklon középpontjában egy meleg mag is, így akár medikánná, avagy földközi-tengeri trópusi ciklonná is fejlődhet ez a légörvény.
Fotó: HungaroMet Nonprofit Zrt.
Hogy ez így lesz-e, az még kérdéses, mindenesetre a térségben többfelé kiadós mennyiségű csapadékra van kilátás a következő napokban. A ciklon várhatóan Kréta felé mozog majd.
Ehhez részben kapcsolódó hír, hogy a 2026-os atlanti hurrikánszezon rekordot döntött!
Jelen esetben az eseménytelenségével, ugyanis a műholdas megfigyelések kezdete, 1966 óta nem fordult még elő olyan, hogy szeptember 14-ig egyetlen hurrikán se alakuljon ki a teljes atlanti térségben! Egyetlen egy sem. Ennek oka elsődlegesen az idei erős El Nino jelenség, ami miatt a térségben túl erős a magasban a nyugatias áramlás, avagy túl nagy a vertikális szélnyírás, amely megakadályozza az erősebb trópusi viharok, így a hurrikánok kialakulását is.
Fontos megjegyezni, hogy a hurrikánok nem tűntek el teljesen, csak áthelyeződtek, pont az El Nino miatt a Csendes-óceán keleti felén kedvezőbbek a körülmények a kialakulásukhoz.
Forrás: HungaroMet Nonprofit Zrt.
Mezőgazdaság
Új vidékfejlesztési program indul – 2174 települést érinthet a Szent István Program
Tíz mikrotérségben indul a Szent István Vidékfejlesztési Program kísérleti szakasza. A teljes program később 2174 települést és 1,85 millió embert érinthet.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Új, hosszú távú vidékfejlesztési modell indul Magyarországon Szent István Vidékfejlesztési Program néven. A kezdeményezés első ütemében tíz vidéki mikrotérségben kezdődik meg a kísérleti program, amelyben a helyi közösségek aktívan részt vehetnek saját térségük fejlesztési irányainak meghatározásában.
Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
A Szent István Vidékfejlesztési Program célja, hogy a fejlesztési döntések előkészítésében egyszerre jelenjen meg a helyi tudás, a közösségi részvétel, a szakmai megalapozottság és az országos fejlesztéspolitikai szemlélet.
A program hosszú távú terveket készít majd elő az egyes térségek helyi adottságai és igényei alapján. A fejlesztési igények feltárása, a térségi stratégia kialakítása, a projektek szakmai előkészítése és a források felhasználása egymásra épülő folyamatként valósulhat meg.
A cél, hogy a beruházások ne elszigetelten, hanem az adott térség adottságaira, problémáira és lehetőségeire építve valósuljanak meg.
A vidék megtartása kiemelt cél. Fotó: Agro Jager archív – Dr. Szilágyi Bay Péter
Helyi közösségekre épülő vidékfejlesztési modell
A Szent István Vidékfejlesztési Program célja a helyi partnerségek megerősítése és a vidéki térségek önálló tervezési képességének fejlesztése, valamint a vidéki életminőség hosszú távú javítása.
A program keretében támogatást kaphatnak többek között:
- közlekedési és mobilitási fejlesztések,
- út- és közvilágítás-korszerűsítések,
- megújulóenergia-beruházások,
- vízmegtartási fejlesztések,
- egészségügyi és gyermekellátási beruházások,
- közösségi fejlesztések,
- valamint turisztikai célú projektek.
A program nem váltja fel a Magyar Falu Programot, a LEADER együttműködéseket vagy más hazai és európai uniós fejlesztési programokat, hanem azokkal összehangoltan, azokat kiegészítve működik majd.
A tervek szerint az új rendszer hosszú távon a magyar vidékfejlesztési politika meghatározó elemévé válhat, és hozzájárulhat a 2028 utáni hazai és európai uniós vidékfejlesztési rendszer szakmai megalapozásához is.
Az új vidékfejlesztési modell első ütemében tíz, eltérő adottságú vidéki mikrotérségben kezdődik meg a kísérleti program. Fotó: Agro Jager archív – Dr. Szilágyi Bay Péter
Tíz mikrotérségben indul a Szent István Program
Az új vidékfejlesztési modell első ütemében tíz, eltérő adottságú vidéki mikrotérségben kezdődik meg a kísérleti program.
A kiválasztás során figyelembe vették többek között:
- a települések fejlettségi és jövedelmi helyzetét,
- a településszerkezetet,
- a gazdasági karaktert,
- a természetföldrajzi adottságokat,
- valamint az energia- és fejlesztési potenciált.
A kiválasztás egyik meghatározó alapját a 2024. évi egy lakosra jutó bruttó SZJA-köteles jövedelem, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti 2024. évi komplex fejlettségi mutató jelentette.
A kísérleti térségek:
- Zalakaros vidéke,
- Harkány vidéke,
- Bács vidéke,
- Pásztó vidéke,
- Medgyesegyháza vidéke,
- Igal vidéke,
- Tiszaújváros vidéke,
- Gyöngyös vidéke,
- Nyírbátor vidéke,
- Gönc vidéke.
A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.
Az érintett térségek egy főre jutó átlagos jövedelme 308 629 forint, amely 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.
Az aszály nem kegyelmezett a gyomnövényeknek sem. Fotó: Agro Jager
A helyi lakosság is beleszólhat a fejlesztések sorrendjébe
A kiválasztott térségekben fejlesztési testületek jönnek létre, amelyekben helyi szereplők és szakemberek közösen dolgozzák ki a térségi fejlesztési stratégiákat.
A testületek feladata lesz:
- a helyi igények összegyűjtése,
- a térségi fejlesztési stratégia kialakítása,
- a megvalósítható projektjavaslatok szakmai előkészítése.
A munkát térségi koordinátorok segítik majd.
A szakmailag előkészített projektjavaslatokról a helyi lakosság is véleményt mondhat. A térségben élő, 16. életévüket betöltött állandó lakosok sorrendbe rendezhetik a megvalósítható fejlesztéseket, így a végső prioritások kialakításában közvetlenül is megjelenhet a helyi közösségek véleménye.
A Szent István Vidékfejlesztési Program nem egyszeri támogatási konstrukció, hanem egy új, hosszú távú fejlesztési modell alapja. Fotó: Agro Jager archív
2027 augusztusában indulhat az országos bevezetés
Az első tíz mikrotérség tapasztalatai alapján értékelik és véglegesítik majd a program módszertanát.
A második szakaszban jogilag és szervezetileg is előkészítik a program országos kiterjesztését, valamint létrejön az Országos Vidékfejlesztési Hálózat.
A hálózat feladata lesz többek között:
- a térségi szereplők szakmai támogatása,
- a módszertani segítségnyújtás,
- valamint a jó gyakorlatok megosztásának koordinálása.
A cél, hogy 2027. augusztus 20-án megkezdődhessen a program országos bevezetése.
Az országos szakaszban az arra jogosult vidéki térségekben lehetőség nyílhat fejlesztési testületek létrehozására és a programhoz való csatlakozásra.
A teljes körű szakaszban a Szent István Vidékfejlesztési Program mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.
A Szent István Vidékfejlesztési Program nem egyszeri támogatási konstrukció, hanem egy új, hosszú távú fejlesztési modell alapja. A cél, hogy a magyar vidék jövőjét érintő döntések a helyi közösségek aktív részvételével, szakmai megalapozottsággal és országos fejlesztéspolitikai koordináció mellett szülessenek meg.
Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Közel 43 milliárd forint támogatást kapott a magyar méhészeti ágazat
A magyar méhészek támogatása kiemelt agrárpolitikai cél. 2004 és 2025 között közel 43 milliárd forint támogatást kapott a méhészeti ágazat.
Kattintson a képre és nézze meg a KONUS spektíveket!
A magyar méhészek támogatása továbbra is kiemelt agrárpolitikai cél. A méhészeti ágazat nemcsak a kiváló minőségű magyar méz előállításában játszik fontos szerepet, hanem a beporzás révén a fenntartható környezet és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésében is nélkülözhetetlen.
Tóth-Kurmai Viktória, agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár ismertette: a szaktárca egy olyan védjegyrendszer előkészítésén dolgozik. Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
Elindult az egyeztetés az Agrárminisztérium és a méhészeti ágazat képviselői között. Tóth-Kurmai Viktória, agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár ismertette: a szaktárca egy olyan védjegyrendszer előkészítésén dolgozik, amely egyértelműen megkülönbözteti a hazai, kiváló minőségű élelmiszereket, és ezzel segíti a fogyasztók tudatos választását.
A minisztérium emellett termékpálya-bizottságokat hoz létre, amelyekben a méhészeti ágazat is helyet kap. Ezek olyan fórumok lesznek, ahol a szakmai képviselők és a döntéshozók együtt dolgozhatnak, valamint közösen vitathatják meg az adott ágazatot érintő aktuális kérdéseket.
Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
A klímaváltozás és az importméz is komoly kihívást jelent
Az egyeztetés során elhangzott: a klímaváltozás hatásai a méhészetet sem kímélik. Egyre nagyobb kihívást jelent többek között a méhcsaládok megfelelő átteleltetése.
Jelentős problémát okoz továbbá az európai mézpiacon a harmadik országokból származó, silány minőségű, sok esetben hamisított importméz jelenléte.
Egy 2023-ban zárult, uniós szervezetek és tagállami hatóságok közös vizsgálata szerint az Európai Unió határain kívülről érkező mézek 46 százaléka jelentősen kifogásolható minőségű volt. Ez komoly piaci hátrányt jelent az európai, így a magyar méhészek számára is.
„Európai szintű fellépésre van szükség az európai méhészek és a fogyasztók érdekeinek védelmében” – hangzott el a szaktárca részéről.
Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
Érdemes a magyar mézet keresni
A hazai méz elsősorban kisebb piacokon és közvetlen termelői értékesítési csatornákon keresztül jut el a fogyasztókhoz.
A kiskereskedelmi láncokban ugyanakkor továbbra is kevés lehetőség nyílik a kiváló minőségű magyar méz számára, miközben az üzletek jelentős mennyiségben szereznek be az Európai Unión kívülről érkező termékeket.
A magyar méhészek kiváló minőségű mézet állítanak elő, ezért érdemes a fogyasztóknak a hazai termékeket keresniük.
Egy magyar ember évente átlagosan mintegy egy kilogramm mézet fogyaszt, miközben az ágazat közel 50 ezer ember megélhetéséhez járul hozzá.
Közel 43 milliárd forint támogatást kapott a méhészeti ágazat
A célzott méhészeti támogatások 2004 óta állnak rendelkezésre, 2023-tól pedig a Közös Agrárpolitika, vagyis a KAP keretében folytatódnak.
A támogatások többek között:
- a tudásátadást,
- az eszközfejlesztést,
- a méhegészségügyi kiadásokat,
- a vándoroltatással járó költségeket,
- valamint a méhek állatjólétét szolgálják.
2004 és 2025 között a különböző jogcímeken közel 43 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a méhészeti ágazat.
Kiemelendő a Magyarországon egyedüliként bevezetett, méhek után járó állatjóléti támogatás, amelynek összege az új kötelezettségvállalási időszakban méhcsaládonként évi 30 euróra emelkedett.
A támogatásra több mint 510 ezer méhcsalád után nyújtottak be igényt.
Ismerjen meg egy algyői méhészt, akit évtizedek óta ismernek a szegedi piacon, a Mars téren. Kattintson a képre!
Több pályázati és finanszírozási lehetőség is elérhető
A méhészek számos egyéb támogatási és kedvezményes finanszírozási lehetőséggel is élhetnek.
A KAP keretében többek között:
- a kisüzemek fejlesztését,
- a telepkorszerűsítést,
- az élelmiszergazdaság fejlesztését,
- a fiatal gazdák támogatását,
- valamint a generációváltást szolgáló pályázatokban is részt vehetnek.
Emellett kedvezményes finanszírozást biztosít számukra az Agrár Széchenyi Kártya program, míg a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer a nehéz gazdasági időszakok átvészelését segíti.
A méhegészségügyi felelősök, a méhészeti szaktanácsadói hálózat, valamint a növényvédőszer-használatot ellenőrző hatósági monitoringvizsgálatok egyaránt hozzájárulnak az ágazat biztonságos és stabil működéséhez.
A méhészek emellett kiemelt személyijövedelemadó-kedvezményben is részesülnek.
„A magyar méhészet jövőjének biztosításához egyszerre van szükség az ágazat támogatására és olyan piaci szabályokra, amelyek biztosítják a minőségi méz tisztességes versenyfeltételeit” – hangsúlyozta Tóth-Kurmai Viktória.
Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
FEGYVERMESTER: Fegyvertervező szakmérnök hallgatók jártak a Frommer Kft.-nél
KITEKINTŐ: Szlovákia – közel nyolcezer látogatót vonzott a 34. Szent Hubertus-napok
Az alkalmazkodás bajnoka vagy az őshonos erdők vetélytársa? – Gondolatok a nyugati ostorfáról
Kaktuszinvázió ellen léptek fel a MATE hallgatói a Mátrában
Darázsölyvek a Mecsekben
Mit árul el a gímszarvasbika hangja?
Medikán a Földközi-tengeren? – Rekordot hozó hurrikánszezon!
A National Geographic interjút készített Palatitz Péterrel
Sikeres napok a Nyugat-Zselicben – Kardosfa
Rajzpályázat – Szent Hubertus legendája
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
FRISSÍTVE drónfelvétellel: Tűz pusztított Zsadányban, mintegy 650 szalmabála égett, 100 marhát mentettek – GALÉRIA+Drón
Búcsúzik Bors Richárd
Koros bika a terítéken – Szántód
KITEKINTŐ: Csehország – Védjük meg a kotorékvadászat jogát
KITEKINTŐ: Aranysakált találtak egy lettországi úton
Ánizsos bak a vót tanyánk mellől…
Hangolnak a gímbikák, kezdődik a szarvasbőgés!
KITEKINTŐ: Ezért vált Svédország a dánok vadászparadicsomává
