Mezőgazdaság
DEBRECEN: XXXII. Búzatanácskozás – Jövőkép és válaszút a hazai búzapiacon – GALÉRIÁVAL
A világ idén a valaha volt legtöbb, 799 millió tonnás búzatermést várja, ezzel szemben hazánkban átlagos, hektáronként 5 tonna feletti termést prognosztizálnak a szakemberek. A magyar búzatermesztőknek az egyre erősebb versenytársakkal is meg kell küzdeniük – hangzott el a Debreceni Egyetemen rendezett XXXII. Búzatanácskozáson. A hazai és nemzetközi búzapiac helyzete mellett a szakmai rendezvény központi témái voltak még az új trendek, kutatási eredmények, a precíziós mezőgazdaság és a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei is.

Prof. Dr. Harsányi Endre, aDebreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese. Forrás: DE
A Debreceni Egyetem (DE) felelősséggel tartozik a hazai agrárium fejlődéséért, éppen ezért az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. Az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaságban (AKIT), valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon (MÉK) szimbiózisban zajlanak a precíziós mezőgazdasághoz kapcsolódó képzéseink, kurzusaink. Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően mindezt most már világszínvonalon tehetjük. A legmodernebb drónplatformokat, szenzorokat, hiperspektrális kamerákat és laboreszközöket szereztünk be, továbbá kutatásainkba, munkánkban egyre nagyobb területen vonjuk be a mesterséges intelligenciát is. Ezekkel a lépésekkel hiszem, hogy még hatékonyabban segíthetjük a hallgatóinkat és a térség gazdálkodóit – mondta a tanácskozás megnyitóján Harsányi Endre.
A Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese kiemelte: a hazánkban egyedülálló precíziós mezőgazdasági mérnök alapképzés létrehozása és a Dél-Dakotai Egyetemmel közös kettős diploma is ebből a felelősségtudatból fakad.

Dr. Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep igazgatója. Forrás: DE
Az egyetemi oktatás része, hogy aktív kapcsolatot ápoljon az ágazattal, a piaci szereplőkkel, a gyakorló szakemberekkel, az egyetemi tudásátadás csakis így tud hitelessé válni. Ennek legjobb példája az immár harminckettedik alkalommal megszervezett búzatanácskozás – hangsúlyozta bevezetőjében Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep igazgatója.

Dr. Laktos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Forrás: DE
Két tényező, az erősödő versenytársak és a szélsőséges időjárás az, amely nagyban befolyásolaja a hazai búzapiac helyzetét. Oroszország évi 80 milliós, Ukrajna 23 milliós és Kazahsztán 19 milliós búzaexportja jelentős átrendeződést okozott az európai búzapiacon, a magyar búzakivitel legnagyobb célországában, az olasz piacon is egyre meghatározóbb. Európában a termés és az árukészletek nagyságában is csökkenés figyelhető meg. Hazánkban 944 ezer hektárra nőtt a búza vetési területe és egyelőre bízhatunk abban, hogy az idei termés minőségén nem rontott az időjárás – fejtette ki Lakatos Zoltán.
A Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy a Hajdú-Bihar vármegyei területeken az elmúlt három évben az országos átlag feletti minőségű és mennyiségű búza termett. Az 51 ezer hektáron vetett kalászos az áprilisi mérések szerint 77 százalékban jó minőségű. Jelzésértékű azonban, hogy a vármegyében a napraforgó vetési területe meghaladta a búzáét.
A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, az MTA DAB Agrártudományi Szakbizottsága, valamint a Hajdú Gabona Zrt. által szervezett szakmai fórumon Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára hangsúlyozta: a hazai mezőgazdaság az utolsó pillanatban van, hogy termelékenysége megőrzése, illetve javítása érdekében a technológiai és technikai fejlődés útjára lépjen. A szakemberek tudása, illetve nyitottsága azonban továbbra is nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban a precíziós eszközök, valamint a mesterséges intelligencia térnyerését követően.

Prof. Dr. Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára. Forrás: DE
1984-ben hektáronkénti 5,42 tonna volt az átlagos búzatermés hazánkban. 2024-ben ez a szám 5,72 tonna/hektár volt. A hagyományos technológiák fejlesztéséről nem mondhatunk le a precíziós technológiák és az AI használata esetén sem. A legújabb generációs eszközök alkalmazása mellett azonban a megfelelő fajtaválasztás, a vetéstechnológia és a tápanyagutánpótlás meghatározó tényezői a terméshatékony mezőgazdaságnak – jelentette ki Pepó Péter.
Nyéki Anikó, a Széchenyi István Egyetem Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék egyetemi docense szerint a precíziós mezőgazdaság egy fenntarthatóbb, ökológiailag jobban megtérülő szántóföldi növénytermesztési technológia, amelynek kimutatható jövedelmezőségi előnyei vannak.

Dr. Nyéki Anikó,a Széchenyi István Egyetem Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék egyetemi docense. Forrás: DE
A gazdálkodóknak – igazodva a kultúrnövény-szerkezethez, az ökológiai környezethez és a jövedelmezőséghez – kell megválasztaniuk a megfelelő technológiákat, amelyek a legoptimálisabban beilleszthetők a növénytermesztésbe. A gazdák tudtuk nélkül már ma is használják a mesterséges intelligenciát. Elsősorban a meteorológiai, illetve szántóföldi szenzorok vagy éppen a nagyerőgépek fedélzeti rendszere olyan plusz információkat szolgáltat számukra, amelyeket akár egy mobiltelefonos platformon is nyomon követhetnek – mutatott rá Nyéki Anikó.

Prof. Dr. Rátonyi Tamás, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet egyetemi docense. Forrás: DE
Rátonyi Tamás, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet egyetemi docense előadásában a precíziós eszközök – a talajvizsgálatok, a vetés, a tápanyagutánpótlás és a növényvédelem területén történő – felhasználási lehetőségeiről beszélt. Kitért arra is, hogy a Debreceni Egyetem megkezdte a szabadforráskódú adatbázis állomások telepítését, amelyek a térség gazdái számára nyújtanak nagy mennyiségű információt. A rendszer szabadon és ingyenesen elérhető.
Az előadásokat követően gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.

Mezőgazdaság
Halálos balesetet okoztak a kiszökött lovak
Kiszökött lovak okoztak halálos balesetet egy főúton
A Kazincbarcikai Járási Ügyészség halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat egy férfi ellen. Az elkövető telephelyéről kiszökött lovak a főúton személyautóval ütközve halálos balesetet okoztak.

A fénykép illuztráció. Fotó: Pixabay
A vádirat szerint a férfi ügyvezetőként lótenyésztési tevékenységet irányított, egy borsodi városban lévő telephelyén közel 200 lovat tartott. Az állatok részben nyitott fémkeretes elemekből álló, tetején fedett karámban voltak elhelyezve. A telephely nem rendelkezett olyan kerítéssel, amely a lovak kiszökését megakadályozta volna. 2022-ben és 2024-ben is előfordult, hogy az állatok kiszabadultak, feljutottak a 26-os számú közlekedési útra, és ott vágtattak.
2024 augusztusában, hajnalban, a karámból öt ló kiszabadult, a 26-os számú főútra mentek, majd három ló egy autóval összeütközött.
Az ütközés következtében a gépjármű utasa a helyszínen meghalt, vezetője 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett el. A három ló elpusztult.
A vádlott – annak ellenére, hogy tudta, miszerint a lovak korábban is köszöktek – nem intézkedett az állatok szökésének megakadályozása érdekében, és ezzel foglalkozása gyakorlásából eredő kötelezettségét elmulasztotta.
Az ügyészség a büntetlen előéletű vádlottal szemben felfüggesztett fogházbüntetést, pénzbüntetést, valamint a lótartás és lótenyésztés foglalkozás gyakorlásától eltiltást indítványozott.
Forrás: Ügyészség
Mezőgazdaság
DEBRECEN: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot – GALÉRIA + VIDEÓ
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal. A Debreceni Egyetem búzatanácskozásán az aszály, a vízhiány és a búzatermesztés jövője állt a középpontban.
Súlyos aszályhelyzet, csökkenő terméshozamok és romló exportkilátások jellemzik a hazai búzatermesztést – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság által szervezett idei búzatanácskozáson. Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal, ami már az őszi vetésű kalászosokat is veszélyezteti.
Dr. Pepó Péter, a DE MÉK professzor emeritusa.
Aszály és vízhiány állt a búzatanácskozás középpontjában
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által szervezett búzatanácskozás immár 33. alkalommal hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság legaktuálisabb kihívásaira.
Az idei konferencia középpontjában az aszály, a vízhiány és a rendkívüli csapadékhiány állt, amelyek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hazai növénytermesztésre.
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le
Kelet-Magyarország nagy része súlyos aszállyal küzd. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének mérései szerint márciusban mindössze 5, áprilisban 2, míg májusban 11 milliméter eső esett a térségben. Az átlagos csapadék mindössze 10 százaléka hullott le. A klímaváltozás miatt már nemcsak a nyári növények, a kukorica, a napraforgó, a szója, hanem az őszi vetésű kalászosok is veszélybe kerültek. Míg korábban a búza és más kalászosok még kihasználhatták az őszi-téli csapadékot, ma már ezek a növények is egyre inkább aszálykitettséggel szembesülnek – mondta megnyitó beszédében Pepó Péter, a MÉK Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa.
A búza felvásárlási ára 68–70 ezer forint körül alakulhat
A szakmai rendezvény főszervezője hozzátette: szeretnék kutatási eredményeikkel segíteni a gazdákat az alkalmazkodásban. A Debreceni Egyetem 1983-ban indított látóképi tartamkísérletének köszönhetően jelentős tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan lehet mérsékelni az aszály hatásait.
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, a világpiaci árak, folyamatok, valamint az erős forint árfolyam miatt a búza induló felvásárlási ára mindössze 68-70 ezer forint között fog alakulni.
Az alkalmazkodás lehet a magyar mezőgazdaság kulcsa
A legfontosabb kulcsszó az adaptáció. Ugyanazon körülmények között ugyanis akár 3-4 tonnás terméskülönbséget is el lehet érni a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztásával. Ez bevételkülönbségben is jelentős. A másik fontos tényező az agrotechnikai eszközök, mint a vetésváltás, az öntözés, a talajművelés, a tápanyagellátás és a növényvédelem használata. Az öntözést ugyan hazánkban a leghatékonyabb aktív beavatkozásnak tartják, ezen a téren jelentős lemaradásunk van. Miközben a világ szántóterületeinek csaknem 35 százalékát öntözik, addig Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, mintegy 2 százalék, és a meglévő infrastruktúra is rossz állapotban van – fejtette ki Pepó Péter.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara professor emeritusa hangsúlyozta: szükség van a lassú öntözés-fejlesztések felgyorsítására és a termelők adminisztrációs kötelezettségeinek lazítására. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság jövőjét meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud az aszályhoz, a vízhiányhoz alkalmazkodni.
Az 5 millió tonnás búzatermés elérése lehet reális
Május elején még hektáronkénti 5,4-5,5 millió tonnás termést várt hazánk az egymillió hektárnyi búzavetésen, mára azonban már az 5 millió tonna elérése a reális a rendkívül aszályos időszak miatt. Nemzetközi szinten, például Németországban, Franciaországban és Romániában is csökkent a várható termésmennyiség. Az európia közösségben előreláthatólag mintegy 145 millió tonna búza fog teremni, ami elegendő a lakossági fogyasztás igényeinek kielégítésére, továbbá mintegy 20 millió tonnányi árualap, exportkészlet is elkülöníthető – vázolta a nemzetközi helyzetet Lakatos Zoltán.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
Az erős forint nem segíti a magyar búzaexportot
Jelenleg egy 1100 forintos kilós kenyérben nincs 100 forint értékű liszt. Véleményem szerint azonban éppen ezért lenne mozgástér a liszt árának emelésére, ami lehetővé tenné, hogy a malmok magasabb árat fizessenek a termelőknek a jó minőségű búzáért.
Nem vagyok azonban optimista, azért sem, mert hazánk erősen export fókuszú. A 350 forint körüli euró árfolyam azonban egyértelműen nem segíti az exportot, az importot támogatja.
Hazánk a 2024-25-ös szezonban mintegy 2,66 millió tonna búzát exportált, ennek nagyrészét Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Idén azonban január végéig csak 1 millió tonna búzát sikerült kivinni az országból – fejtette ki a malomipari vállalat vezetője.
Prémium minőségű búzára lenne szükség
A tanácskozáson elhangzott, hogy hazánkban mintegy 200 elismert búzafajtát termesztenek, Lakatos Zoltán szerint elég lenne mindössze 5.
A termelőknek egyetlen céljuk lehet, hogy prémium, kiváló minőségű búzát próbáljanak termelni, mivel annak jobb ára van Európa-szerte.
Az előadásokat követően a tanácskozás hagyományaihoz híven gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, ahol fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Debreceni Egyetem
Éles Erika
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Nagy sikerrel zárult a Szegedi Zsidó Temető 2026. május 27-én megtartott takarítása, amely önkéntesek bevonásával valósult meg.





























































































































































































































































































































































































































































