Kattints a képre és kövesd az Agro Jagert a Facebookon is!

Prof. Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, idén, 2025-ben töltötte 70. születésnapját. A jeles nap tiszteletére Prof. Dr. Csajbók József  intézetigazgató, az egyetem Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet vezetője, Ünnepi Tudományos Ülést hívott össze, amelyet 2025. június 12-én, Prof. Dr. Stündl László, a kar dékánja nyitott meg. Prof. Dr. Pepó Péter díszelőadásában úgy fogalmazott, hogy életében, – a most Debrecenbe érkezett vendégeknél – tízszer nagyobb hallgatóság előtt is volt szerencséje már kutatásaikról beszámolni, de ennél nívósabb, illusztrisabb kör előtt aligha, hiszen a tudományos világ mellett a növénytermesztés és az arra támaszkodó mezőgazdasági ipar szereplői, ilyen formában, még sohasem gyűltek össze.

Prof. Dr. Csajbók József intézetigazgató megnyitja a konferenciát. A képen balról: Prof. Dr. Nagy János prorektor, Prof. Dr. Stündl László dékán (DE MÉK), Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora, Prof. Dr. Pepó Péter és Prof. Dr. Sárvári Mihály.

A plenáris ülés előtt sorra érkeztek a vendégek: Prof. Dr. Gyuricza Csaba a MATE rektora, láttuk Prof. Dr. Jolánkai Mártont, a MATE és a Magyar Tudományos Akadémia, valamint más munkabizottságok hosszú évtizedek óta munkálkodó agrárkutatóját, aki Prof. Dr. Marton L. Csaba társaságában fogadta Prof. Dr. Nagy János prorektor köszöntését. Vezérigazgatók tűntek fel, közöttük a Tiszántúl talán leggazdabarátabb, legközvetlenebb alakja, Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, de megérkeztek a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karáról, ahogyan Nagyváradi Egyetem is képviseltette magát. Fiatal, még ismeretlen kutatójelöltek, doktoranduszok segítették a vendégeket, miközben a jogelőd, a híres Debreceni Agrártudományi Egyetem öreg diákjai üdvözölték egymást. Talán mondhatjuk, hogy mind közül korelnöknek, Prof. Dr. Sárvári Mihály számított, de a mezősasi Ádám Jenő, az Ádám és társa Kft. ügyvezetője és Szilágyi László, a Gabonakutató korábbi igazgatója, azért ebben kérdéseket vetett fel, aminek nem jutottunk a végére, mert, ha kis késéssel is, de megkezdődött az ünnepi konferencia. Ritkán tapasztalt jókedvvel, ünnepi hangulattal vonult be, a Bocz Ernő professzor nevére keresztelt előadóba, a közel 150 meghívott vendég.

Prof. Dr. Pepó Péter 70. életévét töltötte be. Tiszteletére Prof. Dr. Csajbók József ünnepi konferenciát szervezett. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

A díszelőadást Prof. Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár nyitotta meg „Kihívások és megoldások a szántóföldi növénytermesztésben” címmel. Debrecenre általánosságban elmondható, s talán a tiszántúli emberre is igaz, hogy kritikai érzéke fejlett, azonban miután bírál, széles ismereteire alapozva, megoldásokat is kínál. Az agrártudományok terén, ezen belül pedig a növénytermesztés síkjában, ez a fajta értékmérő tulajdonság eredője talán az a tudományos műhely, amelynek alapjait Mándy professzor fektette le, majd Bocz professzor, később Ruzsányi, Sárvári és Pepó professzorok folytatták. Ma ezt a sort Csajbók professzor zárja, aki az Agro Jagernek kiemelte, hogy miközben az oktatásra fókuszálnak, addig párhuzamosan a kutatásból merítik a legújabb eredményeket, amelyeket előbb kísérleti szinten, majd üzemi, gazdasági méretekben fejlesztenek tovább, ismételnek meg és adják szó szerint közre. Ez azonban még mindig nem elég ahhoz, hogy az ágazat, itt Debrecenben, a Hajdúságban s tágabb értelemben a Tiszántúlon, fejlődni tudjon. Ehhez a termelést is meg kell tudni szólítani s az addigi tudományos tapasztalatokat, gyakorlati, ha úgy vesszük, használható tudássá kell formálni, hogy a termelés – akár már abban az évben – használni is tudja. Ezzel teljesedik be igazán az a tudományos munka, amit Debrecenben valósítanak meg az agrárkutatók. Ezt erősítette meg Dr. Lakatos Zoltán is, aki biztos benne, hogy a termésátlagok és a minőségi paraméterek jelentős javulása a térségben az egyetem és a debreceni agrárkutatók érdeme.

Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora díszelőadása közben. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Prof. Dr. Pepó Péter kiemelte, hogy minden kor, minden évtized új és más kihívások elé állították a gazdákat. Sohasem volt könnyű s úgy tűnik, nem is lesz az, ahogyan láthattuk, hogy a 2022-es történelmi aszály, milyen pusztítást végzett. Lehetetlen volt ellene tenni bármit is.

Balról Prof. Dr. Stündl László, a DE MÉK dákánja. Középen Ádám Jenő, az Ádám és társa Kft. ügyvezetője és Szilágyi László, a Gabonakutató korábbi igazgatója. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Kiemelte, hogy a növénytermesztés technológiai folyamatában az adott növény termésmennyiségére, a termésbiztonságára és termésminőségére jelentős számú ökológiai, biológiai és antropogén, tehát agrotechnikai tényező hat – fogalmazott Dr. Pepó Péter. Ezek a tényezők egyenként, individuálisan, azaz egyedien is jelentős mértékben képesek befolyásolni a kultúrnövények termésképzését, de még nagyobb számú azon kapcsolatok sokasága, amelyek a tényezők közötti kölcsönhatások eredményeként jelennek meg.

Díszvendégek, vendégek az ünnepi konferencián. A képen fehér ingben Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, mögötte Prof. Dr. Marton L. Csaba professzor, fölötte pedig, Prof. Dr. Véha Antal Szegedről. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Látható, hogy a tartamkísérletek azok, amelyek nagy szerepet játszanak ebben a munkában, ahol a különféle tudományterületek ismeretanyagait az agrármérnököknek együttesen kell alkalmazni. Ez megteremti annak az igényét, hogy az alap-alapozó tudományok, mint a növénytan, a növényélettan, a talajtan, az agrokémia, az agrometeorológia és az alkalmazott diszciplinák, tehát a tudományágak, mint a növénykórtan, a herbológia – egészen a műszaki ismeretekig bezáróan – komplex tudásbázist alkossanak, hogy sikeres legyen egy-egy vállalkozás.

A Nagyváradi Egyetem delegációja köszöntötte a 70. életévét betöltő Prof. Dr. Pepó Pétert. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Dr. Pepó Péter hozzátette, hogy emiatt is óriási siker, hogy elérte a kar, hogy ahol alap- és mesterképzésben lehet általános agrármérnök ismereteket oktatni vagy hallgatni a diákoknak, ott újra, a hagyományos értelemben vett tradicionális, ötéves képzésben oktathassák az agrárismereteket.

A konferenciát Prof. Dr. Csajbók József és munkatársai szervezték meg. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Pepó professzor határozott abban is, hogy a különféle tudományterületeket közelíteni kell egymáshoz és a technológia minden lehetőségét fel kell használni, hogy megértsék, mire is képesek a növények és azok igényeit, szükségleteit megismerve, képesek legyünk a maximális teljesítmény elérésére, amelyet egy-egy genotípus, egy-egy búzafajta vagy éppen más növény képvisel. A jövő ebben rejlik, s abban, hogy ezeket az új és újabb precíziós eszközöket, hogyan tudjuk költséghatékonyan a termelés javára fordítani.

Balról Prof. Dr. Jolánkai Márton köszönti Prof. Dr. Pepó Péter egyetemi tanárt, munkatársát, barátját. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Felhívta a figyelmet arra is, a nem csak Magyarországon elismert agrárkutató, hogy akkor éri el a magyar gazda is azt a terméseredményt, amelyre például az egyesült államokbeli gazdák képesek, ha mezsgyétől, mezsgyéig egységes, két méter feletti homogén, tehát egyöntetű kukoricaállományt képesek a betakarításig nevelni.

Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora magas rangú kitüntetést adományozott a 70. születésnapját betöltő Prof. Dr. Pepó Péternek. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Prof. Dr. Gyuricza Csaba a MATE rektora méltatta Prof. Dr. Pepó Pétert, aki véleménye szerint hiánypótló kutatásokat irányított és a keze alól kikerült, mintegy 24 doktorandusz hallgató is mutatja, hogy nemcsak az oktatásra, a kutatásra, hanem a kutatói szakemberek képzésére is fordított még időt és energiát.

Stílszerűen, a Bocz Ernőről elkeresztelt előadóban tartották a fórumot. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Prof. Dr. Nagy János prorektor elbeszélése nyomán, – aki a Sárvári-Nagy-Pepó triumvirátus tagjaként fiatal korától az egyetemen dolgozott – a hallgatóság egy közvetlen, baráti-munkatársi kapcsolatot ismerhetett meg. Prof. Dr. Nagy János rámutatott, hogy volt idő, – amikor Prof. Dr. Pepó Péter dékánként, az egyetemi átszervezésnél, amelyre 2001-ben került sor, maga, pedig rektorként – napokat, heteket töltött azzal, hogy az Agrártudományi Kart integrálják és egy olyan nagy egyetemi szisztémában megtalálják a helyüket, ahol a jogtudományok, az orvostudományok messze híres vezetői igen kemény álláspontot alakítottak ki. Leültünk és keményen, érvekkel alátámasztva tárgyaltunk. Oda nem volt elég a szakmai tudás, oda vezetői képességek, érveléstechnika, meggyőzés és sok kitartás kellett. Akkor meghatároztuk azokat az irányokat, amelyek a mai egyetem képét adják. Dr. Pepó Péter megjegyezte, hogy rettentő felkészült, pontos, precíz kutatókat ismertek meg, ahol mindenki a saját egyetemi karáért lobbyzott. Akkor nekünk sikerült összefogni és láthatjuk, hogy azóta, hogyan fejlődtek az intézetek, a doktori iskolák s vele együtt az egyetem, amelynek nemzetközi kapcsolatait Eszékkel, Nyitrával sikerült megtartani, mi több szélesíteni s úgy, hogy a Nagyváradi Egyetemmel is – ma már mondhatjuk – tartós kapcsolatot alakítottak ki.

Balról Prof. Dr. Csajbók József és Prof. Dr. Pepó Péter. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Sok nehéz, de eredményes éven vagyunk túl, fejtette ki Prof. Dr. Nagy János, aki leszögezte, hogy a kar életében Prof. Dr. Pepó Péter dékánsága a legjobb időszaknak számított, természetesen a jelenlegivel együtt, ami egy villanás alatt visszahozta azt a jó hangulatot, amit már a regisztrációs pultok előtt, az aulában tapasztaltak a vendégek.

Prof. Dr. Pepó Péter és Prof. Dr. Nagy János Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Prof. Dr. Sárvári Mihály, a kar professzor emeritusa már az első percekben kijelentette, hogy ő már olyan öreg, hogy nyugodtan mondhat igazat is: No, hát, ki haragudhat meg rám – kérdezett vissza!

Balról Prof. Dr. Sárvári Mihály köszönti pályatársát, barátját Prof. Dr. Pepó Pétert. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Azonban gyorsan komolyra fordította a szót, a 2024-ben, a 80. életévet betöltött kutató rámutatott: ha most innen nem engednének ki senkit és leültetné egytől, egyig az összes szakembert, ha estére nem is, de reggelre kidolgoznánk egy megoldást a vízhiány pótlására. Nem viccelek ezzel – jelentette ki, mert a jövőben a vízhiány lesz az egyik legnagyobb kérdés. A vízzel vagy annak határterületeivel foglalkozó összes szakembernek le kell ülnie és meg kell oldani. Uraim! Termelni, élni, csak vízzel tudunk!

A konferencia utáni pillanatok: jobb szélen Prof. Nagy János prorektor.

Átlagosan a Tiszántúlon, s itt, Debrecenben, 548 mm csapadékkal számolhatunk – fejtette ki. Nincs több víz, ezt kell beosztanunk, annak tudatában, hogy a kukorica vetésterülete, amely valaha elérte az 1,2 millió hektár manapság 700-800 ezer hektár között mozog. Válságos…

Jó hangulatban telt a konferencia. Balról Dr. Vad Attila, a Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, vezetője Prof. Dr. Pepó Péter társaságában. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Elszomorító az is, szélesítette, hogy eddig 20-22 nap telt el egy-egy eső között, ami mára 40-45 nappá is képes dagadni, amely példátlan aszályokat eredményez. Olyan aszályokat élünk meg, hogy a műtrágyázás hatása, nemhogy pozitívan jelentkezne, hanem depresszívvé válik és láttak olyat is, hogy terméscsökkenést eredményezett.

Munkatársai között Prof. Dr. Pepó Péter. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Volt idő, amikor Franciaországgal álltunk versenyben, de a 6,5 tonnás átlagunk mára 5,86 tonnás eredményre zuhant, ami a ’70-es évek végén elért terméseredményeket döntögeti, miközben a technológia, az elérhető genetika messze túlszárnyalhatná ezt a szintet. Abban azonban biztos vagyok, hogy a tudás utat tör magának – nézett Dr. Matuz Jánosra, a szegedi gabonakutató korábbi igazgatójára Prof. Dr. Sárvári Mihály.

Prof. Dr. Pepó Péter és kedves felesége. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

A köszöntések sora alatt többen belelapoztak az ünnepi kiadványba, amelyben Prof. Dr. Anda Angéla, keszthelyi kutatótól, egészen Prof. Dr. Kátai János talajtani szakember munkásságán át megannyi tudományterületen dolgozó fiatal és vezető kutató számol be legújabb eredményeiről. Izgalmas témák a lombtrágyázástól, a búza kalászfuzáriummal szembeni ellenállóságáig, megannyi új és újszerű témával bepillantást nyerhetünk, hogy mivel is foglalkozik az agrárkutatás. Ha nem is tudunk a kar könyvtárába ellátogatni, kérjük át könyvtárközi kölcsönzéssel Debrecenből. Címe: Kihívások és megoldások a szántóföldi növénytermesztésben. ISBN száma: 978-963-490-701-5.

Az ünnepi ülésre jelent meg a Kihívások és megoldások a szántóföldi növénytermesztésben című tudományos kiadvány. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Prof. Dr. Csajbók József az Agro Jager érdeklődésére összefoglalta, hogy a kiadvány elkészítését 2024. novemberében kezdték és a köszöntésekkel együtt, mintegy 306 oldalra rúg. Komoly tudományos munkát mutat be, nemcsak a debreceni kutatásokról, hanem országos viszonylatban is.

A MATE kitüntetése mellett a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara is kitüntetést adott át. A képen Prof. Dr. Stündl László dékán adja át. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

A kiadvány azonban egy különlegességet is rejt magában, mert a 308. oldaltól 22 oldalon át Prof. Dr. Pepó Péter személyes és a kar életében meghatározó kutató fényképeiből válogattak. Hozzátette, hogy a válogatás során olyan képek is kezébe kerültek, amelyek olyan elismeréseket, kitüntetéseket is tartalmaztak, amelyekről sokan nem tudtak. Ennyi év után is tartogatott számunkra meglepetéseket Prof. Dr. Pepó Péter, aki generációkat képzett nemcsak elméleti, hanem gyakorlati vonalon is. Megkövetelte, hogy egy agrármérnöknek, egy Debrecenben végzett agrármérnöknek, hogyan kell viselkednie. A Bocz Ernő Iskolát, ma már Pepó Péter neve fémjelzi. A szakma, a diákság elismeri, mert nemcsak mástól, hanem magától is megkövetelte, amit elvárt. Nála ma sem lehetett korábban érkezni. Munkássága, szakmaisága kérdések feletti, ahogyan az is, hogy a tanszéke, az intézete, továbbra is számít a munkájára, véleményére. A lehetőségek, a technikai ismeretek, ha szélesednek, addig szükség van arra is, hogy jó meglátásokkal, racionális, karakteres véleménnyel, a valós problémákra fókuszáljunk. Ma a legfiatalabbtól, a legtapasztaltabb kutatóig, mindenkire szükség van, mert a klímaváltozás soha nem látott kihívások elé állítja a termelést. Az egyetemeknek, a kutatóintézeteknek, a kutatóbázisoknak nemcsak megoldásokat kell találnia, hanem azt beépítve, olyan integrált szemléletű agrármérnököket kell adnia a szakmának, akik önállóan képesek jó döntéseket hozni – tájékoztatta Prof. Dr. Csajbók József intézetigazgató az Agro Jagert.

Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató

Fotó:
Agro Jager és Debreceni Egyetem

Kattints a képre és kövesd az Agro Jagert a Facebookon is!