További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Mezőgazdaság
DEBRECENI EGYETEM: Súlyos veszteségek a kukorica- és napraforgótermésben – GALÉRIÁVAL
Kényszer vagy lehetőség, a hazai kukorica- és napraforgó-termesztés jövője címmel tartotta meg az idei, immár XXVII. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozást a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság és a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete. A szakmai rendezvényen elhangzott: idén a kukorica- és a napraforgótermés is jelentősen elmarad a tavalyi mennyiségtől.

A konferenciát Prof. Dr. Pepó Péter nyitotta meg. Fotó: Debreceni Egyetem
– Az ország aszállyal sújtott alföldi területein 160-200 mm csapadék hiányzik a talajréteg felső 100 centiméteréből, az átlaghőmérséklet pedig júniusban és júliusban 3 Celsius fokkal haladta meg az előző évek átlagát. Ezen körülmények súlyos veszteséget okoztak az idei kukorica- és napraforgótermésben. A termelők számára további nehézséget jelenthet, hogy a vetésforgóban a napraforgó nem tudja átvenni a kukorica helyét, ezért előtérbe kerülhet az alternatív növények termesztése – mondta a tanácskozás megnyitóján Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatója.

A tanácskozáson feltűnt Prof. Dr. Nagy János prorektor (a második sorban jobbról), míg mögötte Prof. Dr. Sárvári Mihály is megtisztelte a konferenciát. Fotó: Debreceni Egyetem
A kukorica esetében a tavalyi termésátlag hektáronként 8,2-8,3 tonna körül alakult, idén ettől jelentősen elmarad a várható termés, átlagosan hektáronként 6 tonnára számítanak a termelők. A napraforgó esetében a tavalyi 3 tonna/ha helyett ebben az évben 2,5- 2,6 tonna körül alakul a termés.

Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatója. Fotó: Debreceni Egyetem
– Az utóbbi három évben a hazai növénytermesztés többet változott, mint az elmúlt három évtizedben. Ennek azonban csak az egyik oka a klímaváltozás. A hazai mezőgazdaság folyamatosan keresi a megoldást, egyre több tényező sürgeti a mihamarabbi válaszok megtalálását. A kukorica- és napraforgótermesztésben éppen ezért változtatnunk kell a termesztéstechnológia több elemén. Magyarországon korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre a korszerű kukoricahibridek. A termelőknek a megfelelő fajta kiválasztásánál azonban figyelembe kell venniük, hogy a termesztési műveleteket a hibridek igényeihez kell igazítani, személyre kell szabni – hangsúlyozta Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!
A kukorica a legaszályérzékenyebb növények közé sorolható, termesztése éppen ezért az egyik legnehezebb a tavaszi kapáskultúrák közül – hangzott el a tanácskozáson.

A Debreceni Egyetem oktatói, kutatói színvonalát jól jellemzi, hogy 2024-ben Prof. Dr. Pepó Péter Fleischmann Rudolf díjat vehetett át. Dr. Nagy István agrárminisztertő a hazai növénytermesztési kutatások szakértőjeként végzett kiváló munkájáért, oktatói tevékenységéért. Fotó: Debreceni Egyetem
Hazánkban a kukorica termesztési korlátja a víz. Az agrotechnikákat a megváltozott környezethez kell igazítanunk mind a tápanyaggazdálkodás, a talajművelés vagy éppen a vetés területén. A talajművelés területén például a forgatás nélküli, illetve a minimális bolygatással járó művelés révén a föld akár 20-25 százalékkal több hasznosítható vizet képes megtartani a növény számára – tette hozzá Futó Zoltán.

A 2024-es aszályra sokáig fogunk emlékezni. Fotó: Debreceni Egyetem
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense úgy fogalmazott: a jelenlegi időjárási körülmények között át kell gondolni a hazai kukoricatermelés lehetőségeit. A jelentős kukorica termelőterületeken, az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön már 100 ezer hektárral csökkent a vetésterület nagysága.

A Debreceni Egyetem kutatói gyakorlati, üzemi eredményekre alapozva támogatják a mezőgazdaságot. Fotó: Debreceni Egyetem
– A jelenleg használt hagyományos agrotechnikák nem tudják ellensúlyozni a növények megnövekedett párologtatását. A hőmérséklet növekedésével egyidőben ugyanis exponenciálisan nő a párolgás, a növény vízháztartásának felborulásával pedig csökken a gyökérképződés. Éppen ezért a talaj vízmegkötő, illetve -megtartó képességének növelése létfontosságú az ágazat számára. Ennek eszköze a talajművelés, mivel a termőréteg felső 100 centimétere évente csaknem 30-35 köbkilométer vizet tud tárolni. Ezt a lehetőséget, képességet kell jobban hasznosítani, illetve javítani – fejtette ki Futó Zoltán.

A tanácskozások, konferenciák jó lehetőséget biztosítanak a termelésnek, hogy megismerjék a legfrissebb kutatási eredményeket. Fotó: Debreceni Egyetem
A DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete szakmai tudásátadást támogató programja gyakorlati bemutatóval zárult az egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén.
Forrás: Debreceni Egyetem Sajtóközpont
Mezőgazdaság
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI
A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.
Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda
































