Kiemelt cikk
DEBRECEN: Stratégiai partnerség az Agrárminisztériummal – GALÉRIA
Fejlődés, siker, előrelépés; ez jellemzi leginkább a Debreceni Egyetemet, amely mindig kiemelt feladatának tekintette a folyamatos fejlődés előre mozdítását, az oktatás és kutatás színvonalának emelését, valamint és a régió gazdaságának megerősítését – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar által szervezett Stratégiai Partnertalálkozón. A rendezvény keretében az Agrárminisztérium és a Debreceni Egyetem stratégiai megállapodást írt alá, az agrárkar pedig 37 partnervállalattal újította meg együttműködését, egyebek mellett a kihelyezett tanszékek működtetéséről.

Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntője a Debreceni Egyetemen. Fotó: Debreceni Egyetem
A minisztérium és az egyetem stratégiai partnerségének célja a magyar agrárium versenyképességének erősítése és a hazai élelmiszeripar eredményességének fejlesztése. Az együttműködés segíti a szakmai közösségépítést, valamint előmozdítja a meglévő és folytonosan fejlődő információ-, illetve tudásbázis minél hatékonyabb kihasználását a hazai agrárium, az agrárfelsőoktatás és -szakképzés, az agrár K+F+I, továbbá a vidéki gazdaság és társadalom fejlesztéséért.

Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi- és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. Fotó: Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara magasszínvonalú szakemberképzésével és a tudományos eredmények gyakorlatba helyezésével segíti a versenyképes magyar agrárium kialakítását és fenntartását. Fejlődés, siker, előrelépés, olyan szemlélet ez, amely a kezdetektől jellemzi a közel 160 éves debreceni agrárképzést, amely a hazai agrár-felsőoktatás egyik motorjává vált, nem csak a hazai és nemzetközi oktatás, hanem a kutatás, innováció, fejlesztés, valamint a vállalati szférával való kapcsolatteremtés terén is az élen jár – hangsúlyozta köszöntőjében Nagy István agrárminiszter.

Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke is elfogadta a meghívást. Fotó: Debreceni Egyetem
A tárcavezető szerint a mostani megállapodás a debreceni agrár-felsőoktatás egy újabb mérföldkőhöz érkezett.
Az Agrárminisztérium és a Debreceni Egyetem közös érdeke a hosszú távú biztonságos élelmiszer-előállítás, amely jól képzett szakemberek, modern vívmányok és fejlesztések nélkül nem megvalósítható. A tudomány segítségével keressük a válaszokat arra, hogy innovációval, fejlesztésekkel, intenzív és erőforrás-hatékony technológiákkal hogyan tudjuk ellenállóbbá tenni a mezőgazdaságot. Ezért olyan, a jövőnk szempontjából meghatározó területeken működnek együtt a partnerek egymással, mint például a vízgazdálkodás, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás vagy éppen az agrár- és élelmiszeripari termelés ökológiai lábnyomainak csökkentése – fejtette ki Nagy István.

Papp Zsolt György, a Magyar Agrárgazdasági Kamara elnöke is részt vett a debreceni ünnepségen. Fotó: Debreceni Egyetem
A miniszter kitért arra is, hogy a jövő szempontjából a partnerség másik hangsúlyos területe az agrár-felsőoktatás és középfokú agrárszakképzés. Éppen ezért újraindítják az állategészségügyi és élelmiszer higiéniai szakképzést.
A generációváltás sikere a magyar mezőgazdaság jövőjének záloga. A szakképzés és a felsőoktatás megújításának köszönhetően egyre több fiatal választja az agrárszakmát, ami a vidéknek is nagy erőt jelent – fogalmazott.

Az OTP Agrárigazgatósága részéről Benedek Fülöp, az OTP Bank elnöki főtanácsadója vette át a stratégiai megállapodást. Fotó: Debreceni Egyetem
A stratégiai megállapodás olyan területeket is érint, mint a szaktanácsadás és tudásmenedzsment az élelmiszerláncban és a vidékfejlesztésben, az agrár K+F+I és a tudományos eredmények gyakorlati hasznosíthatósága, élelmiszeripar és élelmiszer-kereskedelem, hal- és vadgazdálkodás, az agro-kulturális örökségünk ápolása, az agrárium és a magyar vidék társadalmi elfogadottságának erősítése.
– A magyar mezőgazdaság élet-halál harcot vív, most a száj- és körömfájás ellen. A történelemben a halálos betegségektől és a járványoktól a védőoltások mentettek meg bennünket. El kell gondolkodnunk, hogy mit tehetünk állataink védelme érdekében, legyen az a madárinfluenza, vagy az afrikai sertéspestis. Itt meg van minden, fel lehet venni a harcot a kórokozókkal szemben és meg lehet nyerni ezt a küzdelmet – hangsúlyozta a rendezvényen mondott köszöntőjében Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora.

Méltó helyszínnek bizonyult a stratégiai megállapodások átadására a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi- és Környezetgazdálkodási Kar Böszörményi úti Campusa. Fotó: Debreceni Egyetem
Papp Zsolt György, a Magyar Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a hazai mezőgazdaság következő időszakának legnagyobb kérdése az, hogy hogyan tud megfelelő mennyiségű, minőségű talajnedvességet biztosítani a mezőgazdasági tevékenységhez. Emellett az állategészségügyi és klimatikus viszonyok alakulása is hatalmas kihívás elé állítja a magyar agráriumot.
Ennek az évtizednek a legfontosabb eleme a digitalizáció és a precízió. Ezen eszközök nem csak a szántóföldi növénytermesztésnek a privilégiuma, a teljes mezőgazdaságban rendelkezésre állnak. A lehetőségek ma itt vannak velünk ezen a rendezvényen. A Debreceni Egyetem olyan partnerséget kínál ezen találkozó keretében, amiből, mint látjuk sok van. Akik itt ülnek, a duális képzés keretein belül képesek partnerként együttműködni, egymást partnernek tekinteni a kutatás, oktatás és a tudomány égisze alatt egy egészséges versenyben. Hiszem, hogy ez a jövő – szögezte le Papp György Zsolt.

A stratégiai megállapodáson Prof. Dr. Veress Szilvia egyetemi tanár, tudományos-dékánhelyettes, a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Alkalmazott Növénybiológiai Intézet vezetője is feltűnt. Fotó: Debreceni Egyetem
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetség, az Országgyűlés alelnöke szerint a Debreceni Egyetemmel való együttműködés a jövő gazda generációjának nevelését és felkészítését jelenti. Mint mondta: az intézmény nyitott az új gondolatok és javaslatok irányába, és befogadja az üzeneteket. A Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökének munkáját támogató Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testület tagjaként örömmel segíti a debreceni agrár-felsőoktatás sikerét.

A startégiai partnerek sorát erősíti a Gáspár Gyula vezette Agropoint Kft. Fotó: Debreceni Egyetem
Öröm, hogy egykori tanáraink, hallgatótársaink, tanítványaink, kollégáink és partnereink, az agrárszakmát köszönthetjük ma itt. Nagyon-nagy utat jártunk be együtt. A szakmai felelősség a mindennapokban – a vállalkozás irányításban, oktatásban, a tudományban – tovább segíti pályánkat. Az ilyen szakmai kapcsolatoknak és együttműködéseknek köszönhető, hogy a legtehetségesebb agrármérnök-hallgatóink a képzésük ideje alatt egyszerre két egyetem diplomáját tudják megszerezni, a Dél-Dakotai egyetemmel kötött megállapodásunk révén ugyanis kettős diploma megszerzésére van lehetősége a hallgatóinknak. Hamarosan újabb diákok utazhatnak az Egyesült Államokba féléves szakmai gyakorlatra – tette hozzá pohárköszöntőjében Bács Zoltán kancellár.
A partnertalálkozó keretében a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 37 vállalkozással újította meg, illetve létesített partneri kapcsolatot, valamint kihelyezett tanszéki megállapodást kötött, illetve újított meg 20 vállalkozással.

A képen balról, Dr. Forgács Barna, a Hajdú-Bihar Megyei Vadászszövetség elnöke, középen, Prof. Dr. Szűcs István, a Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Ökonómia Intézet, Agrárpolitika és Környezetgazdaságtan nem önálló Tanszék vezetője és Prof. Dr. Nagy János prorektor. Fotó: Debreceni Egyetem
A kar és stratégiai partnerei továbbfejlesztik az együttműködéseket, szélesítik az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a tudásmegosztás, a szaktanácsadás területén és közösen dolgoznak ki egyebek mellett humánerőforrás-fejlesztési, képzési, kutatási, innovációs és szakértői projekteket.

Lakatos Zoltánnak, a Tiszántúl és egyben az ország meghatározó részvénytársaságának, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatójának szívügye az egyetemi oktatás. Stratégiai partnersége meghatározó az egyetem számára. Fotó: Debreceni Egyetem
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karral együttműködő vállalatok a partnerség révén a teljes egyetemi portfólióval kapcsolatban kerülnek. Az intézmény multidiszciplinaritása lehetőséget teremt, hogy akár az élet- és természettudományi, az egészségügyi, a műszaki és informatikai területekre is becsatornázza partnereit – fejtette ki előadásában Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Dr. Nagy István agrárminiszter, mellette jobbról: Prof. Dr. Szilvássy Zoltán, az egyetem rektrora, Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke és Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója. Az agrárminiszter mellett balról, pedig Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellára, Papp Zsolt György, a NAK elnöke, Prof. Dr. Harsányi Endre,
agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes és az egyetem díszvendégei. Fotó: Debreceni Egyetem
A kari vezető bemutatta az agrárképzés oktatási struktúráját, intézeti és tudományos rendszerét. Beszélt a kar doktori iskoláiról, valamint a szaktanácsadással, kutatással és innovációs tevékenységgel foglalkozó központjainak működéséről, a nemzetközi rangsorokon elért eredményekről. A DE MÉK sokrétű tevékenységét bemutatva kitért az intézmény egyedülálló infrastrukturális hátterére is.

A stratégiai megállapodást követő fogadáson, balról, Prof Dr. Nagy János prorektor, Prof. Dr. Kakuszi-Széles Adrienn, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet, Földhasznosítási Tanszék vezetője és Prof. Dr. Harsányi Endre, az agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese. Fotó: Debreceni Egyetem
Szűcs István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékáni tanácsadója a szakmai rendezvényen bejelentette, hogy Agrár Üzleti Klub megalakítását tervezik, melynek tagjai a stratégiai partnerek, valamint a kihelyezett tanszékek lehetnek. A fórum az információ- és tudásátadás mellett a szakmai egyeztetések, viták színtere, a szakemberek találkozója lesz.
Debreceni Egyetem
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Éjszaka a Békés Vármegyei Levéltárban
A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára 2025. június 21-én, szombat este, megnyitja a kapuit a látogatók előtt. Az idei, a 2025-ös program, – ahogyan megszokhattuk, – idén is rendkívül tartalmas lesz. Nem csupán körbenézhetünk, bekukkanthatunk az éjjeli múzeum rejtekeibe, titkos sarkaiba, hanem este hat órától 25 perces előadásokkal kedveskednek a látogatóknak, sőt, egy múzeumtól aztán igazán távolálló kóstolóval is várják a vendégeket.

Éjszakai tárlatvezetéssel, előadásokkal várja a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára 2025. június 21-én a látogatókat. Fotó: MNL BéVL
2025-ben, június 21-re esik a nyári napforduló s az év legrövidebb éjszakáján megnyitja kapuit a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára is. Gyula belvárosa, óvárosa, épületei s az oly sokat emlegetett vár Békés és a történelmi Bihar vármegye határán áll s nemcsak a turistákat vonza, hanem a körülötte lévő településeken élőket is. Nem ritka, hogy 50 kilométert is elutaznak az emberek, hogy Gyulán lehessenek.

A levéltárak felbecsülhetetlen mennyiségű adatot, értéket, történelmi tényeket őriznek. Most 2025. június 21-én éjjel bepillantást nyerhetünk ebbe a különleges világba. Fotó: MNL BéVL
Ez az este sok tekintetben különleges lesz a város életében is s az előző évek sikere után úgy határozott a levéltár vezetője, hogy idén is csatlakoznak a programhoz. Egy levéltár sok kincset őriz, adatot, képeket, feljegyzéseket amelyek a megye, a vármegye történelmében, ha úgy vesszük, felbecsülhetetlen értékek. Ennek a kezelése, ápolása, rendszerezése ma is sok feladatot igényel már nemcsak abból a szempontból, hogy a történelem őrzői, hanem abból is, hogy a levéltár részben folyamatosan élő, hiszen korunk dokumentumait is gyűjti és rendszerezve, katalogizálva őrzi.

Éjszakai tárlatvezetéssel, előadásokkal várja a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára 2025. június 21-én a látogatókat.
A rengeteg napi munka mellett sok érdekesség is megfordul a történészek, a levéltárosok keze között és óhatatlan az olvasni szerető embereknél, hogy egy-egy téma felkelti az érdeklődését és abban, arra jobban figyelve, elmélyül.

Múzeumok éjszakája Gyulán, a Békés Vármegyei Levéltárban 2025. június 21-én, este hat órától! Fotó: MNL BéVL
Idén, Halmágyi László levéltárossal kalandozhatunk el Jókai Mór világába, aki az író titkaira derített fényt és lerántja a leplet a Fatia Negra Békés megyei dolgairól, továbbá a békési helynevek és kalandok titkait is kibontogatja a hallgatóság előtt.
Őt, Balogh Dorottya főlevéltáros, igazgatóhelyettes követi, aki a korszakos írófejedelem, azaz Jókai Mór emlékezetét mutatja be Gyulán és aki megtiszteli, az korszakos bélyegeket, plakátokat, sorsjegyeket láthat a Jókai-centenárium ünneplésének idejéből.

Múzeumok éjszakája Gyulán, a Békés Vármegyei Levéltárban 2025. június 21-én, este hat órától! Fotó: MNL BéVL
Rendhagyó, ha egy múzeumban, levéltárban étkezhetünk. Idén, 2025-ben a szigorú dogmákat, még ha csak a múzeumok éjszakájának idejére is, de visszaszorítják, mert hiszen Hódos Krisztián, a Békés Vármegyei Szakképzési Centrum Zwack József Technikumából érkező szakoktató, nemcsak beszél a gasztrónómiáról, hanem Jókai bablevessel is várja a vendégket. Persze előadása, a Krisztuslábától a katakönyökéig címmel, mely Jókai és a gasztronómia különös kapcsolatát mutatja be, felveti a kérdést, hogy vigyünk-e magunkkal jegyzetfüzetet – persze csak azokban, akik szeretnek főzni is.

Múzeumok éjszakája Gyulán, a Békés Vármegyei Levéltárban 2025. június 21-én, este hat órától! Fotó: MNL BéVL
Úgy készüljünk, hogy szünetekkel, kóstolókkal a program megütheti a két órát is, de a raktárlátogatás, ahová alapvetően idegen csak kutatási céllal és ellenőrzött körülmények között léphet be, csak ezután kezdődhet.

Múzeumok éjszakája Gyulán, a Békés Vármegyei Levéltárban 2025. június 21-én, este hat órától! Fotó: MNL BéVL
Előzetesen regisztálni nem kell, a program 2025. június 21-én kezdődik, este hat órakor Gyulán, a Petőfi tér 2. szám alatt.
Nem tudja, hogyan találjon oda? Kattintson ide vagy az alábbi fotóra és tekintse meg az útvonalat a Google Mapson!
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Földmérő technikusok végeztek a szegedi erdészetiben – További képekkel

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az Alföldi Szakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikumában vagy ahogyan a szakma nevezi erdészkörökben – a szegedi erdészetiben – a hetekben tették le technikus képesítő vizsgáikat nemcsak az erdészek, hanem 2025-ben, az iskola történetében először, a földmérő technikusok is, amely történelmi léptékű az iskola életében. A megváltozott jogszabályi környezet ugyanis parancsolóvá tette, hogy különösen az erdészek, hagyományos szakmai tudásuk mellett, szélesítsék ismereteiket: az erdőtervezés során akár a tervezett erdőket kitűzhessék. Ennél azonban a földmérő szakon tanuló hallgatók messzemenően szélesebb és magasabb képesítést szereztek, amely a gazdaság számos területén piacképes tudást jelent. A szegedi erdészeti a tradicionális felnőttképzésébe integrálta az új szakot és az elmúlt két év meghozta a sikert, hiszen még a vizsgabizottságot is meglepte, milyen széles körű szakmai ismeretekkel rendelkező diákok jelentkeztek a képesítő vizsgára – tájékoztatta az Agro Jagert Máhig József, az intézmény igazgatója.

Máhig József, az Alföldi Szakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikum igazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Beköszöntött a nyár Szegeden is, ahol ilyen tájt sokkal csendesebb az iskola. No, nem azért, mert már itt a nyári szünet, hanem azért, mert a „nagyok” technikus minősítőznek. Az iskola életében először, a földmérés, nem csupán önálló tantárgyként, hanem önálló szakként debütált. 2025-ben, mintegy öt fő tett sikeres képesítő vizsgát. Ma már nélkülözhetetlen a földmérés az ipar és a mezőgazdaság minden szektorában, egyre inkább fel- és átértékelődik a termőföld, amellyel minden szinten intenzíven foglalkozni kell.
Máhig József igazgató számára teljesen nyilvánvaló volt, hogy a földmérő képzés szervesen illeszkedik az erdészeti szakmai ismeretekhez és azt kiegészítve, komplex tudást birtokolnak a frissen végzett technikusok. A földméréssel kapcsolatos ismeretek érintőlegesen mindig is részét képezték az erdészeti oktatásnak, de a kor, a technológia fejlődése, a megváltozott jogszabályi környezet képessé tette a változások iránt mindig is fogékony iskolát, hogy önálló szakként is akkreditálja. A részletekről Máhig József mesélt lapunknak.

A technikus képesítő vizsga előtti pillanatok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Hogyan fogalmazódott meg a földmérőképzés akkreditálása? Milyen úton vannak most túl?
Az erdészképzés történelmi időket élt át és egyben élt meg, hiszen az uniós csatlakozás után különféle jogszabályok sora rendelte el, hogy erdőt kell telepíteni. Ha valamiben létezik kontinuitás, akkor ebben biztosan megtalálhatjuk. Ez ma sem változott és az Európai Unióban nagy arányú erdősítéseket kérnek: irányelvekkel határozzák meg, mely tagállamoknak, milyen feladatai vannak. Ebben a sorban Magyarország is jelentős vállalásokat tett és soha nem látott kihívásokat kell az erdészszakmának teljesíteni. Nyújtja a tenyerét az ipar, védeni kell a településeket, miközben a természetvédelem, a vízügy és persze a mezőgazdaság is kéri, hogy igényeiknek, gazdálkodásuknak megfelelően, azt támogatva, tervezzünk erdőket, tűzzük ki és valósítsuk meg. Napjainkban érezzük igazán, hogy a digitalizáció körülölel bennünket és már nem volt elég az a tudás, amit a képzésünkbe építve, ha kellett hagyományos földmérő eszközökkel, az erdészeink meg tudtak valósítani. Ma már centiméter pontosságot követelnek meg nemcsak a tulajdonosok, hanem a beruházók és a különféle hivatalok is és láthatjuk, hogy a földtulajdonjog talán a legfontosabb lett az agrárszektorban is. Különféle támogatásokat kötnek hozzá és el kellett gondolkoznunk azon, hogy használható tudást adjuk a diákjainknak. Ezért döntöttünk úgy, hogy elindítjuk a földmérő technikus képzésünket.
Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!

A technikus képesítő vizsga komoly mérföldkő a diákok életében. Szakmai elismerését pedig, az erdész szakma adja. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Említette, hogy földmérést eddig is tanultak az erdésztechnikusok. Hogyan működött ez? Mennyiben tudták tovább vinni az alapokat?
Hosszú évtizedekig oktatta Medvecz Gábor, az Erdőrendezés című tantárgy keretében a földmérést. A régi erdésztechnikusok emlékeznek még rá, hogy közel egy évig sajátíthatták el a földmérési ismereteket, amelyeket jó ideig el is fogadott a kamara s azok a szakemberek, akik itt végeztek, egy ideig földmérők is lehettek. Azonban a földmérési ismeretek egyre inkább kitágultak s olyan igények jelentkeztek, hogy az erdésztechnikus oklevéllel egy idő után már nem lehetett betölteni ezeket a feladatokat. Úgy éreztem, hogy ezzel a képzéssel régi, de hiánypótló oktatás tér vissza az erdészeti falai közé. Az alapok azonban ma már kevesek voltak, hiszen olyan változásokat élt meg a szakma, amit csak magasan kvalifikált szakemberekkel tudunk megoldani!

Vizsga előtti pillanatok: Máhig József, az Alföldi Szakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikum igazgatója diákjai körében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Ha jól értem akkor bővült a tanári kar? Kik segítettek egyáltalán a tantervet összeállítani? Honnan érkeztek az oktatók?
A szegedi erdészeti, ahogy a szakma ismeri, mindig híres volt arról, hogy a szaktanárok gyakran még doktori, PhD fokozattal is bírtak. Számos esetben erdőmérnök tanáraink a szakmában is elismertek voltak s volt idő, amikor a legjobbakat hívták meg a képzésbe, a tanári karba. Úgy gondolom, ez fektette le annak az alapjait, hogy a szegedi erdészeti a szakma krémjét adta. A szakmai tárgyak mellett a reálképzésben is erősnek számítunk és az élet bármely egyetemén megállták, megállják a helyüket a történelem, a vegyészet avagy a jogtudomány területén is a szegedi erdészek.

A tételhúzás kötelező! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Ahhoz azonban, hogy beindítsuk ezt az új szakirányt, bővíteni kellett az oktatóink körét. Megkerestük a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kart, ahonnan a legújabb térinformatikai képzéssel, ismeretanyaggal érkeztek az egyetemi tanárok és beszálltak ebbe a középfokú képzésbe. Már az első évben láttuk, hogy az egyetemi katedráról érkező oktatók, olyan elánnal vágtak bele, hogy a felnőttképzésre jelentkező diákjaink, akik döntően egyetemi végzettséggel, vagy több diplomával, sőt doktori fokozottal is bírnak, arról számoltak be, hogy bár középfokú képzésre jelentkeztek, de olyan tudásanyaggal, napi feladatokkal, beadandókkal kell készülniük, hogy ilyen képzéssel általában egyetemen szoktak találkozni. Mi, itt, Szegeden, ebben hiszünk és az elmúlt, mondhatom hét évtized alatt mindig arra törekedtünk, hogy mindazok, akik rögtön elhelyezkednek, mind pedig azok is, akik tovább tanulnak, megállják a helyüket. Ennek az oktatási színvonalnak a felépítése és megtartása igazolja, hogy jó az irány, mert iskolánk megannyi vezetőt adott, mind állami, mind pedig magánszektorban, hogy erre a régi, de a mai tantestület is büszke lehet. Ezt a követelményrendszert integráltuk a földmérő képzésünkbe s láthatjuk, hogy a kormányhivataloktól a magánszektorig igény mutatkozik a földmérő képzésre

Bepillantás a képesítő vizsgába. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Lehet azért tudni, hogy kik oktatnak itt, az erdészetiben, Szegeden?
Dr. Mucsi László, Dr. Szatmáry József, Dr. Tobak Zalán továbbá Milos István és ifjú Milos István. Ők azok, akik a gerincét adják a képzésnek. Felsorolni is nehéz, hogy milyen területeken követelik meg a földmérést, hiszen a képzés messze túlmutat az agrárium területén és a diákjaink bárhol megállják a helyüket. Ebben megerősített Dr. Tobak Zalán PhD., aki a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és informatikai Kar Légkör- és Téradattudomány Tanszék egyetemi adjunktusa is. Kutatási területe a GIS, hiperspektrális távérzékelés, kisgépes légifelvételezés, valamint a városi területek vizsgálata távérzékelés módszereivel. A képesítő vizsgára magam is beültem és megtekintettem a diákok vizsgaelőadását. Hozzá kell tennem, hogy megdöbbentő felkészültséggel és igényességgel készültek, állították össze az előadásokat. Biztos vagyok benne, hogy az egyetemről érkezett oktató-kutató tantestülettel olyan irányba fordul a szegedi, középfokú képzés, amely messze túl mutat a kor követelményein. Ehhez azonban szükség van egy olyan nyitott egyetemi oktatói körre, akik, ha úgy vesszük, lehajolnak a technikumhoz, miközben a diákoknak vállalnia kell azokat a többletkövetelményeket, amelyek bár magas színvonalat képviselnek, de szükségesek ahhoz, hogy a szegedi képzés ne egy holt anyagot oktató intézmény legyen, hanem kiemelkedve, vezető tudást adjon.

Rendben lesz ez így? Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Hagyomány Szegeden, hogy messziről, akár határainkon túlról is érkeznek diákok. Most ezzel hogy állunk?
Személyes kihívásnak vette egy időben az erdőmérnök tanári csapatunk a Szente-Égető-Medvecz-Zsibók, hogy ne csak a szegedi, az alföldi, az ártéri erdők telepítéséhez, tervezéséhez, fenntartásához értsenek a diákjaink, hanem az ország összes termőhelyén jól és sikeresen tudjanak dolgozni, megélhetésüket megteremteni, arra a tudásra alapozva, amit itt Szegeden adunk. Szeged, a Szegedi Egyetem kapu Szerbia, Vajdaság, avagy a Délvidék felé, de karnyújtásnyira van Románia, a Partium és Erdély. Az erdésztechnikus oklevéllel, ahogy korábban már említettem, a vadgazdálkodásban is el lehet helyezkedni, miközben a földmérő képzésünk már messze túl mutat az agrárium határain, miközben egyáltalán nem távolodik el az erdészettől. Nappali képzésünk nyitott, ahogyan a felnőttképzés is. A térinformatika nem ismer határokat és jelenlegi tudásunk szerint sem látjuk, hogy mik lehetnek a határai ennek a képzésnek. Újabb és újabb fejlesztések és folyamatosan változó mind hazai, mind pedig európai uniós jogszabályok, amelyek mentén dolgozik a szakma. Bár kevés szó esik erről, de mind az erdész, mind a vadgazdálkodás, ahogyan a földmérés is – keresett szakmák. Ma már esetenként hiány is mutatkozik, nemcsak itt hazánkban, hanem a körülöttünk fekvő országokban. Láthatjuk, hogy az európai uniós bővítések beruházásokat, fejlesztéseket hoznak és oda is szakemberek kellenek.

A 2025-ben végzett 13/A osztály tablója. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Mégis, mi a jövő? Hogyan látja?
Az erdőnevelés és az oktatás, azért hasonlít egymásra vagy egymáshoz, mert évtizedes léptékkel gondolkodnak a benne dolgozók. Nehéz megmondani, hogy mit hoz 2030, vagy 2050. A jelenkor technikai fejlődésével két dolog biztos. Az egyik, hogy a technika fejlődésével pontosabban, precízebben, gyorsabban tudunk dolgozni. A másik, hogy egyes szakmák vonatkozásában az ember sohasem lesz megkerülhető. E kettősségben emelkedik ki az iskolánk és a mögöttünk álló 70 év is a művelt, de gyakorlatorientált szakemberképzésben hisz.
Most, a vizsgák befejeztével, kicsit fellélegzik az iskola, diákjaink, szakmai gyakorlati ideiket töltik, szinte minden évfolyamban, tanulmányi kirándulásokon vesznek részt, de az adminisztráció folyamatos, hiszen szeptemberre, mire visszatérnek a diákok itt mindennek gördülékenyen kell menni.

A 2025-ben végzett 13/B osztály tablója. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Mikor zárulnak a jelentkezések? Mi vár most Önökre a nyáron?
Szerencsések vagyunk, mert a szakma ismeri az erdészetit és nem ritka, hogy második, de harmadik generációs diákok is koptatják már a szegedi lépcsőket. Azt hiszem ez a legnagyobb elismerés nekünk, mert visszaadják a gyerekeiket azok, akik itt tanultak. A képzéseket azonban ketté kell választani, mert a nappali képzésünk mellett indítjuk a felnőttképzéseket mind erdész, mind földmérő szakon. Úgy tűnik, hogy slágerszakká válhat a földmérés. Ezért úgy döntöttünk, hogy 2025. augusztus 31-ig nyitva hagyjuk a jelentkezési határidőt. Az máris tisztán látszik, hogy két számítógéptermünk mellett szükségünk van egy harmadik informatikai terem kialakítására. Ebben az agrártárca is támogatja az iskolát. Bővítések, beruházások, pályázatok előkészítése kíséri az új szak indítását. Rengeteg feladat, kihívás elé állított bennünket a 2024/2025-os tanév, de a soha nem látott érdeklődés és igény ezeket a beruházásokat most megköveteli tőlünk – hét mérföldes csizmára váltunk. Dióhéjban, így nyár elején, ezekről tudtunk beszámolni, szeptemberre már konkrét számokkal érkezünk. Ráfordultunk a 2025/2026-os tanévre.
Írta és fényképzte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Több mint 13 ezer hektár földrészletet kínál megvételre az állam a gazdáknak
Újabb 10 hektárt meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdákhoz. Az agrártárca az intézkedéssel a kis- és közepes gazdálkodók, valamint a helyi termelők földhöz jutását támogatja. Az érintett területekre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, bárki tehet vételi ajánlatot.

Újabb 10 hektárt meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdákhoz. Fotó: Agro Jager
Az árverések 2025. évi ütemében több mint 13 ezer hektár földrészletet kínálnak megvételre. A szántó, a rét és a legelő művelési ágú területek mellett a vegyes művelési ágú földrészletekre is lehet licitálni.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az árverések lebonyolítására 2025. július 1. és 2025. július 11. között kerül sor. Ezek időpontjáról és helyszíneiről a hirdetmények adnak pontos tájékoztatást, amelyek 2025. május 30-ától az Agrárminisztérium (Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv) honlapján elérhetők. Kattintson ide a linkért!
Az árverésre kijelölt ingatlanok adatait, valamint a regisztráció, illetve az árverés időpontját és helyszínét tartalmazó árverési hirdetményt a Kormányhivatalok vármegyei és járási hivatali helyiségeiben, valamint az árverések helyszínein is kifüggesztik. Az árveréseket az Agrárminisztérium közreműködőjeként a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok bonyolítják le az Agrárminisztérium képviselői és közjegyzők jelenlétében.
Az eladásra kerülő földek listái és az értékesítési hirdetmények az Agrárminisztérium honlapján már elérhetők.
Forrás: AM