Mezőgazdaság
DEBRECEN: Talaj a talpad alatt

Termőtalajaink állapotára és fontosságára, a talajdegradáció jelentette komplex, a földrész és a bolygó lakosságát érintő problémákra kívánja felhívni a figyelmet a Magyar Talajtani Társaság TALAJ a talpad alatt címmel meghirdetett országos kampánya. A rendezvényhez idén immár második alkalommal csatlakozott a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézete, a Körforgásos Gazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék,valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete.

Nemzetközi vonatkozásban is kiemelt a talajvédelem. Forrás: Debreceni Egyetem
Az országos akció keretében a szakemberek az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk és nemzeti kincsünk, a talaj termőrétegeinek bemutatásával, megmutatásával szerették volna felhívni a figyelmet a talajok sérülékenységére. A programban a Debreceni Egyetem kutatói egyidőben, két helyszínen, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepén, valamint Nyíregyházán, az erdei tornapálya területén a Nyírerdő szakembereivel közösen nyitottak meg talajszelvényeket.

Kálcium vizsgálat kint, a terepen. Forrás: Debreceni Egyetem
– A termőréteg vastagságából, a növényi növekedést gátló rétegek mélységéből következtetni tudunk a talaj termelékenységére. A kísérleti állomás most bemutatott talajszelvényeiben vas- és mangánkiválások, pangóvizesség figyelhetők meg, továbbá a talaj mélyebb rétegeiben karbonát- és vaskiválás akadályozza a gyökérképződést. A felszíni talajréteg vízgazdálkodása nagyon rossz, nem tudja megtartani a vizet, kevés a humusztartalma. Ez rendkívűl kedvezőtlen – állapította meg a hirek.unideb.hu-nak Novák Tibor a pallagi bemutatón.

A terméréteg vastagsága csak az egyik adat. Forrás: Debreceni Egyetem
Az agrárkar Agrokémiai és Talajtani Intézetének egyetemi docense hozzátette: az ilyen és ehhez hasonló talajú termőterületeken nagy kihívás a növénytermesztés. Öntözés nélkül leginkább gyümölcsfaültetvények telepítése, valamint az erdészeti hasznosítás jöhet szóba.

– A következő generáció számára nagyon fontos, hogy a termőterületeken úgy gazdálkodjanak, hogy a legoptimálisabban használják azokat. Nagy hibát követünk el ugyanis akkor, amikor csakis a talajok mezőgazdasági funkcióját tartjuk szem előtt. Látnunk kell, hogy a talajok állapota hatással van a klímára, a vízgazdálkodásra és ez az élővilág legfontosabb befogadó közege is. Ahhoz, hogy hosszútávon is hasznosítani tudjuk ezeket a talajokat, figyelembe kell vennünk a többi ökológiai funkciót is és támogatnunk kell azokat – hangsúlyozta Novák Tibor.

A terepen többféle vizsgálatot el lehet végezni, ezek között az egyik a kémhatás megállapítása. Forrás: Debreceni Egyetem
A rendezvényhez a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet Körforgásos Gazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszéke is csatlakozott. Nagy Péter Tamás tanszékvezető vezetésével, aki a karon tanuló nemzetközi hallgatókkal közösen érkezett a bemutatóra. A tanszékvezető úgy véli, hogy a rendezvény kiváló lehetőséget biztosít az egyetemen tanuló külföldi diákok számára abban, hogy az elméleti órákon elsajátított ismereteket a gyakorlatban is alkalmazni tudják, ezzel is emelve a nemzetközi képzés színvonalát.

A talajszelvény mellett az egyetem kutatói. Forrás: Debreceni Egyetem
A bemutatón elhangzott továbbá, hogy a mezőgazdaságban a gazdálkodók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gazdálkodás módszereinek megváltoztatására annak érdekében, hogy növeljék a termőtalajok vitalitását, egyebek mellett vízvisszatartó képességét és szervesanyag-tartalmát is.

Terepgyakorlaton a debreceni hallgatók. Forrás: Debreceni Egyetem
A DE MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézete, a Körforgásos Gazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete által szervezett szakmai programon több mint 170 általános- és középiskolás diák, valamint egyetemi hallgató vett részt.
Debreceni Egyetem

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Halálos balesetet okoztak a kiszökött lovak
Kiszökött lovak okoztak halálos balesetet egy főúton
A Kazincbarcikai Járási Ügyészség halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat egy férfi ellen. Az elkövető telephelyéről kiszökött lovak a főúton személyautóval ütközve halálos balesetet okoztak.

A fénykép illuztráció. Fotó: Pixabay
A vádirat szerint a férfi ügyvezetőként lótenyésztési tevékenységet irányított, egy borsodi városban lévő telephelyén közel 200 lovat tartott. Az állatok részben nyitott fémkeretes elemekből álló, tetején fedett karámban voltak elhelyezve. A telephely nem rendelkezett olyan kerítéssel, amely a lovak kiszökését megakadályozta volna. 2022-ben és 2024-ben is előfordult, hogy az állatok kiszabadultak, feljutottak a 26-os számú közlekedési útra, és ott vágtattak.
2024 augusztusában, hajnalban, a karámból öt ló kiszabadult, a 26-os számú főútra mentek, majd három ló egy autóval összeütközött.
Az ütközés következtében a gépjármű utasa a helyszínen meghalt, vezetője 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett el. A három ló elpusztult.
A vádlott – annak ellenére, hogy tudta, miszerint a lovak korábban is köszöktek – nem intézkedett az állatok szökésének megakadályozása érdekében, és ezzel foglalkozása gyakorlásából eredő kötelezettségét elmulasztotta.
Az ügyészség a büntetlen előéletű vádlottal szemben felfüggesztett fogházbüntetést, pénzbüntetést, valamint a lótartás és lótenyésztés foglalkozás gyakorlásától eltiltást indítványozott.
Forrás: Ügyészség
Mezőgazdaság
DEBRECEN: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot – GALÉRIA + VIDEÓ
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal. A Debreceni Egyetem búzatanácskozásán az aszály, a vízhiány és a búzatermesztés jövője állt a középpontban.
Súlyos aszályhelyzet, csökkenő terméshozamok és romló exportkilátások jellemzik a hazai búzatermesztést – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság által szervezett idei búzatanácskozáson. Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal, ami már az őszi vetésű kalászosokat is veszélyezteti.
Dr. Pepó Péter, a DE MÉK professzor emeritusa.
Aszály és vízhiány állt a búzatanácskozás középpontjában
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által szervezett búzatanácskozás immár 33. alkalommal hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság legaktuálisabb kihívásaira.
Az idei konferencia középpontjában az aszály, a vízhiány és a rendkívüli csapadékhiány állt, amelyek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hazai növénytermesztésre.
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le
Kelet-Magyarország nagy része súlyos aszállyal küzd. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének mérései szerint márciusban mindössze 5, áprilisban 2, míg májusban 11 milliméter eső esett a térségben. Az átlagos csapadék mindössze 10 százaléka hullott le. A klímaváltozás miatt már nemcsak a nyári növények, a kukorica, a napraforgó, a szója, hanem az őszi vetésű kalászosok is veszélybe kerültek. Míg korábban a búza és más kalászosok még kihasználhatták az őszi-téli csapadékot, ma már ezek a növények is egyre inkább aszálykitettséggel szembesülnek – mondta megnyitó beszédében Pepó Péter, a MÉK Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa.
A búza felvásárlási ára 68–70 ezer forint körül alakulhat
A szakmai rendezvény főszervezője hozzátette: szeretnék kutatási eredményeikkel segíteni a gazdákat az alkalmazkodásban. A Debreceni Egyetem 1983-ban indított látóképi tartamkísérletének köszönhetően jelentős tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan lehet mérsékelni az aszály hatásait.
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, a világpiaci árak, folyamatok, valamint az erős forint árfolyam miatt a búza induló felvásárlási ára mindössze 68-70 ezer forint között fog alakulni.
Az alkalmazkodás lehet a magyar mezőgazdaság kulcsa
A legfontosabb kulcsszó az adaptáció. Ugyanazon körülmények között ugyanis akár 3-4 tonnás terméskülönbséget is el lehet érni a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztásával. Ez bevételkülönbségben is jelentős. A másik fontos tényező az agrotechnikai eszközök, mint a vetésváltás, az öntözés, a talajművelés, a tápanyagellátás és a növényvédelem használata. Az öntözést ugyan hazánkban a leghatékonyabb aktív beavatkozásnak tartják, ezen a téren jelentős lemaradásunk van. Miközben a világ szántóterületeinek csaknem 35 százalékát öntözik, addig Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, mintegy 2 százalék, és a meglévő infrastruktúra is rossz állapotban van – fejtette ki Pepó Péter.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara professor emeritusa hangsúlyozta: szükség van a lassú öntözés-fejlesztések felgyorsítására és a termelők adminisztrációs kötelezettségeinek lazítására. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság jövőjét meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud az aszályhoz, a vízhiányhoz alkalmazkodni.
Az 5 millió tonnás búzatermés elérése lehet reális
Május elején még hektáronkénti 5,4-5,5 millió tonnás termést várt hazánk az egymillió hektárnyi búzavetésen, mára azonban már az 5 millió tonna elérése a reális a rendkívül aszályos időszak miatt. Nemzetközi szinten, például Németországban, Franciaországban és Romániában is csökkent a várható termésmennyiség. Az európia közösségben előreláthatólag mintegy 145 millió tonna búza fog teremni, ami elegendő a lakossági fogyasztás igényeinek kielégítésére, továbbá mintegy 20 millió tonnányi árualap, exportkészlet is elkülöníthető – vázolta a nemzetközi helyzetet Lakatos Zoltán.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
Az erős forint nem segíti a magyar búzaexportot
Jelenleg egy 1100 forintos kilós kenyérben nincs 100 forint értékű liszt. Véleményem szerint azonban éppen ezért lenne mozgástér a liszt árának emelésére, ami lehetővé tenné, hogy a malmok magasabb árat fizessenek a termelőknek a jó minőségű búzáért.
Nem vagyok azonban optimista, azért sem, mert hazánk erősen export fókuszú. A 350 forint körüli euró árfolyam azonban egyértelműen nem segíti az exportot, az importot támogatja.
Hazánk a 2024-25-ös szezonban mintegy 2,66 millió tonna búzát exportált, ennek nagyrészét Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Idén azonban január végéig csak 1 millió tonna búzát sikerült kivinni az országból – fejtette ki a malomipari vállalat vezetője.
Prémium minőségű búzára lenne szükség
A tanácskozáson elhangzott, hogy hazánkban mintegy 200 elismert búzafajtát termesztenek, Lakatos Zoltán szerint elég lenne mindössze 5.
A termelőknek egyetlen céljuk lehet, hogy prémium, kiváló minőségű búzát próbáljanak termelni, mivel annak jobb ára van Európa-szerte.
Az előadásokat követően a tanácskozás hagyományaihoz híven gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, ahol fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Debreceni Egyetem
Éles Erika
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Nagy sikerrel zárult a Szegedi Zsidó Temető 2026. május 27-én megtartott takarítása, amely önkéntesek bevonásával valósult meg.


























































































































































































































































































































































































































