További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Mezőgazdaság
OTP Agrár elemzés: A hótakaró szerepéről a mezőgazdaságban
Magyarországra is megérkezett a hó, amely jelenleg az ország nagy részét kisebb-nagyobb vastagságban borítja. A hónak nemcsak a gyerekek örülnek, hanem agrárszempontból is kiemelt jelentőséggel bír.
Magyarországra is megérkezett a hó, amely jelenleg az ország nagy részét kisebb-nagyobb vastagságban borítja. A hónak nemcsak a gyerekek örülnek, hanem agrárszempontból is kiemelt jelentőséggel bír. A hótakaró természetes szigetelőrétegként védi a növényeket és a talajt a szélsőséges fagyoktól, mérsékli a hőingadozást, és lassú tavaszi olvadása révén folyamatosan szivárog a talajba, így fokozatos vízutánpótlást biztosít a vegetációs időszak kezdetén. Napjainkban ez a jelenség egyre ritkábban fordul elő, ami a téli csapadékviszonyok és a hőmérsékleti trendek változását jelzi – tájékoztatott az OTP Bank.

Pásztorkutya kolonccal Körösszeg határában, Nagyváradtól pár kilométerre. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének elemzése szerint 73 százalékos valószínűséggel az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás felelős a hóvastagság drámai csökkenéséért. Míg a múlt század közepén Magyarország hegyeiben novembertől januárig fokozatosan növekedve átlagosan 12‑14 cm‑es hóvastagság alakult ki, napjainkra a sokévi átlagos maximum inkább februárra tolódott, és mindössze körülbelül 4 cm-t ér el.

Hóvastagság Magyarországon 2026. január 8-án. Forrás: Hungaromet
A hótakaró hiányában nem csak a talaj átfagyása erősödik fel, illetve tavaszra alacsonyabb kezdeti talajnedvesség áll rendelkezésre, hanem jelentős hatással van a mikroorganizmusokra is. A talajélet hótakaróval védett környezetben viszonylag stabil hő- és nedvességviszonyok között működik. Emellett a hó megóvja a fiatal őszi vetéseket (búza, árpa, repce) a szél okozta kiszáradástól és a fagyrepedésektől. Hiányában gyakoribb a levél- és gyökérszövetek károsodása, ami növeli a hozamkockázatot. A hótakaró hiánya továbbá fokozza a talaj fagyás-olvadás ciklusainak gyakoriságát is, ami megzavarhatja a talaj nitrogéndinamikáját, beleértve a N2O termelését. Kutatások szerint a hó nélküli területeken közel kétszer annyi dinitrogén-oxid szabadul fel, mint a természetes hótakaróval fedett parcellákon. A talajban gyakoribbá váló fagyás–olvadás ciklusok a frissen kikelt növényeket roncsolják, megbonthatják a talaj szerkezetét és növelhetik a szervetlen nitrogén mennyiségét. Ez azért fontos, mert az N₂O az egyik legerősebb klímagáz, így a hóhiány nemcsak a talaj és a növények számára jelent problémát, hanem a globális felmelegedést is gyorsítja[1]. A mezőgazdasági talajok felelősek az emberi tevékenységből származó N₂O kibocsátás nagy részéért – körülbelül 60 százalékáért.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Tartalmak már 1999-től
Az északi félteke mezőgazdasági területein a téli nitrogénveszteség mérsékelhető két fő módszerrel: egyrészt konzervatív nitrogéngazdálkodással, amely csökkenti a talajban felhalmozódó felesleges reaktív nitrogént, másrészt téli takarónövények alkalmazásával, amelyek segítenek megkötni a nitrogént és mérséklik az elfolyást, valamint a havat megkötő és megtartani képes növényi maradványok fenntartásával, ami segít megőrizni a hótakarót és mérsékli annak elvesztését. A talajban lévő nitrogén-felesleg csökkentésére irányuló stratégiák csökkenthetik a nitrogén-kibocsátást nem csak télen, hanem az év többi részében is hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez.
A megváltozott hóviszonyok várhatóan azonnali és hosszabb távú hatással lesznek a talajlégzésre és a mikrobiális aktivitásra. Ha például egy meleg tavasz miatt a hótakaró korán eltűnik, a hóolvadékvíz és a hővédelem hiánya közvetlenül befolyásolja a talajfolyamatokat, ami később a növények növekedésére is hatással lehet. Ezt az összetett, hosszú távon érvényesülő hatást a hótakaró utóhatásánakvagy örökölt hatásának nevezhetjük. A hótakaró változásának talaj szénforgalmára és mikrobiális aktivitására gyakorolt örökölt hatásának pontos számszerűsítése azonban még hiányzik.
OTP Bank

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
NEFAG: Összehangolt védelmi akció zajlott a Monori Erdészet térségében
2026 január 14-én összehangolt védelmi szolgálat zajlott a térség külterületi részein, amelyben több szervezet közösen vett részt az illegális tevékenységek visszaszorítása és a közbiztonság erősítése érdekében. Az akciót a Nagykátai Rendőrkapitányság koordinálta, együttműködésben a Készenléti Rendőrség egységeivel, a DINPI munkatársaival, a helyi vadásztársaságokkal, valamint a NEFAG Zrt. Monori Erdészetének két alkalmazottjával.

Előkészített fát találtak az erdészek. Forrás: NEFAG
A védelmi szolgálat érintette a Tápiószági és a Tápiószecsői erdészkörleteket is. A Készenléti Rendőrség részéről lovasrendőrök is részt vettek az ellenőrzésekben, ami különösen az erdős, nehezen megközelíthető területeken biztosított hatékony jelenlétet.

A rendőrség drónnal pásztázta át a területet. Forrás: NEFAG
Az összehangolt fellépés eredményeként az akció során két gyanúsított előállítására került sor. A NEFAG Zrt. Monori Erdészetét Mihálji Ferenc és Csiszár Attila képviselte, akik helyismeretükkel és szakmai tapasztalatukkal segítették a rendőrség munkáját.

A Nagykátai Rendőrkpaitányság egyenruhás állománya támogatta az akciót. Forrás: NEFAG
Az ilyen jellegű közös szolgálatok kiemelt szerepet töltenek be az erdők, a védett természeti területek és a külterületi térségek biztonságának megőrzésében, valamint az illegális tevékenységek megelőzésében.
NEFAG

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Csökkentek az adminisztratív feladatok az eGN-ben
2026. január 5-én módosították az EGN szabályait
2026. január 5-én elfogadásra került a gazdálkodók adminisztratív feladatainak mérséklése érdekében módosított, 2026-os évre vonatkozó csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló formanyomtatvány. A Gazdálkodási Napló a hatályos jogszabályoknak és pályázati felhívásoknak megfelelően a továbbiakban is vezethető papíralapon, illetve elektronikus úton egyaránt.

Fotó: NÉBIH
1/2026. számú Nébih eGN hirdetmény
Az új nyomtatványból több adatlap törlésre– például a Terület összesítő, a Talajvizsgálatok –, míg más adatlapok az adatigény csökkentésével összevonásra kerültek. A Gazdálkodási Napló egyes lapjainak kitöltése továbbra is függ attól, hogy a termelő mely támogatásokat veszi igénybe. Az adatrögzítés megkönnyítése érdekében az útmutató támogatásonként részletesen bemutatja, mely adatlapokat szükséges kitölteni.
A Gazdálkodási Naplóra vonatkozó általános szabályokat a rendelet1 tartalmazza:
26. § (1) A mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót jogszabályban2 vagy pályázati felhívásban meghatározottak szerint elektronikusan vagy papíralapon vezeti.
(2) Ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a gazdálkodási napló vezetését az egységes kérelem benyújtásától, de legkésőbb az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig meg kell kezdeni, és azt a tárgyév egésze vonatkozásában kell vezetni.
(3) A gazdálkodási napló vezetését a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja.
Tekintettel arra, hogy a 2025. naptári évre vonatkozó adatszolgáltatás 2026. január 31-ig még folyamatban van, kérjük, fokozottan figyeljenek arra, hogy a 2025. évi adatok rögzítéséhez ne az új, 2026-os papír alapú nyomtatványt használják!
A 2026-os évre vonatkozóan papír alapon vezetett Gazdálkodási Napló adatait legkésőbb 2027. január 31-ig lehet rögzíteni a Nébih elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) rendszerébe. Amennyiben a gazdálkodó az eGN rendszerben problémát tapasztal, kérjük, jelezze az egn@nebih.gov.hu e-mail címen.
113/2023. (IV. 19.) AM
2 figyelemmel a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 29. § (6) bekezdésére és 30. § (7) bekezdésére
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Élénkült az élősertés-export, visszaesett az import Magyarországon
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 6,7 százalékkal 35,4 ezer tonnára nőtt 2025 január–novemberében a 2024 azonos időszakában külpiacon eladott mennyiséghez képest. A legfőbb partnerek Románia, Moldova és Albánia voltak. Az élősertés-behozatal 25,6 százalékkal 42,7 ezer tonnára esett vissza a megfigyelt időszakban.

Fotó: Pixabay
A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 6,1 százalékkal (143,6 ezer tonna), értéke 13,1 százalékkal mérséklődött 2025 január–novemberében a 2024. január–novemberi időszakhoz képest. A sertéshúsimport volumene 10,8 százalékkal (117,2 ezer tonna), értéke 13 százalékkal csökkent ugyanekkor.
Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 720 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2025-ben, 11,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi átlagárhoz képest.

Ábra: AKI

