Keressen minket

Mezőgazdaság

Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni

Print Friendly, PDF & Email

Közleményt adott ki az OTP Bank

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A 2022-es év után 2023 is kihívásokkal terhelt volt az agrárium és az egész gazdaság szempontjából. Az idei évben az elsődleges feladat az agrárgazdaság szereplői számára a felkészülés, valamint a már elérhető és megnyíló pályázati lehetőségek kiaknázása – hangzott el az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának sajtóreggelijén. A jelenlévő szakértők szerint 2024 a tervezés és a pályáztatás-pályázás időszaka lesz, a következő években viszont jelentős agrár hitelállománynövekedés várható.

Ábra: OTP Bank

Budapest, 2024. április 18.  A várakozások szerint 2024-ben enyhül a hazai és régiós növekedést tavaly erősen fékező globális ellenszél, de a kilábalásnak még csak a jelei mutatkoznak. 2023-ban a régióban kifejezetten gyenge teljesítményt nyújtva, közel 1%-os, az agrárium nélkül számolva pedig 3%-os recesszióba süllyedt a gazdaság, nagyot esett a fogyasztás és a beruházás, az ingatlan- és a hitelpiac megde rmedt. „2023-ban az OTP Csoport magyarországi működési környezetét a gazdasági teljesítmény, a magas kamatszínvonal, illetve a kormányzati és jegybanki intézkedések együttes hatásai is befolyásolták. Kedvező tényező azonban, hogy az év második felében gyorsuló ütemben mérséklődött az infláció, ami folytatódó jegybanki kamatcsökkentéseket tett lehetővé. Az idei évet tekintve várakozásunk, hogy év per év alapon javul a GDP növekedési dinamikája, csökken az infláció és javul a kamatkörnyezet, ezek összességükben pozitív hatást gyakorolhatnak a hitelkeresletre és a portfólió minőségére” – mondta Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató helyettese az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának sajtóháttérbeszélgetésén.

Az elmúlt két évben a gazdaság egészéhez hasonlóan az agrárium szereplőinek is rengeteg kockázattal kellett számolniuk, ami hatással volt a gazdálkodásukra és pénzügyi döntéseikre. Mint Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára összefoglalta, a kormányzat célja, hogy a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart megerősítse és nemzetközi szinten mérhető módon javítsa versenyképességét. „A már elérhető és idén megnyíló pályázatok folytatják a 2021-ben megkezdett modernizációs programunkat, és minden piaci szereplő számára, a legkisebbektől a legnagyobbakig lehetőséget teremtenek a kihívásokkal teli elmúlt két év után termelésük hatékonyságának növelésére vagy több lábon állásuk megteremtésére. Cél, hogy közelebb kerüljünk a 2030-ra kitűzött céljainkhoz, miszerint az agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére, az export pedig 50%-kal növekedjen” – mondta Dr. Feldman Zsolt.

Az OTP Bank tapasztalatai alapján az elmúlt két évben jelentősen nőttek a termelés költségei, és éppen ezért ennek finanszírozására volt nagyobb igény a mezőgazdaságban, a fejlesztések tekintetében visszafogottabb volt a hitelkereslet. Az új KAP keretében több olyan pályázat érkezik, amelyekben a generációs megújulás és az üzemfejlesztés áll a középpontban, és a korábban népszerűnek számító felhívások alapján biztos vagyok abban, hogy az érdeklődésben nem lesz hiány, mi pedig továbbra is partnerei vagyunk a pályázóknak. Ugyanakkor ki kell emelnünk, hogy finanszírozói oldalról is hosszú távon kell elköteleződni egy beruházás mellett. Ezen kívül számunkra az innováció is komoly jelentőséggel bír – mondta Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóság vezetője. Hozzátette, hogy a termelők alkalmazkodási kényszerben vannak, a fókusz a hatékonyság növelése, de szükség van a digitális átállásra, a precíziós gazdálkodásra, összeségében arra számít, hogy az új pályázatok érdemben fogják gyorsítani ezeket a folyamatokat. Az igazgató szerint a beruházásokhoz kapcsolódó hitelek folyósítása érdemben 2025-ben fog megkezdődni.

A sajtóbeszélgetésen Dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a KAP Stratégiai Terv beruházásainak sikeres megvalósítása valamennyi szereplő közös érdeke. Érthető, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben sokan kétszer is meggondolják a hitelfelvételt, mégis jó lenne, ha minél többen élnének a 2900 milliárd forintos programban foglalt kivételes lehetőségekkel. “Önerőből kevesen tudnak jelentős beruházásokat megvalósítani, ezért is szükséges a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, amelyhez az AVHGA kezessége nagy mértékben hozzájárul. Az alapítvány folyamatosan nyomon követi az agrárium aktuális nehézségeit és lehetőségeit, és arra törekszik, hogy az Agrárminisztériummal és a bankokkal együttműködve a legkedvezőbb konstrukciókat dolgozza ki a gazdák számára. Az uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó kamat- és garanciadíj támogatásnak köszönhetően több projekt válik megvalósíthatóvá” – osztotta meg várakozásait Dr. Herczegh András.

Az idei év kapcsán fontos változás, hogy a támogatások mértékének emelkedésén túl a követelmények is szigorodnak, és erre jobb idejében felkészülni. „Azt látjuk, hogy sokan már jó ideje terveznek és készülnek, várják a megfelelő alkalmat a fejlesztésekhez, fiókban vannak a tervek. Pontosan tudják, hogy az energiahatékonysági fejlesztéseket, a zöld átállást, a működési mérethez kapcsolódó hatékonysági beruházásokat most lehet megvalósítani, és itt most fokozottan igaz, hogy a megkésett döntés hátralépés” – mondta Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának szigorodó szabályai fejlesztési kényszert jelentenek, ugyanakkor az uniós és nemzeti költségvetésből fedezett források lehetőséget biztosítanak az agrárszereplőknek és a finanszírozói oldalnak egyaránt. A sikeres pályázáshoz azonban nélkülözhetetlen, hogy a megfelelő szakmai segítséget igénybe vegyék a pályázók.

Forrás: OTP Agrár

 

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

 

Mezőgazdaság

71 százalékkal nőtt a friss tojás importja

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen nőtt a friss tojás importja

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.

Fotó: Pixabay

A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.

A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Fotó: Rendőrség

Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

Fotó: Rendőrség

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fotópályázatot hirdetett a debreceni agrárkar – május 10-én zárul

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar jelenlegi és volt hallgatói számára fotópályázatot hirdet. A legjobban sikerült fotó készítője egyebek mellett bérletet nyerhet Magyarország egyik legkedveltebb és legizgalmasabb debreceni zenei és kulturális nyári rendezvényére, a Campus Fesztiválra – tájékoztatta az Agro Jager News Debrecenből Fekete István a DE MÉK Kommunikációs Csoport vezetője.

Fotó: Agro Jager News

A pályázatra több kategóriában nyújthatják be fényképeiket a jelenlegi és volt hallgatók – mondta el Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa. Így a termesztett növények sokszínűsége, gazdasági állataink világa, az élő környezet, a vidéki Magyarország, sőt a gasztronómia éppen olyan fontos, mint a munka legszebb pillanatai. Abból az aspektusból pedig különösen, hogy ma már élelmiszertudománnyal kapcsolatos kutatásokat is végez az egyetem s végül, de nem utolsó sorban pedig várják a pályamunkákat az „élet az agráron” kategóriában, azaz az egyetemi évek alatt készült fotók is szerepelhetnek.

Fekete István kiemelte, hogy a pályázó kizárólag saját alkotásával pályázhat és maximum három fotóval nevezhetnek.

Kattints a képre és kövesd az egyetem híreit a Facebook oldalukon keresztül is!

A pályázatokat elektronikusan úton kell beküldeni. Részletek ITT!

A fotók mellé szükséges elküldeni a készítés helyét (ország, település, földrajzi megnevezés).

A pályázat beküldésének határideje május 10. A beérkező fotókból a kari vezetés előválogatást tart, majd a legjobbnak megítélt fotókat kiállítják, amelyeket a Debreceni Egyetem MÉK főépületében 2024. május 15. – 2024. május 31. lehet majd megtekinteni.

A pályázaton értékes belépőket sorsolnak ki a Campus Fesztiválra, amely Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb fesztiválja. Közönségdíjat a legtöbb szavazatot kapott fotót benyújtott pályázó kapja. Az elektronikus közönségszavazás a hivatalos kari Facebook felületen kerül meghirdetésre.

A felületet ITT lehet elérni!

A díjátadóra ünnepélyes keretek között a Debreceni Egyetem MÉK, B épület üvegfolyosó, 2024. június 5. 10:00-tól kerül sor.

Fotó: Agro Jager News

Díjazás

  1. helyezett: Campus Fesztivál Bérlet
  2. helyezett: Campus Fesztivál Hétvégi jegy (2 napos)
  3. helyezett: Campus Fesztivál Napijegy

Közönségdíjak: Campus Fesztivál Bérlet

Különdíjak: Élménynapok a Hortobágyi Nemzeti Parkban, a Tisztatáj Közalapítvány Szamárháti Látogatóközpontjában, a Nagyerdei Kultúrparkban és további ajándéktárgyak.

Fotó: Agro Jager News

Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa hozzátette, hogy nem titkolt célja a pályázatnak, hogy akiknek az élete valamilyen módon kapcsolódik a debreceni agrártudományi karhoz, azokat összegyűjtse és értelemszerűen összegyűjtse azokat az értékes fényképeket is, amelyek a kar történelméhez hozzátartozhatnak. Megjegyezte, hogy máris sok érdekes fénykép érkezett, amelyek agrártörténeti vonatkozása mindenképpen figyelemre méltó – tájékoztatta az Agro Jagert News Fekete István Debrecenből.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Fotó: Agro Jager News

 

Tovább olvasom