Mezőgazdaság
OTP: Sok kihívás mellett soha nem látott támogatási lehetőségek az agráriumban

2024 a kihívások éveként vonul be a mezőgazdaság történetébe, és 2025 is formálni fogja az ágazat jövőjét. A ragadós száj- és körömfájás járvány miatti komoly aggodalmat keltő évkezdés ellenére bizakodásra is van ok, hiszen minden eddiginél több vidékfejlesztési támogatás érkezhet a szektorba – hangzott el az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának sajtótájékoztatóján. A jelenlévő szakértők szerint a lehető legtöbb forrás lehívásához alapos tervezésre, szakértői segítségre és gyors ügyintézésre van szükség, amelyben mindenkinek hatékonyan kell együttműködnie az agrárvállalkozásoktól a hitelintézeteken át a hatóságig.

Az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának sajtótájékoztatója. Balról: Szabó István igazgató, az OTP Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóság vezetője, Dr. Viski László, az Agrárminisztérium államtitkára, kormánybiztos, Herczegh András ügyvezető igazgató, az AVHGA vezetője és Vulcz László, az OTP Hungaro Projekt ügyvezető igazgatója. Forrás: OTP
Budapest – A 2025-ös év növekedési és inflációs kilátásai világszinten, az euroövezetben és Magyarországon is összetett képet mutatnak, amelyet a geopolitikai feszültségek, a kereskedelmi háborúk és a monetáris politikai kihívások egyaránt alakítanak. A statisztikák szerint 2024-ben 8 százalékkal csökkent a hazai mezőgazdaság teljes kibocsátása. A magyar agrárhitelpiac 2024-ben vegyes képet mutatott, a beruházási hitelek és a hosszú lejáratú forgóeszköz hitelek visszaesése következtében csökkent a mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya, azonban az élelmiszeripar 6 milliárd forintos növekedéssel zárt. 2027-ig akár 2900 milliárd forint is juthat vidékfejlesztési célokra az árfolyam alakulásától függően a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervének részeként. A tét tehát óriási – és az időzítés kulcsfontosságú.
„A kormány az agrártámogatási rendszer kereteit úgy alakította ki, hogy az uniós források mellé járó, kiemelkedően magas 80 százalékos társfinanszírozás minden gazdálkodó számára valódi lehetőséget biztosítson. Nem elég viszont önmagában csak a források rendelkezésre állása, fontos az is, hogy azok gyorsan, hatékonyan, a lehető legkevesebb adminisztrációs teher mellett és indokolatlan ellenőrzési teher nélkül jussanak el a kedvezményezettekhez. Az idei évben felgyorsuló beruházási döntéshozatal és az agrárkifizetések célja is az, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenységét és versenyképességét fokozza, tovább erősítve a gazdák magyar gazdaságban és a vidéki értékek megőrzésében betöltött szerepét” – mondta Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára, az agrártámogatások kifizetésének felgyorsításáért felelős kormánybiztos.

Dr. Viski László, az Agrárminisztérium államtitkára, kormánybiztos. Forrás: OTP
„Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) támogatása valamennyi agrárvállalkozás és hitelező bank számára stabilitást és kiszámíthatóságot jelent ebben az évben is. A száj- és körömfájás járvány, a fagy- és aszálykárok vagy éppen az ukrán gabona miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók finanszírozását ugyanúgy biztosítani kell, mint azokét, akik történelmi léptékű fejlesztéseket kívánnak megvalósítani a KAP Stratégiai Terv keretein belül” – hangsúlyozta Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója.

Herczegh András ügyvezető igazgató, az AVHGA vezetője. Forrás: OTP
A vidék és az élelmiszeripar fejlesztése szorosan összefügg az infrastruktúrával, az innovációval és a generációváltás kérdésével is. A most elérhető források ezen területeken is új lehetőségeket nyitnak.

„Az ágazat jövője a termőföldtől az asztalig szemlélet elterjedésében rejlik. Ehhez elsősorban a hatékonyságot és ezzel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességét kell növelni. Mindez technológiai fejlesztésekkel, generációváltással és a kistelepülések infrastruktúrájának fejlesztésével érhető el” – tette hozzá Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója.

Vulcz László, az OTP Hungaro Projekt ügyvezető igazgatója. Forrás: OTP
A 2023–2027-es ciklusban a támogatott projektek az elszámolható kiadások 50 százalékáig részesülnek vissza nem térítendő támogatásban. Fontos újdonság ugyanakkor az, hogy az ezeket kiegészítő beruházási hitelekhez kapcsolódóan kamattámogatásra 10 százalék, kezességi díj támogatására pedig 5 százalékos kiegészítő támogatás is igénybe vehető. Erre eddig még nem volt példa, ráadásul most akár a korábbi Növekedési Hitelprogram kamatainál alacsonyabb effektív kamat is elérhetővé válhat.
Fontos azonban, hogy a gazdák ne csak a támogatások megérkezésére alapozzanak. Az átmeneti időszakban is elérhetők olyan pénzügyi eszközök, amelyek áthidalják a fejlesztések megindításához szükséges időt és költségeket.
„Miközben rövid távon a források lehívása a legégetőbb feladat, hosszabb távon érdemes az ágazat átalakulását is szem előtt tartani. A támogatások célja nem pusztán a piaci szereplők túlélése, hanem egy versenyképesebb, fenntarthatóbb mezőgazdaság felé vezető út megalapozása. A tavalyi évben benyújtott pályázatoknál 3,7-szeres a túligénylés mértéke. Ezek a kérelmek komplex beruházásokat vetítenek előre, az állattartási, élelmiszeripari és kertészeti elemek dominanciája mellett tartalmaznak energiahatékonysági projektrészeket is. Számításaink alapján, ha ezek megvalósulnak, az nemcsak az energiafelhasználásra lesz pozitív hatással, hanem a cégek hozzáadott értékét is növelni fogják” – hangsúlyozta Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetője.

zabó István igazgató, az OTP Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóság vezetője. Forrás: OTP
Ha egy pályázó nem nyer, akkor érdemes végig gondolnia azt is, hogy az adott projektnél melyek azok a támogatási elemek, részterületek, amelyeknél a beruházást mindenféleképpen meg kell valósítani. Erre ugyanis a bankszektor különböző finanszírozási megoldásokkal lehetőséget biztosít: akár Agrár Széchenyi Beruházási Hitellel, akár forintos piaci vagy devizafinanszírozással.
Szabó István hozzátette, hogy az ágazat szereplőit elbizonytalanítja a ragadós száj- és körömfájás járvány, egyes gazdálkodók a támogatói okiratok késleltetésében bíznak. Az OTP Agrár szakértőivel folyamatosan nyomon követjük a hazai és a nemzetközi eseményeket. Ügyfél érintettség esetén megvizsgáljuk a lehetséges finanszírozási alternatívákat és törekszünk arra, hogy mindenkit testreszabott módon segítsünk át az esetleges nehéz időszakukon, ideértve a fizetési moratórium lehetőségét is.
OTP Bank

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT



