Vadászat
Nem morális kérdés a dúvad hatékony elejtése
Nem morális kérdés a dúvad hatékony elejtése
A WILD Hungary vadászcsoportban jelentette meg Támár Zoltán, hogy éjjellátó eszközzel elejtett egy rókát, amelyet a lestől távolodva vett célba. Az eset kapcsán több hozzászólás érkezett, hogy etikus-e távolodó, mozgásban lévő dúvadra lövést leadni. A probléma, amelyet elindított az egyik hozzászóló, távolabbra mutat, mint gondoljuk és a ragadozó gazdálkodás alapjait forgatja fel. Ugyanis nem morális és egyáltalán nem etikai kérdés a dúvad elejtése, hanem vadgazdálkodási és természetvédelmi, további humán-, és állategészségügyi kérdés. Egyetlen egy kritérium, amelyet szem előtt kell tartanunk az az, hogy a lehető leggyorsabb módját válasszuk az elejtésnek.

A vitát kiváltó ominózus róka, amelyet engedélyezett körülmények között ejtett el Bánhalmán Támár Zoltán. Forrás: WILD Hungary
A probléma kérdéskörét és válaszát mind térben, mind időben távolabbról nézve lehet megérteni.
A dúvad vadászata teljesen más felkészültséget igényel, mert a legtöbb esetben érzékei sokkal fejlettebbek más vadászható állatfajokénál, mozgásuk gyors, fürge és kerülik a nyílt tereket, így az elejtésükre sokszor rendkívül rövid idő áll rendelkezésre. Életformájuk, táplálkozási szokásaik miatt jelentenek igazi károkat a környezet számára: ahol a dúvad állományai megerősödnek, ott a természetvédelem is károkat szenved.
A dúvad szabályozása mind az apróvad, mind pedig a nagyvadgazdálkodás vonatkozásában megkerülhetetlen és a természetvédelmi kérdések tekintetében, ma már rendszeres gyakorlattá vált a nemzeti parkok életében is. A földön fészkelő védett és fokozottan védett madárvilágunk megőrzése prioritás. Ilyen együttműködéseket alakított ki a Kiskunsági Nemzeti Park vagy éppen a Hortobágyi Nemzeti Park is.
A dúvad szabályozása, annak elhanyagolása évtizedes eredményeket számolhat fel és földön fészkelő madárvilág sínyli meg a leginkább.

Egy “házi” vörös róka Lovasberényben és a szerző, Dr. Szilágyi Bay Péter. Forrás: Agro Jager archív
Az apróvad esetében a fácánt röptében, a nyulat futtában ejthetjük el, ahogy vízi vadra is ez vonatkozik, azzal a kitétellel, hogy Fekete István, például a Tüskevárban, Matula elbeszélése nyomán leírja, hogy egyszer nyolc ludat ejtett el a vízen.
„Ezek után rátértek a valódi, Nancsi néni-féle rétesre, de Tutajos szeme többször a fához támasztott puskára tévedt. Ilyen nagy puska már eleget volt a kezében, és tudott vele bánni, ha még nem is lőtt vele, de erre a viharvert öreg jószágra bizonyos tartózkodással nézett.
– Ősszel egyszer nyolc libát lűttem vele egy patronnal
– Röptiben?
– Fenét. A vízen. Hajnalban lecsúsztam a lesőgunyhóba, ahol voltunk. Kinézek a likon, hát ott a tömérdek liba a vízen, de valamit észrevehettek, mert elcsendesedtek, aztán kinyújtotta mind a nyakát, mert erősen gyanakodtak. Én meg – mutatta Matula, mintha kezében lenne a fegyver – durr! közibe, ahol legsűrűbb volt a nyak. Nyolcat szedtem össze, de még ment is el egypár, ami kapott, így volt….”
A régi iskola-logika alapján, mind a német és így a magyar is a Schalenwild (nemesvad) esetében a lövés „Waidgerecht” módon, azaz oldalról (Blatt) illő, de a Raubwild (dúvad) esetében „Zweckmäßigkeit steht im Vordergrund” – vagyis a célszerűség az első, ha a lövés biztos és kíméletes.

Róka oson a sötétben. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Ezeket az íratlan szabályokat az erdészeti technikumokban szinte beleverték a hallgatókba, Szegeden Sopronban, Mátrafüreden és Barcson is, aki meg szerencsés hozza otthonról vagy tanulta a megannyi, régi öreg, fekete csizmás vadászoktól, akiket manapság már bőven lenéznek. Mások meg még leshették a főurakat, de az a világ már lassan a feledés homályába vész.
Aki adott magára is egy kicsit, így vadászott és így vadászik ma is. A hagyományokat ápolni, csak azok ismeretével lehet és így lehet megőrizni, élő vadászati kultúrának minősíteni.
Volt idő még hazánkban is, amikor még összecsukatták annak a fegyverét, aki hamarabb lőtte a kakast, mint a szajkót, avagy a rókát.
Ez a régi iskola
Szeretném azt is megjegyezni, hogy az apróvad védelme miatt a dúvad elejtése az elsődleges feladata nemcsak a vadőrnek, hanem minden sportvadásznak is és amennyiben úgy ítéli meg az elejtő, hogy biztonsággal terítékre tudja hozni, azt meg kell tennie! Nincs más mérlegelési lehetősége, mert kötelessége elejteni, ami ugyan törvényben nem szerepel, de ez az íratlan vadász regula!
A magyar jogszabályok egyébként valóban nem határozzák meg, hogy milyen pozícióban lehet dúvadra lövést tenni, de a szándékában egyértelmű a jogalkotó, hogy a dúvad esetében engedélyezi az éjszakai vadászatot, a csapdázást, amellyel már jelzi, hogy más etikai normák alá sorolta a nemes vaddal szemben.
Érdekes tény, hogy miközben tűzzel-vassal vadásszuk, mégis a tisztelet ennek, ezeknek a vadfajoknak olyannyira kijár, hogy a terítéken legelől helyezzük el és erre az OMVK Etikai Kódexe is felhívja a figyelmet! Tehát minden körülmények között először a dúvadat ejtjük el és az elejtés során mindig a célszerűség az első, ha a lövés biztos és kíméletes és nem az, hogy milyen pozícióban áll a vad!
Ezt a szabályt követi az osztrák, a német, a francia, de még az olasz vadász etikai is. Összegezve tehát: Támár Zoltántól nagyon tisztességes lépés volt, hogy nem várt más vadra, nem várt vaddisznóra tovább, hiszen mikor feltűnt a róka, akkor egy jól irányzott, egyetlen egy pontos lövéssel terítékre hozta. Aki valaha is vadászott rókára, az pontosan tudja azt is, hogy igazán milyen élénk és fürge ez a vadfaj s ekkor még nem is beszéltünk az aranysakál vadászatáról. Támár Zoltán, a Bánhalmai halastavak környékén vadászva, pedig az olyannyira sérülékeny vizes élőhelyek mentén pedig természetvédelmi feladatokat is ellátott ezzel.

Nem morális kérdés a dúvad hatékony elejtése. A képen a szerző, az Agro Jager News tulajdonos-lapigazgatója: Dr. Szilágyi Bay Péter. Fotó: Agro Jager archív
A dúvad vadászatában csak nagyon ritkán merülnek fel, etikai, morális kérdések. Ezek között szerepel a kölykök nevelése, szoptatása alatti vadászat, amikor a jóérzésű vadász inkább leveszi a válláról a puskát és bár a törvény engedi a róka esetében az egész évi vadászatot, mégis a szokásjog felülírja az engedékenyebb írott jogot, ami rendkívül érdekes attitűdje a magyar vadászati joganyagnak. Ahogyan az is szokássá vált hazánkban, hogy ünnepnapokon nem vesszük vállunkra a puskát még akkor sem, ha lehet, s ha találkozunk is erdőjáró emberrel odakint, az jó esetben a vadőr avagy éppen az erdész..
Vadászüdvözlettel és vadászbarátsággal:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
![]()
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei megválaszolták, kell-e félni a lakott területen élő rókáktól:
A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. ❌

Fotó: NÉBIH
☝Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert: zajra, például tapsra elmenekül. Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön.‼
👉A veszettség legfőbb tünete az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.
Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén: Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván volt szükség a legutolsó megoldást választani. A közeli erdőkben még így sem csökkent jelentősen a számuk. Az új jogszabály segítséget jelent.

Fotó: Pinti Attila – Székelyhon
„Nincs szinte olyan városrésze Csíkszeredának, ahol ne okoztak volna gondot a medvék” – mondta a Székelyhonnak Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Tőle arról érdeklődtünk, hogy hány medvét kellett idén eltávolítaniuk a városból. Arra is rákérdeztünk, hogy mi a véleménye az újonnan megjelent jogszabályról, amely megkönnyíti a beavatkozást a településekre bejáró medvékkel szemben.
Tőle tudjuk, hogy idén eddig négy esetben voltak kénytelenek a legutolsó megoldást, azaz a kilövést választani. Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván kellett beavatkozniuk. Ezen kívül egy példányt altatással fogtak be, amely a Kalász lakótelepen menekült fel egy fára egy tömbház közelében, egy vadállat pedig a Brassói úton közúti balesetben pusztult el.
Az alpolgármester szerint nincs a városnak olyan övezete, ahol ne kellett volna beavatkozni a medvék miatt, de a leggyakrabban Csíksomlyón okoztak gondot a vadállatok. Ráuntak jelezni a medvék jelenlétét „Az elmúlt években nem csökkent és nem nőtt a beavatkozások száma, inkább amiatt tűnhet úgy, hogy idén kevesebb gondot okoztak a medvék, hogy az emberek kezdték megunni, hogy jelezzék a medvék jelenlétét a hatóságoknak. Mégis azt javaslom, hogy amennyiben nagy vadat észlelnek bárhol Csíkszereda területén vagy a környező mezőkön, erdőkön, akkor azonnal hívják a 112-es számot” – javasolta az alpolgármester, hozzátéve, hogy amelyik hívás nem érkezik be, arról nem készül statisztika, azaz amiről a hatóságok nem tudnak, az a probléma nem létezik. Az újonnan megjelent sürgősségi kormányrendeletről, amely lehetővé teszi a medvék azonnali kilövését, az alpolgármester elmondta, ez a jogszabály nagyon megkönnyíti a munkájukat, hiszen ha szükséges, akkor azonnal be lehet beavatkozni. Korábban ugyanis el kellett űzni a vadat, vagy el kellett távolítani, a kilövés csak végső esetben volt alkalmazható.
„Amennyiben a helyzet úgy kívánja, akkor már első alkalommal lehet élni a legnehezebb döntéssel, a kilövési paranccsal. Ezek a medvék, amelyek a város környékén be szoktak járni, mind »habituált« medvék, vagyis megszokták az ember közelségét. A háztartási hulladékot dézsmálják leginkább, és teljesen ellentétesen viselkednek egy erdőben élő medvéhez képest, ugyanis sokszor az ember láttára nem elmenekülnek, hanem ellenkezőleg, közelednek” – magyarázta. Hozzátette, ezért is gondolja úgy, hogy az új jogszabály segíti a munkájukat. Csíkszeredának a Szilos Vadásztársulattal van szerződése, és ez a társulat az, amelyik végig követte a város környékén élő medvéket. „Az elmúlt időszakban folyamatosan megfigyelték a medvék mozgását, a medvepopuláció létszámának az alakulását. Ha csak a csíksomlyói övezetet veszem példának, akkor az elmúlt 5 évben tucatjával voltak, illetve vannak jelen a medvék, úgyhogy nem utal semmi arra, hogy csökkenne a számuk. Sőt, már nem ritkaság, hogy 3-4 bocsot is felnevelnek az anyamedvék” – osztotta meg.
Szerinte éppen ezért szükség van arra, hogy kövessék a medvepopulációt, és ha kell, élhessenek a kilövés lehetőségével. Szerinte nem normális, hogy egy-egy medveriasztás alkalmával a polgármesternek vagy alpolgármesternek kell futni éjjel elkergetni a medvét.
Csíkszereda városvezetésének mindig az emberi élet a legfontosabb, és úgy ahogy eddig is, a törvényes kereteken belül mindig tettük a kötelességünket, úgy ezután is így fogunk eljárni, még hogyha most egy kicsit könnyebben is” – húzta alá. Tavaly egyébként ugyancsak a somlyói övezetben három medvét kellett kilőni, ugyanakkor a csíkszeredai kórházhoz bejáró vadállatot szintén ilyen módon kellett eltávolítani. Tavalyelőtt pedig a Venczel József Szakközépiskola udvarára tévedt egyed jutott hasonló sorsa.
Forrás: Székelyhon
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Súlyos vadászbaleset Hajdú-Biharban: embert talált el a nyúlra leadott lövés!
A Berettyóújfalui Járási Ügyészség pénzbüntetést indítványozott a tavaly történt vadászbaleset ügyében.
Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emeltek vádat az ellen a férfi ellen, aki egy vadászaton gondatlanul járt el a fegyver használata során – számolt be róla szerdán a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség. A vádirat szerint a vádlott és a sértett külföldi állampolgárok, barátok, rendszeresen járnak Magyarországra vadászni. Meghívás alapján 2024. december 16-án Sáp település külterületén apróvad vadászaton vettek részt, a délutáni órákban történt meg a baj.

A fénykép illusztráció. Fotó: Országos Mentőszolgálat Facebook oldala
Mindketten rendelkeztek engedéllyel a vadászaton való részvételhez és engedéllyel tartották a félautomata sörétes lőfegyverüket.
Mezei nyúlra lőtt a vadász, de részben embert talált
A vadászaton résztvevő személyek a fenti napon 14 óra körüli időben indultak el úgy, hogy valamennyien egy vonalban haladtak. A vadászterületen fák nem voltak, csak térdig érő füves aljnövényzet. 15 óra körüli időben a vádlott közelében előugrott egy mezei nyúl és feléjük futott, ekkor a vádlott lövést adott le a nyúlra célozva, azonban nem járt el kellő gondossággal annak során.
A lőfegyverből kilőtt sörétek részben a sértettet is eltalálták, aki a kezén, az alkarján, a combján, a mellkasán és a hasán 8 napon túl gyógyuló lőtt sérüléseket szenvedett.
A sértett egészségügyi ellátása során a testéből a lövedékeket eltávolították. A vádlott magatartásával megszegte a vadászlőfegyver használatára vonatkozó előírásokat, amelynek következtében a sértettnek sérülései keletkeztek. Az ügyben a nyomozást a Püspökladányi Rendőrkapitányság folytatta le.
A Berettyóújfalui Járási Ügyészség a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlott ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Püspökladányi Járásbíróságra. A büntetővégzés meghozatalát célzó vádiratban indítványozta, hogy a járásbíróság tárgyalás lefolytatása nélkül, az iratok tartalma alapján a vádlottal szemben pénzbüntetést szabjon ki.
Forrás: HAON
Fotó: Országos Mentőszolgálat



