Vadászat
Szebenye-pusztán találkoztak a bélusvölgyi vadászok
Észak-Csereháton, a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában szervezte meg az ide trófeamustráját, amelyen mintegy 36 gímbika trófeáját lehetett megtekinteni, illetve ekkor vehették át ünnepélyes keretek között az elejtők. Kövér János, a vadásztársaság elnöke kiemelte, hogy amellett, hogy ismét egy forró, csapadékszegény, aszályos nyár után köszöntött be a szeptemberi szarvasvadászat, egy meglehetősen eredményes bőgést zárhattak. Eredményeikre büszke, az elért sikerek mögött pedig pontos és tapasztalt, gondos vadgazdálkodást láthatott minden vendég a területen. A munka tovább folytatódik, amelybe, a vadásztársaságon túl, a térség vadgazdálkodóinak összefogása is ott rejlik – tájékoztatta az Agro Jagert Oravecz Attila.
Egy vadásztársaság életében a trófeamustra mérföldkő. Egy-egy ilyen szemlén, nemcsak a társaság, aktuális helyzetét, lehetőségeit láthatjuk, hanem a hivatásos vadász, a vadőr is mérlegre kerül. Míg a múlt héten a Drávamentén tapasztalhattuk meg, hogy a társaság kitárta a kapuit, addig most itt Észak-Csereháton tekinthetünk körbe, hogy valójában mire képes a szarvas és körülötte az ember.
A Bélusvölgye vadásztársaság ezen a napon megmutatta és akinek kedve tartotta, kilátogathatott Szebenye-pusztára, hogy milyen gímbikák estek 2024-ben. Oravecz Attila kiemelte: örömmel fogadták, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal vadászati szakigazgatásában dolgozó felügyelők elfogadták a meghívásukat, ami visszajelzés számukra, hogy a kormányhivatalban is fontos, mi történik, nemcsak itt, hanem a környező társaságok területén.
A szarvas kettős életet él. Napjainkban számokban, íróasztalok felett is megjelennek, de igazán csak a terepen, egy-egy társaság, egy-egy térség egészében lehet megérteni, hogy mit jelent egy-egy populációval gazdálkodni, őrizni. Egy állományt nem lehet pár ezer hektárra beszorítani, azzal integráltan, egységesen kell gondolkodni. Ha jó is a kapcsolat, ha 20 éves barátságok kötik össze az itt dolgozó vadőröket, hivatásos vadászokat és működik az együttgondolkodás, azonban a jogszabályi előírásoknak meg kell felelni. Ez azonban akkor működik igazán jól, ha egy-egy térség lehetőségeire, szaknyelven fogalmazva, a vadeltartó képességére illesztik és nem egy egységes, országos direktívának kell megfelelni.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Úgy gondolom, hogy ehhez időszerű lesz bevezetni egy új fogalmat is, amely a földtulajdonosok irányába mutat, miszerint mire képes, mit képes megtenni a szarvasért, a vadért a gazdaember? Szerencsés együttállás, ha vadászik, de még szerencsésebb eset, ha az agrárszektor stabil lábakon és kiszámíthatóan működik – nyugodtabb gazdasági helyzetben minden szereplő nyugodtabban reagál.
A gazdákkal, a földtulajdonosokkal való kommunikációban a Bélusvölgye vadásztársaság vonatkozásában kétoldalú kapcsolat rajzolódik ki, melyet mi sem példáz jobban, hogy egy terület bokros, elhagyatott részeit kitisztítva, Oravecz Attila megkereste a földtulajdonost, hogy ha lehetne és a tervezett munkában nem hátráltatná, akkor mentsék meg a régi almafákat. Személyes sikere Oravecz Attilának, de amellett, hogy régi almák maradtak meg a gyümölcsnemesítőknek, az erdőjáró embernek, de ott maradtak az öreg fák, amelyeket minden évben felkeres a vad is. Ez a terület kitakarítása után sem változott meg. Sőt!
Oravecz Attila kiemelte, hogy mire beköszöntött az ősz, a leseket kijavítgatták, a sózókat feltöltötték és a vadföldeket előkészítették. Ez utóbbi kapcsán sok-sok éves gyakorlat, hogy a vadföldekbe őszi árpát vetnek, amit nem takarítanak be, hanem lábon hagynak. Azon úgy bagózik a szarvas, a vaddisznó és minden vadja az erdőnek, ahogyan csak szeretné, mikor már tejesen érik. Mikor aztán odakerül a sor, hogy aratni kellene, sem vágják le. Aki ismeri az árpát, tudhatja, hogy érés után csakhamar összetörik, összeborul. Nyár közepén aztán nehéz tárcsával leforgatják, bekeverik azokat a szemeket, amit a vad elhagy, ami kipergett. Vetésre, több, mint elég. Az első augusztusi esők hatására aztán kicsírázik és őszre nemcsak bokáig érő, hanem már szárba szökkent árpa várja a szarvasokat, de jó legelője minden vadnak.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A szarvas az elmúlt években jobban helyben maradt az Észak-Cserehátban – folytatja Oravecz Attila és a kollégákkal, vadőr barátokkal egyre kevesebbszer állunk meg egy-egy trófea előtt: Na, ezt láttam én is! Sokat beszélgettünk erről – teszi hozzá, de arra jutottunk, hogy a tarvadnak kedvezve, az sem mozdul ki messzire s a rudlikat a bikák sem keresik. Ilyen megfigyeléseket szűrtünk le, amelyet érdemes lenne itt is tudományos eredményekkel igazolni, mert tapasztalataink erre mutatnak.
A 2024-es bőgés nagyon jól indult és sem a meleg, sem a száraz idő nem vetette vissza a bikákat – meg is szólaltak! Szeptember 2-án terítékre került az első gímbikánk és azután sorban szólt a vadászkürt a szarvasok felett. Az összes kolléga is dolgozott a szomszédban, néha-néha tudtunk beszélni, s ha már nem hallottunk egymásról, akkor fogtuk a telefont és összecsörögtünk. Persze az utánkeresések megadták a közös hangot, mert mi is, a szomszédok is át-átmentünk a szomszéd területére. Akkor már hívtuk is a kollégát, hogy szükségünk van a segítségükre, mert nagyon úgy tűnik, hogy „vendégvadászatra” érkezünk. Ez megszokott, mindennapos – együttműködés nélkül nem tudnánk ilyen eredményeket elérni.
Sokan kérdezik, hogy a bőgőhelyeket, hogyan gondozzuk? Mi azt látjuk, hogy az a legjobb, ha az ősi beállóhelyekre mi egyáltalán nem megyünk be – semmilyen eszközzel. Azt a birodalmat meghagyjuk a szarvasnak. Ha azt választotta, akkor mi tiszteletben tartjuk s ha a királynak megfelel, akkor mi nem akarjuk, hogy jobb legyen. Viszont körülötte, azért kedveskedünk neki. Aztán meg: mindig örülünk, ha augusztusban újra és ugyanott megszólalnak a bikák, hiszen jelzés, hogy valamit csak „eltaláltunk” idén is…
A trófeamustra idei legjobb gímbikáját 12 évesre bírálták és 9,37 kilogrammot nyomott. Remélem nem gondolja senki, hogy nagyképűség a társaságunk részéről, de ez a bika „csak” egy mellékbikája volt egy csapatbikának, „akit” lehetőségeink miatt nem hoztunk terítékre. Talán ilyet még a társaság soha nem tett, de meghagytuk. Elnök úrral sikerült egyeztetni és megmaradt nekünk jövőre, megmaradt a teheneknek. Mondhatom, lehet, hogy a valaha lőtt legjobb gímbikánk lesz. Keveset láttuk, de annál többet hallottuk. Úgy gondoltam, ha ez a bika maradhatna még egy évet, akkor olyan erős genetikával fordulhatunk rá a következő évtizedre, ami meghatározó lehet a gazdálkodásunkban.
Hogy találkozunk-e ezzel a bikával? Hogy jövőre ide fog-e beállni? Senki sem tudja. Egy viszont biztos: jó pár csatát megnyert ezen az őszön és láttuk, ahogy terelgeti a teheneit. Kell egy ilyen új dolog és nem szeretnénk ezekből az elképzeléseinkből engedni. Újat, változást szeretnénk s legyen ennek a szarvasnak az erdő az otthona, legyen még a mienk. Neveljen az erdő, neveljen az Észak-Cserehát még szarvast: sokkal jobbat! Mi, amit tudunk, megadjuk a szarvasnak. Sokkal többet már nem tehetünk hozzá, maradt hát az önmérséklet.
vendégekkel, tagtársakkal, a kollégákkal jól telt a Szebenye-pusztai napunk. Szükségünk is volt erre, mert a nap, nap utáni vadászatok elfárasztottak mindannyiunkat. Korai kelések, késői fekvések és napközben a rengeteg munka, nemcsak a vadászházban, hanem területen is. Trófeakikészítések, út a kormányhivatalba, a kamarához. Krotália igénylések, dokumentációk, papírmunka, megannyi feladat, amit nem görgethetünk napról napra, azt el kell végeznünk minden nap. S arról még nem is beszéltem, hogy a tacskókopóinkkal is foglalkozni kell, mert hát a napi tréning mindenkinek kell, embernek, állatnak egyaránt.
Panaszra egyáltalán nincs okunk, itt, a Bélusvölgye vadásztársaság területén, feladat viszont bőven terem. Hozzá kell tenni, hogy az érmes arányunk 40%-os, az érmes bikák átlagsúlya 7 kilogrammot ért el. A korosítás és a minőségi szelekció felé mozdultunk el és a fiatal, már láthatóan gyenge adottságú szarvast is vadásztuk a bőgésben – új vonulat, de nem engedtük el, ha találkoztunk. Meglátjuk, milyen eredmények jönnek, ami persze egy, két év alatt biztosan nem fog látszódni, mint ahogy az az eredmény sem, hogy a trófeamustrán annyi gyerek játszott a Szebenye-pusztán, hogy sokszor keresni kellett, kinek, merre van a sráca. S ha meg is mosolyogtuk a gyerekricsajt, azért tudni kell, hogy belőlük lesznek a következő generáció hajtói és apukájuk, a nagyapjuk, a nagybácsijuk mellett válnak olyan vadásszá, akik mellett majd mi is leállunk egy-egy standra vagy beülünk melléjük majd az autóba, mikor megállnak a házunk előtt, hogy gyerünk ki a hegyre, oda, ahová régen mi vittük őket – mesélt Oravecz Attila az Agro Jagernek a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában…
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Oravecz Attila és Szabó Róbert
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Jellemzően a késő őszi és téli időszak a legalkalmasabbak a vadállomány szinten tartására, szabályozására, melynek egyik leghatékonyabb eszköze a társasvadászat. A vadgazdálkodónak ilyenkor van lehetősége a számára előírt vadállomány-szabályozási feladatok elvégzésére.
A vadászatok szakszerű és eredményes végrehajtása, ezzel együtt a vadlétszám hatékony szabályozása érdekében a Bakonyerdő Zrt., mint vadászatra jogosult és erdőgazdálkodó, a kezelésébe tartozó vadászterületeket érintően a tervezett társas nagyvad vadászatok időpontjában átmenetileg korlátozhatja egyes területrészek látogatását az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. 94. § alapján.
Erdőgazdaságunk vadászterületein előreláthatólag február közepéig rendszeresen zajlanak a vadászatok, melyekre az előkészületeket már korábban megtették kollégáink. Egyes esetekben egy-egy út és terület rövidebb-hosszabb ideig történő lezárása elkerülhetetlen, baleset-megelőzési szándékból. A vadászatok előkészítése és végrehajtása az illetékes hatóságok folyamatos tájékoztatásával és hozzájárulásával, valamint időszakos ellenőrzésével zajlik.
A társas vadászatok helyszíne időjárásfüggő, gyakran csak a vadászat előtti napokon derül ki, hogy a tervezett időpontokban egyáltalán megtartható-e vadászat. Ezért, KÉRJÜK a természetjárókat, a fentiekre tekintettel, hogy kirándulásaikat, túráikat az átmeneti korlátozások figyelembevételével tervezzék.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy a 2024/2025-ös vadászati szezonban mely területeken lehet társas vadászatra számítani. Amennyiben a közöltnél részletesebb információra van szüksége, úgy kérjük keresse az adott erdészet igazgatóját. Elérhetőségek a táblázatban, illetve az erdészet oldalán találhatóak, további segítségként pedig tájékozódhat erdészeti térképeinken is, melyeket az adott erdészetre kattintva érhet el.
Továbbá kérjük a természetjárókat, hogy legyenek arra is figyelemmel, hogy a megadott dátumokon kívül a szezonban egyéni vadászatok is előfordulhatnak, amik a kora reggeli és a sötétedés előtti időszakokat érintik.
Társas vadászatok a 2024/2025-ös vadászati szezonban
Időpont | Erdészet | Kapcsolat |
2024.12.02. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
2024.12.02. | Bakonyszentlászlói Erdészet | Szórádi Zalán erdészeti igazgató +36 30/348-2540 |
2024.12.03. | Bakonybéli Erdészet | Kovács Attila erdészeti igazgató +36 30/530-6101 |
2024.12.04. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
2024.12.12. | Pápai Erdészet | Peer László erdészeti igazgató +36 30/956-8033 |
2024.12.13. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
2024.12.14. | Bakonyszentlászlói Erdészet | Szórádi Zalán erdészeti igazgató +36 30/348-2540 |
2024.12.18. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
2024.12.19. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
2024.12.20. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
2025.01.05-06. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
2025.01.06. | Pápai Erdészet | Peer László erdészeti igazgató +36 30/956-8033 |
2025.01.07-08. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
2025.01.08. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
2025.01.09. | Bakonybéli Erdészet | Kovács Attila erdészeti igazgató +36 30/530-6101 |
2025.01.10. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
2025.01.11. | Bakonyszentlászlói Erdészet | Szórádi Zalán erdészeti igazgató +36 30/348-2540 |
2025.01.13. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
2025.01.14. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
2025.01.15. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
2025.01.16. | Pápai Erdészet | Peer László erdészeti igazgató +36 30/956-8033 |
2025.01.17. | Bakonybéli Erdészet | Kovács Attila erdészeti igazgató +36 30/530-6101 |
2025.01.17. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
2025.01.20-21. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
2025.01.23. | Pápai Erdészet | Peer László erdészeti igazgató +36 30/956-8033 |
2025.01.24. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
2025.01.24. | Bakonybéli Erdészet | Kovács Attila erdészeti igazgató +36 30/530-6101 |
2025.01.27. | Bakonyszentlászlói Erdészet | Szórádi Zalán erdészeti igazgató +36 30/348-2540 |
2025.01.28. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
2025.01.30. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
2025.01.31. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
A balesetek és kellemetlenségek elkerülése végett kérjük a természetjárókat, hogy a megjelölt területeken az adott napokon ne tartózkodjanak.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A szervezet budapesti székhelyén november 28-án ültek össze a szakemberek, hogy egyeztessenek a dróntechnológia bevezetésének lehetőségéről a magyar vadgazdálkodásban.
A szakbizottság tagjait az ötletgazda, Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke kérte fel. A testület megfelelő tapasztalatokkal, illetve háttérismeretekkel rendelkező tagjai:
- Bleier Norbert tájegységi fővadász, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Erdő- és vadgazdálkodási országos osztály elnöke (az alakulóülésen egyéb feladatai miatt nem tudott részt venni; Tolna vármegye)
- Bögöti Gábor vadászati szakoktató, vadgazdálkodási szakember (az alakulóülésen egyéb feladatai miatt nem tudott részt venni; Vas vármegye)
- Góré Tibor informatikus, vadásztársasági tag (Szabolcs-Szatmár vármegye)
- Pukánszki Zoltán vadgazdálkodási, agrár- és természetvédelmi szakember (Vas vármegye)
- Szilágyi Dávid drónpilóta, agrárgazdálkodó és vadász (Békés vármegye)
- Török Henrik, vadgazdálkodási szakember, a Védegylet nyugalmazott főmunkatársa
Az eseményen megjelenteket Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke köszöntötte. Kiemelte a dróntechnológia fontosságát és perspektíváit, illetve a Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviseletének szerepét az új megoldások propagálásában.
Szabó László az ülésen hangsúlyozta: a Védegylet és személy szerint dr. Semjén Zsolt elnök támogatása igen fontos a további eredmények szempontjából. A drónok alkalmazási területéről szólva elmondta: az utóbbi években már Magyarországon is megtanulhattuk, hogy remekül használhatók a kaszálások előtti gidamentésben. Azonban fontosak lehetnek ezek az eszközök a vadkárfelmérésnél, használhatók a vadlétszámbecslésben (akár a nagyragadozók esetében is), az elhullott vad keresésénél vagy éppen az illegális agancsozás elleni küzdelemben. További felhasználási területe lehet az eszközöknek például a vad kiterelése a mezőgazdasági táblákból, vagy a sebzett nagyvad utánkeresése is. Mindezen információk minél szélesebb körben való tudatosítása a szakbizottság első komoly feladata.
Szabó László ezért már egyeztetett az Országos Magyar Vadászkamara hivatásos vadász alelnökével, Agyaki Gáborral, és a kamara kötelező vármegyei hivatásos vadász továbbképzéseinek központi témája 2025-ben a drón lesz. (Ez már csak azért is fontos, mert a kamara Országos Vadgazdálkodási Alapjából idén drónra és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra is lehetett pályázni.) A Védegylet szakbizottságának tagjai pedig a továbbképzéseken előadásokban mutathatják majd be a technológia széleskörű felhasználási lehetőségeit a vadgazdálkodásban.
Forrás: Vadászati Védegylet
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Dr. Polgár Kálmán vadászkutyás emlékverseny Siófok-Balatonszabadiban
Dr. Polgár Kálmán kir. ügyész emlékére “Szent Hubertus vadász és vizslája” versenyt szerveztek.
Dr. Polgár Kálmán kir. ügyész (1877 – 1936) nevéhez fűződik a Magyar vizsla Tenyésztők Országos Egyesületének 1920-as megalapítása ezt követően 1924-ben megalakult az OVC (Országos Vizsla Club). Emlékére szombaton “Szent Hubertus vadász és vizslája” versenyt szerveztek a Sióvölgye Földtulajdonosi Vadászegyesület apróvadas vadászterületén, a Papp pincészet közreműködésével.
A bírók a vad kihelyezését követően indították a versenyző párokat., egy – egy futam 20’ –ig tartott, ez alatt kellett a vizslának megtalálni a fácánokat, azokat megfelelően jelezni a vadásznak, aki lőkészsége függvényében igyekezett terítékre hozni a fácánt. A nap folyamán sok látványos munkát láthatott az érdeklődő közönség, köztük a Vadászszövetség tanfolyamos/vadászjelöltjei, akiknek az apróvad gazdálkodás gyakorlati foglalkozásuk is itt történt!
A dobogós versenyzők és a fajtánkénti különdíjasok díszes serlegeket, A KASZÓ Zrt. vezérigazgatója által felajánlott fődíjat Dr. Kemenszky Péter a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének fővadásza adta át és méltatta az emlékverseny eseményeit. A fődíj egy hétvégi egyéni, vaddisznó és tarvad vadászatra szólt teljes ellátással.
I. helyezett: Barta István és Bereki Ciklon rszmv. kan kutyája
II. helyezett: Sándliné Kiss Erzsébet és Billegi Vadász Jupiter rszmv. szuka kutyája
III. Szabó Sándor és Mezőföldi Kajtató Díva dszmv. Szuka kutyája
Megköszönve a házigazda Sióvölgye Földtulajdonosi Vadászegyesületnek a versenyhez való hozzáállását, Pomázi Ágoston Árpád az OMVK Svm. Területi Szervezete kynológiai szakbizottságának elnöke, a rendezvény vezetőbírója zárta a rendezvényt.
Forrás: OMVK
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31