Vadászat
Töltik az etetőket a Bélusvölgye Vadásztársaság területén
Több alkalommal és igen jó bikákról, vadászatokról adtunk már hírt, itt, az Agro Jager felületein arról, hogy milyen eredményeket értek el a mögöttünk járó esztendőkben a Bélusvölgye Vadásztársaság területén. Arról viszont kevés szó esik, hogy mit vállal, pontosabban mit teljesít ebben a vadgazdálkodás és szűken véve, mit tesznek a vadért. Erről Oravecz Attila hivatásos vadász számolt be, aki hetekkel ezelőtt már feltöltötte a téli etetőket.

Még jó időben töltik az etetőket a Bélusvölgye Vadásztársaság területén. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Láttunk már ilyet lent az Alföldön. Egészen pontosan a vásárhelyi rónán, ahol a Hódagro Zrt. vezetése vallotta, hogy az etető mellé egész évben oda kell szoktatni a vadat, hogy ne akkor kapkodjon a vadászati ágazat, amikor jelentkezik a vadkár, amikor aszály sújtja a területet vagy éppen fogcsikorgató hideg szelek nyargalnak a pusztában.

Kombinált nagyvadetető a Bélusvölgye Vadásztársaság területén. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Oravecz Attila ennek az elképzelésnek az északi megvalósítója, aki a szarvassal való gazdálkodás során, a minőségében jobb agancsok eredőjét, a tarvad gazdálkodásban látja, miközben a vadkár csökkenése napról, napra, mint az árnyék, úgy követi nemcsak őt, hanem az ágazatunkat is.

Szénát szállítanak a Bélusvölgye Vadásztársaság területén. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A létszámcsökkentést kérték s úgy kell hasznosítani a tarvadat, hogy kíméljük a vezérteheneket, a nagytestű teheneket és a legszebb borjúkat. Ahhoz, hogy egy évtized múlva is lehessen minőségében jó gímbikákat terítékre hozni, ahhoz ez a szemlélet megkerülhetetlen. Vadászat bizonyosan lenne e nélkül is, de az ágazat hanyatlásnak indulna. Szarvassal csak komoly tehénállomány mellett lehet csak tervezni.

Teleszkópos homlokrakodóval kerül a takarmány a pótkocsira Bélusvölgye Vadásztársaság területén. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A takarmányozás a szálastakarmánnyal kezdődik. A környező egyesületek is ezt látják, hogy nagyon keresi, szívesen felveszi, fogyasztja mind a jó réti szénát, de a szálas lucernát, s mi több a vörös herét különösképpen a szarvas. Oravecz Attila hozzátette, hogy az egyik tagtársuk jóvoltából látják azt is, hogy a lucernaszenázsra még intenzívebb a figyelem. Kifejezetten keresi a szarvas.
„Lucerna szenázs: A lucernaszenázs valójában tejsavas erjesztéssel készített, fonnyasztott takarmány, amelyet a lucerna virágzásakor, az első bimbók megjelenését követően kaszálnak, majd 55-60%-os nedvességtartalomig fonnyasztják és azonnal „becsomagolják”. Manapság bálázást követően vékony fóliába csavarják.”
A szálastakarmányok mellett a Bélusvölgye Vadásztársaság szemestakarmányt is ad. Döntően árpát és kukoricát helyez ki a vadnak, de arányait tekintve jobban az árpa dominál. Persze a szarvas mellett odajut a félénkebb őz is és madárvilág is, és más emlősök is fel-felbukkannak.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!
A legnagyobb feladat azonban, hogy olyan helyekre is bejussunk, ahová az őszi esőzések, a téli hónapok alatt lehetetlen lenne. Így sem egyszerű, mert szűk helyeken a homlokrakodós traktorokkal nehéz lenne forogni, de az összkerék-meghajtású terepes, darus teherautóval be tudunk jutni.

Bélusvölgye Vadásztársaság: a vályúkba csak néhány napra elegendő szemestakarmány kerül. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Amit csak lehet, felhordunk ilyenkor a hegyre és azt télen, szakaszosan adagoljuk ki. Télen már terepjáróval jutok csak ki, de hogy fent lesz a takarmány, az nagy könnyebbség lesz – ezt mutatja az előző évek gyakorlata is. Egyedi tervezésű, kivitelezésű nagyvadetetőinkben talpán várják a bálák a bontást és addigra már a vad is körül-körüljárja.

Talpalás után kerül a helyére a körbála a Bélusvölgye Vadásztársaság területén. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Vannak olyan vályúink is, hogy azokba csak annyi termény jut, ami 2-3 nap alatt elfogy. Egyrészt, hogy ne habzsolja be a vad és mi is lássuk, mennyi fogy, másrészt nem romlik meg.

A cukorrépa etetését meghálálja a vad, amely nemcsak az aszályos hetekben, de a téli, hideg hónapokban is fontos kiegészítője a vadtakarmányoknak. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A széna mellett kedvezünk még a különféle nyaló sókkal. Vitaminokkal, nyomelemekkel gazdagítottat vásárolunk és minden gondoskodásunk, odafigyelésünk lassan, lassan meghozta az eredményeket és elmondhatjuk, hogy sűrűbbek a trófeáink. Erre már a kormányhivatalban is felfigyeltek, ami mögött azonban a vadgazdálkodás minden eleme ott áll. Nem lehet egyet-egyet kiemelni. Többször bebizonyosodott, hogy ránézésére kevesebbet, miközben a mérlegen többet mutatott egy-egy agancs.

Számos etető található a Bélusvölgye Vadásztársaság területén. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Tényszerűen ez mit jelent? Csak annyit, hogy két évre visszamenőleg, vármegyei rekordokat adott az erdő. Esett egy 13,30 kilogrammos gímbika, 237,17 CIC ponttal, amelynek három évre visszamenően megleltük az agancsait.

Jobbról Oravecz Attila és vendége a Bélusvölgye Vadásztársaság területén. Forrás: Oravecz Attila / Agro Jager
Ám mindez nem érne semmit, ha a szakirányítás mellett a tagság ne vállalná magáénak a közös célt és arról is kell beszélni, hogy nálunk az etető mellett nyugodtan ehet, táplálkozhat a vad, mert ott semmiféle vadászat nem lehet. Ez azt jelenti, hogy van olyan hely a területen, ahol háborítatlanul töltheti az idejét a szarvas – tájékoztatta az időszaki vadgazdálkodási munkák alatt Oravecz Attila, a Bélusvölgye Vadásztársaság hivatásos vadásza az Agro Jagert.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fotó: Oravecz Attila
![]()
Vadászat
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei megválaszolták, kell-e félni a lakott területen élő rókáktól:
A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. ❌

Fotó: NÉBIH
☝Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert: zajra, például tapsra elmenekül. Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön.‼
👉A veszettség legfőbb tünete az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.
Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén: Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván volt szükség a legutolsó megoldást választani. A közeli erdőkben még így sem csökkent jelentősen a számuk. Az új jogszabály segítséget jelent.

Fotó: Pinti Attila – Székelyhon
„Nincs szinte olyan városrésze Csíkszeredának, ahol ne okoztak volna gondot a medvék” – mondta a Székelyhonnak Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Tőle arról érdeklődtünk, hogy hány medvét kellett idén eltávolítaniuk a városból. Arra is rákérdeztünk, hogy mi a véleménye az újonnan megjelent jogszabályról, amely megkönnyíti a beavatkozást a településekre bejáró medvékkel szemben.
Tőle tudjuk, hogy idén eddig négy esetben voltak kénytelenek a legutolsó megoldást, azaz a kilövést választani. Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván kellett beavatkozniuk. Ezen kívül egy példányt altatással fogtak be, amely a Kalász lakótelepen menekült fel egy fára egy tömbház közelében, egy vadállat pedig a Brassói úton közúti balesetben pusztult el.
Az alpolgármester szerint nincs a városnak olyan övezete, ahol ne kellett volna beavatkozni a medvék miatt, de a leggyakrabban Csíksomlyón okoztak gondot a vadállatok. Ráuntak jelezni a medvék jelenlétét „Az elmúlt években nem csökkent és nem nőtt a beavatkozások száma, inkább amiatt tűnhet úgy, hogy idén kevesebb gondot okoztak a medvék, hogy az emberek kezdték megunni, hogy jelezzék a medvék jelenlétét a hatóságoknak. Mégis azt javaslom, hogy amennyiben nagy vadat észlelnek bárhol Csíkszereda területén vagy a környező mezőkön, erdőkön, akkor azonnal hívják a 112-es számot” – javasolta az alpolgármester, hozzátéve, hogy amelyik hívás nem érkezik be, arról nem készül statisztika, azaz amiről a hatóságok nem tudnak, az a probléma nem létezik. Az újonnan megjelent sürgősségi kormányrendeletről, amely lehetővé teszi a medvék azonnali kilövését, az alpolgármester elmondta, ez a jogszabály nagyon megkönnyíti a munkájukat, hiszen ha szükséges, akkor azonnal be lehet beavatkozni. Korábban ugyanis el kellett űzni a vadat, vagy el kellett távolítani, a kilövés csak végső esetben volt alkalmazható.
„Amennyiben a helyzet úgy kívánja, akkor már első alkalommal lehet élni a legnehezebb döntéssel, a kilövési paranccsal. Ezek a medvék, amelyek a város környékén be szoktak járni, mind »habituált« medvék, vagyis megszokták az ember közelségét. A háztartási hulladékot dézsmálják leginkább, és teljesen ellentétesen viselkednek egy erdőben élő medvéhez képest, ugyanis sokszor az ember láttára nem elmenekülnek, hanem ellenkezőleg, közelednek” – magyarázta. Hozzátette, ezért is gondolja úgy, hogy az új jogszabály segíti a munkájukat. Csíkszeredának a Szilos Vadásztársulattal van szerződése, és ez a társulat az, amelyik végig követte a város környékén élő medvéket. „Az elmúlt időszakban folyamatosan megfigyelték a medvék mozgását, a medvepopuláció létszámának az alakulását. Ha csak a csíksomlyói övezetet veszem példának, akkor az elmúlt 5 évben tucatjával voltak, illetve vannak jelen a medvék, úgyhogy nem utal semmi arra, hogy csökkenne a számuk. Sőt, már nem ritkaság, hogy 3-4 bocsot is felnevelnek az anyamedvék” – osztotta meg.
Szerinte éppen ezért szükség van arra, hogy kövessék a medvepopulációt, és ha kell, élhessenek a kilövés lehetőségével. Szerinte nem normális, hogy egy-egy medveriasztás alkalmával a polgármesternek vagy alpolgármesternek kell futni éjjel elkergetni a medvét.
Csíkszereda városvezetésének mindig az emberi élet a legfontosabb, és úgy ahogy eddig is, a törvényes kereteken belül mindig tettük a kötelességünket, úgy ezután is így fogunk eljárni, még hogyha most egy kicsit könnyebben is” – húzta alá. Tavaly egyébként ugyancsak a somlyói övezetben három medvét kellett kilőni, ugyanakkor a csíkszeredai kórházhoz bejáró vadállatot szintén ilyen módon kellett eltávolítani. Tavalyelőtt pedig a Venczel József Szakközépiskola udvarára tévedt egyed jutott hasonló sorsa.
Forrás: Székelyhon
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Súlyos vadászbaleset Hajdú-Biharban: embert talált el a nyúlra leadott lövés!
A Berettyóújfalui Járási Ügyészség pénzbüntetést indítványozott a tavaly történt vadászbaleset ügyében.
Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emeltek vádat az ellen a férfi ellen, aki egy vadászaton gondatlanul járt el a fegyver használata során – számolt be róla szerdán a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség. A vádirat szerint a vádlott és a sértett külföldi állampolgárok, barátok, rendszeresen járnak Magyarországra vadászni. Meghívás alapján 2024. december 16-án Sáp település külterületén apróvad vadászaton vettek részt, a délutáni órákban történt meg a baj.

A fénykép illusztráció. Fotó: Országos Mentőszolgálat Facebook oldala
Mindketten rendelkeztek engedéllyel a vadászaton való részvételhez és engedéllyel tartották a félautomata sörétes lőfegyverüket.
Mezei nyúlra lőtt a vadász, de részben embert talált
A vadászaton résztvevő személyek a fenti napon 14 óra körüli időben indultak el úgy, hogy valamennyien egy vonalban haladtak. A vadászterületen fák nem voltak, csak térdig érő füves aljnövényzet. 15 óra körüli időben a vádlott közelében előugrott egy mezei nyúl és feléjük futott, ekkor a vádlott lövést adott le a nyúlra célozva, azonban nem járt el kellő gondossággal annak során.
A lőfegyverből kilőtt sörétek részben a sértettet is eltalálták, aki a kezén, az alkarján, a combján, a mellkasán és a hasán 8 napon túl gyógyuló lőtt sérüléseket szenvedett.
A sértett egészségügyi ellátása során a testéből a lövedékeket eltávolították. A vádlott magatartásával megszegte a vadászlőfegyver használatára vonatkozó előírásokat, amelynek következtében a sértettnek sérülései keletkeztek. Az ügyben a nyomozást a Püspökladányi Rendőrkapitányság folytatta le.
A Berettyóújfalui Járási Ügyészség a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlott ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Püspökladányi Járásbíróságra. A büntetővégzés meghozatalát célzó vádiratban indítványozta, hogy a járásbíróság tárgyalás lefolytatása nélkül, az iratok tartalma alapján a vádlottal szemben pénzbüntetést szabjon ki.
Forrás: HAON
Fotó: Országos Mentőszolgálat



