Vadászat
Csőre töltve
Egyházaskér, a szerb—román határ mentén fekvő kis település sikeresen működő civil szervezetei közül az egyik az Őzbak Vadásztársaság, mely a csókai Túzok Vadászegyesület egyik alosztálya.
A vadásztársaság harmincöt tagot számlál, az elnöki teendőket immár nyolcadik éve Tűri Tibor látja el. Évek óta nagy hangsúlyt helyeznek a vadászotthon fejlesztésére, udvarának rendezésére, fásításra, a környezet- és vadvédelemre.
Háromezer hektáros vadászterületükön, melyből 5,5-6 hektár az erdő, főként fácán, nyúl, őz, fürj, vaddisznó található. A 80-as években gazdag fogolyállomány élt itt, manapság azonban már csak elvétve lehet látni belőlük. A vaddisznó és a sakál jelenléte viszont nagy gondot okoz.
— A vaddisznó úgy szaporodik, mint eső után a gomba, de nem tudunk mit tenni ellene. Ahova egyszer beteszi a lábát, ott az apróvad száma rohamosan csökken. Mindenevő, a tojásoktól kezdve a kisnyulakig mindent elpusztít. A mi sík területünkön a vaddisznó nem áll meg, a nádasokat, erdős részeket keresi. Abból nekünk kevés van, így nem tudom garantálni a turisták számára, hogy ha ellátogatnak hozzánk, akkor találnak elejtésre alkalmas vadkant, 15—18 centis agyarral. Majdnem egész évben lehet vaddisznókra vadászni, viszont a kocákat január 1-jétől július első napjáig nem szabad bántani. Rendkívül szaporák, gyakran 8-9 malacot is fialnak. Területünkön sok a róka, viszont a fácán és a nyúlállomány csökkent — ecsetelte az állapotokat Tűri Tibor, és hozzátette, a vaddisznón kívül a sakál is súlyos károkat okoz. A vadászidény végeztével a kártékony vadak irtása kezdődik, vagyis hamarosan indul a vaddisznó-, a róka- és a sakálvadászat. A vadászok az etetésről sem feledkeznek meg. Több alkalommal szénát, kukoricát, szemestakarmányt, sót visznek a vadaknak. A takarmány nagy részét az egyesület maga termeli.
A vadászotthon falait különféle trófeák, a vitrineket számtalan serleg díszíti. A vaddisznók és az őzek mellé hamarosan egy sakál is kerül.
— Nagyon büszke vagyok rá, hogy két alkalommal sikerült sakált lőnöm.
Először két éve, éppen az esztendő utolsó napján, tudomásom szerint a községben elsőként egy 20 kg-os példányt ejtettem el, tavaly pedig egy 13-14 kg körülit sikerült puskavégre kapnom. Utóbbit preparálásra küldtük — mondta az elnök.
Az utánpótlás képzését is fontosnak tartják. A tizenhárom vadászjelölttel az egyesület tagja, Basa Gábor foglalkozik. A vadászok élete nem csak a vad elejtéséről, etetéséről, a vadállomány fenntartásáról szól. Évente rendeznek agyaggalamblövő és bográcsfőző versenyt a vadászotthon udvarán, valamint kötélhúzásban is megmérettetik magukat a környékbeli társaikkal: a csókaiakkal, feketetóiakkal, szanádiakkal, hódegyháziakkal, tiszaszentmiklósiakkal, oroszlámosiakkal, homokréviekkel, valkányiakkal.
Az egyesület a vad eladásából fedezi a működéséhez szükséges költségeket. Fő pénzforrása az őzbak. Az egyházaskériek évente 7-8 őzbakot lőhetnek ki, amiből összbevételük 60-70 százaléka származik. A fennmaradt részt a nyári vadászatból (fürj, galamb, afrikai gerle, apróvadak) teremtik elő. Őzbakra a hazai vadászokon kívül leginkább osztrákok, németek és spanyolok vadásznak, apróvadra, galambra és fürjre pedig németek, magyarok és főként olaszok.
A tervek felől érdeklődve Tűri Tibor elmondta: anyagiak hiányában az egyesület nem engedheti meg magának, hogy területeket vásároljon, és fásítson.
— Mivel Vajdaságban nincs elegendő erdő, jó volna területekhez jutni, és befásítani őket. Elképzelésünket ismertettük Balázs Ferenccel, Csóka község polgármesterével, akinek köszönhetően megkezdődött egy folyamat. A tartományi környezetvédelmi titkár, Slobodan Puzović is ellátogatott hozzánk, és neki is tetszett az ötlet. Az elképzelés szerint a megmunkálás szempontjából értéktelen állami területekhez jutnánk, melyeket befásítanánk. Reményeim szerint a tavasszal már megkezdhetjük ezt a tevékenységet.
Az egyesület tagjai minden évben igyekeznek valamit alakítani, szépíteni a vadászotthonon. Tavaly bemeszelték az épületet, nyári teraszt létesítettek. Az idén a többi közt kennelt készítenek a vadászkutyáknak, valamint 350 kisfácánt is vásárolnak.
hetnap.rs
Vadászat
Jászkisér – Fontos az apróvadállományunk megtartása
“Apróvadas” vadásztársaságként kiemelt vadfajaink – az őzek mellett – a fácán és a nyúl. Elengedhetetlen feladataink közé tartozik, ezen vadfajainkkal való megfelelő bánásmód, ennek érdekében, az élőhelyek biztosítása, megtartása mellett, gondoskodnunk kell a táplálék hozzáférhetőségéről is.
Társaságunk jó pár évtizede nem foglalkozik fácánneveléssel és vásárolt madárral sem dúsítjuk az állományt. Kizárólag a vadon élő állományunkra tudunk támaszkodni, amely soha nem látott kihívásokkal állt szemben a korábbi évtizedekben. Nem kell nagy jósnak lenni ahhoz, hogy a jövőben is különböző megpróbáltatások elé nézünk majd.
Nem rendezünk nagy terítékű hajtásokat, vadászatokat sem, kizárólag kis létszámú, jó hangulatú, tagi hajtásaink vannak. Az elmúlt két évben kivételt képezett, az évi 1-2 alkalommal megrendezésre kerülő nyúlhajtásunk, amely a drasztikusan megnövekedett nyúlállományunk indokolt.
Társaságunk területi jellegéből adódóan nem vesztek ki teljesen azon fasorok, nádasok, erdőszélek és kisebb nagyobb csedresek, amelyek biztosítják a fácánjaink élőhelyét, bár méretük rohamosan csökken. Megannyi csatorna, vízelvezető szövi át a területünk egy részét, amely ugyan nem helyettesíti az esőt, párát, de biztosít némi ivólehetőséget, valamint több agyagödör, nádas is megtalálható nálunk, amelyek egy része még nyáron is vízzel borított.
A modern kori mezőgazdaság adta lehetőségek, feltételek nem kedveznek az apróvadjaink táplálékigényének. Kötelességünk, hogy biztosítsunk nekik kiegészítést a magunk módján, magunk anyagi és egyéb erőforrásait felhasználva. Korábban elkészült fémszerkezeteket, felajánlásból kapott palatáblákkal tudtuk borítani, a hivatásos vadászunk mellett, tagi felajánlásból, tagi munkával készültek el, megépítésük után, ki is juttattuk a területre.
Az etetők fizikai védelmet adnak, mind az alá szórt tápláléknak, mind a fentről leselkedő ragadózókkal szemben.
Apróvad védelméhez szorosan kapcsolódik a dúvad-gyérítés is, amelyre kiemelt figyelmet fordítunk. Létesítettünk szabályos “dögszórókat” és fokozottan figyelemmel kezeljük, a területen megjelenő aranysakál populációt, valamint a lassan állandó jelleggel megjelenő vaddisznókat.
Tervben van még további etetők készítése fémből, fából, hogy szinte minden fassorra jusson belőlük. Az etetők alá az általunk hozzáférhető takarmányt tudjuk biztosítani, fácánjaink legjobban az ocsúnak örülnek. Céljaink eléréséhez és apró vadjaink érdekében is, szívesen veszünk bármilyen nemű, jellegű felajánlást! Köszönjük!
Forrás: Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság – Jászkisér Facebook oldala
Vadászat
Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása
Megnyílt Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása Orosházán
Megnyílt Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása Orosházán, a Nagy Gyula Területi Múzeumban.
A Békés vármegyei kötődésű grafikus-festőestőművész „Erdőn-mezőn járva” elnevezésű tárlatát Zuberecz Tibor, Békés vármegye fővadásza nyitotta meg.Valaczkai Erzsébet vadászfestői tevékenységét a szakmai közönség is ismeri és elismeri.
Eddigi munkásságát a Hubertus Kereszt arany fokozatával, a VKE Arany-ecset díjával, Magyar Vadászatért Érdeméremmel, dr. Egyed István emlékplakettel, Nimród-díjjal, valamint Magyar Arany
Érdemkereszttel ismerték el.
A művész 1958-ban, Orosházán született, gyermekkorát a pusztaföldvári tanyavilágban élte, 1982
óta Heves megyében, egy festői környezetű falucskában, Tarnaleleszen él.
Itt ismerkedett meg az erdő élővilágával. Rendszeresen járja az erdőt, a mezőt, valamint több mint két évtizede aktívan foglalkozik vadászattal is.
Az átélt élményeket rajzain és festményein jeleníti meg. Kedvenc témái a madarak, a nagyvadak és
a famatuzsálemek. Példaképei között említi Csergezán Pált és Rein Poortveliet, akik egyéni és
életszerű módon örökítették meg a természet érdekes és szép pillanatait.
Forrás: OMVK
Valaczkai Erzsébet festőművészről további információ itt érhető el
***
A kiállítás június 16-ig tekinthető meg a Nagy Gyula Területi Múzeumban
Vadászat
Megnyílt a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás
Megnyitotta kapuit a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás.
Igazán különleges tárlatnak ad otthon a mesebeli környezetben álló csopaki Plul-malom épülete. A Bakony Vadjai és Élővilága Kiállításnak köszönhetően bárki bepillantást nyerhet a hazánk ékszerdobozának is mondható bakonyi és Balaton-felvidéki táj faunájába.
A II. Balaton Vadgasztro Fesztivál keretein belül, május 18-án a Bakony Vadászkürt Egylet közreműködésével megnyitotta kapuit az 1910-ben épült Plul-malomban található Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás. Az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének, azon belül is Baracskay Lajos titkárnak köszönhetően számos kiállítási tárgyat, illetve vadpreparátumot sikerült kiállítani az épületben, és csodálatos diorámákba helyezni azokat. A látogatók testközelből csodálhatják meg a vadállatokat. A cél, hogy a vendégek a jövőben közelebbről megismerkedjenek az erdei növényekkel, gombákkal is. Vadász Oszkár, a Balaton Vadgasztro Fesztivál alapítója, illetve a kiállítást üzemeltető Magyar Vadért és Vadászati Kultúráért Alapítvány kurátora szerint az itt látottak után a vendégek sokkal otthonosabban mozognak majd az erdőben, és a gyerekekben korán kialakul a természet iránti tisztelet.
A helyszínre látogatott Kontrát Károly országgyűlési képviselő is, aki elmondta, már többször volt szerencséje megtekinteni ezt a gyönyörű helyszínt, és élvezni a csodálatos klímát. – Annak idején biztattam Ambrus Tibor polgármester urat, hogy gyarapodjanak, és vásárolják meg a malom körül elhelyezkedő területet. A vadászok társadalmi szerepvállalása miatt is nagyon fontos, hogy a civil társadalommal jó kapcsolatban legyenek. Ez a bemutatóhely ezt is szolgálja. Magam is szeretem a természet, falun nőttem fel. Az apám gazdaember volt, és amikor szénát kaszált az árokparton, már tudta, hol fészkelnek a foglyok, fürjek, fácánok, letakarta a fészkeiket, vigyázott rájuk, hogy kikeljenek az utódok. Bízom abban, hogy ez a kiállítás is hozzájárul azoknak a céloknak a megvalósításához, amelyet mind az önkormányzat, mind az alapítvány és a vadászkamara kitűzött – tette hozzá.
You must be logged in to post a comment Login