Vadászat
Hazatért a Fodermayer-hagyaték 🦌
Fodermayer Vilmos trófeákat adományozott a Vérteserdő Zrt.-nek megőrzésre és bemutatásra.
Fodermayer József, a tatai Esterházy-uradalom erdőmérnöke és édesapja Fodermayer Vilmos, pagonyerdész trófeáit ajánlotta fel megőrzésre, kiállítási céllal a Vérteserdő Zrt. részére a dédunoka/unoka Fodermayer Vilmos, a Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási, természetvédelmi és műszaki igazgatója. A trófeák Társaságunk koldusszállási vadászházában lesznek megtekinthetőek.
Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
Macsek Lajos, erdészeti társaságunk vezérigazgatója az ünnepélyes átadáson kiemelte, hogy a hagyaték „hazatért”: a trófea-alátéteken rögzített elejtési dátumok mellett szereplő helyszínek mind a Gerecse jellegzetes – szakmai körökben napjainkban is így használatos – völgyeinek, dűlőinek, hegyoldalainak nevét viselik, mint Égett-vágás, Halagos, Steingalla vagy éppen Fekete-kő. A „koldusi” vadászház ezen helyszínek tulajdonképpeni központja. Napjainkban -a mostani szarvasbőgési időszakban, vagy a téli társasvadászatok idején is – vadászati megbeszélések, a tervezés és a vendéglátás helyszíne. Ezzel valóban méltó helyre kerültek a hagyaték trófeái.
Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
Hat gímbika, két őzbak agancs és egy mufloncsiga került a vadászház ebédlőjének falára. Három trófea történetét meg is osztotta velünk Fodermayer Vilmos. „Dédapám 1905-ben ejti el élete szarvasbikáját Vértesszőlős határában, amelynek trófeája túlélte a XX. század vérzivatarait. Elejtőként az uradalmi szokások szerint nem Őt, hanem egy vendégvadászt, Arnulf bajor herceget tüntetik fel. Így kap ez a páratlan 12-es, 10 kg-os agancs I. díjat, amelyről beszámol a Vadászlap 1905. december 15-i száma is.” A dédapa Fodermayer Vilmos a családi példát követve 1896-ban Görgényszentimrén végzi el az erdőőri szakiskolát. Először a Devecseri Esterházy-uradalomban helyezkedik el. 1900-ban helyezik át Tatára. Agostyánban lesz alerdész, majd 1934-ben bekövetkezett haláláig Vértestolnán uradalmi pagonyerdész. Őt tekintették az ifjabb Esterházy Ferenc, az utolsó tatai hitbizományos gróf „nevelőapjának”, ő vezeti be a grófot a vadászat rejtelmeibe.
Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
A nagyapa, Fodermayer József Tatán kitűnő eredménnyel érettségizett az Esterházyak által építetett Piarista Gimnáziumban, majd Sopronba nyert felvételt 1922-ben a Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolára. 1923-ban a gróf anyagi támogatásával átjelentkezett a Müncheni Egyetem Erdőmérnöki Karára, ahol 1927-ben sikeresen záróvizsgázott. Ezután visszatért Sopronba. Az egyetem engedélyezi a müncheni vizsgaeredmények beszámítását, így 1931-ben okleveles erdőmérnökként végez. 1933-ban alsógallai erdőgondnok, 1937-ben uradalmi főerdőmérnök. 1939-ben kitör a második világháború. Sajnos ez évben agydaganat műtét után – mely egy I. világháborús sérülés következménye – a gróf meghal. Temetésén tömegek vesznek részt, a koporsót erdészek, vadászok, közte József viszik. Pár év viszonylagos nyugalmat követően a háború mindent felborít. A grófi családnak menekülnie kell. Józsefet és öccsét is internálják, de végül az egykori uradalmi személyzet segítségével Tatán maradhatnak. Erdészeti szolgálatot többet nem vállal. Több helyütt is segédmunkás, majd parkőr lett. Több helyütt is segédmunkás, majd parkőr lett. Hivatását azonban több erdész-vadász generációnak és fiának, unokájának is átadta.
„Nagyapám –folytatja az emlékezést Fodermayer Vilmos– kísérte az ifjú Esterházy Miklós grófot élete első gímbikájának elejtésekor (úgy, mint Dédapám a fiatal gróf édesapját…). A tizennyolcas bikát a >>Simon halála<< elnevezésű erdőrészben sikerült terítékre hozniuk. Erről beszámol a 24 óra elnevezésű Komárom-Esztergom megyei napilap is, ahol az akkor 84 éves Bíró József hivatásos vadásszal készült 1993-ban egy riportsorozat „Mesél a legöregebb vadász” címmel. Én azon a nyáron a Tatabányai Erdészetnél (napjainkban Gerecsei Erdészeti Igazgatóság – a szerk.) töltöttem nyári gyakorlatomat és akkor került kezembe az újság. Nagyapám 1942-ben lőtt egy jó bikát az Égett-vágás nevű területrészen. Az illetékes kerületvezető erdész el is vitt kérésemre, arra a helyre. Középkorú cseres állomány állt már rajta. Azonban ez a trófea is megmaradt, emléket állítva az elmúlt időknek…”
Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
A trófeák átvételénél jelen volt Társaságunk korábbi vadászati irodavezetője Ruppert József is, akinek nagyapja id. Ruppert József szintén az Esterházy-uradalom pagonyerdésze, édesanyja Schamberger Anna pedig a koldusszállási vadászház házvezetőnője volt. Számos emléket idézett fel, melyek a Fodermayer-családhoz kötötték és kötik mind a mai napig. József és a Fodermayer-család tagjai is azok közé tartoznak, akik szívvel-lélekkel e hivatásnak élnek. A magyar vadászati kultúra megőrzésének aktív, tevékeny és önzetlen szereplői.
Forrás: Vérteserdő Zrt.
Vadászat
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.
Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.
Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…
A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.
Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.
Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…
Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.
A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.
Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…
Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.
Fotó: OMVK
Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.
Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.
Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.
Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.
Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
A Győri Rendőrkapitányság munkatársai április 9-én a reggeli órákban intézkedtek azzal a 47 éves férfival szemben, aki illegálisan tartott fegyvereket és lőszereket otthonában és a hozzá köthető ingatlanokon.
Fotó: rEndőrség
A beszerzett adatok alapján a fegyvereket nem mindig ugyanazon a helyen tárolta, a rejtekhelyeket rendszeresen változtatta. A különböző helyszíneken tartott kutatások során a rendőrök 12 lőfegyvert, 2 hatástalanított lőfegyvert és 2 pisztolyt, további nagyobb mennyiségű éles lőfegyvert, valamint 8084 darab különböző kaliberű lőszert találtak, amiket lefoglaltak.
Elfogását követően lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és a Győri Járásbíróság letartóztatta.
Forrás: Rendőrség
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
Indul a 2026. évi egységes kérelmek benyújtása
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Csongrád-Csanád Vármegye 2026.
Vadgazdálkodási pályázat Somogy vármegyében
In memoriam Kordos László
Súlyos fenyegetést jelent az ausztrál és a marokkói egyezmény az uniós agráriumra
Évente több tízezer madár pusztul el a vezetékeknek csapódás és áramütés miatt
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
Megújult az EDU felületén az ASP járványügyi képzés a vadászok számára
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Bács-Kiskun 2026.
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban