A „Klímakonferencia a konténeres erdészeti csemetenevelési technológia alkalmazásának lehetőségeiről” című, március 12-ei konferencia apropóját a #foresee rövidített nevű (HUSK/2302/2/1.2/001) projekt adta, amelynek célja a klímarezisztens magforrások azonosítása és a burkolt gyökerű (konténeres) csemetenevelési technológia népszerűsítése. A program keretében a Vérteserdő Zrt. és partnerei közösen dolgoznak azon, hogy a jövő erdősítéseihez szükséges szaporítóanyagok a legszélsőségesebb környezeti hatásoknak is ellenálljanak.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

A rendezvényt Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a megváltozott klimatikus körülmények miatt alapvető fontosságú olyan szaporítóanyag termelése mind mennyiségben, mind pedig minőségben, amely napjaink erdősítési munkáihoz hatékonyan felhasználható.

A helyettes államtitkár rámutatott, hogy a klímaváltozás folyamata az elmúlt 50 évben drasztikusan felgyorsult, ami azonnali tudományos és technológiai válaszokat követel. Emlékeztetett, hogy az elmúlt egy évben megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum, melynek elsődleges célja, hogy a megváltozott klimatikus viszonyok miatt az erdőben beállt változásokat felmérje, értékelje, s egy cselekvési tervet dolgozzon ki, gondoskodjon a jövő erdeiről útmutatásokkal az erdész szakma számára. Hangsúlyozta, hogy a jövő erdőit csak felkészült szakemberekkel lehet megvédeni korszerű géppark és biztos lábakon álló, ágazati szolgáltatói szektor mellett. Ezen folyamat elősegítésére ismertette a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv keretében megjelent, „Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című pályázati felhívást, amelyre a támogatási kérelmeket 2026. május 7-től nyújthatják be az érintettek.

Györök Lajos, a Vérteserdő Zrt. vezérigazgató-helyettese köszöntőjében mérföldkőnek nevezte, hogy az elmúlt időszakban a tudományos kutatások, kísérletek és a gyakorlati szakemberek javaslatai összegződnek, ami kulcsfontosságú a hazai erdők hosszú távú megőrzéséhez szükséges válaszok megtalálásához. Rámutatott, hogy bizonyos területeken már az erdők fenntartása is komoly kihívást jelent, ezért az erdők kezeléséért felelős szakemberek számára alapvető fontosságú, hogy a tudományos javaslatokat és kísérleti tapasztalatokat a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban ültessék át a napi operatív munkába. Hangsúlyozta, hogy az új erdőfenntartási irányok, az innovatív technológiák bevezetése és a klímarezisztens fafajok megtermelése jelentős forrásigénnyel jár. Véleménye szerint az ágazatnak minden pályázati és pénzügyi lehetőséget meg kell ragadnia e folyamatok elősegítésére. Kifejtette: olyan kipróbált, előremutató technológiák alkalmazására van szükség, amelyekkel a következő évtizedekben – a szemléletmód és a munkamódszerek szükség szerinti megváltoztatásával is – garantálható az erdőállományok fennmaradása. Ez a konferencia is ezt a célt szolgálja a tapasztalatok cseréjén és a komplex gondolkodáson keresztül.

Szakmai válaszok a globális kihívásokra

A konferencia első előadójaként Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT) elnöke az európai uniós trendeket vázolta fel. Előadásában hangsúlyozta, hogy az ágazatot sújtó munkaerőhiány és a klímaváltozás miatti kritikus maghiány világszerte a technológiai váltás irányába kényszeríti a termelőket. Ismertette, hogy a klímaváltozás következtében rövidülnek az ültetési időszakok és a heves esőzések és a hosszan tartó szárazságok is nehezítik a munkavégzést. Rámutatott, hogy a konténeres technológia lehetővé teszi a magok hatékonyabb felhasználását és a folyamatok gépesítését, amivel kiváltható a hiányzó idénymunkaerő, miközben az ültetési szezon kitolásával csökkenthetők a gazdálkodói kockázatok.

A technológiai megújulás pénzügyi forrásairól Schmidt Péter, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) erdészeti szakértője tartott részletes tájékoztatót. Ismertette a KAP-RD40-RD12-1-26 kódszámú pályázat feltételeit, amely négy fő célterületet – a szaporítóanyag-előállítást, a gépparkfejlesztést, a fafeldolgozást és a digitalizációt – támogat. Kiemelte, hogy a vállalkozás méretétől függő 45-65%-os költség támogatási intenzitási maximumok és a 400 millió forintos maximális igényelhető összeg kiemelkedő lehetőséget biztosít a hazai csemetekertek és erdészeti vállalkozások modernizációjára.

A gyakorlati tapasztalatokat Gál László, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. erdőművelési és ökoturisztikai ágazatvezetője mutatta be. Előadásában kitért a tölgyek in situ és ex situ génmegőrzési projektjeire, különösen is az olasz molyhos tölgy, továbbá a szürke tölgy és a kocsányos tölgy hibridek vonatkozásában. Ismertette, hogy a burkolt gyökerű csemeték nevelése során kialakuló sűrű hajszálgyökérzet és a tápanyagtöbblet fontos előnyt jelent a száraz termőhelyeken, és bemutatta azokat a kutatási eredményeket, amelyek a technológia fölényét igazolják a hagyományos módszerekkel szemben.

A szakmai blokkot Sándor Attila Miklós, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) erdészeti szaporítóanyag-felügyeleti osztályvezetője zárta. Előadásában a hitelesített származás és a hatósági ellenőrzés szerepét taglalta a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Kitért a magimportra, külön kiemelte a törökországi tölgymakk behozatalát. Hangsúlyozta, hogy a sikeres erdőfelújítás alapja az ellenőrzött genetikai háttér, ezért a hivatal szigorúan felügyeli a teljes folyamatot a maggyűjtéstől a csemetekerti nevelésig. Kifejtette az erdészeti génmegőrzés lehetőségeit, melyek erdészeti genetikai pályázaton a közös agrárpolitika rendszerén belül érhetőek el. A téma fontos elemeként a törzsfák jelentőségére is felhívta a figyelmet. Beszélt arról is, hogy nagy eredménynek tartja azt, hogy az „elszánt” erdőművelők jól ismerik a saját területeiket, tudják, hol található rajta nagy értéket képviselő és védendő faegyed.