Keressen minket

Vadászat

Vadgazdálkodást érintő törvénymódosítások – a belterületi vadállománytól a zártkerti vadtartásig

 A 2025. december 16. napján kihirdetett törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme a lakott területeken megjelenő vadállomány kezelésének újraszabályozása.

Közzétéve:

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

2025. december 16. napján kihirdetésre került az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2025. évi XCVII. törvény, mely többek között érinti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

 A 2025. december 16. napján kihirdetett törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme a lakott területeken megjelenő vadállomány kezelésének újraszabályozása, amely régi jogalkalmazási viták végére tehet pontot. Emellett a jogalkotó finomhangolta a vadaskertek megszűnésére és a haszonbérleti szerződések lejártára vonatkozó elszámolási szabályokat is.

Belterületi vadállomány

A törvény egy új fejezettel (IV/A. Fejezet) egészíti ki a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt (Vtv.), amely a „Kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad eltávolítása” címet viseli. Ez a módosítás alapjaiban rendezi át a felelősségi viszonyokat a nem vadászterületnek minősülő belterületeken.

  • Polgármesteri hatáskör: A közbiztonságot vagy közegészségügyet veszélyeztető, illetve a vagyontárgyakat károsító vad befogása és elejtése a jövőben kifejezetten az érintett település polgármesterének feladata lesz.
  • Eszközhasználat: A hatékony beavatkozás érdekében a törvény engedélyezi a hangtompító, valamint az elektronikus képnagyító vagy képátalakító (pl. éjjellátó, hőkamera) célzóeszközök használatát a belterületi elejtések során.
  • Deklarált személyi feltételek: Az elejtést csak olyan személy végezheti, aki legalább 10 éve érvényes vadászjeggyel rendelkezik.

Mi változik a vad tulajdonjoga és a költségviselés terén?

  • A Vadászati törvény 9. § (3) bekezdésének módosítása jogtechnikai szempontból kulcsfontosságú. A főszabály továbbra is az, hogy a nem vadászterületen (pl. közúton, belterületen) elhullott vagy elejtett vad a területileg illetékes vadászatra jogosult tulajdona.
  • Az új kivételszabály azonban kimondja: ha a vadat a polgármesteri intézkedés keretében (a IV/A. fejezet alapján) ejtik el vagy fogják be, akkor a vadászatra jogosultnak nem keletkezik tulajdonjoga a tetemen, de ezzel párhuzamosan mentesül az eltávolítás és az elejtés költségeinek viselése alól is. Az így elejtett vadat kötelezően meg kell semmisíteni, azt a vadászatra jogosult nem hasznosíthatja.

Szigorítások a zárttéri vadtartás felszámolásánál

Ha egy zárttéri vadtartó létesítmény engedélyét visszavonják, vagy az megszűnik, és az engedélyes a határidőre nem számolja fel a vadállományt:

  • Nincs kényszerhasznosítás: A törvény kizárja annak lehetőségét, hogy ilyen esetben a vadászati hatóság kényszerhasznosítót jelöljön ki.
  • Vagyonvesztés: Ha az új vadászatra jogosult kénytelen elvégezni a felszámolást, a volt engedélyes a vadállomány törvény szerinti ellenértékének legfeljebb 10%-ára tarthat igényt. Ez gyakorlatilag szankciós jellegű rendelkezés a mulasztókkal szemben.

Vadaskert haszonbérleti szerződés megszűnése esetén csak az ténylegesen fennálló vadállomány erejéig jár elszámolás

A haszonbérleti ciklusok végén gyakori vitaforrás a vadállomány értékének elszámolása. A módosítás egyértelműsíti a Vtv. 16. §-át: a leköszönő bérlőnek fizetendő ellenérték alapja a szerződés megszűnésekor a területen ténylegesen fennmaradó vadállomány értéke. Nem lehet tehát a papíron szereplő, de a valóságban már nem létező állomány után kifizetést követelni. A törvény azt is rögzíti, hogy az elszámolás alapja kizárólag Vtv. végrehajtási rendeletének 20. mellékletében meghatározott vadgazdálkodási érték, nem pedig piaci vagy trófeaérték.

Technikai, de fontos módosítások a mindennapi vadászatban

  • Életkor: Egyéni vadászat esetén a korhatár 16 évre csökken (társas vadászatnál marad a 18 év).
  • Digitális eszközök: A nappali vadászat során az elektronikus képnagyító/képátalakító eszközök (pl. digitális céltávcsövek) kizárólag egyéni vadászaton használhatók, társas vadászaton nem. Éjszakai vadászaton viszont általánosan engedélyezetté válik a használatuk.
  • Trófeabírálat: A vadászatra jogosultak adminisztrációs terheit csökkenti, hogy a szikaszarvas, a muflon és a vaddisznó trófeáinak bemutatására a korábbi 30 nap helyett 90 nap áll majd rendelkezésre.
  • Egy terület – egy bérlő: A törvény mostantól expressis verbis kimondja, hogy egy vadászterületre érvényesen csak egy haszonbérleti szerződés köthető, kizárva a párhuzamos jogviszonyokat.
  • Tartós telepítésű kerítés létesítésének lehetősége állattartó telepek esetén

    A tartós telepítésű kerítések engedélyezési eljárása során egyes speciális esetekre – nevezetesen az állattartó létesítményekhez szoros kapcsolódó, legelő művelési ágú területek tartós telepítésű kerítéssel történő bekerítésére – sajátos szabályok kerültek megalkotásra a Vtv. 29/A. §-ában. Figyelemmel a hatályos élelmiszerlánc-biztonsági szabályokra, a mezőgazdasági haszonállatok védelme érdekében szükséges annak biztosítása, hogy – ahol már nem elegendő a villanypásztor és a természetes alapanyagú kerítés létesítése – az állattartók tartós telepítésű kerítésekkel védjék állataikat, ezáltal hozzájárulva az állategészségügyi és járványvédelmi kockázatok csökkentéséhez is. Ehhez a jövőben az állategészségügy prioritása miatt nem lesz szükséges a vadászatra jogosult kötelező hozzájárulása, de a vadászterületen található kerítést továbbra is a vadászati hatóság fogja majd ezen esetekben is engedélyezni.

    Hatálybalépés

    A törvény főszabály szerint a kihirdetését követő 8. napon (2025. december 24.) lép hatályba. Kivételt képeznek ez alól a vadászat gyakorlatát érintő technikai módosítások – például az éjjellátó és hőkamera céltávcsövek nappali használatának engedélyezése –, amelyek a következő vadászati év kezdetével, 2026. március 1-jén lépnek életbe.

    Forrás: Vérteserdő – NAK – dr. Skobrák György

    Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
    Küldje el az info@agrojager.hu címre
    Agro Jager News
    Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
    marketing@agrojager.hu
    +36703309131

Vadászat

Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban

Published

on


Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.

Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.

Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…

A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.

Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.

Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…

Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.

A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.

Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…

Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.

Fotó: OMVK

Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.

Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.

Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!

Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.

Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.

 

Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély

Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.

A Győri Rendőrkapitányság munkatársai április 9-én a reggeli órákban intézkedtek azzal a 47 éves férfival szemben, aki illegálisan tartott fegyvereket és lőszereket otthonában és a hozzá köthető ingatlanokon.

Fotó: rEndőrség

A beszerzett adatok alapján a fegyvereket nem mindig ugyanazon a helyen tárolta, a rejtekhelyeket rendszeresen változtatta. A különböző helyszíneken tartott kutatások során a rendőrök 12 lőfegyvert, 2 hatástalanított lőfegyvert és 2 pisztolyt, további nagyobb mennyiségű éles lőfegyvert, valamint 8084 darab különböző kaliberű lőszert találtak, amiket lefoglaltak.

Elfogását követően lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és a Győri Járásbíróság letartóztatta.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom