Keressen minket

Vadászat

Vadgazdálkodást érintő törvénymódosítások – a belterületi vadállománytól a zártkerti vadtartásig

 A 2025. december 16. napján kihirdetett törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme a lakott területeken megjelenő vadállomány kezelésének újraszabályozása.

Közzétéve:

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

2025. december 16. napján kihirdetésre került az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2025. évi XCVII. törvény, mely többek között érinti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

 A 2025. december 16. napján kihirdetett törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme a lakott területeken megjelenő vadállomány kezelésének újraszabályozása, amely régi jogalkalmazási viták végére tehet pontot. Emellett a jogalkotó finomhangolta a vadaskertek megszűnésére és a haszonbérleti szerződések lejártára vonatkozó elszámolási szabályokat is.

Belterületi vadállomány

A törvény egy új fejezettel (IV/A. Fejezet) egészíti ki a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt (Vtv.), amely a „Kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad eltávolítása” címet viseli. Ez a módosítás alapjaiban rendezi át a felelősségi viszonyokat a nem vadászterületnek minősülő belterületeken.

  • Polgármesteri hatáskör: A közbiztonságot vagy közegészségügyet veszélyeztető, illetve a vagyontárgyakat károsító vad befogása és elejtése a jövőben kifejezetten az érintett település polgármesterének feladata lesz.
  • Eszközhasználat: A hatékony beavatkozás érdekében a törvény engedélyezi a hangtompító, valamint az elektronikus képnagyító vagy képátalakító (pl. éjjellátó, hőkamera) célzóeszközök használatát a belterületi elejtések során.
  • Deklarált személyi feltételek: Az elejtést csak olyan személy végezheti, aki legalább 10 éve érvényes vadászjeggyel rendelkezik.

Mi változik a vad tulajdonjoga és a költségviselés terén?

  • A Vadászati törvény 9. § (3) bekezdésének módosítása jogtechnikai szempontból kulcsfontosságú. A főszabály továbbra is az, hogy a nem vadászterületen (pl. közúton, belterületen) elhullott vagy elejtett vad a területileg illetékes vadászatra jogosult tulajdona.
  • Az új kivételszabály azonban kimondja: ha a vadat a polgármesteri intézkedés keretében (a IV/A. fejezet alapján) ejtik el vagy fogják be, akkor a vadászatra jogosultnak nem keletkezik tulajdonjoga a tetemen, de ezzel párhuzamosan mentesül az eltávolítás és az elejtés költségeinek viselése alól is. Az így elejtett vadat kötelezően meg kell semmisíteni, azt a vadászatra jogosult nem hasznosíthatja.

Szigorítások a zárttéri vadtartás felszámolásánál

Ha egy zárttéri vadtartó létesítmény engedélyét visszavonják, vagy az megszűnik, és az engedélyes a határidőre nem számolja fel a vadállományt:

  • Nincs kényszerhasznosítás: A törvény kizárja annak lehetőségét, hogy ilyen esetben a vadászati hatóság kényszerhasznosítót jelöljön ki.
  • Vagyonvesztés: Ha az új vadászatra jogosult kénytelen elvégezni a felszámolást, a volt engedélyes a vadállomány törvény szerinti ellenértékének legfeljebb 10%-ára tarthat igényt. Ez gyakorlatilag szankciós jellegű rendelkezés a mulasztókkal szemben.

Vadaskert haszonbérleti szerződés megszűnése esetén csak az ténylegesen fennálló vadállomány erejéig jár elszámolás

A haszonbérleti ciklusok végén gyakori vitaforrás a vadállomány értékének elszámolása. A módosítás egyértelműsíti a Vtv. 16. §-át: a leköszönő bérlőnek fizetendő ellenérték alapja a szerződés megszűnésekor a területen ténylegesen fennmaradó vadállomány értéke. Nem lehet tehát a papíron szereplő, de a valóságban már nem létező állomány után kifizetést követelni. A törvény azt is rögzíti, hogy az elszámolás alapja kizárólag Vtv. végrehajtási rendeletének 20. mellékletében meghatározott vadgazdálkodási érték, nem pedig piaci vagy trófeaérték.

Technikai, de fontos módosítások a mindennapi vadászatban

  • Életkor: Egyéni vadászat esetén a korhatár 16 évre csökken (társas vadászatnál marad a 18 év).
  • Digitális eszközök: A nappali vadászat során az elektronikus képnagyító/képátalakító eszközök (pl. digitális céltávcsövek) kizárólag egyéni vadászaton használhatók, társas vadászaton nem. Éjszakai vadászaton viszont általánosan engedélyezetté válik a használatuk.
  • Trófeabírálat: A vadászatra jogosultak adminisztrációs terheit csökkenti, hogy a szikaszarvas, a muflon és a vaddisznó trófeáinak bemutatására a korábbi 30 nap helyett 90 nap áll majd rendelkezésre.
  • Egy terület – egy bérlő: A törvény mostantól expressis verbis kimondja, hogy egy vadászterületre érvényesen csak egy haszonbérleti szerződés köthető, kizárva a párhuzamos jogviszonyokat.
  • Tartós telepítésű kerítés létesítésének lehetősége állattartó telepek esetén

    A tartós telepítésű kerítések engedélyezési eljárása során egyes speciális esetekre – nevezetesen az állattartó létesítményekhez szoros kapcsolódó, legelő művelési ágú területek tartós telepítésű kerítéssel történő bekerítésére – sajátos szabályok kerültek megalkotásra a Vtv. 29/A. §-ában. Figyelemmel a hatályos élelmiszerlánc-biztonsági szabályokra, a mezőgazdasági haszonállatok védelme érdekében szükséges annak biztosítása, hogy – ahol már nem elegendő a villanypásztor és a természetes alapanyagú kerítés létesítése – az állattartók tartós telepítésű kerítésekkel védjék állataikat, ezáltal hozzájárulva az állategészségügyi és járványvédelmi kockázatok csökkentéséhez is. Ehhez a jövőben az állategészségügy prioritása miatt nem lesz szükséges a vadászatra jogosult kötelező hozzájárulása, de a vadászterületen található kerítést továbbra is a vadászati hatóság fogja majd ezen esetekben is engedélyezni.

    Hatálybalépés

    A törvény főszabály szerint a kihirdetését követő 8. napon (2025. december 24.) lép hatályba. Kivételt képeznek ez alól a vadászat gyakorlatát érintő technikai módosítások – például az éjjellátó és hőkamera céltávcsövek nappali használatának engedélyezése –, amelyek a következő vadászati év kezdetével, 2026. március 1-jén lépnek életbe.

    Forrás: Vérteserdő – NAK – dr. Skobrák György

    Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
    Küldje el az info@agrojager.hu címre
    Agro Jager News
    Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
    marketing@agrojager.hu
    +36703309131

Vadászat

Ragadozóvadászat a gyakorlatban

Gyakorlati útmutató a vörös róka vadászatához – Őrhalmi Csabától:

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

SEFAG Zrt.:A ragadozóvadászat sok jáger szívét megdobogtatja, igazi kihívás, mert a predátorok meglehetősen óvatosak és intelligensek. Itt a róka koslatásának időszaka, elő a hívósíppal és eredjünk a nyomába! 🦊❄️ A vadhívás elismert hazai szakértőjét, Őrhalmi Csabát kérdeztük a téma kapcsán: „A párzási időszakban a koslató hangokkal próbálkozzunk.

Fotó: Pixabay

Hangyál József Démon rókaugató sípja pl. nagyon élethűen utánozza a kan róka – „kau-kau-kau” – ugató hangját, de a szuka róka vonyító, sikolyszerű keresőhangját is jól imitálja, emellett a koslatás időszakában a Nordik Fox Heat nevű sípja is nagyon jól beválik. Amikor a szuka és a kan találkoznak a párzás idején, egy rituális harc alakul ki a rókák között, lesunyt fülekkel a két hátsó lábukra állnak, a mellső lábukkal egymást tapicskolják és nyitott szájjal „kerregő” hangot hallatnak. Ezzel a hanggal is kísérletezhetünk, de működhet a területjelző hang is.

A prédahangra való reagálás a koslatás időszakában nagyon hektikus, bár biztosat sosem lehet tudni. A koslatási időszak végeztével a prédaállatok hangjával kísérletezzünk, pl. egércincogás, nyúlsirám, patkány vészhang (Hangyál József készített erre egy nagyon jó lemez sípot), sőt már a kotkodácsolásra is van kotlós vészhang sípja. Beválhat pl. a szajkósíp, szóba jöhet az őzgida sírás, a különböző madár-vészhangok, a szarka vészhang és a malacvisítás is.

Ha a rókát egyszer már behívtuk pl. egércincogással és elhibáztuk, akkor arra a hangra már nem jön, kétszer nem tudjuk becsapni. A szuka „közelhívó hangjával” – „tr-tr-tr”, a nőstény így hívja elő a kölyköket a kotorékból, amikor meghozza nekik a táplálékot – leginkább a kölyöknevelés időszakában érdemes próbálkozni a kotorékok környékén. Ne legyünk restek, bátran kísérletezzünk a hangokkal és a siker nem marad el!”

Forrás: SEFAG Zrt.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Németország – Két farkast gázoltak Berlin mellett

Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben.

Published

on

bz-logo
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben. A vadbaleset nem sokkal reggel 9 óra után történt a B5-ös szövetségi úton, Dallgow-Döberitz és Berlin–Staaken között. Az első megállapítások szerint az állatok egyenes útszakaszon, váratlanul futottak az úttestre.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.

A Škoda személygépkocsi vezetője már nem tudott megállni, és mindkét fiatal állatot elütötte. A rendőrség szóvivője elmondta: „A vészfékezés ellenére a járművezető nem tudta elkerülni az ütközést.”

A balesetet szenvedett járművet el kellett szállítani, a sofőr nem sérült meg. A mögöttes jármű vezetője hirtelen fékezésre kényszerült, majd nekiütközött az előtte haladó autónak. A 47 éves nő, valamint a baleset további érintettjei sérülés nélkül megúszták az ütközést.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.

A farkasok a helyszínen elpusztultak

A két állat a baleset következtében a helyszínen elpusztult. A Brandenburgi Rendőrség értesítette a Berlini Állat- és Vadvilágkutató Intézetet, ahová beszállították a tetemeket. Jelejelenleg azt vizsgálják, honnan származtak az állatok.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.

Berlin vadállományért felelős Derk Ehlert a B.Z. c. lap megkeresésére elmondta: nem számít szokatlannak, hogy fiatal farkasok együtt mozognak. Az egyéves példányok a szülők és fiatalabb testvéreik territóriumában szereznek tapasztalatot egészen ivaréretté válásukig.

A rendőrség tájékoztatása szerint az úttest megtisztítása és a helyszínelés idejére a B5-ös utat Berlin irányába mintegy fél órára lezárták. A menetképtelenné vált járművet elszállították, a keletkezett anyagi kárt a rendőrség körülbelül 10 000 euróra becsülte.

Írta:
Katharina Metag
vezető szerkesztő
bz-logo

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tovább olvasom

Vadászat

Fácánra vadászó rókát kaptak lencsevégre

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Még a gyakorló vadászok számára is ritka pillanatot örökített meg Körmendy Teréz, amikor egy, a fácánokra leső rókát vett észre lese körül. A róka lopakodása sikerrel zárult és ezt sikerült megörökíteni a természetfotósnak. Január elsején Kőhídi Lászlótól kaptunk egy hasonló képet, amelyet Mór környékén készített, most folytatjuk a róka-fácán sorozatunkat.

Körmendy Zizi lese előtt kapott el egy fácánt egy vörös róka. Fotó: Körmendy Zizi / Agro Jager

“A Pilis hegység rejtekében, az erdei madár lesben hosszú órákat várakozva, az etetőre járó erdőlakókat szoktam fényképezni. A vörös róka nagyon ritkán, de azért felbukkant időnként a környéken- inkább csak átlopakodott eddig a rét szélén, a nagy fű takarásában, ügyet se vetve az ott kapirgáló fácánokra. Megjelenése mindig izgalommal töltött el – bárcsak lencsevégre tudnám kapni őkelmét.

Agro Jager News

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Tartalmak már 1999-től

Ezen a téli hideg, havas napon, amikor a fotó készült, minden másként történt. A róka megjelent a bokrok között, láttam, hogy másként viselkedik, egyre közelebb oson, meglapul a magas fűben, és hosszú percekig mozdulatlanul figyelte a madarakat. Az egyik fácánkakas beteg, legyengült példány lehetett, nem volt olyan éber, mint a többiek. Ezt az állapotot megérezte a ravaszdi, és egy pillanat alatt rávetette magát a madárra, elkapta a nyakát és elvonszolta a bokrok közé. A róka végre jól lakhatott, a kakasnak nem volt szerencséje.
A természet – egyszerre ad és elvesz” – zárta beszámolóját Körmendy Teréz.

Írta és fényképezte:
Körmendy Teréz

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tovább olvasom