Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

Többszörös ellések egyazon falkában. A Naust Eco Station – Экасядзіба Навусьць nevű környezetvédelmi szervezet hosszú éveken át tartó kutatása forradalmi eredményre jutott. A közép-nyugat-fehéroroszországi Naliboki-erdőben végzett vizsgálataik során a kutatók olyan jelenséget figyeltek meg, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a farkasok szaporodásáról alkotott eddigi képet.

A szervezet szakemberei az elmúlt évtizedekben többször is olyan farkasfalkákat dokumentáltak, amelyekben több szaporodó nőstény is jelen volt – leggyakrabban két, ritkábban három. Becsléseik szerint a Naliboki-erdő térségében élő farkasfalkák mintegy kétharmada ezt az intenzív, többes szaporodási stratégiát követi. A kutatók szerint ennek oka az élőhely bőséges zsákmánykínálata és a gazdag táplálékforrások lehetnek.

Fot: ihunt

Ez az eredmény teljesen átírja a farkasok szaporodásáról szóló eddigi ismereteket: megdönti azt a korábbi elképzelést, hogy a farkasok hűséges, monogám párokban élnek, és hogy csak az alfa hím és alfa nőstény párosodik és hoz utódokat. A felfedezés magyarázatot adhat arra is, miért növekszik az utóbbi években a farkasok száma Európa-szerte.

A többes szaporodás jelensége

A kutatók 2019-ig 59 szaporodó farkascsoportot vizsgáltak meg a Paazierre-erdőben (Észak-Fehéroroszország) és a Naliboki-erdőben. Ezen felül kilenc teljes falkát is megfigyeltek, amelyeket 1997–1999 között vadászok ejtettek el, így boncolással is elemezhették a szaporodási jellemzőket.

A vizsgálatok alapján 19 olyan esetet találtak, ahol egy falkán belül több nőstény is vemhes volt – ezek közül 17 esetben kettő, 2 esetben pedig három nőstény hozott világra kölyköket (Sidorovich & Rotenko, 2019). A legtöbb megfigyelés alacsony farkassűrűségű időszakban történt, ami arra utal, hogy a többes szaporodás a populációsűrűségtől függő jelenség. A zsákmánybőség nem tűnik döntő tényezőnek, bár befolyásolhatja a folyamatot.

2015–2023 között részletes terepkutatás

2015 és 2023 között a Naliboki-erdőben 24 farkascsaládot tanulmányoztak (11 pár és 13 összetett szaporodó csoport). Összesen 38 szaporodási eseményt dokumentáltak: 11 esetben egyetlen pár, 12 esetben két nőstény, 1 esetben pedig három nőstény szaporodott egyszerre. Ez azt jelenti, hogy a többes szaporodás az esetek 54%-ában fordult elő – vagyis gyakoribb volt, mint az egyszeres ellés.
Mindez úgy történt, hogy a farkaspopuláció sűrűsége ekkor alacsony volt, és a zsákmánybázis csak közepes gazdagságú (több gímszarvas, de kevesebb hód és őz).

2025: Újabb meglepő megfigyelés

A 2025 tavaszán végzett terepkutatás még szokatlanabb mintát tárt fel. Egy 140 km²-es területen három különálló farkasfalkát azonosítottak, amelyek mindegyike kölyköket nevelt, és egymáshoz nagyon közel élt. Az egyik falka két nősténytől származó kölyköket nevelt (kettős ellés), a másik kettő egy-egy alommal rendelkezett, továbbá egy külön, négy felnőttből és fiatalból álló csoport is jelen volt, amely a családok között mozgott. Ezt az új társulási formát a kutatók „szaporodási csoportnak” nevezték el — olyan közösségnek, amelyet több, egymáshoz közeli, de független farkascsalád alkot. Ilyen jelenséget eddig nem írtak le a farkasok szaporodási viselkedésében.

A családok 1,9–4,2 km-re fészkeltek egymástól, később akár 6 km-re is eltávolodhattak, időnként pedig átfedésbe kerültek egymással. A farkasok három hónapon át békésen együtt éltek, szinte semmilyen agressziót nem mutattak egymás iránt, ami arra utal, hogy rokoni kapcsolat lehetett köztük, vagy békés alárendelődés állt fenn.

Nem a kutya-farkas hibridek okozzák

A kutatók kizárják, hogy a jelenség a kutya-farkas hibridizáció következménye lenne. A többes szaporodás már a 2000-es évek előtt is megfigyelhető volt, amikor a fehérorosz farkasállomány még genetikailag tiszta volt (Stronen et al., 2013). Bár a hibridizáció később hatással lehetett a faj szociális viselkedésére, nem ez az eredeti ok.

Tudományos kérdések, nyitott irányok

A kutatók szerint, a többes szaporodás, „aranybánya” a farkasok viselkedését tanulmányozó szakemberek számára, ugyanakkor rengeteg kérdést vet fel:

• Hogyan alakulnak ki ezek az összetett szaporodási csoportok?
• Mi a rokoni kapcsolat a szaporodó nőstények között – anya és lánya, testvérek vagy idegenek?
• Miért fordul elő, hogy több hím is békésen együtt él egy csoportban?
• Hogyan oszlanak meg a zsákmány és az utódnevelés feladatai?
• Miért próbálják néha a nőstények egymás kölykeit „ellopni”?

Ahogy a kutatás mélyült, a tudósok rájöttek, hogy ebben a „rendezetlennek tűnő” rendszerben az egyetlen közös cél a lehető legtöbb utód felnevelése – bármi áron.

Lehetséges, hogy egész Eurázsiában jelen van

A szerzők szerint hasonló többes szaporodású farkasfalkák talán Európa- és Ázsia-szerte is léteznek, csak eddig senki sem vizsgálta őket ilyen részletességgel. Az ilyen kutatásokhoz évekig tartó terepmunkára van szükség, amit csak kevés kutató képes vállalni. Remélik, hogy eredményeik új lendületet adnak a farkasok társadalmi és szaporodási viselkedésének kutatásához.

Forrás: ihunt

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131