Keressen minket

Mezőgazdaság

Válságidőszakot él át a hazai sertés- és a tejágazat, stratégiai döntésekre van szükség

A sertés- és tejágazatban kibontakozó válság nemcsak rövid távú jövedelmezőségi problémát jelent:

Közzétéve:

Mind a sertés- mind pedig a tejágazat esetében a 2026 elején tapasztalható helyzet arra figyelmeztet, hogy a korábbi, kedvezőbb jövedelmezőségi évek nem garantálnak tartós stabilitást. A globális piaci folyamatok, a kereskedelempolitikai konfliktusok, az állategészségügyi kockázatok és a versenyképességi különbségek együttes hatása egyszerre képes megrendíteni több alágazat működését.

A sertés- és tejágazatban kibontakozó válság nemcsak rövid távú jövedelmezőségi problémát jelent, hanem stratégiai alkalmazkodási kényszert is, amely meghatározhatja a hazai állattenyésztés következő éveinek fejlődési irányát. A kulcskérdés az, hogy az ágazati szereplők és a szakpolitika milyen gyorsan és milyen mélységben képes reagálni erre az összetett kihívásrendszerre. Idén március 10-én rendezi meg a Portfolio az Agrárium 2026 konferenciát Kecskeméten, ahol a téma részletesen is szóba kerül. Az eseményen komoly szakmai program várja az érdeklődőket, a jegyek pedig már kaphatók a kiemelt rendezvényre. 

Fotó: NAK

Március 10-én jön a Portfolio Agrárium 2026 konferencia! 

A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.  

Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelentkezése esetén 10%, 3 fő esetén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén! 

Információ és jelentkezés 

Az elmúlt évek kedvezőbb jövedelmezőségi viszonyai után a tavalyi év végére, illetve 2026 elejére egyszerre két meghatározó állattenyésztési alágazatban, a sertés- és a tejágazatban is markáns válságtünetek rajzolódnak ki. A piaci árak meredek korrekciója, az önköltségi szintek alá süllyedő felvásárlási értékek, valamint a nemzetközi kereskedelmi és állategészségügyi kockázatok olyan összetett kihívásrendszert hoztak létre, amely rövid távon likviditási nyomást, középtávon pedig szerkezeti alkalmazkodási kényszert idéz elő. A jelenség különösen azért figyelemre méltó, mert nem elszigetelt piaci ingadozásról, hanem több, egymással párhuzamosan ható tényező eredőjéről beszélhetünk. 

Jön az Agrárium 2026 konferencia! 

A Portfolio csoport 2026. március 10-én rendezi meg Kecskeméten az Agrárium 2026 konferenciát.

Az Agrárium Konferencia a tavasz egyik legjelentősebb mértékadó agrárszakmai eseménye. A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit. A konferencia bemutatja és elemzi az év elejétől újonnan életbe lépett, élelmiszergazdaságra vonatkozó rendelkezéseket és intézkedéseket, emellett pedig egész évre szóló prognózisokat nyújt a piaci szereplők gazdálkodását alapvetően befolyásoló gazdasági folyamatokról.

A meghívott szakértők kiemelten fognak foglalkozni többek között az uniós Közös Agrárpolitika 2026 utáni legfontosabb változásaival, a KAP hosszabb távú reformjának kitűzött irányaival, az agrárgazdasági támogatási kifizetésekkel, a szántóföldi növénytermesztés, az állattartás és az élelmiszeripar jövedelmezőségi kilátásaival és a mezőgazdasági gép- és alkatrészpiac kilátásaival, valamint gépvásárlásokat ösztönző és segítő konstrukciókkal is.

A konferenciával kapcsolatos további részletek ezen a linken érhetők el. 

Európában drámai helyzet alakult ki 

A globális sertéshús-piac 2025-ben is vegyes képet mutatott. Az Egyesült Államok termelése és exportja enyhén csökkent, miközben Brazília kivitele jelentős bővülést produkált. Ezzel párhuzamosan az Európai Unióban az árak drasztikusabb visszaesése következett be, ami a kontinens termelői számára kedvezőtlen jövedelmezőségi fordulatot hozott. A nemzetközi kínálati viszonyok átrendeződése, az exportpiacokért folytatott verseny éleződése és a kereskedelempolitikai feszültségek mind hozzájárultak ahhoz, hogy az uniós piacon tartós árcsökkenési trend alakult ki. 

Nem jön ki a matek 

Idén, az év első heteiben, Európában továbbra is jelentős árkorrekció jellemzi a sertéságazatot, vagyis a 2025 második felében elindult árcsökkenés nem átmeneti jellegűnek bizonyult, hanem tartós piaci jelenséggé vált, amelyre minden szereplőnek reagálnia kell. Magyarországon az élősertés ára a 2025 elején tapasztalt, kilogrammonként 700 forint körüli szintről néhány hónap alatt 450 forint körüli értékre esett vissza, majd továbbra is alacsonyan maradt, miközben az országos átlagos önköltségi szint 475 forint körül alakul. 

Ez a különbség egyértelműen veszteséges működési környezetet jelez. 

Mindez fokozott alkalmazkodást igényel a sertéstartóktól, különösen a likviditásmenedzsment, a költségkontroll és a beruházási döntések területén. A finanszírozási struktúrák újragondolása, az átmeneti pénzügyi eszközök igénybevétele és a hatékonyságjavító intézkedések felértékelődnek egy olyan környezetben, ahol a piaci ár már nem fedezi a termelési költségeket. 

Összetett okok és időzített bomba 

A sertéspiaci folyamatok mögött meghatározó szerepet játszik a vámháború hatása is. A kereskedelmi korlátozások, a piacra jutási feltételek bizonytalansága és az exportáramlások átrendeződése közvetlenül befolyásolja az uniós túlkínálat kialakulását. 

További jelentős kockázatot jelent Spanyolország állategészségügyi státusza, amely ott lóg a levegőben jelenleg is. 

Az afrikai sertéspestis feltűnése az egyik legnagyobb európai sertéstartó országban a harmadik országok exportkorlátozásai miatt hatalmas mennyiség maradhatna az EU piacán, ami újabb árnyomást gyakorolna az amúgy is gyenge jövedelmezőségi helyzetben lévő termelőkre. 

Ez a kockázat nem pusztán hipotetikus forgatókönyv, hanem a piaci szereplők által folyamatosan figyelemmel kísért tényező, amely a jövőbeni árkilátásokat és stratégiai döntéseket is befolyásolja. 

A tejtermelőknél talán még súlyosabb a helyzet 

Mindeközben a tejágazatban hasonlóan súlyos – ha nem súlyosabb – kihívások jelentkeznek. Jelenleg a nyerstej esetében is az önköltség alá süllyedt a piaci ár, ami veszteséges termelési környezetet eredményez. A helyzetet tovább súlyosbítja az elképesztő mértékű importnyomás, amely Nyugat-Európa felől érkezik Magyarországra. Egyes termékkörökben 30–60 százalékos importmennyiség-növekedés tapasztalható, különösen bizonyos sajtok esetében. A jelenség hátterében az EU piacán kialakult túltermelés, a pangó készletek, valamint a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok állnak. 

A tejfelesleg dömpingszerű megjelenése a hazai piacon komoly árversenyt generál, amelyet a magyar feldolgozóipar csak korlátozottan képes kezelni – a problémahalmaz pedig a termelőkre hullik vissza. 

Nem piaci, versenyképességi válság 

Bár a probléma összetett és nemzetközi jellege miatt Magyarország önmagában keveset tehet kialakult helyzet megoldására, mindenesetre a mostani kettős válság élesen rámutat a magyar élelmiszeripar versenyképességi kihívásaira. Míg jó időkben mindkét alágazat sikeresen és eredményesen tud működni, a válságok idején azonnal láthatóvá válnak azok a strukturális és hatékonysági különbségek, amelyek normál piaci környezetben kevésbé feltűnőek. 

A feldolgozottsági szint, a költséghatékonyság, az innováció és a piaci pozicionálás terén meglévő lemaradások ilyenkor közvetlen jövedelmezőségi hatásokban testesülnek meg. 

A tejágazatban mindez kettős nyomásként jelentkezik: a termelők alacsony felvásárlási árakkal szembesülnek, miközben a feldolgozók fokozódó importverseny mellett próbálják megőrizni piaci részesedésüket. 

A mentőcsomagok csak enyhítik a helyzetet 

A kormányzati reakciók mindkét alágazatban a stabilitás megőrzésére és a likviditási feszültségek enyhítésére irányulnak. 

A tejtermelő ágazat esetében kiemelt cél a gazdálkodók pénzügyi helyzetének biztosítása, amelyet rendkívüli nemzeti támogatási eszközök egészítenek ki. A bejelentett 2,43 milliárd forintos keretösszegű támogatás az alacsony felvásárlási ár miatt nehéz helyzetbe került termelők számára nyújt átmeneti segítséget. A sertéságazatban szintén több eszköz áll rendelkezésre. A tenyészkocatartók részére meghirdetett rendkívüli, 4 milliárd forintos mezőgazdasági csekély összegű támogatási program, valamint a tenyészkoca állatjóléti program éves keretének megemelése a termelési kapacitások fenntartását és a gazdaságok túlélőképességének erősítését célozza. Emellett a hitelmoratórium lehetősége is hozzájárulhat a rövid távú likviditási nyomás mérsékléséhez. 

Az igazi feladat 

A jelenlegi válsághelyzet ugyanakkor túlmutat az azonnali pénzügyi beavatkozásokon. Mind a sertés-, mind a tejágazat esetében szükségessé válik a versenyképességi és hatékonysági tényezők újraértékelése. 

A költségszerkezet optimalizálása, a technológiai fejlesztések, az energia- és takarmányhatékonyság javítása, valamint az integrációs és együttműködési modellek erősítése kulcsszerepet kaphat a jövőbeni stabilitás megteremtésében. A piaci ciklusok természetéből adódóan az árak korrekciója időről időre elkerülhetetlen, azonban a veszteséges periódusok hossza és mélysége jelentősen mérsékelhető egy versenyképesebb, rugalmasabb ágazati struktúrával. Addig pedig a legfőbb cél a mindennapos működést biztosító likviditás fenntartása – amely bizonyos szereplők esetében már önmagában embert próbáló feladat. 

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom