Keressen minket

Mezőgazdaság

Megjósolták, milyen telünk lesz

Print Friendly, PDF & Email

Index: Keményebb hidegben gondok lehetnek az európai gázellátással. Az előrejelzések szerint korán érkező, ugyanakkor viszonylag enyhe télre számíthatunk, rövid lehűlésekkel.

Az észak-atlanti oszcillációnak nevezett légköri áramlási jelenség miatt hideg őszt és novemberben érkező telet jósol Európában az amerikai meteorológiai szolgálat. Az előrejelzések alapján ugyanakkor összességében enyhe télre számíthatunk.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Index: Keményebb hidegben gondok lehetnek az európai gázellátással. Az előrejelzések szerint korán érkező, ugyanakkor viszonylag enyhe télre számíthatunk, rövid lehűlésekkel. Az észak-atlanti oszcillációnak nevezett légköri áramlási jelenség miatt hideg őszt és novemberben érkező telet jósol Európában az amerikai meteorológiai szolgálat. Az előrejelzések alapján ugyanakkor összességében enyhe télre számíthatunk.

. Az észak-atlanti oszcillációnak nevezett légköri áramlási jelenség miatt hideg őszt és novemberben érkező telet jósol Európában az amerikai meteorológiai szolgálat… (Kép: Pixabay)

Az európai ECMWF- és az amerikai CFSv2-előrejelzések egyaránt a La Niña (az El Niño hideg párja) visszatérésére figyelmeztetnek Észak-Amerikában, ami a szokásosnál hidegebb telet és erősebb hurrikánszezont hoz.

Kemény hideget mond a népi meteorológia

Amerikában a helyi földműves-kalendárium minden idők egyik legkeményebb telét jósolja, azonban az időjárás-előrejelzők szerint ezek a jóslatok nagyon kis hatásfokkal találkoznak a valós viszonyokkal. Nem teljesen biztos azonban, hogy a kalendáriumnak nem lesz igaza, a legutóbbi kutatások szerint legalábbis az egyértelműen kimutatható, az Északi-sark felett elhelyezkedő légörvény viselkedése vezet az Észak-Amerikában és Európában időről időre bekövetkező szélsőséges téli időjáráshoz.

Ez az örvény egy Föld forgását követő ciklon, amely minden légkörrel bíró bolygón megfigyelhető. A sarki örvény két jelenséget takar, az egyik magasan, a sztratoszférában található, a másik alacsonyan, a troposzférában bekövetkező áramlás – a kettő kiterjedése és struktúrája teljesen különböző. A hosszú sarki éjszakák végeztével a sztratoszféra örvénye legyengül és szétesik, és a gyengülés függvényében a troposzféra örvényének fodrai szétterülve hideg légtömegeket hozhatnak Amerika és Európa fölé.

A sarki örvény és a visszatérő hideg telek összefüggését alig több mint egy évtizede kutatják, ezért egyelőre nincs elég adat erős következtetésekhez és pontos előrejelzéshez. Feltételezhető, hogy az éghajlat változásával szaporodó szélsőséges jelenségekkel együtt az ilyen események is gyakoribbak lesznek. Másrészt az örvény kilengéseinek rendszerébe tartozik, hogy mielőtt lecsapna, kora őszi havazásokat okoz Szibériában, de ennek egyelőre nyoma sincs.

Európai energiagondok

Az elmúlt tél Európában enyhe volt, Ázsiában viszont kifejezetten kemény, ezért az ottani energiacégek most pénzt nem sajnálva mindent felvásárolnak a folyékonyföldgáz-piacon. Miközben a helyzet fokozódik, a Bloomberg tudósítása szerint az európai gáztartalékok 2013 óta nem látott szintre csökkentek, és a tavalyinak csupán háromnegyedét teszik ki.

Ennek egyik oka, hogy az átlag alatti légmozgás miatt kevés a szélenergia, és a hézagot gázerőművek töltik ki. A földgáz ára történelmi csúcsra emelkedett, ami már nemcsak a kisfogyasztókat, hanem az ipart is cselekvésre késztette. Franciaországban és Németországban vegyi üzemek kényszerültek visszavenni a termelést, élelmiszeripari gyárak közölték, hogy jelentős áremelésre készülnek, mert minden költségükre nagy inflációs nyomást gyakorolnak az energiaárak.

Mindez persze csak ízelítő abból, mi következik. A Goldman Sachs elemzése szerint ha egy szokásosnál hidegebb tél miatt megugrana a gáz és energia iránti kereslet, csak úgy lesz elkerülhető a teljes válság, ha a gázerőműveket leállítják, a gyárakban lekapcsolják az áramot, és újra üzembe állítanak egy-két szénerőművet. Az európai kormányok ezért leginkább enyhe és szeles télre vágynak, amire az előrejelzések szerint félig-meddig van is esély.

A szélhiány brutalitása

Az AccuWeather téli előrejelzése szerint 2020 tele az egyik legmelegebb volt, és eléggé hasonló vár ránk idén is, annyi különbséggel, hogy rövid ideig tartó lehűlések szabdalják majd az amúgy enyhe időt.

Európa déli részén viharos és csapadékos időjárásra számíthatunk, ami akár árvizeket is okozhat a Balkánon és Észak-Olaszországban. Hó csak decemberben fordulhat elő, de ezt követően már jelentősen csökken az esélye.

Észak-Európában szeles őszre, de jóval kevésbé mozgalmas és a szokásosnál szárazabb télre számítanak – a szél csak 2022 elején tér majd vissza.

Moszkvában a tavalyi tél átlaghőmérséklete nyolc fokkal volt magasabb a szokásosnál, tőlünk északkeletre – Ukrajnában, Fehéroroszországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában és Finnországban – hasonlóan enyhe télre számítanak idén is.

Forrás: Index.hu

Mezőgazdaság

Lezárult a FAO Európai Regionális Konferencia az agrár-élelmezési rendszerek megújításáról

Print Friendly, PDF & Email

Konferenciát szerveztek a FAO római központjában

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 17. – Négy nap intenzív tanácskozás után az eurázsiai agrár-élelmezési rendszerek megújításáról ma véget ért az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Európai Regionális Konferenciájának 34. Ülésszaka.

©FAO/Giuseppe Carotenuto

A Regionális Konferencia Európa és Közép-Ázsia 53 országa számára kínált lehetőséget a tapasztalataik és jógyakorlataik, illetve a térséget sújtó számos kihívásra (mint az ukrajnai háború vagy a klímaválság) adott lehetséges válaszok megosztásához.

A FAO római központjában négy napon át zajló tanácskozás hozzásegítette a FAO-t azon prioritások meghatározásához, melyek révén „többet és jobbat tud elérni” – hangsúlyozta a FAO főigazgató Csü Tung-jü.

A FAO főigazgatója egyúttal megköszönte Vlagyimir Boleának, a Moldovai Köztársaság Miniszterelnök-helyettesének és a Mezőgazdaságért és az Élelmiszeriparért Felelős Miniszterének, az ülés türelmes levezetését.

A számos rendezvényt magába foglaló május 14-én kezdődött római konferencia foglalkozott többek között az innováció és a digitalizáció szerepével a természeti erőforrásaink fenntartható használatában. Ezen miniszteri kerekasztal, amelyen Magyarország Agrárminisztere, Nagy István videóüzenet formájában vett részt, témája volt a klímaváltozásnak ellenálló és alacsony kibocsátással járó megközelítések alkalmazása kontinensünk föld- és erdőhasználatában és vízgazdálkodásában.

A Regionális Konferencia utat mutatott a FAO jobb termelési feltételeket, jobb táplálkozást, jobb környezetet és jobb életet előrevetítő keretrendszerének, illetve a Fenntartható Fejlődési Célok – különösen az éhezés és a táplálkozási problémák felszámolását előrevetítő kettes számú cél – megvalósításához, melyek kulcsfontosságúak Európa és Közép-Ázsia lakosságának.

A résztvevők megvitathatták a közös ügyeket, mint az éghajlatváltozás kezelése az agrárium szempontjából, a vízgazdálkodás, az agrár-élelmezési rendszerek valós költsége vagy a sáska elleni ökotudatos küzdelem.

Az országok képviselői muníciót kaptak ahhoz is, hogyan gondolkodjanak az élelmezés és a mezőgazdaság jövőjéről hosszú távon. Az ennek dedikált rendezvényen több eltérő forgatókönyvet szimulálva tudtak reflektálni a rövid távú behatások és a jövőbeli trendek közti összefüggésekre.

A tengeri összeköttetés nélküli országok kihívásai

Egy másik esemény az agrár-élelmezési rendszerek átalakításának kihívásaira fókuszált a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok szempontjából.

A tengerparthoz való közvetlen hozzáférés hiánya miatt ezen országokban jelentősen megnövekedtek a szállítmányozási költségek, nehezített a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés, mely tényezők érdemben akadályozhatják a mezőgazdaság fejlődését és az élelmezésbiztonságot. A klímaváltozás negatív hatásai komoly terhet jelentenek számukra, amire példa volt 2022-ben a súlyos aszály a Moldovai Köztársaságban vagy az idei áradások Kazahsztánban.

Azonban ezen kihívásokban egyúttal lehetőséget is kínálnak – hangsúlyozta a FAO főigazgatója a ma reggeli eseményen.

„Az innováció, erős partnerségek és a technológiában rejlő lehetőségek kiaknázásával a tengeri összeköttetés nélküli országok képesek lehetnek a nagyobb gazdasági növekedésre, az élelmezésbiztonság garantálására és a klímaváltozás hatásainak csökkentésére,” – mondta.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rekordszintű búzatermés várható

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter. 

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.

Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.

Forrás: AM

Tovább olvasom