Mezőgazdaság
Kemény téllel kalkulálnak a Hajdú-Bihar megyei gazdák
A fagyos hónapok a mezőgazdaságban a növények védelmét szolgálják, elpusztítván a kártevőket. A meteorológusok véleménye szerint a 2020-as tél kőkemény, fagypont alatti, havas hónapok elé állítja az embereket, s velük együtt a mezőgazdaságot is – tájékoztatott a Hajdú-Bihar megyei internetes hírportál.
A fagyos hónapok a mezőgazdaságban a növények védelmét szolgálják, elpusztítván a kártevőket. A meteorológusok véleménye szerint a 2020-as tél kőkemény, fagypont alatti, havas hónapok elé állítja az embereket, s velük együtt a mezőgazdaságot is – tájékoztatott a Hajdú-Bihar megyei internetes hírportál.
Közép-Európában hazánk is a mérsékelt övben helyezkedik el. A hó és a hideg azonban évről évre elmarad, aminek számos negaítv következménye van. (Kép: Shutterstock)
Az idén a Hajdú-Bihar megyében található legtöbb gazdaság december elejére befejezte az őszi szántásokat, és még a búzavetés előtt kihelyezte az alaptrágyát a földekre, így a legtöbben felkészültek az év végi hónapokra. A betakarítás után elvégezték a repce, majd a kalászosok vetését, végül a kukorica és napraforgó betakarítását. Forgács Barna, az Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója szerint a hidegebb időszak jó hatással van a mezőgazdaságra, mivel a természet dolgozza meg a földeket, az emberi erő helyett, ingyen. – A mínuszos időnek köszönhetően elpusztulnak a kártevők – amelyek sok fejfájást okoznak a gazdáknak –, a talaj megfagy, a lehullott csapadék elkristályosodik, szétfeszíti a szántás után képződő földnyalábokat, ezáltal jobb magágyat tudunk tavasszal készíteni – mondta, majd kiemelte: kemény, hideg télre és vastag hótakaróra számítunk az idei évben.
Nyakas András farmtulajdonos elmondta, hogy a sok csapadék gondot okozhat, óvakodnak attól, hogy a fagyos talajra ónos eső essen. Mivel állattenyésztéssel is foglalkozunk, a csípős időjárás a tehéntartásnak is kedvez. A magyarországi meleg hőfokot kevésbé bírják, mint a téli mínuszos időt – osztotta meg a Naplóval.
Bíznak a hóesésben a gazdák. Az előrejelzések alapján – aminek van realitása – kemény télre számítanak a mezőgazdaságban dolgozók, ám ez egyáltalán nem jelent nekik problémát. – A fagyos hónapok többek között fontosak a kártevők gyérítése szempontjából, elengedhetetlen, hogy a szántóföldeken fellelhető rovarok, rágcsálók minél inkább visszaszoruljanak – mondta Forgács Barna, az Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója. – Egy hidegebb időszak egyértelműen jó hatással van a mezőgazdaságra. Amennyiben mínusz fokok repkednek, a természet – ingyen – megdolgozza a szántásokat. Gépi-emberi erővel a víz befogadására alkalmassá tesszük a talajt, így ha jön a fagy, a csapadék elkristályosodik, és széjjelfeszíti a szántás után képződő földnyalábokat, majd tavaszra morzsalékossá válik – magyarázta.
Hozzátette, hogy amennyiben az év végi időjárás kedvező, tavasszal egy jól irányzott műveléssel, sokkal kisebb ráfordítással lehet jó magágyat készíteni.
Reménykednek benne, hogy vastag hótakaró borul a földekre, ami megvédi az őszi vetéseket, köztük a kalászosokat, a búzát és a repcét is.
Az átlagos mennyiségű csapadéktól nem kellene, hogy több essen; habár nyáron ennek a hiányára panaszkodtak, később nagyon sok érkezett belőle, ami számos helyen akadályozta az őszi búza vetését. Az az ideális, ha az éves csapadéknak minél nagyobb része hó formájában hullik le.
A mezőgazdaság felkészülése a téli hónapokra már az aratás után, nyár végén elkezdődött. Minden évben, szinte matematikai pontossággal fogunk neki az előkészületeknek. A betakarítás után az első munka, ami megalapozza a következő évet, a tarlóhántás, amit elvégzünk már júliusban. Augusztusban kezdődik a repcevetés, ez az első olyan folyamat, amely konkrétan a következő évet célozza. Szorosan követi a többi kalászos, mindenekelőtt a rozs, az őszi árpa, majd októberben a búza. Ez jelentős folyamat, hiszen csaknem 1 millió hektáron történik, és a szántóföldek nagy részét letudjuk. Majd ezután jön a kukorica és a napraforgó betakarítása, amit újabb talajmunkák és előkészületek követnek – mondta Forgács Barna.
Magyarországon nagyobb részben a forgatásos talajművelési eljárást alkalmazzák, hiszen a kukorica nagy mennyiségű szármaradványa miatt nincs is más lehetőség, csak a szántás. A betakarítás után az egész kukorica területét szántani szoktuk, ami óriási energiát igénylő munka, és nem túl nagy a hatékonysága. Egységnyi idő alatt viszonylag kevesebb területet lehet megművelni, így ezt december elejére szokták a gazdák befejezni – részletezte.
Az állatoknak is jó a hideg tél
Az őszi munkálatokból kevés van hátra; ahol vizesebb a talaj, ott még akad tennivaló, de a búzát elvetettük, és minden gépünket feljavítjuk a következő hónapokban. Mivel állattartással is foglalkozunk, így télen kihordjuk a trágyát a földekre, felkészülünk a keményebb hónapokra. A teheneinknek is kedvez a hideg, mínusz 10 fokig, ha jól bealmozunk nekik, komfortosan érzik magukat – ismertette Nyakas András farmtulajdonos.
A hazánkban élő haszonállatoknak a tél ugyanannyira természetes mint az emberek. Itt nemesítették ki őket, a “génjeikben” van az időjárási szezonalitáshoz való alkalmazkodás (Kép: Pixabay)
A téli időjárás rosszabb nem lehet, mint az őszi volt, reméljük, hogy fagyni fog, így a növényeknek a betegségei jobban átvészelhetők. „Hideg telet és vastag hótakarót szeretnénk.”
A csapadék gondot okozhat, mivel ha a talaj fel van fagyva, és érkezik rá egy eső, az nem leszivárog, hanem megáll a csapadék. Februártól, ha elindul a munka, teljes gőzzel tudunk előrehaladni – mondta.
Forrás: Hajdú-Bihar megyei internetes hírportál – Vámosi Kira
Mezőgazdaság
OTP Agrár elemzés: A hótakaró szerepéről a mezőgazdaságban
Magyarországra is megérkezett a hó, amely jelenleg az ország nagy részét kisebb-nagyobb vastagságban borítja. A hónak nemcsak a gyerekek örülnek, hanem agrárszempontból is kiemelt jelentőséggel bír.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Magyarországra is megérkezett a hó, amely jelenleg az ország nagy részét kisebb-nagyobb vastagságban borítja. A hónak nemcsak a gyerekek örülnek, hanem agrárszempontból is kiemelt jelentőséggel bír. A hótakaró természetes szigetelőrétegként védi a növényeket és a talajt a szélsőséges fagyoktól, mérsékli a hőingadozást, és lassú tavaszi olvadása révén folyamatosan szivárog a talajba, így fokozatos vízutánpótlást biztosít a vegetációs időszak kezdetén. Napjainkban ez a jelenség egyre ritkábban fordul elő, ami a téli csapadékviszonyok és a hőmérsékleti trendek változását jelzi – tájékoztatott az OTP Bank.
Pásztorkutya kolonccal Körösszeg határában, Nagyváradtól pár kilométerre. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének elemzése szerint 73 százalékos valószínűséggel az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás felelős a hóvastagság drámai csökkenéséért. Míg a múlt század közepén Magyarország hegyeiben novembertől januárig fokozatosan növekedve átlagosan 12‑14 cm‑es hóvastagság alakult ki, napjainkra a sokévi átlagos maximum inkább februárra tolódott, és mindössze körülbelül 4 cm-t ér el.
Hóvastagság Magyarországon 2026. január 8-án. Forrás: Hungaromet
A hótakaró hiányában nem csak a talaj átfagyása erősödik fel, illetve tavaszra alacsonyabb kezdeti talajnedvesség áll rendelkezésre, hanem jelentős hatással van a mikroorganizmusokra is. A talajélet hótakaróval védett környezetben viszonylag stabil hő- és nedvességviszonyok között működik. Emellett a hó megóvja a fiatal őszi vetéseket (búza, árpa, repce) a szél okozta kiszáradástól és a fagyrepedésektől. Hiányában gyakoribb a levél- és gyökérszövetek károsodása, ami növeli a hozamkockázatot. A hótakaró hiánya továbbá fokozza a talaj fagyás-olvadás ciklusainak gyakoriságát is, ami megzavarhatja a talaj nitrogéndinamikáját, beleértve a N2O termelését. Kutatások szerint a hó nélküli területeken közel kétszer annyi dinitrogén-oxid szabadul fel, mint a természetes hótakaróval fedett parcellákon. A talajban gyakoribbá váló fagyás–olvadás ciklusok a frissen kikelt növényeket roncsolják, megbonthatják a talaj szerkezetét és növelhetik a szervetlen nitrogén mennyiségét. Ez azért fontos, mert az N₂O az egyik legerősebb klímagáz, így a hóhiány nemcsak a talaj és a növények számára jelent problémát, hanem a globális felmelegedést is gyorsítja[1]. A mezőgazdasági talajok felelősek az emberi tevékenységből származó N₂O kibocsátás nagy részéért – körülbelül 60 százalékáért.
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Tartalmak már 1999-től
Az északi félteke mezőgazdasági területein a téli nitrogénveszteség mérsékelhető két fő módszerrel: egyrészt konzervatív nitrogéngazdálkodással, amely csökkenti a talajban felhalmozódó felesleges reaktív nitrogént, másrészt téli takarónövények alkalmazásával, amelyek segítenek megkötni a nitrogént és mérséklik az elfolyást, valamint a havat megkötő és megtartani képes növényi maradványok fenntartásával, ami segít megőrizni a hótakarót és mérsékli annak elvesztését. A talajban lévő nitrogén-felesleg csökkentésére irányuló stratégiák csökkenthetik a nitrogén-kibocsátást nem csak télen, hanem az év többi részében is hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez.
A megváltozott hóviszonyok várhatóan azonnali és hosszabb távú hatással lesznek a talajlégzésre és a mikrobiális aktivitásra. Ha például egy meleg tavasz miatt a hótakaró korán eltűnik, a hóolvadékvíz és a hővédelem hiánya közvetlenül befolyásolja a talajfolyamatokat, ami később a növények növekedésére is hatással lehet. Ezt az összetett, hosszú távon érvényesülő hatást a hótakaró utóhatásánakvagy örökölt hatásának nevezhetjük. A hótakaró változásának talaj szénforgalmára és mikrobiális aktivitására gyakorolt örökölt hatásának pontos számszerűsítése azonban még hiányzik.
OTP Bank
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih
Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állomány állatainál. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Az érintett állományok esetében a hatósági intézkedések folyamatban vannak, a telepeken járványügyi zárlat került elrendelésre.
Fotó: NÉBIH
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amelyre számos állatfaj (például szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska) fogékony, azonban elsősorban a sertéseket érinti. Fontos kiemelni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.
A Somogy vármegyei Somogyszobon található sertéstartó tenyésztelepen még 2025. decemberében jelentkeztek az első klinikai tünetek, amelyek fokozatosan növekvő malacelhullásban és vetélésekben nyilvánultak meg. Az Aujeszky-betegség jelenlétét a Nébih laboratóriumában december 31-én szerológiai, majd január 6-án PCR-vizsgálattal is megerősítették. A hatósági intézkedések már december 31-én megkezdődtek, többek között mintavétel történt a gazdaság további három, szintén Somogy vármegyében található sertéstelepén. A laboratóriumi eredmények két állomány – Somogyszob, Nagybaráti-puszta, valamint Böhönye, Terepezd-puszta – esetében igazolták a fertőzés jelenlétét.
Az érintett telepeken a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásaival összhangban hatósági intézkedések elrendelésére került sor. A járványügyi nyomozás, többek között a fertőzés eredetének felderítése és a kontakttelepek vizsgálata, jelenleg is folyamatban van.
Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes a betegségtől. A Bizottság (EU) 2020/689 rendeletének Aujeszky-betegségre vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi kitörés nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát. Ugyanakkor a mentesség fenntartása érdekében a nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges. Ennek megfelelően indokolt – többek között – a fertőzött állományok felszámolása, valamint az érintett telepek 2 km-es körzetében található, illetve azokkal járványügyi kapcsolatban álló sertéstartó gazdaságok állományainak vizsgálata.
Az Aujeszky-betegségről
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban a sertéseket érinti. A betegség klinikai megjelenése az állatok életkorától függően eltérő. Fiatal malacok esetében lázas általános és idegrendszeri tünetek, valamint magas elhullási arány jellemző, míg idősebb sertésekben elsősorban légúti tünetek figyelhetőek meg. Vemhes kocák esetében magzatelhalás és vetélés előfordulhat. A fertőzésen átesett sertések rendszerint tartósan vírushordozók maradnak.
A vírusra a sertéseken kívül számos más állatfaj, például: szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska is fogékony. Esetükben a fertőzés rendszerint súlyos, erős viszketéssel és idegrendszeri tünetekkel jár és legtöbbször elhulláshoz vezet.
A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben
Közleményt adott ki az MVH a gazdálkodók részére.
Felhívtuk a kedvezményezettek figyelmét arra, hogy a 2025. évben az elektronikus gazdálkodási napló vezetésével és benyújtásával kapcsolatos könnyítés ellenére a permetezési adatok bejelentése továbbra is kötelező.
Amennyiben a gazdálkodó nem juttat ki növényvédőszert egyik, a felsorolt jogcímekkel érintett tábláján sem, abban az esetben is szükség van egy nemleges nyilatkozat megtételére.
A fenti nyilatkozat megtételére az Egységes kérelem adatváltozás bizonylat keretében 2026. január 2. napján megnyílt a lehetőség. Így amennyiben nem alkalmaztak semmilyen növényvédőszert egyik táblájukon sem, abban az esetben az Egységes kérelem keretében egyetlen mező bejelölésével teljesíthetik az adatszolgáltatási kötelezettségüket.
A fentiekben részletezett esetben a Növényvédőszer használattal összefüggő adatok fülön elégséges az alábbi mezőt bejelölni.
Ábra: MVH
Javasoljuk, hogy a nemleges nyilatkozatot minél hamarabb tegyék meg az alábbiakban ismertetett jogkövetkezmények elkerülése érdekében.
Bejelentési határidő 2026. február 2.
FIGYELEM! A permetezéssel kapcsolatos bejelentés elmulasztása esetén az egyes pályázati felhívások és rendelet a következő jogkövetkezmények alkalmazását írják elő.
ST AKG TK 2024 intézkedés 3b. számú mellékletének 2. Kötelezettségvállalások jogkövetkezményei bekezdés A) Általános kötelezettségvállalások jogkövetkezményei részének 5) pontja alapján, ha a kedvezményezett nem tesz eleget a növényvédelmi kezelések adatszolgáltatására vonatkozó kötelezettségének, úgy a tárgyévre jutó támogatási összeg 15%-ára nem jogosult.
ST ÖKO TK 2024 intézkedés 3. számú mellékletének 2. Kötelezettségvállalások jogkövetkezményei bekezdés A) Általános kötelezettségvállalások jogkövetkezményei részének 5) pontja alapján, ha a kedvezményezett nem tesz eleget a növényvédelmi kezelések adatszolgáltatására vonatkozó kötelezettségének, úgy a tárgyévre jutó támogatási összeg 15%-ára nem jogosult.
AÖP jogcím keretében az adatszolgáltatás – melynek része a permetezési adatok vagy nemleges nyilatkozat benyújtása – a támogatás alapkövetelménye, elmulasztása a kérelem teljes elutasítását vonja maga után.
Forrás: MVH
Gyerekkori ígéretek… Avagy hogyan lettem libavadász
Hajnalmadár a fővárosban
Réti fülesbaglyokat fényképeztek
Új tudományos kutatás erősíti meg a vadászat természetvédelmi szerepét – európai jelentőséggel
NYÍRERDŐ: Több mint 11 ezer látogató a nyíregyházi erdei iskolában
ÉSZAKERDŐ: -31.5 °C a Bükk-fennsíkon
OTP Agrár elemzés: A hótakaró szerepéről a mezőgazdaságban
Szűcs Dávid: Januári tarvadazásom
POLICE: A vadak és a gyanúsított is belefutott a rendőrökbe
Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
Azonnal felfüggesztette egy vadfeldolgozó üzem működését a Nébih súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
