Keressen minket

Mezőgazdaság

Kemény téllel kalkulálnak a Hajdú-Bihar megyei gazdák

Print Friendly, PDF & Email

A fagyos hónapok a mezőgazdaságban a növények védelmét szolgálják, elpusztítván a kártevőket. A meteorológusok véleménye szerint a 2020-as tél kőkemény, fagypont alatti, havas hónapok elé állítja az embereket, s velük együtt a mezőgazdaságot is – tájékoztatott a Hajdú-Bihar megyei internetes hírportál.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A fagyos hónapok a mezőgazdaságban a növények védelmét szolgálják, elpusztítván a kártevőket. A meteorológusok véleménye szerint a 2020-as tél kőkemény, fagypont alatti, havas hónapok elé állítja az embereket, s velük együtt a mezőgazdaságot is – tájékoztatott a Hajdú-Bihar megyei internetes hírportál.

Közép-Európában hazánk is a mérsékelt övben helyezkedik el. A hó és a hideg azonban évről évre elmarad, aminek számos negaítv következménye van. (Kép: Shutterstock)

Az idén a Hajdú-Bihar megyében található legtöbb gazdaság december elejére befejezte az őszi szántásokat, és még a búzavetés előtt kihelyezte az alaptrágyát a földekre, így a legtöbben felkészültek az év végi hónapokra. A betakarítás után elvégezték a repce, majd a kalászosok vetését, végül a kukorica és napraforgó betakarítását. Forgács Barna, az Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója szerint a hidegebb időszak jó hatással van a mezőgazdaságra, mivel a természet dolgozza meg a földeket, az emberi erő helyett, ingyen. – A mínuszos időnek köszönhetően elpusztulnak a kártevők – amelyek sok fejfájást okoznak a gazdáknak –, a talaj megfagy, a lehullott csapadék elkristályosodik, szétfeszíti a szántás után képződő földnyalábokat, ezáltal jobb magágyat tudunk tavasszal készíteni – mondta, majd kiemelte: kemény, hideg télre és vastag hótakaróra számítunk az idei évben.

Nyakas András farmtulajdonos elmondta, hogy a sok csapadék gondot okozhat, óvakodnak attól, hogy a fagyos talajra ónos eső essen. Mivel állattenyésztéssel is foglalkozunk, a csípős időjárás a tehéntartásnak is kedvez. A magyarországi meleg hőfokot kevésbé bírják, mint a téli mínuszos időt – osztotta meg a Naplóval.

Bíznak a hóesésben a gazdák. Az előrejelzések alapján – aminek van realitása – kemény télre számítanak a mezőgazdaságban dolgozók, ám ez egyáltalán nem jelent nekik problémát. – A fagyos hónapok többek között fontosak a kártevők gyérítése szempontjából, elengedhetetlen, hogy a szántóföldeken fellelhető rovarok, rágcsálók minél inkább visszaszoruljanak – mondta Forgács Barna, az Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója. – Egy hidegebb időszak egyértelműen jó hatással van a mezőgazdaságra. Amennyiben mínusz fokok repkednek, a természet – ingyen – megdolgozza a szántásokat. Gépi-emberi erővel a víz befogadására alkalmassá tesszük a talajt, így ha jön a fagy, a csapadék elkristályosodik, és széjjelfeszíti a szántás után képződő földnyalábokat, majd tavaszra morzsalékossá válik – magyarázta.

Hozzátette, hogy amennyiben az év végi időjárás kedvező, tavasszal egy jól irányzott műveléssel, sokkal kisebb ráfordítással lehet jó magágyat készíteni.

Reménykednek benne, hogy vastag hótakaró borul a földekre, ami megvédi az őszi vetéseket, köztük a kalászosokat, a búzát és a repcét is.
Az átlagos mennyiségű csapadéktól nem kellene, hogy több essen; habár nyáron ennek a hiányára panaszkodtak, később nagyon sok érkezett belőle, ami számos helyen akadályozta az őszi búza vetését. Az az ideális, ha az éves csapadéknak minél nagyobb része hó formájában hullik le.

A mezőgazdaság felkészülése a téli hónapokra már az aratás után, nyár végén elkezdődött. Minden évben, szinte matematikai pontossággal fogunk neki az előkészületeknek. A betakarítás után az első munka, ami megalapozza a következő évet, a tarlóhántás, amit elvégzünk már júliusban. Augusztusban kezdődik a repcevetés, ez az első olyan folyamat, amely konkrétan a következő évet célozza. Szorosan követi a többi kalászos, mindenek­előtt a rozs, az őszi árpa, majd októberben a búza. Ez jelentős folyamat, hiszen csaknem 1 millió hektáron történik, és a szántóföldek nagy részét letudjuk. Majd ezután jön a kukorica és a napraforgó betakarítása, amit újabb talajmunkák és előkészületek követnek – mondta Forgács Barna.

Magyarországon nagyobb részben a forgatásos talajművelési eljárást alkalmazzák, hiszen a kukorica nagy mennyiségű szármaradványa miatt nincs is más lehetőség, csak a szántás. A betakarítás után az egész kukorica területét szántani szoktuk, ami óriási energiát igénylő munka, és nem túl nagy a hatékonysága. Egységnyi idő alatt viszonylag kevesebb területet lehet megművelni, így ezt december elejére szokták a gazdák befejezni – részletezte.

Az állatoknak is jó a hideg tél

Az őszi munkálatokból kevés van hátra; ahol vizesebb a talaj, ott még akad tennivaló, de a búzát elvetettük, és minden gépünket feljavítjuk a következő hónapokban. Mivel állattartással is foglalkozunk, így télen kihordjuk a trágyát a földekre, felkészülünk a keményebb hónapokra. A teheneinknek is kedvez a hideg, mínusz 10 fokig, ha jól bealmozunk nekik, komfortosan érzik magukat – ismertette Nyakas András farmtulajdonos.

A hazánkban élő haszonállatoknak a tél ugyanannyira természetes mint az emberek. Itt nemesítették ki őket, a “génjeikben” van az időjárási szezonalitáshoz való alkalmazkodás (Kép: Pixabay)

A téli időjárás rosszabb nem lehet, mint az őszi volt, reméljük, hogy fagyni fog, így a növényeknek a betegségei jobban átvészelhetők. „Hideg telet és vastag hótakarót szeretnénk.”

A csapadék gondot okozhat, mivel ha a talaj fel van fagyva, és érkezik rá egy eső, az nem leszivárog, hanem megáll a csapadék. Februártól, ha elindul a munka, teljes gőzzel tudunk előrehaladni – mondta.

Forrás: Hajdú-Bihar megyei internetes hírportál  – Vámosi Kira

 

Mezőgazdaság

Felavatták a Nébih új állatházát és magas biztonsági fokozatú kutatólaboratóriumát

Print Friendly, PDF & Email

Kutatólaboratóriumot adtak át Gödöllőn

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Dr. Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár és Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke felavatta Magyarország egyik legnagyobb állatházát és magas biztonsági fokozatú (BSL-3-as szintű) kutatólaboratóriumát Gödöllőn. A fejlesztés a hazai kutatások támogatása érdekében jött létre. A létesítményben az állatbetegségek kórokozóit vizsgálják, valamint vakcina kipróbálási vizsgálatok zajlanak majd.

Fotó: NÉBIH

Az avató ünnepségen dr. Nobilis Márton államtitkár elmondta, a Nébih legújabb fejlesztése a hazai állategészségügy és élelmiszerelőállítás területén meghatározó lesz, hiszen az állatházban és a kutatólaboratóriumban a jelentős állatbetegségek kórokozóit veszik górcső alá. A vakcina kipróbálási vizsgálatoknak köszönhetően hatékonyabban küzdhetnek meg majd például a madárinfluenzával vagy az afrikai sertéspestissel. Ezenfelül európai uniós pályázatok keretében alap- és alkalmazott kutatások elvégzését is tervezik a BSL-3-as szintű létesítményben.

Fotó: NÉBIH

Az államtitkár kiemelte: „A ma bemutatott állatház Európában kivételesnek számít, hozzánk legközelebb Németországban, Olaszországban és Lengyelországban található hasonló. Az ingatlanfejlesztési koncepció részeként indított fejlesztések pedig tovább folytatódnak. A közeljövőben a Nébih budapesti telephelyén egy korszerű ügyfélközpontot is kialakítanak majd annak érdekében, hogy az ügyfelek állategészségügyi diagnosztikához kapcsolódó igényeit egy helyszínen, ezáltal hatékonyabban tudják kiszolgálni.” – mondta el dr. Nobilis Márton.

Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke kifejtette, a hivatal három állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumot működtet: Budapesten, Debrecenben és Kaposváron. A jelenleg legnagyobb veszélyt jelentő betegségek közül kiemelte a madárinfluenzát és az afrikai sertéspestist. Előbbi kapcsán a Nébih laboratóriumaiban naponta 8-10 ezer tamponmintát, míg az afrikai sertéspestis esetében 3-4 ezer vér- és szervmintát tudnak feldolgozni. Éves szinten ez mintegy 2 millió vizsgálatot jelent. Dr. Nemes Imre elmondta: „E számok alapján jól látható, hogy az állategészségügy jelentős erőforrást igényel, éppen ezért az elmúlt évek laboratóriumi fejlesztései során a Nébih kiemelt figyelmet fordított a kapacitásbővítésekre.”

A Nébih elnöke beszédében kiemelte azt a jelentős szakmai sikert, hogy a járványügyi intézkedéseknek köszönhetően házi sertésekben egyelőre nem igazolódott az ASP jelenléte.
A vadállományban azonban évek óta jelen van. A betegség leküzdésében nagy segítséget jelenthet majd a most átadott állatház és BSL-3-as kutatólaboratórium. Az ASP-vel szemben ugyanis jelenleg nincs vakcina az Európai Unióban. Erre reagálva az EU kutatási programot hirdetett a Horizon2020 programban, melynek részeként 13 vakcinajelölt hatékonyságát és ártalmatlanságát vizsgálják, Spanyol- és Olaszország mellett hazánkban, a Nébih a gödöllői telephelyén.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Nem változott a nemzetközi élelmiszerkosár ára novemberben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2023. december 8. – Stabil maradt a globális terményárakat összesítő mutató novemberben, mivel a gabonafélék alacsonyabb árát a növényi olajok drágulása ellensúlyozta – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közleményében.

Kukoricatábla Észak-Macedóniában. ©UN/Aleksandar Dimishkovski

Ezzel a FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – megmaradt az októberi szintjén, ám éves viszonylatban 10,7%-ot csökkent.

A gabonafélék árindexe 3,0%-kal nőtt október óta miután a szemestermények ára – élen a kukoricával – 5,6%-kal esett és a búzáé 2,4%-kal. A rizsfélék árindexe stabil maradt a különböző piacok egymással ellentétes ármozgásainak hatására.

Eközben a növényi olajok árindexe 3,4%-kal emelkedett októberhez képest. A pálmaolaj nemzetközi piaci ára 6%-kal erősödött novemberben a főbb importőr országok élénkülő kereslete és a főbb termelők szezonálisan kisebb kibocsátása nyomán. A napraforgóolaj ára is nőtt valamelyest, míg a szójáé és a repcéé csökkent.

A tejtermékek összességében 2,2%-kal drágultak, a vaj és a sovány tejpor iránti megnövekedett ázsiai és az ünnnepek okán a nyugat-európai kereslet miatt.

A cukor árindexe 1,4%-kal emelkedett, így már 41,1%-kal szárnyalja túl az egy évvel korábbi szintjét. A mozgás fő oka a globális készletek körüli aggodalmakban keresendő, mivel a termelési kilátások romlottak a fő termelő Thaiföldön és Indiában az El Niño okozta száraz időjárási körülmények miatt.

A húsfélék árindexe 0,4%-kal bár, de csökkent októberhez képest, tükrözve a baromfi-, sertés- és szarvasmarhahús bőséges készletei miatti árcsökkenését.

Globális gabonatermelés

A FAO szakértői tovább emelték a gabonakibocsátás várható mennyiségét a ma megjelent Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben. A globális gabonatermelés 2023-ban elérheti a 2 823 millió tonnát, ami az előző évhez képest 0,9%-os növekedést jelentene és a 2021-es rekordot is 10,3 millió tonnával haladná meg.

Felfelé korrigálták az orosz búzatermésre és a török és amerikai kukoricatermésre vonatkozó becsült adatokat, míg az argentin és brazil kukoricakibocsátást valamelyest kisebbre várják. Közben szintén mérsékelték az Európai Unió és Mexikó kukoricatermelésére vonatkozó előzetes becsléseket. A globális rizstermelés a 2023–24-es szezonban 0,8%-kal bővülhet.

További részletek itt.

Forrás: FAO

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára

Print Friendly, PDF & Email

EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá a hosszú távú jövőképről.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképről.

E következtetésekben politikai iránymutatást nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a vidéki térségek és a vidéki közösségek jólétének, rezilienciájának és társadalmi szövetének fokozottabb megszilárdításához.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A vidéki térségek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az uniós gazdaságokban és társadalmakban

Az uniós mezőgazdasági miniszterek az általuk egyhangúlag jóváhagyott következtetésekben elismerik, hogy a vidéki térségek nélkülözhetetlen hozzájárulást nyújtanak az EU gazdasági erejéhez, a zöld és digitális átálláshoz, valamint az éghajlat-politikához. Emellett a következtetésekben kiemelik a vidéki térségeknek a fenntarthatóság és az élelmezésbiztonság biztosításában, továbbá a helyi közösségek kulturális örökségének megőrzésében betöltött szerepét.

Különös hangsúlyt helyeznek a mezőgazdaság jelentőségére, többek között az uniós élelmiszerrendszerek nyitott stratégiai autonómiájának biztosítása és a külső függőségek csökkentése tekintetében. Mindez különösen fontos a jelenlegi geopolitikai helyzetben.

A sokrétű kihívások átfogó megközelítést igényelnek

A miniszterek a következtetésekben kiemelik a vidéki térségek összetettségét és sokféleségét, hangsúlyozva azokat a sajátos kihívásokat – így például a népesség csökkenését és elöregedését, a nemek közötti szakadékokat, a korlátozott konnektivitást, a fejletlen infrastruktúrát vagy a megfelelő foglalkoztatási lehetőségek hiányát –, amelyekkel e térségek közül számos szembesül.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Gondoskodunk a vidék hangjának meghallásáról

E sokféle kihívásra válaszul a Tanács olyan átfogó megközelítést szorgalmaz, amely a vidéki polgárokkal együttműködésben, valamint a helyi és regionális hatóságok és közösségek szerepvállalásával kerül kidolgozásra. A miniszterek emellett hangsúlyozzák, hogy a helyi akciócsoportok fontos szerepet játszanak a LEADER kezdeményezésben, valamint a kozosseg vezérelt helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása tekintetében az alulról felfelé építkező megközelítésben.

Jobb konnektivitás és digitális készségek

A miniszterek a következtetésekben hangsúlyozzák továbbá a digitális átállás, az innováció és a konnektivitás – többek között a széles sávú lefedettség – fontosságát. E tekintetben kiemelik a képzési lehetőségeknek és a digitális készségek fejlesztésének az alapvető jelentőségét.

Beruházás a vidéki térségekbe

A miniszterek elismerik, hogy e hosszú távú jövőkép megvalósítása szempontjából mennyire fontosak az uniós, a nemzeti, a regionális és a helyi forrásokból finanszírozott beruházások. A finanszírozás észszerűsítése hozzájárulna a közszolgáltatások alacsony szintű elérhetőségének az orvosolásához, valamint az infrastruktúra és a konnektivitás javításához. Ebben az összefüggésben minden releváns uniós szakpolitikát és eszközt ki kell használni, és megfelelő forrásokkal kell hozzájárulni a vidéki térségek támogatásához – e tekintetben fokozni kell a szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáit.

A finanszírozás optimális igénybevételének biztosítása érdekében a miniszterek felszólítják a Bizottságot, hogy hozzon létre egy nyomonkövetési eszközt a vidéki térségeket támogató uniós finanszírozás értékelésére, valamint alakítson ki eljárást azzal a céllal, hogy biztosítsa a vonatkozó uniós szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáját.

Generációváltás

A miniszterek a következtetésekben elismerik továbbá, hogy a demográfiai változások kedvezőtlen hatást gyakorolnak a vidéki térségekre, így többek között elnéptelenedéshez vezetnek. A miniszterek ezért olyan megoldásokat szorgalmaznak, amelyek célja, hogy a vidéki térségek vonzzák a fiatalokat, így többek között a fiatal mezőgazdasági termelőket is.

A javasolt megoldások közé tartoznak a következők: a fiatalok számára a forráshoz és földhöz jutás megkönnyítése, változatos munka- és képzési lehetőségek biztosítása számukra, valamint a helyi döntéshozatalba való bevonásuk.

Nők a vidéki területeken

A miniszterek által a következtetésekben figyelembe vett másik társadalmi szempont a nők szerepe. A Tanács úgy véli, hogy támogató intézkedésekre van szükség új munkalehetőségek teremtéséhez és a nőknek a döntéshozatalba való fokozottabb bevonásához. A miniszterek e tekintetben kiemelték, hogy szintén fontos célt jelent a nőknek a gazdálkodásban való egyenlő részvétele.

Következő lépések

Az uniós vidéki térségek rezilienciájának és jólétének előmozdítása érdekében a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy – átfogó és rugalmas megközelítést követve, valamint releváns mutatókat alkalmazva – mérlegelje a jövőképnek egy teljes körű uniós vidékfejlesztési stratégiává történő kidolgozását.

A Tanács emellett ösztönzi a tagállamokat a Vidékfejlesztési Paktum keretében történő további szerepvállalásra, valamint arra, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten folytassák a vidéki térségek javát szolgáló stratégiák és cselekvési tervek kidolgozását.

További információk az Európai Tanács honlapján elérhetők.

 

Forrás: NAK

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.