A fagyos hónapok a mezőgazdaságban a növények védelmét szolgálják, elpusztítván a kártevőket. A meteorológusok véleménye szerint a 2020-as tél kőkemény, fagypont alatti, havas hónapok elé állítja az embereket, s velük együtt a mezőgazdaságot is – tájékoztatott a Hajdú-Bihar megyei internetes hírportál.

Közép-Európában hazánk is a mérsékelt övben helyezkedik el. A hó és a hideg azonban évről évre elmarad, aminek számos negaítv következménye van. (Kép: Shutterstock)

Az idén a Hajdú-Bihar megyében található legtöbb gazdaság december elejére befejezte az őszi szántásokat, és még a búzavetés előtt kihelyezte az alaptrágyát a földekre, így a legtöbben felkészültek az év végi hónapokra. A betakarítás után elvégezték a repce, majd a kalászosok vetését, végül a kukorica és napraforgó betakarítását. Forgács Barna, az Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója szerint a hidegebb időszak jó hatással van a mezőgazdaságra, mivel a természet dolgozza meg a földeket, az emberi erő helyett, ingyen. – A mínuszos időnek köszönhetően elpusztulnak a kártevők – amelyek sok fejfájást okoznak a gazdáknak –, a talaj megfagy, a lehullott csapadék elkristályosodik, szétfeszíti a szántás után képződő földnyalábokat, ezáltal jobb magágyat tudunk tavasszal készíteni – mondta, majd kiemelte: kemény, hideg télre és vastag hótakaróra számítunk az idei évben.

Nyakas András farmtulajdonos elmondta, hogy a sok csapadék gondot okozhat, óvakodnak attól, hogy a fagyos talajra ónos eső essen. Mivel állattenyésztéssel is foglalkozunk, a csípős időjárás a tehéntartásnak is kedvez. A magyarországi meleg hőfokot kevésbé bírják, mint a téli mínuszos időt – osztotta meg a Naplóval.

Bíznak a hóesésben a gazdák. Az előrejelzések alapján – aminek van realitása – kemény télre számítanak a mezőgazdaságban dolgozók, ám ez egyáltalán nem jelent nekik problémát. – A fagyos hónapok többek között fontosak a kártevők gyérítése szempontjából, elengedhetetlen, hogy a szántóföldeken fellelhető rovarok, rágcsálók minél inkább visszaszoruljanak – mondta Forgács Barna, az Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója. – Egy hidegebb időszak egyértelműen jó hatással van a mezőgazdaságra. Amennyiben mínusz fokok repkednek, a természet – ingyen – megdolgozza a szántásokat. Gépi-emberi erővel a víz befogadására alkalmassá tesszük a talajt, így ha jön a fagy, a csapadék elkristályosodik, és széjjelfeszíti a szántás után képződő földnyalábokat, majd tavaszra morzsalékossá válik – magyarázta.

Hozzátette, hogy amennyiben az év végi időjárás kedvező, tavasszal egy jól irányzott műveléssel, sokkal kisebb ráfordítással lehet jó magágyat készíteni.

Reménykednek benne, hogy vastag hótakaró borul a földekre, ami megvédi az őszi vetéseket, köztük a kalászosokat, a búzát és a repcét is.
Az átlagos mennyiségű csapadéktól nem kellene, hogy több essen; habár nyáron ennek a hiányára panaszkodtak, később nagyon sok érkezett belőle, ami számos helyen akadályozta az őszi búza vetését. Az az ideális, ha az éves csapadéknak minél nagyobb része hó formájában hullik le.

A mezőgazdaság felkészülése a téli hónapokra már az aratás után, nyár végén elkezdődött. Minden évben, szinte matematikai pontossággal fogunk neki az előkészületeknek. A betakarítás után az első munka, ami megalapozza a következő évet, a tarlóhántás, amit elvégzünk már júliusban. Augusztusban kezdődik a repcevetés, ez az első olyan folyamat, amely konkrétan a következő évet célozza. Szorosan követi a többi kalászos, mindenek­előtt a rozs, az őszi árpa, majd októberben a búza. Ez jelentős folyamat, hiszen csaknem 1 millió hektáron történik, és a szántóföldek nagy részét letudjuk. Majd ezután jön a kukorica és a napraforgó betakarítása, amit újabb talajmunkák és előkészületek követnek – mondta Forgács Barna.

Magyarországon nagyobb részben a forgatásos talajművelési eljárást alkalmazzák, hiszen a kukorica nagy mennyiségű szármaradványa miatt nincs is más lehetőség, csak a szántás. A betakarítás után az egész kukorica területét szántani szoktuk, ami óriási energiát igénylő munka, és nem túl nagy a hatékonysága. Egységnyi idő alatt viszonylag kevesebb területet lehet megművelni, így ezt december elejére szokták a gazdák befejezni – részletezte.

Az állatoknak is jó a hideg tél

Az őszi munkálatokból kevés van hátra; ahol vizesebb a talaj, ott még akad tennivaló, de a búzát elvetettük, és minden gépünket feljavítjuk a következő hónapokban. Mivel állattartással is foglalkozunk, így télen kihordjuk a trágyát a földekre, felkészülünk a keményebb hónapokra. A teheneinknek is kedvez a hideg, mínusz 10 fokig, ha jól bealmozunk nekik, komfortosan érzik magukat – ismertette Nyakas András farmtulajdonos.

A hazánkban élő haszonállatoknak a tél ugyanannyira természetes mint az emberek. Itt nemesítették ki őket, a “génjeikben” van az időjárási szezonalitáshoz való alkalmazkodás (Kép: Pixabay)

A téli időjárás rosszabb nem lehet, mint az őszi volt, reméljük, hogy fagyni fog, így a növényeknek a betegségei jobban átvészelhetők. „Hideg telet és vastag hótakarót szeretnénk.”

A csapadék gondot okozhat, mivel ha a talaj fel van fagyva, és érkezik rá egy eső, az nem leszivárog, hanem megáll a csapadék. Februártól, ha elindul a munka, teljes gőzzel tudunk előrehaladni – mondta.

Forrás: Hajdú-Bihar megyei internetes hírportál  – Vámosi Kira