Mezőgazdaság
Megjósolták, milyen telünk lesz
Index: Keményebb hidegben gondok lehetnek az európai gázellátással. Az előrejelzések szerint korán érkező, ugyanakkor viszonylag enyhe télre számíthatunk, rövid lehűlésekkel.
Az észak-atlanti oszcillációnak nevezett légköri áramlási jelenség miatt hideg őszt és novemberben érkező telet jósol Európában az amerikai meteorológiai szolgálat. Az előrejelzések alapján ugyanakkor összességében enyhe télre számíthatunk.

. Az észak-atlanti oszcillációnak nevezett légköri áramlási jelenség miatt hideg őszt és novemberben érkező telet jósol Európában az amerikai meteorológiai szolgálat… (Kép: Pixabay)
Az európai ECMWF- és az amerikai CFSv2-előrejelzések egyaránt a La Niña (az El Niño hideg párja) visszatérésére figyelmeztetnek Észak-Amerikában, ami a szokásosnál hidegebb telet és erősebb hurrikánszezont hoz.
Kemény hideget mond a népi meteorológia
Amerikában a helyi földműves-kalendárium minden idők egyik legkeményebb telét jósolja, azonban az időjárás-előrejelzők szerint ezek a jóslatok nagyon kis hatásfokkal találkoznak a valós viszonyokkal.
Nem teljesen biztos azonban, hogy a kalendáriumnak nem lesz igaza, a legutóbbi kutatások szerint legalábbis az egyértelműen kimutatható, az Északi-sark felett elhelyezkedő légörvény viselkedése vezet az Észak-Amerikában és Európában időről időre bekövetkező szélsőséges téli időjáráshoz.
Ez az örvény egy Föld forgását követő ciklon, amely minden légkörrel bíró bolygón megfigyelhető. A sarki örvény két jelenséget takar, az egyik magasan, a sztratoszférában található, a másik alacsonyan, a troposzférában bekövetkező áramlás – a kettő kiterjedése és struktúrája teljesen különböző. A hosszú sarki éjszakák végeztével a sztratoszféra örvénye legyengül és szétesik, és a gyengülés függvényében a troposzféra örvényének fodrai szétterülve hideg légtömegeket hozhatnak Amerika és Európa fölé.
A sarki örvény és a visszatérő hideg telek összefüggését alig több mint egy évtizede kutatják, ezért egyelőre nincs elég adat erős következtetésekhez és pontos előrejelzéshez. Feltételezhető, hogy az éghajlat változásával szaporodó szélsőséges jelenségekkel együtt az ilyen események is gyakoribbak lesznek. Másrészt az örvény kilengéseinek rendszerébe tartozik, hogy mielőtt lecsapna, kora őszi havazásokat okoz Szibériában, de ennek egyelőre nyoma sincs.
Európai energiagondok
Az elmúlt tél Európában enyhe volt, Ázsiában viszont kifejezetten kemény, ezért az ottani energiacégek most pénzt nem sajnálva mindent felvásárolnak a folyékonyföldgáz-piacon. Miközben a helyzet fokozódik, a Bloomberg tudósítása szerint az európai gáztartalékok 2013 óta nem látott szintre csökkentek, és a tavalyinak csupán háromnegyedét teszik ki.
Ennek egyik oka, hogy az átlag alatti légmozgás miatt kevés a szélenergia, és a hézagot gázerőművek töltik ki. A földgáz ára történelmi csúcsra emelkedett, ami már nemcsak a kisfogyasztókat, hanem az ipart is cselekvésre késztette. Franciaországban és Németországban vegyi üzemek kényszerültek visszavenni a termelést, élelmiszeripari gyárak közölték, hogy jelentős áremelésre készülnek, mert minden költségükre nagy inflációs nyomást gyakorolnak az energiaárak.
Mindez persze csak ízelítő abból, mi következik. A Goldman Sachs elemzése szerint ha egy szokásosnál hidegebb tél miatt megugrana a gáz és energia iránti kereslet, csak úgy lesz elkerülhető a teljes válság, ha a gázerőműveket leállítják, a gyárakban lekapcsolják az áramot, és újra üzembe állítanak egy-két szénerőművet. Az európai kormányok ezért leginkább enyhe és szeles télre vágynak, amire az előrejelzések szerint félig-meddig van is esély.
A szélhiány brutalitása
Az AccuWeather téli előrejelzése szerint 2020 tele az egyik legmelegebb volt, és eléggé hasonló vár ránk idén is, annyi különbséggel, hogy rövid ideig tartó lehűlések szabdalják majd az amúgy enyhe időt.
Európa déli részén viharos és csapadékos időjárásra számíthatunk, ami akár árvizeket is okozhat a Balkánon és Észak-Olaszországban. Hó csak decemberben fordulhat elő, de ezt követően már jelentősen csökken az esélye.
Észak-Európában szeles őszre, de jóval kevésbé mozgalmas és a szokásosnál szárazabb télre számítanak – a szél csak 2022 elején tér majd vissza.
Moszkvában a tavalyi tél átlaghőmérséklete nyolc fokkal volt magasabb a szokásosnál, tőlünk északkeletre – Ukrajnában, Fehéroroszországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában és Finnországban – hasonlóan enyhe télre számítanak idén is.
Forrás: Index.hu
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT


