Budapest, 2026. április 1. – Március végén lezárult az összesen hat ország 11 szervezete részvételével zajló Interreg LECA (A Kárpát-régióban élő nagyragadozók védelme és a velük való együttélés támogatása) elnevezésű projekt, melyben Magyarországról teljes jogú partnerként a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint több partnerszervezet vett részt. A 2023. április és 2026. március között futó nemzetközi projekt célja a nagyragadozók védelmének megerősítése a Kárpát-régióban. A projekt keretében észak-magyarországi gazdáknak juttattak ragadozóbiztos villanypásztorrendszert, amelyek összesen több mint 800 haszonállat védelméhez járulnak hozzá. A projektnek köszönhetően egy gazda egészíthette ki nyája védelmét 2 kuvasszal. Összesen 100 db vadkamerával, mintegy kétmillió órán át figyelték meg az Északi-középhegység területén előforduló nagyragadozókat. Az elkészült felvételek értékes információkat szolgáltatnak a hazai nagyragadozókról és prédafajaikról.

Fotó: WWF

A Kárpátok vonulatának hegységeiben mindhárom ikonikus európai nagyragadozófaj – a szürke farkas, az eurázsiai hiúz és a barna medve – őshonos. Ezek a nagyragadozók hatalmas területeken mozognak, amelyek országhatárokon is átívelnek. Míg a vadon élő állatok nem veszik figyelembe az országhatárokat, a természetvédelmi intézkedések gyakran igen. Ezért a nagyragadozók hosszú távú fennmaradásának biztosítása a Kárpátokban az egész térségre kiterjedő együttműködést igényel. Bár jogi védelem alatt állnak, ezek a fajok továbbra is számos fenyegetéssel néznek szembe, beleértve az orvvadászatot, az élőhelyek feldarabolódását, a közúti elütéseket, az intenzív földhasználatot és az ember–vadvilág konfliktusok növekedését. A megfigyelési módszerek országonként is eltérnek, ami megnehezíti az adatok összehasonlítását és a hatékony, regionális szintű együttműködést, az állományok közös kezelését.

Ez a kihívás állt a LECA nemzetközi projekt középpontjában. Az elmúlt három év során a projektben részt vevő szervezetek – hat országból minisztériumok, egyetemek, természetvédelmi hatóságok és civil szervezetek – azon dolgoztak, hogy erősítsék az együttműködést, és gyakorlati megoldásokat dolgozzanak ki a nagyragadozók megfigyelésére, az ember–vadvilág konfliktusok megelőzésére és a védett fajok elleni bűncselekmények visszaszorítására. Hazánkból a WWF Magyarország (a Szlovák- és az Aggteleki-karszt projektterület vezető partnereként) és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság teljes jogú partnerként, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, az Agrárminisztérium és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) pedig társult partnerként vett részt a projektben. A WWF vadkameráinak üzemeltetését a terepen az Egererdő Zrt., az Istenmezejei Vadásztársaság és Szabó Ádám természetvédelmi szakember, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa végezték.

Fotó: WWF

„A nagyragadozók nem ismernek határokat, hatékony védelmük érdekében az érintett államok és a különféle szereplők közötti együttműködésre és tudásmegosztásra van szükség” – emelte ki Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője.

A projekt során a kutatók és a bevont érintettek modern megfigyelési módszerek kombinációját alkalmazták, beleértve a kameracsapdázást, a genetikai elemzést és a GPS-telemetriát. A projekt teljes, együttesen 6 országot érintő területén összesen több mint 560 kameracsapdát helyeztek ki a projekt által lefedett 37 000 km²-nyi területen. A kutatók 108 állatot azonosítottak egyedileg, közülük 27-re telemetriás nyakörvet helyeztek fel, ami értékes adatokat szolgáltatott a mozgásukról, territóriumaikról és viselkedésükről.

„Az aktív monitoring periódus során – 2023. március és 2025. március között – összesen 587 alkalommal rögzített a 100 darab hazai kamera valamilyen nagyragadozót, döntő többségben farkast. Medvéről 23 felvétel készült, viszont hiúzt sajnos egyetlen alkalommal sem észleltünk a vizsgált magyar területeken, még a jelenlétére utaló nyomokat sem” – tette hozzá Sütő Dávid.

A projekt során gyűjtött adatok alapján elmondható, hogy idehaza a haszonállatokban okozott károk a rendelkezésre álló adatok alapján továbbra is ritkák. Az érintett gazdálkodók azonban a megelőző eszközökkel szemben gyakran bizalmatlanok és nem rendelkeznek a kiépítésükhöz szükséges forrásokkal sem. Ennek ellenére az ember-nagyragadozó konfliktusok idehaza is jelen vannak, melyet egyrészt az illegális elejtések jeleznek, másrészt az, hogy az északi országrészben jelenleg is számos olyan terület akad, amely ugyan alkalmas lenne a nagyragadozók számára, mégis betöltetlen, így ott kedvező ökológiai hatásaikat sem tudják kifejteni.

Fotó: WWF

Az ember általi hatások közvetlenül befolyásolják a hazai, fokozottan védett nagyragadozók életét. A projekt ideje alatt hat farkas ember által elpusztított teteme került elő, további két állat elpusztulásának körülményeit jelenleg is vizsgálják a szakemberek. Az állatorvosi vizsgálatok igazolták, hogy egy példány egyértelműen közúti elütés áldozata lett a 21. sz. főúton.

A LECA projekt Kárpátok-szerte arra is összpontosított, hogyan segíthető elő az emberek és a nagyragadozók együttélése. A projekt több mintaterületén – köztük Magyarországon is – villanypásztorrendszereket helyeztek ki gazdálkodókhoz, medvebiztos kukákat és egyéb megelőző eszközöket teszteltek, amelyekkel csökkenthető a konfliktusok kialakulása a nagyragadozókkal. Ezeket a gyakorlati intézkedéseket határokon átnyúló területeken valósították meg, a Kiszucai-Beszkidek, a Lengyel- és Szlovák-Tátra, a Keleti-Kárpátok, valamint a Bükk és a Mátra, illetve a Szlovák- és az Aggteleki-karszt térségében. A projektben összesen több mint 22, országhatárokon átnyúló találkozót szerveztek, több mint 300 fő – helyi hatóságok, állattartók, vadgazdálkodók, természetvédelmi szervezetek és nemzeti parki munkatársak – részvételével.

Bízunk benne, hogy az érintett érdekcsoportok együttműködése során kiépített bizalom és szakértelem továbbra is hozzájárul a nagyragadozókkal való fenntartható együttéléshez, a fajok ökológiai szerepének megőrzéséhez és élőhelyeik regionális stabilitásához a teljes Kárpát-régióban.

A magyar partnerek által megvalósított eredmények:

• A WWF Magyarország a projekt során 5 észak-magyarországi gazdálkodónak juttatott ragadozóbiztos villanypásztort, amellyel több mint 800 haszonállat védelme válik lehetővé a gazdák számára. Két gazdálkodóval készült videóink itt és itt érhetők el. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság további 2 helyszínen biztosított kármegelőzési eszközöket a Sajótól északra gazdálkodó állattartók számára, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén.
• Egy észak-magyarországi gazdálkodónak 2 kuvaszkölyköt adott a Kuvasz-Őr Alapítvány a WWF Magyarország támogatásával.
• A projektben a magyar oldalon összesen 100 kamera és számos szakember dolgozott a nagyragadozók felkutatásán.  A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén jellemzően a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársai által kezelve 60 darab kamera gyűjtötte az információkat. Emellett pedig 40 db vadkamerát üzemeltettek a WWF partnerei – az Egererdő Zrt., az Istenmezejei Vadásztársaság és Szabó Ádám természetvédelmi szakember, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, elsősorban a Heves-Borsodi-dombságban, a Mátrában, a Bükk nyugati oldalán és az Aggteleki Nemzeti Park területén. A vadkamerák mintegy 2 millió órán át figyelték az Északi-középhegység nagyragadozóit és prédafajaikat. A kamerák egy részéből érkező információk feldolgozásához a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe vettük, hogy a gyakorlatban is tesztelhessük ezek hatékonyságát. A vadkamerafelvételekből készült válogatás megtekinthető a WWF Magyarország YouTube csatornáján.
• A projektben elkészült magyar nyelvű kiadványok és videók:
  • Ragadozóbiztos villanypásztor telepítése lépésről lépésre
  • Ragadozóbiztos villanypásztor telepítése brosúra
  • Ragadozóbiztos villanypásztor és elektromos háló – infografika
  • Mit tegyünk, ha nagytestű őrkutyával találkozunk? – infografika
  • Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk? – Infografika
  • Amit a nagyragadozókról hiszünk – és amit tudnunk kellene cikksorozat 1. rész, 2. rész

Fotó: WWF

A LECA projektről

A LECA – „A Kárpát-régióban élő nagyragadozók védelme és a velük való együttélés támogatása” (2023. április – 2026. március) elnevezésű nemzetközi projekt célja a nagyragadozók védelmének megerősítése a Kárpátok térségében. Bár jogi védelem alatt állnak, ezek a fajok továbbra is számos fenyegetéssel néznek szembe, beleértve az orvvadászatot, az élőhelyek feldarabolódását, a közúti elütéseket, az intenzív földhasználatot és az ember–vadvilág konfliktusok növekedését. A megfigyelési módszerek országonként is eltérnek, ami megnehezíti az adatok összehasonlítását és a hatékony, regionális szintű reagálást.

A LECA projekt ezekre a kihívásokra egységes, tudományos alapú monitoring módszerek bevezetésével, a konfliktusmegelőzés javításával, a bűnüldöző szervek támogatásával a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények visszaszorításában, szakmai ajánlások összeállításával, valamint a minisztériumok, egyetemek, nemzeti parkok, civil szervezetek és helyi hatóságok közötti határon átnyúló együttműködés erősítésével válaszolt.

A projektben hat országból – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia – összesen 11 partnerszervezet vett részt, Magyarországról a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint társult partnerként az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, az Agrárminisztérium és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC).

A projekt az INTERREG Central Europe Program támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

További információ a projektről: https://www.interreg-central.eu/projects/leca/

Forrás: WWF

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131