Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Vadászkamara ifjúsági programja keretében évek óta folyamatosan létesülnek az ifjúságnevelést szolgáló, regionális központok. 2026 végére már minden vármegyében működni fog az „Ismerd meg a vadászokat!” elnevezésű kezdeményezés számára helyszínt és infrastruktúrát biztosító ingatlan. A legújabb ilyen létesítményt a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezetünk nyitotta meg május 12-én.

Fotó: OMVK

Kecskemét, a „hírös város” zöldövezetében, a Belsőnyír tanya 125. szám alatt található épületet ünnepélyes körülmények között avatták fel. Az eseményen mások mellett jelen volt Szabó János, a Bács-Kiskun vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya Földművelésügyi Osztályának vezetője, Sulyok Ferenc, a kamarával és a szövetséggel szorosan együttműködő KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója, dr. Fekecs Dénes, a vármegyei polgárőrszövetség elnöke, Fehér Sándor, a Vadászkamara országos hivatásos vadász alelnöke, illetve Bajdik Péter, a szervezet főtitkára is.

Koczka Zoltán, a vármegyei érdekképviseleti szervezetek elnöke beszédében felidézte, hogy az érdekképviselet székháza majd’ 30 évig Kecskeméten volt. Az új, e célt is szolgáló létesítmény ötlete 2022 óta érlelődött, azonban igen nehezen tudták megtalálni a megfelelő ingatlant. Azonban érdemes volt várni, mert a 2000-s évek elején épített, kertvárosi ház szinte teljesen megfelel a céloknak, csak minimális munkálatokat kellett elvégezni a 2025 júliusi beköltözés előtt. (A létesítményről részletesen írtunk a Nimród Vadászújság 2025 szeptemberi számában, a lap 57-58. oldalán.)

Fotó: OMVK

Dr. Jámbor László, a Vadászkamara országos elnöke szólt a szervezet 2017-ben elindított, országos ifjúságnevelési programjáról, hangsúlyozva: a köztestület ezen önként vállalt kezdeményezésével mostanra több mint 300 000 általános iskolás gyermeket ért el (rajtuk keresztül pedig jó eséllyel a családjuk más tagjait is). A különböző ifjúsági rendezvények, események bizonyosan segítenek abban, hogy a gyerekek reális képet alakítsanak ki a természetről, egyben a vadgazdálkodás, vadászat abban játszott szerepéről. Megjegyezte: a kezdeményezést szolgáló, infrastruktúrájukat tekintve elsősorban az ifjúsági programokra optimalizált központok arra is maradéktalanul alkalmasak, hogy méltó környezetet és munkafeltételeket biztosítanak a kamarai területi szervezetek mindennapi feladataihoz.

A megnyitó keretében dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek áldotta meg az épületet, majd Koczka Zoltán, dr. Jámbor László, dr. Szigethy Béla, a kamarai területi szervezet sportvadász alelnöke és Hajdinger György hivatásos vadász alelnök emlékfát ültetett el. Ezt követően a jelenlévők bejárhatták az ingatlant, amelyben Tarányi Lili, a KEFAG Zrt. munkatársa a vármegyei ifjúsági programokról szólt, vitéz Miklós Károly vármegyei kamarai titkár a bemutatott trófeákról és preparátumokról, dr. Koncz István vadászíró pedig a nemrég alakult vármegyei vadászklubról beszélt, amely összejövetelinek szintén helyszín biztosít az új kamarai központ.

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy a védelem alatt álló ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás miatt indult, több mint hat éven át tartó büntetőeljárás jogerősen lezárult.

A fénykép illusztráció: Fotó: Pannoneagle

Az ügyben érintett személyek között a Magyar Solymász Egyesület tagjai is voltak. A jogerős bírósági döntést követően az Egyesület az érintett tagokkal szemben fegyelmi eljárást folytatott le, és a szabályzataiban meghatározott fegyelmi szankciókat alkalmazta.

A Magyar Solymász Egyesület határozottan elítéli és teljes mértékben elhatárolódik minden olyan cselekménytől, amely a természeti értékek károsításával jár. Az ilyen magatartás összeegyeztethetetlen a solymászat szellemiségével, amely a természet tiszteletén, a felelős állattartási magatartáson és a jogszabályok betartásán alapul, ezért Egyesületünk a jövőben is következetesen fellép minden olyan esetben, amely ezekkel az alapelvekkel ellentétes.

Az egyesület vezetősége elkötelezett a mindenkori jogszabályok betartásának, illetve betartatásának. Következetesen erre ösztönzi az MSE tagságát, nyitott működésével pedig a magyarországi solymászokat, más egyesületek tagságát, alanyi jogon solymászó honfitársainkat. Nagy figyelmet fordítunk a társadalmi környezetvédelmi és állatvédelmi elvárásoknak való megfelelésre.

Forrás: Magyar Solymász Egyesület

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A kanadai hód (Castor canadensis) a tudomány jelenlegi ismeretei szerint jelenleg nem fordul elő hazánkban. Egyre több médiafelületen és szájhagyomány útján is megállíthatatlanul terjednek az ezzel ellentétes információk. Sokan azt állítják, kanadai hódokat telepítettek vissza az őshonos faj helyett, mivel az eurázsiai hód nem épít gátat, várat. Ez tévhit! A két faj építési hajlama egyáltalán nem különbözik egymástól.

Fotó: OMVK

FELHÍVÁS!

Tisztelettel kérjük a hódok gyérítésében résztvevő vadászokat arra, hogy küldjenek nekünk felülnézeti fotót az elejtett példányok kifőzött koponyájáról. A két faj az orrcsont járomíven való “túlnyúlása” alapján nagy biztonsággal elkülöníthető egymástól.

Kanadai hód koponyájának részlete. Piros vonal: orrcsont vége, zöld vonal: járomcsont vége. Fotó: Czabán Dávid

Eurázsiai hód koponyájának részlete. Piros vonal: az orrcsont vége, zöld vonal: a járomcsont vége. Fotó: Czabán Dávid

Amennyiben “gyanús” egyedekre bukkanunk, a származási hely környékén a későbbi elejtésekkor genetikai mintavételt is érdemes lesz végezni. SZINTE KIZÁRTNAK tartjuk azt, hogy a kanadai hód jelenlétét sikerül igazolni hazánkban. Ha mégis, akkor a témában tudományos publikációt írunk, és kezdeményezzük az inváziós faj visszaszorítását.

Leveleiket ezen az e-mail címen várjuk: hodterkep@ecolres.hu

Tények a két hódfajról

Az Európában őshonos faj, az eurázsiai hód (Castor fiber) és az Észak-Amerikában őshonos kanadai hód a rágcsálók (Rodentia) rend egyazon nemének (Castor) két faja, melyek évmilliókkal ezelőtt különültek el egymástól. Megkülönböztetésük legbiztosabb módja a genetikai vizsgálat (hiszen kromoszómaszámuk eltérő), azonban bizonyos koponyamorfológiai bélyegek alapján is meg lehet állapítani, hogy melyik faj egyedét látjuk. A két faj hibridizációra nem képes.

Életmódjukban, viselkedésükben nagy eltérést nem találhatunk, ezügyben inkább az élőhelyi adottságok a befolyásoló tényezők. Ez alapján azt is elmondhatjuk, hogy az eurázsiai hód ugyanannyira hajlamos gátépítésre, mint az észak-amerikai rokona, amennyiben az általa elfoglalt territórium hidrológiai adottságai megkívánják. Azaz, hogy ha a kotorékbejárat eltakarására elegendő vízszint nem áll rendelkezésre, akkor a vízfolyás gát általi duzzasztásával az eurázsiai hód is megteremti magának a megfelelő életkörülményeket. A hódvár építése úgyszintén jellemző az őshonos hódfajra is, a territórium adottságaitól függően kisebb-nagyobb hódvárakat is találhatunk mind a nagy folyóink, mint a kisvízfolyások mentén.

Kanadai hódot legutóbb 25 évvel ezelőtt találtak hazánkban, a Hortobágyi Nemzeti Park területén, ahova tévedésből telepítették a faj néhány egyedét még az 1990-es évek elején. Szintén kanadai hódnak bizonyult egy feltehetőleg Ausztriából érkezett egyed, amelyet 35 éve az osztrák határnál, a Pinka-patak medrében találtak lelőve.

Azóta azonban minden elhullottan talált és gyérítésből származó egyed eurázsiai hódnak bizonyult. Semmi sem utal arra, hogy a kanadai hódok szaporodó állományt hoztak volna létre hazánkban.

A hódállomány hazai történetéről egy a Természetvédelmi Közleményekben megjelent cikkünkben (link) olvashatnak bővebben.

A kanadai hód az EU friss rendelete szerint hazánkban is inváziós fajnak számít, jelenléte nem kívánatos a hazai faunában. Az eurázsiai hód ma már országszerte elterjedt. Hatásainak más gazdasági szempontokkal és élőhelyvédelmi szempontokkal (pl. idős faállományokban jelentkező rágáskár mérséklése) való összeegyeztetése érdekében gyérítési engedélyek vannak érvényben. Kisvízfolyások mentén azonban gátjaik segítik a felszínivíz-, és talajvízkészleteink védelmét. Tehát a faj kapcsán problémás és értékes hatások egyaránt jelentkeznek, előbbiek kezelése, utóbbiak következetes védelme pedig stratégiai tervezést igényel.

Forrás: Dr. Juhász Erika és Kanizsay Borbála (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont), Czabán Dávid (független kutató)

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131