Vadászat
“Pumaláz a Kiskunságban”
Kiskunhalason a nagymacska híre már régóta rémisztgeti az alföldi lakosságot.
Nem először rémisztgeti “nagymacska-híre” a kiskunhalasi tanyavilágot. Ám a régebbi időkben kiderült, hogy egészen más állat “támadta meg” a futóhomok békés népét. Napjaink “párduc-sztorija” mellett érdemes áttekintenünk néhány történti érdekességet a határban egykor leselkedő fenevadakról – közölte a Feketeváros.
Az “első halasi puma” (Kispéter Imre felvétele, Halasi Tükör, 1988. július 8.)
A pásztorvilágban, a későbbi, pásztortüzeknél elmondott történetekben gyakran keveredett a közönséges farkas és az aranysakál (nádi farkas) alakja. A puszta rémei gyakran támadták a külterületet régebben is. Számos intézkedést igényelt anno is a közigazgatás és a rendvédelem részéről a kártevő ragadozókkal szembeni védekezés. Gyorsan tegyük hozzá, hogy a mai kiskunhalasi határ össze sem hasonlítható a régivel, amely a 20. század elején a történelemi Magyarország ötödik legnagyobb külterülete volt, összesen 112 ezer kataszter hold.
A halasi tanyavilágnak valóban volt mitől tartania régebben. Nagy Czirok László néprajzkutató így írt erről: “A téli állások közelében a homokbuckás tájakon volt fa elegendő, mert a természet maga is fásított: hordta a szél a pelyhes fa magokat (nyár, fűz), s így a vizek, tavak közelében is növekedtek fák. Az ilyen fás tájakon, kivált téli időben, a farkasok – néha egész csorda farkas – könnyen megközelítette a ménest és gyakran rá is tört. Az 1760-as évek egyik telén – mint Kerekes Gergely halasi ménesszámadó panasziratában olvasható, a Dunamenti Örjegekből kiszorult farkascsorda a szarkáspusztai ménest is megtámadta, s 70-nél is több lovat megölt, vagy megsebesített. A farkastámadás ellen pásztortüzekkel védekeztek a csikósok, mert a tűztől félt a farkas. Néha már napközben észrevették a csikósok vagy kutyáik, hogy farkas leselkedik a közeli erdőszéleken s várja az éj beálltát, hogy támadhasson.” (Nagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon, 2015., 12.)
Az 1826. februárban Kisszállás, Jánoshalma, Kiskunhalas és Kecel közös farkasvadászatot tartottak, mert úgy elszaporodtak a ragadozók a határban.1869-ben Szeged-Kiskunmajsa-Kiskunhalas és Kisszállás között nagy farkas-hajtóvadászatot kellett indítani a rengeteg kártevő miatt.
Kép: feketevaros.blog.hu
Az 1920-as évek végén egészen sok hír szólt farkasok, aranysakálok felbukkanásáról. 1928 telén még a városban is megjelentek a nádi farkasok. Persze a riadalom a határban nagyobb volt. A Felsőszállás környékén is feltűntek a dögevők. Így számoltak be erről a lapok: “Szombaton Fráter járásbíró felsőszállási tanyáján láttak három farkast. A farkasok közül az egyik egészen a tanya belterületére merészkedett be, a többiek pedig a közelben voltak. A járásbíró egyik gazdasági cselédje, amikor észrevette a farkasokat, beszaladt a lakásba és onnan fegyvert hozott. A fegyverrel azután rálőtt a farkasra, az azonban nem is látszott törődni a puskázással, mert továbbra is egészen nyugodtan ottmaradt. Ezután a cselédség közül öten-hatan vasvillákat fogtak és a farkasok felé rohantak. Ezt a rohamot még két lövés követte a farkasok felé, mire ezek elmenekültek. A farkasokat hosszasan üldözték, amíg azok elmenekültek a kötönyi erdők félé.” (Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928. január 4., 3.)
Néha volt, hogy téves riasztást kapott a tanyák népe. Így jártak az 1930-as években a tajó-pusztaiak is: “Egyszer előfordult, hogy a csatorna tájékán haladva Gajdacsiék nádasából zajt hallottak. Bizony megijedtek, mert abban az időben az a hír járta, hogy farkasok jöttek le a hegyekből az Alföldre. Igyekeztek elhagyni a helyet. Másnap kiderült, hogy egy részeg ember eltévedt, s az csörtetett a nádasban.” (Gszelmann Ádám: Sűrűtajó iskolája. 2001., 139.)
És persze az sem mindegy, ha kilő valamit az emberfia, akkor előtte be tudja azonosítani az élőlényt: “Farkas história. – Csütörtökön sok nézője akadt a piaczon egy hatalmas „farkasnak,“ melyet egyik polgártársunknak sikerült Bodogláron elejtenie. […] Történt ugyanis, hogy miközben a szerencsés vadasz élénk előadással beszélte el az izgalmas „farkas“ vadászat lefolyását, megállt a piaczon egy kocsi, melyből nagy káromkodással leszállt egy bodoglári gazda, ki szemrehányással illette a vadászt, hogy miért pusztította el az ő jó Vitéz kutyáját. […] Megvizsgálták az állatot, és kiderült, hogy a farkasról bizony csak kutyabőrt lehet lehúzni. ” (Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1906. január 17., 2.)
A második világháborút követően sokáig nem lehetett farkasról hallani. Újra az 1960-as évek végén pusztított farkas a kunsági határban, akkor Bugacon lőtték ki a ragadozót.
1985-1988-ban aztán ismét a címlapokon volt Kiskunhalas, majd szinte Bács-Kiskun megye teljes déli része. Ugyanis a közbeszéd szerint “puma” jelent meg a déli országrészben, és pusztította a tanyák állatállományát. Halason kívül három év alatt számtalan helyen észlelték, látták: Érsekcsanádnál, Kiskőrösnél, Harkakötönynél, Kunfehértónál, Kiskunmajsánál, Balotaszállásnál, Dunapatajnál, Zsanánál, Tajónál, Akasztónál stb. is. Először azonban a kiskunhalasi határban jelent meg, pont 36 éve, 1985 decemberében a “puma”.
Ilyen címszavak, cikkek hívták fel a figyelmet a nem mindennapi eseményre: “Pumaláz a Kiskunságban – Szökésben a puszta réme – Egyelőre bottal ütik és gipszbe öntik a nyomát” – “Négyszáz puska csöve irányul egyetlen vadra Bács-Kiskun megyében. A „hadiállapot” több mint egy éve tart. 1985. december 27-én jelezték először, hogy Kiskunhalas térségében, egy ismeretlen nagyvad borjút tépett szét.” (Dunántúli Napló, 1987. március 28., 10.) “A puma, amely csaknem 700 napja tartja lázban Bács-Kiskun megye népét, az utóbbi időben nem hallatott magáról.” (Magyar Hírlap, 1987. április 20., 4.)
Az első “halasi puma” lábnyoma (Kép: feketevaros.blog.hu)
Vérdíjat is kitűztek a fenevad fejére: “VÉRDÍJ – Ismeretlen ragadozó tartja izgalomban a határt járókat május óta Bács-Kiskun megye déli részén. A dúvad tetemes károkat okozott, több mint száz birkát és borját ragadott el, több helyütt széttépett őzeket is találtak. A károkat Balotaszállás, Zsana, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Kiskunhalas térségében észlelték, és a legtöbb kárt szenvedett Kiskunhalasi Állami Gazdaság a kártevő kézre kerítőjének tízezer forint jutalmat tűzött ki. ” (Nimród, 1986. november, 27.)
A beazonosítás akkor is nagyon nehézkes volt: “…Szenek Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park felügyelője határozottan leszögezte: pumát látott. Véleményének ellent mondani látszik az a lábnyom, amelyet Kiskunhalas környékén gipsszel rögzítettek. A mancsból ugyanis – ez felvételünkön is jól látható – hegyes körmök állnak ki, ami macskaféléknél nyugalmi helyzetben ritkán fordul elő. (Az állat nyomát egy itatógödörnél találták meg.) […] A vadászok mindenesetre nagyon fogadkoznak, bár az az igazság, hogy amikor egyszer-kétszer puskavégre került volna a szürke árnyék, senki sem mert rálőni. Lovat viszont már terítettek le Harkakötönyben. Az esti szürkületben pumának nézték.” (Dunántúli Napló, 1987. március 22. 4.)
Szabad Föld (1988. július 22., 8.) /Kép:feketevaros.blog.hu)
Végül 1988 júliusában sikerült puskavégre kapni, de nem “a pumát”, hanem egy farkas családot. Halas régi határában, az egykori Fehértópusztán lőtték ki az üldözött vadat. A nagyra nőtt hímfarkas 58 kilós volt, teljes hossza: 162 cm, metsző fogai: 32-35 mm hosszúak voltak, az egyik szemén hályog volt. Egy tapasztalt, 66 éves kunfehértói, nyugdíjas erdész, vadász, Tarjányi István bukkant a nyomára a farkas famíliának, és számolta fel a “veszélyforrást”. 12-es IZS puskájával, 15 méterről végzett a “fenevaddal”.
A nőstény elmenekült a lövöldözés elől. A három farkaskölyök közül egy elpusztult. Az elfogott túlélőket a kecskeméti vadasparkba szállították. A hímfarkas tetemét a Természettudományi Múzeumba vitték. Úgy feltételezték, hogy a farkasok Romániából vagy Jugoszláviából “szökhettek át”. Biztos, ami biztos, 1988 augusztusában farkas hajtóvadászatot szerveztek a kunfehértói határban, ahol még két, 30-30 kilós süldőfarkast kilőttek. Az első “halasi” “puma” rejtély (úgy tűnt) megoldódott.
Az “első halasi puma” (farkas) kiterítve. (Kispéter Imre felvétele, Halasi Tükör, 1988. július 8.)
Most a fekete nagymacska megtalálására várunk, türelemmel. És persze minden felelősséggel gondolkodó, kiskunsági határt járó számára legyen világos: “a párduc nem játék”
Forrás: feketevaros.blog.hu – Végső István, vegso.halas.hu
Vadászat
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén
Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.
Fotó: AM
A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.
Fotó: AM
Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.
Forrás: AM
Vadászat
170 millió az idei kiemelt kamarai programokra
A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról
A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.
Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:
- Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
- A hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
- A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
- Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.
Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)
Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.
Forrás: OMVK
Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában. Az OPEL típusú személygépkocsi Hódmezővásárhely felől Orosháza irányába tartott, amikor az alkonyat után pár perccel, egy fiatal őzbak lépett az autó elé. A személygépkocsit vezető fiatal nő ugyan rendkívül megijedt, de nem rántotta el a kormányt és a hirtelen fékezés hatására sikerült csökkentenie a sebességét.
Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News
Az ütközés azonban nem maradt el és a személygépkocsi bal elejénél csapódott az állat az autóba, amely nem sokkal a baleset után elpusztult. Székkutas határában Orosháza felé haladva jobbkéz felől, védett gyepeket, ősgyepeket találhatunk, amely kiváló és háborítatlan élőhelye a nemcsak a vadászható állatfajoknak, hanem a védett és fokozottan védett természeti értékeknek. Székkutason a Petőfi Vadásztársaság gazdálkodik, eredményeik, dúvad programjuk igen nagy hatással bír a természetvédelemre, amelyre joggal lehetnek büszkék – gyakorlati tudásuk mögött persze egyetemi háttér, felsőfokú tudásbázis áll.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A téli rudlik szétoszlottak. Elfoglalták a területeiket az őzbakok és az erős, vitális bakok kifent, letisztított agancsokkal védik a területeiket, sutáikat s bár még messze vagyunk az őz nászidőszakától, már igen harciasak.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A székkutasi baleset kapcsán is ki kell emelni, hogy az alkonyati és a hajnali időszak rendkívül balesetveszélyes óráknak számít. A közútkezelő országosan tisztítja az út menti szegélyeket. Az őz napi mozgása ezekre az időszakokra korlátozódik, azonban a fiatal, gyenge őzbakok nehezen találnak maguknak nyugodt területet.
Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News
Magyarországon, a közelmúltban módosították a vadbaleset kárfelelősségi alakzatát, miszerint minden résztvevő viseli a maga kárát. A közlekedésben résztvevők a gépjárműveik, a vadásztársaságok az elütött vad tekintetében. Ezzel kapcsolatosan némi aggodalomra ad okot a közlekedők részéről, hogy a társaságok nem érdekeltek az utak mellé behúzódó vadlétszám csökkentésében, másfelől pedig feltűnt egy olyan jelenség, hogy bejelentik a vadbalesetet, de a helyszínre érkezve nem találják már ott az autókat, illetve az elpusztult vad testét sem. Az autóba betett, krotália nélkül szállított vad eltulajdonítása lopásnak számít, illetve felmerülhet az orvvadászat bűntette is. Egyes vélemények szerint, félő, hogy elegendő majd arra hivatkozni, hogy a fellelt vadat csak gázolták és úgy került az autóba. A jogszabályváltozás ugyan kedvező irányba mozdította a társaságok eddigi helyzetét, de olyan irányba is haladhat, amellyel mindenképpen foglalkoznia kell a szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Agro Jager News
Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon
Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
170 millió az idei kiemelt kamarai programokra
Madár-megfigyelés Görögországban
Őzet gázoltak Székkutas határában
Szakmai tapasztalatcsere a vadgazdálkodókkal a rákosi vipera megőrzéséért
71 százalékkal nőtt a friss tojás importja
Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök
Fotópályázatot hirdetett a debreceni agrárkar – május 10-én zárul
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A jászsági öreg harcos!
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Üröm az örömben
Őzbakvadászat Kömpöcön
