Keressen minket

Mezőgazdaság

A versenyképes agrárium alapja az öntözésfejlesztés

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Agrárminisztérium: Az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszer-ellátás alapja – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Jászsági Vízgazdálkodási Rendszer fejlesztése kapcsán, kedden Tiszasülyön.

Átadták a Jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának I. ütemét (Kép: Vermes Tibor – AM)

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a mezőgazdaságnak is fel kell készülnie a csapadékos és csapadék nélküli időszakok szélsőséges változására. Az agrártárca ezért a vidékfejlesztési források jelentős megemelésével ösztönözi a gazdálkodókat, hogy olyan technológiai fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek révén alkalmazkodni tudnak az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, ezzel is hozzájárulva az ország önellátási képességéhez.  A miniszter kiemelte, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program részeként, az Európai Unió és a Magyar Állam 1,650 milliárd forintos támogatásával valósulhatott meg a Jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának I. üteme. A fejlesztéssel javul a térség vízgazdálkodása, lehetővé válik a csatorna komplex és többcélú hasznosítása, ezáltal csökkenthetők az éghajlati szélsőségekből eredő káros hatások. A beruházás érintette a Jászsági-főcsatorna töltését, medrét, műtárgyait, valamint az üzemirányítás korszerűsítését is – tette hozzá.

Nagy István arról is beszélt, hogy a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság már évekkel ezelőtt kidolgozta a lehetséges II. ütemet, mégpedig a Jászsági-főcsatorna meghosszabbítását, amivel még eredményesebben lehet kezelni a térségben a gyakrabban adódó vízgazdálkodási nehézségeket. Kifejtette, a Jászsági Vízgazdálkodási Rendszer jelenlegi hatásterülete 46 236 hektár. A jövőbe tekintve, a projekt teljes körű megvalósításával megteremthető a Zagyva-völgy térség vízpótlásának feltétele, a Tisza-Zagyva Együttműködő Rendszer jelenlegi 148 ezer hektár hatásterületének 194 ezer hektárra történő növelése is. A fejlesztéssel a Kiskörei víztározóból táplált Jászsági-főcsatorna fenntartható vízgazdálkodásához kapcsolódó infrastrukturális feltételeinek javítása hosszú távon biztosítható lesz – hangsúlyozta a tárcavezető.  Kifejtette, a térség vízellátási igényeit, továbbá a Zagyvai-ág többlet vízigényét is kezelni tudják. Mindezen célok érdekében további műszaki munkálatokra kerülhet sor, például a töltések magassági hiányos szakaszainak megszüntetése, az édesvíz tározókapacitásának növelése, illetve a belvíztározási kapacitás növelése – hívta fel a figyelmet az agrárminiszter.

Forrás: Agrárminisztérium

Mezőgazdaság

Az a cél, hogy az ország területének 27 százaléka legyen erdős terület

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt két és fél évben 46 ezer hektár erdőt telepítettek az országban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kormány célja, hogy 2030-ra az ország területének 27 százaléka erdővel, fával borított terület legyen – hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára pénteken a Csongrád-Csanád vármegyei Dócon.

Farkas Sándor a településen tartott faültetésen elmondta, a 2020-ban meghirdetett Településfásítási programban közel 1500, tízezernél kisebb lakosú település élt a pályázat adta lehetőséggel, és mintegy 46 ezer sorfát ültettek el. Ismertette, idén a kormány kétmilliárd forintot biztosít a programban, és év végéig 56 ezer darabra nő az elültetett fák száma.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a megváltozott meteorológiai viszonyok, a csapadék nélküli időszakok még inkább szükségessé teszik a fatelepítéseket. Hozzáfűzte: a településfásítások a sorfákról szólnak, amelyek árnyékot, jó levegőt, a település lakóinak kellemes környezetet biztosítanak.

Farkas Sándor kiemelte: a településfásítás mellett sikeresen működik az erdőtelepítés is, az elmúlt két és fél évben 46 ezer hektár erdőt telepítettek az országban.

Magyarország kormánya azon dolgozik, hogy minél nagyobb területet erdősítsen, valamint a közparkokban, a közterületeken, az óvodák, az iskolák környezetében minél több olyan díszfa és haszonfa legyen ültetve, mindez a helyi lakosság életminőségét is javítja – hangsúlyozta az államtitkár.

Turda Gábor, Dóc polgármestere (független) elmondta: a fásítási programban huszonkét hárs- és kőrisfát kapott a település, amelyekkel Dóc további zöldítését el tudják érni, valamint pótolni tudnak kivágott fákat is.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Brüsszel elfogadta a gazdálkodók terheit csökkentő javaslatokat

Print Friendly, PDF & Email

Európai Parlament jóváhagyta a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az európai gazdatüntetések hatására az Európai Parlament jóváhagyta a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését, mely elsősorban a gazdálkodók terheinek mérséklését szolgálja. Hazánknak is számos tehercsökkentést eredményező javaslata volt, melyek érdemben mérsékelik a mezőgazdasági termelőket nehéz helyzetbe hozó termeléskorlátozó és adminisztratív kötelezettségeket.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Az európai uniós gazdatársadalom elégedetlensége és a KAP Stratégiai Tervek végrehajtása első évének tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a stratégiák hatékony megvalósításához kiigazításokra van szükség. Ezekhez felül kellett vizsgálni és egyben egyszerűsíteni a szabályozást, hogy a tagállamok a mezőgazdasági termelők valódi igényeihez igazíthassák a támogatási rendszerüket, nagyobb rugalmasságot adva a gazdálkodási tevékenységek eredményes elvégzéséhez. Figyelembe kell venni ugyanis az ágazat szereplőit sújtó növekvő kihívásokat, melyek elsősorban az időjárás kiszámíthatatlanságában, a piaci és a gazdasági bizonytalanságokban érhetők tetten.

Az Európai Parlament döntése nyomán a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy szabályaikat akár már a 2024-es kérelmezési időszakban úgy alkothassák meg, hogy azok nagyobb mozgásteret adjanak a gazdálkodók számára a termelési gyakorlataik megvalósításához. Magyarország a javaslatában megfogalmazottaknak már számos alkalommal és idejében hangot adott, ám e meglehetősen kései döntés nyomán most végre érvényre is juttathatja azokat az idei esztendőtől, amelyekre még módja van. Jelentős eredmény, hogy a magyar javaslatok kulcselemei közül számos elfogadásra került. Ilyen például az, hogy a kisgazdaságokra aránytalan terhet rovó ellenőrzéseket és szankciókat két év alatt kivezetik. További eredmény, hogy a termeléskorlátozó és így az orosz-ukrán termeléssel szemben jelentős versenyhátrányt okozó parlagoltatást ki lehet vezetni a kötelező támogatási feltételek közül, miközben azok számára, akik környezeti, vagy gazdasági megfontolásból önként vállalják, támogatott lehetőségként megmarad.

A könnyítéseket tartalmazó szakmai tájékoztató anyag megtalálható az Agárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu-n.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedő gabonaáraknál nem érdemes a készleteken ülni

Print Friendly, PDF & Email

Emelkedést mutatnak az európai határidős piacokon a gabonaárak.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Emelkedést mutatnak az európai határidős piacokon a gabonaárak, így a hazai gazdáknak érdemes most odafigyelniük a megfelelő szerződések megkötésére és készleteik értékesítésére is − jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Böhönyén tartott Gazdafórumon, csütörtökön.

Fotó: AM

Feldman Zsolt ismertette, hogy az időjárás kedvezőtlenül hatott a francia és a német szántóföldekre, ahonnan a gazdák az őszi kalászosokból jóval kevesebbet takaríthatnak majd be. Ennek hatása már észlelhető az európai határidős piacokon, ahol is a gabonaárak érdemi emelkedést jeleznek.

Mindeközben, kedden az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importjának további egy évvel történő meghosszabbítását – tájékoztatott az államtitkár, rávilágítva, hogy az európai és a magyar gazdálkodók nem tudnak versenyezni a nemzetközi nagytőkés oligarchák tulajdonában álló több százezer hektáron termelő ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb termelési feltételek mellett termelnek. Brüsszel a háborút pénzeli az európai gazdák támogatása helyett, ezzel továbbra is agrárválságot okoz.

Emlékeztetett, hogy a gazdasági nehézségek – a háború, a csökkenő terményárak és a kiszámíthatatlan időjárás – ellenére 2023-ban az agrárkifizetések értéke 1400 milliárd forinttal új rekordot ért el, amely közel háromszorosa a 2010-es 533 milliárd forintnak.

Mintegy 157 ezer gazdálkodó több mint 527 milliárd forint támogatáshoz jutott április 21-ig az uniós és a nemzeti források által – tette hozzá.

Feldman Zsolt felhívta a figyelmet a kormány intézkedésére, amely szerint a Magyar Államkincstár május 31-ig gondoskodik a terület- és állatalapú támogatások kifizetéséről. Ezen túlmenően 2026-ig további, legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya programhoz.

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a tavasszal elinduló új vidékfejlesztési pályázatok esetében több olyan pályázati felhívást is előkészített, amely a takarmányipar, az élelmiszeripar, az állattartás és a kertészetek fejlesztésére ad lehetőséget. A feldolgozóipari pályázati felhívásokat 200 milliárd forintos keretösszeggel hirdetik meg, szintén 200 milliárd forintos keretösszeggel jelennek meg az állattartó telepek megújítására irányuló pályázatok, a kertészetek fejlesztéseit pedig közel 100 milliárd forint keretösszegű forrás segíti.

Forrás: AM

Tovább olvasom