További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 20. szám.
Forrás: AKI
Negyedik napja több százan dolgoznak az idei év legnagyobb szabadtéri tűzesetének eloltásán.
10 milliárd forint keretösszegű helyreállítási pályázat segíti azokat a gazdálkodókat, akiknek erdőtűz, aszály vagy valamilyen biológiai károsító pusztította el az erdőállományát – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára vasárnap a Vas vármegyei Csöngén.
Negyedik napja több százan dolgoznak az idei év legnagyobb szabadtéri tűzesetének eloltásán.
Minden támogatást megadunk a gazdálkodóknak az erdőtüzek elleni védekezéshez és a tűz utáni helyreállításhoz – mondta Zambó Péter, aki a helyszínen tájékozódott a negyedik napja folyó oltási munkálatokról. Az államtitķár szerint a mostani eset arra világít rá, hogy minden tekintetben komolyan kell venni az erdőtüzek kialakulásának lehetőségét. A legfontosabb most a Vas vármegyében már közel ezer hektárt érintő tűz felszámolása, amelyben az önkéntesek és a Magyar Honvédség mellett a helyi állami erdészeti társaság, valamint a Szombathelyi Erdészeti Zrt. szakemberei is mindenben segítik a katasztrófavédelem munkáját.
Az erdők Magyarország zöldvagyonának legfontosabb elemét jelentik, pozitív szolgáltatásaik az egész társadalom számára elérhetők, ezért megőrzésüket és helyreállításukat a Közös Agrárpolitika keretein belül a kormányzat kiemelten támogatja
– fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, a klímaváltozás környezeti hatásai negatívan érintik a hazai erdőállományokat, jelentős kárt okoz az aszály, és az azzal összefüggésben egyre nagyobb esetszámban és intenzívebben előforduló erdőtüzek. A tárca az agrártámogatások között a korábbi költségvetési ciklushoz képest háromszor akkora összegre, mintegy 310 milliárd forintra emelte az erdőkre jutó támogatásokat, amelyek jelentős része a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segíti. Az erdőkárok, mint például az erdőtüzek utáni helyreállításra 10 milliárd forintos keretösszeget különítettek el.
A jövőre vonatkozóan fel kell hívni a figyelmet az erdőtűz megelőzését szolgáló pályázati lehetőségekre is. Ezek keretében tűzpászták és tűzivíz tározók létesítésére, valamint az éghető biomassza mennyiségének csökkentésére nyerhetnek összesen csaknem 4 milliárd forintnyi támogatást a gazdák. A lakosságtól és a gazdálkodóktól pedig egyaránt a tűzgyújtási tilalom betartását és komolyan vételét kérjük, hogy megelőzhetőek legyenek a Vas vármegyeihez hasonló katasztrófák – fogalmazott az agrártárca államtitkára.
Zambó Péter elmondta, a katasztrófavédelem és az erdészeti szakemberek között kialakított együttműködésnek köszönhetően az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt az ország védekezőképessége az erdőtüzekkel szemben. Miközben az elhúzódó hőhullámok és a nagymértékű aszály miatt világszerte egyre nő az erdőtüzek kialakulásának veszélye, az erdészeti és katasztrófavédelmi rendszerek összekapcsolásával, a katasztrófavédelem speciális erdőtűzoltó eszközparkjának folyamatos bővítésével és közös képzésekkel az ország sokat tett a károk mérséklése érdekében. A következő időszakban újabb erdőtűz-megelőzési pályázati lehetőségeket nyitnak meg, amelyek során mintegy 1000 hektáron erdőtűz-megelőzési mintaprojektek indulását segítik.
A Vas vármegyei Csönge és Kenyeri térségében csütörtökön csaptak fel a lángok a mezőgazdasági területen, ahonnan az erdőterületre is átterjedtek. Az érintett terület nagysága a jelenlegi adatok szerint eléri az ezer hektárt, amelyen belül mintegy 400 hektárnyi, döntő többségében magántulajdonú erdő károsodott eddig. Az oltásban vasárnap is közel 300-an vettek részt, köztük a helyi állami erdőket kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. 30 munkatársa, akik helyismeretükkel, terepjárókkal és kézi munkával, valamint vízszállító tartályok felajánlásával egyaránt segítették az oltási munkákat. A tűz eloltását követően az erdész szakemberek szintén jelentős részt vállalnak a még akár több hétig tartó tűzőrségben, melynek során a tűz újragyulladását kell megakadályozni. Az anyagi kár felmérését a tűz teljes eloltása után tudják megkezdeni, de az erdők esetében akár egy évtizedig tartó helyreállítási munkákra kell számítani.
Forrás: AM
Jelentősen nótt a kukorica felvásárlási ára
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 78,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával október első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit csaknem 21 százalékkal haladta meg. A takarmánybúza 71,2 ezer forint/tonnáért (+15 százalék) forgott ugyanekkor. A takarmánykukorica átlagosan 76,6 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát október első hetében, ami az egy évvel korábbit 39 százalékkal múlta felül.
A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza decemberi jegyzése 215–226 dollár/tonna tartományban ingadozott szeptember 30. és október 11. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény decemberi tőzsdei elszámolóára 222–234 euró/tonna között alakult. A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica novemberi jegyzése változatlanul 75 ezer forint/tonna volt szeptember 30. és október 11. között, a chicagói árutőzsdén 164–170 dollár/tonna tartományban alakult a kukorica decemberi jegyzése. A párizsi árutőzsdén a termény novemberi tőzsdei elszámolóára 209–216 euró/tonna között ingadozott ugyanekkor.
Fejér és Hajdú-Bihar vármegyékben is kimutatta a madárinfluenza jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az állományok felszámolása folyamatban van. A járványvédelmi előírások betartása továbbra is kiemelten fontos.
A Fejér vármegyei Mezőfalva és a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúnánás településeken azonosította a magas patogenitású madárinfluenza vírusának H5N1 altípusát a Nébih laboratóriuma. A 17 000 állatot számláló májhasznú kacsatelepen az idegrendszeri tünetek, a takarmány-és vízfogyasztás csökkenése, valamint a megemelkedett elhullás miatt merült fel a madárinfluenza gyanúja. A 23 570 példányt tartó tenyészkacsa telepen a takarmány-és vízfogyasztás, illetve a tojástermelés csökkenése miatt gyanakodtak a betegségre.
Az érintett állományok felszámolása jelenleg is zajlik. A hatóság a gazdaságok körül kijelölte a 3 km sugarú védőkörzeteket és a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzeteket.
A Nébih továbbra is szeretné kérni az állattartók együttműködését a fokozott járványvédelmi fegyelem fenntartásában. Tekintettel arra, hogy az országban elszórtan jelent meg a betegség, ezért jelenleg a vadon élő madarak szerepe valószínűsíthető a járvány terjesztésében. Az ország magas kockázatú területein kötelező a kereskedelmi célból tartott baromfik zártan tartása, valamint a nem kereskedelmi célból tartott baromfik zártan etetése és itatása. Az ország többi területén pedig kötelező a baromfik zártan etetése és itatása. A takarmányt és az alomanyagot minden esetben zárt helyen kell tárolni.
A madárinfluenzával kapcsolatban további információkat olvashatnak a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
Forrás: NÉBIH
A magyar uniós elnökség támogatja azokat a törekvéseket, amelyek az Uniót veszélyeztető károsítók jelentette növényegészségügyi kockázatok meghatározására és csökkentésére irányulnak – mondta Nobilis Márton az EU-s növényegészségügyi főtisztviselők budapesti informális ülésén kedden.
A munkacsoport ülése a tagállamok növényegészségügyi vezetőinek kiemelt, rendszeres rendezvénye, amelyet ezúttal Budapesten tartottak október 7. és 9. között. Az üléseken az aktuális, stratégiai jelentőségű növényegészségügyi kérdések kerülnek megvitatásra az EU termesztett és természetes növényállományának megóvása érdekében.
A kereskedelem globalizációja és az éghajlatváltozás következtében a növények egészségét új, az adott területen eddig ismeretlen károsítók veszélyeztetik – mutatott rá Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkára, aki hozzátette, a nem honos károsítók száma Európában évről évre növekszik és telepszik meg olyan új területeken, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még szóba sem jöhettek volna.
Fontos, hogy a leghatékonyabb előírásokat érvényesítsük annak érdekében, hogy megakadályozzuk e veszélyes károsítók bejutását hazánkba és az EU területére – hangsúlyozta Nobilis Márton. Az államtitkár szerint a növényegészségügy feladata a nagy gazdasági jelentőséggel bíró idegenhonos, karanténkárosítók bekerülésének és terjedésének hatósági eszközökkel történő megakadályozása, a termesztett és természetes növényállományok védelme érdekében. Ezzel a szakterület hosszabb távon hozzájárul a növényvédő szerek felhasználásának csökkentéséhez és így az Európai Zöld Megállapodás fenntarthatósági céljaihoz is.
A budapesti ülésen téma volt többek között, az elmúlt évi járványos kitörések tapasztalatainak összefoglalása, az EU nyugat-balkáni növényegészségügyi támogató projektjének ismertetése, csakúgy, mint az Európai Unió növényi károsító kategorizálásának stratégiai kérdései.
Magyar Elnökség