Vadászat
Kotorékozás Kiskőrösön
Kiskőrösi vadászok kotorékokat ellenőriztek kora tavasszal
Április elején Bács-Kiskun megyében, Kiskőrösön, a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság területén, Tóth Gábor édesapjával és barátjával, Pszota Mátéval a helyi kotorékokat ellenőrizték. Lapunk Tóth Gábort, a szenvedélyes ragadozóvadászt kérdezte a részletekről.
Mivel egyikünk sem hivatásos vadász, ezért csak hétvégente tudjuk ellenőrizni a helyi kotorékokat. Az apróvadállomány védelme miatt különösen fontos a kora tavaszi ragadozó-gyérítés. Édesapám 1996-tól vadászik itt Kiskőrösön, abban az évben lett a vadásztársaság tagja is. Tőle tanultam szinte mindent, ami a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos. Az elmúlt években beszereztem két kutyát: Fickót, a tacskót, és Irmát, a jagdterriert. Az elmúlt években mindkét kutyámnak jeladókat vásároltam, hogyha baj van, azonnal tudjunk segíteni nekik. Gyerekkoromban mi még „hallgatóztunk”, hogy vajon merre lehetnek a kutyák, és merre kellene megkeresni őket? Most, pontosan meg tudjuk mondani, hogy hol van a kutya. Ilyenkor kora tavasszal, úgy próbáljuk megszervezni a közös vadászatainkat, hogy lehetőleg minél többen legyünk. Ennek a vadászatnak a legnehezebb része az ásás, hiszen egyáltalán nem tudjuk tervezni a műveletet. Ha nem ugrik semmi a kotorékból, akkor minden esetben leásunk. A kotorék körüli nyomokból szinte mindig tudjuk, hogy milyen faj élhet a lakott várban.
Az első ismert kotorékokat Kiskőrösön, a Keceli út mellett ellenőriztük. A Csukási területrészen, a hidegfront hozta eső után, viszonylag könnyen megláttuk a friss nyomokat. Ha lakott egy kotorék, az nagyon hamar kiderül. A kutyákban meg lehet bízni, hiszen azok be se mennek, ha elhagyatott az üreg. Az egyik kotoréknál azonban Fickó jelezte, hogy talált valamit. A tacskóm szinte azonnal ki is jött egy süldő mezei nyúl maradványával. Persze ismert, hogy ilyenkor tavasszal ez teljesen normális. A vörös róka mindent megfog, amit utolér. Abban a kotorékban, végül egy termetes vörös rókát ugrasztottunk. Mivel összeszokott a csapat, ezért előzetesen megbeszéltük a részleteket, ki merre figyel, milyen szabályokat tartunk be, melyek a lőirányok. Ugrasztásnál a jó lőkészség alapkritérium, a biztonsági szabályok betartása pedig a legfontosabb. A róka villámgyorsan kereket oldhat, azonban egyetlen egy lövéssel terítékre hoztuk.
Onnan átmentünk egy másik kotorékhoz, ami vélhetően egy kisebb borzvár lehetett. Mivel a kotorék egy vasúti sín alá kanyarodott, úgy döntöttünk, hogy inkább továbbállunk, mert ha a kutya benn ragad, oda nem áshatunk le.
Ezután a Kiskőrösön csak a „100 éves borzvárként” emlegetett kotorékhoz indultunk. Erre a nagy labirintusra már gyerekkorom óta emlékszem. Hatalmas kiterjedésű, egyes bejáratok között akár 20 méter távolságot is mérhetünk, de megközelítőleg 30 bejárattal bír ez a kotorékrendszer. Sajnos, ilyen esetekben, a kutyákat a fokozott veszélyhelyzet miatt kissé féltve engedjük le. A kutyák azonban nagyon érdeklődtek, így megpróbáltuk az ugrasztást. Egy vörös rókát sikerült végül terítékre hozni.
A hidegfront, amely jelentős csapadékkal érkezett, sokat segített. A homokos talajon jól látszódtak a nyomok és így a Dózsa-kert és a Csukási területrészen jelentős mennyiséggel apasztottuk a dúvad számát, amivel az apróvadat, főleg a mezei nyúl állományát sikerült erősíteni – zárta beszámolóját Tóth Gábor kiskőrösi vadász.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Szent Hubertus verseny Dr. Polgár Kálmán emlékére Siófokon – Meghívó a cikkben!
Dr. Polgár Kálmán és a somogyi vadászkutyás és vadász barátainak köszönhető, a kihalás szélére került (sárga) magyar vizsla újratenyésztése. 1920- ban megalakítottak egy alapszabály nélküli társadalmi szervezetet ”Magyar vizsla Tenyésztők Országos Egyesülete” néven. Feladatuknak tekintették a még fellelhető sárga vizsla egyedek felkutatását és nyilvántartásba vételét! Majd miután a mozgalom kiterjedt az egész országra szükségesnek ítélték egy bejegyzett szervezet létrehozását.
1924.-ben megalakult az „Országos Vizsla Club”, amely keretén belül „Magyar vizsla Szakosztály” elnevezéssel működtek tovább és megfogalmazták a tenyésztési célokat, rögzítették a küllemi bírálat és a vadászati alkalmasság meghatározásának értékmérő rendszerét. Végleges törzskönyvbe csak a szakbizottság véleményezését követően kerülhetett be a kutya, amennyiben küllemben és vadászati alkalmasságban egyaránt megfelelt. Dr. Polgár Kálmán e témában az alábbiakat vallotta: „Az eb csakis munka közben, a mezőn ítélhető meg, s a tenyésztés alapjául legelsőbben is az orr jóságát kell figyelembe venni.”
E szellemiséget kívánjuk tovább vinni, a Szt. Hubertus verseny megrendezésével, ahol is a vizsla és vezetője közös munkáját értékelik a bírók.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A verseny színhelye és időpontja: 2024.11.30. Balatonszabadi, Papp pincészet. Érkezés 7.oo (regisztráció)., tervezett eredményhirdetés 15 óra.
Rendező szervezetek:
Magyarországi Drótszőrű Magyar vizsla Tenyésztők Egyesülete,
OMVK Svm. Területi Szervezete és a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége
A rendezők minden érdeklődőt és versenyzőt szívesen látnak.
Pomázi Ágoston
Fotó: Dr. szilágyi Bay Péter
A rendezvény médiamegjelenését a 25 éves Agro Jager, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A vadászat veszélyes üzem – alapos felkészülést igényel!
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. munka- és balesetvédelmi, valamint komplex elsősegélynyújtó képzést biztosított munkatársainak.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. régi hagyománya, hogy a társas vadászatok megkezdése előtt munka- és balesetvédelmi, valamint komplex elsősegélynyújtó képzésen vesznek részt munkatársaink.
Minden évben megemlékezünk a tragikus vadászbalesetben elhunyt fiatal kollégánkról is. Ifjabb Varga Ákos 2000 szeptemberében vesztette életét a Farkas-erdő mélyén, mikor az általa kísért, megcsúszó vendégvadásznak elsült a fegyvere. Végzetes balesetének helyszínén kőtábla és kereszt áll örök mementóként, a kollégáink pedig szívükben őrzik emlékét.
A vadászkürtös megemlékezés után oktatások sora következik minden évben. Szalai Csaba vadgazdálkodási osztályvezető ismertette a társas vadászatok előkészítésének és lebonyolításának szabályait, a vadászati év elvárásait és eredményeit. Kámpel József ASP-tanácsadó az afrikai sertéspestis járvány aktuális helyzetéről adott tájékoztatást, újdonságként Németh Andrea, a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési szakembere tartott kiberbiztonsági előadást.
A mentőszolgálat munkatársaival pedig az elsősegélynyújtás legszükségesebb ismereteit, fogásait gyakorolták kollégáink. MINDEN PERC számít a bajban, ezért fontos, hogy térerő és segítség híján is azonnal tudják, hogy például görcsroham, cukorbetegség, anafilaxia, ájulás, vagy súlyos sérülés esetén mit kell tenni. Gyakorolták a vérzéscsillapítást, betegmozgatást, végtagrögzítést, a keringésmegállás felismerését, az újraélesztés megkezdését, a defibrillátor használatát. Köcse Tamás vezető mentőtiszt hangsúlyozta, a gyors állapotromlással járó eseteknél rendkívül fontos, hogy a helyszínen lévők a mentők kiérkezéséig is segítséget tudjanak nyújtani.
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A nagybérpusztai Pepikert festői környezetében került sor a 2024. évi barcogási időszakban terítékre hozott dámbikák trófeaszemléjére. A Vérteserdő Zrt. Kisbér-Császár elnevezésű, illetve a Hang-kút Vt., a Feketevízi Vt. és a Bakony-Vad Vt. vadászterületén elejtett dámbikák negyven trófeáját lehetett megtekinteni.
A Társaságunk Síkvidéki Erdészeti Igazgatósága a 11-251850-510 kódszámú vadászterületen két különálló erdőtömbben végzi a vadgazdálkodási feladatokat. A két területrészen két, egymástól elszigetelt dám populáció található, melyek élőhelye a vadászterületek határain túlnyúlik, így azokat a szomszédos vadászatra jogosultakkal közösen kezeljük. Az egységes vadgazdálkodói szemlélet érdekében 2021-től szakmai programok keretében törekszünk a dámvaddal kapcsolatos tudásbázist bővíteni, közös célokat és gazdálkodási elveket kijelölni. Ennek az együttműködésnek volt az egyik állomása a november 12-én megrendezett 2024. évi dám trófeaszemle is.
A szemlén a vadászati hatóság munkatársai, a Vértes és a Gerecse tájegységi fővadászai, az elejtők, az érintett vadászatra jogosultak mellett az erdőgazdaságunk vadászati szakemberei vettek részt. Az idei barcogást a vadásztársaságok képviselői, Molnár László, a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Földművelésügyi Osztályának osztályvezetője és a szervező Síkvidéki Erdészeti Igazgatóság részéről Laki Balázs erdészeti igazgató értékelték.
A nagybéri dámtelepítésekről érdekes történeti áttekintést adott Marton Ferenc, az Ászári Aranykalász Vt. – az egykori Ászári Aranykalász Tsz. Vt. – tiszteletbeli tagja, korábbi elnöke. Ezt követően Káfony Judit vadászati szakügyintéző trófeabírálati bemutatót tartott a megjelenteknek. Összevetésre kerültek a korbecslési adatok és a fogmetszet vizsgálatok a 2023. évi barcogásban elejtett bikákra vonatkozóan.
Forrás: Kis Balázs – Vérteserdő Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131