Mezőgazdaság
Időszerű a vetésfehérítő bogarak és lárváik elleni védekezés
Biotermesztés során viszonylag kevés lehetőségünk van az agrotechnikai védekezésre vetésfehérítő bogarak és lárváik ellen.
ÖMKi: A kalászos gabonák termesztése során nem sok olyan állati károsító van, amelyek ellen valamilyen jellegű védekezés a biotermesztés keretein belül indokolt lehet. A vírusvektor levéltetvek ellen agrotechnikai módszerekkel (pl. megfelelő vetésidő) hatékonyan lehet küzdeni. A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) lárvája, a csócsárló ellen a vetésváltás, mint a biotermesztésben kötelezően előírt technológiai elem már önmagában kellő hatékonyságú védelmet biztosít. Egyedül a vetésfehérítő bogarak és lárváik azok, amelyek időnként olyan hatalmas egyedszámban jelennek meg a kalászosok levelein, amely már súlyos kártételt is előidézhet és amelyek ellen a védekezés igencsak indokolt lehet.
Amit a kártevőkről tudni kell
A vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.) viszonylag kis testű, 3-4 mm-es, jól repülő levélbogarak, amelyeknek évente csak egy nemzedékük fejlődik és imágó alakban telelnek át a mezőgazdasági táblákat övező gyom szegély és erdősávok talajának felső rétegében. Oligofág fajok, azaz kizárólag fűféléken tudnak táplálkozni. E tekintetben is válogatósak, mivel a szőrözöttebb levelű fajokat kerülik, ugyanakkor a zsenge és édes levélzetű állományokat, mint pl. a tavaszi zab és a tavaszi árpa rendkívül kedvelik. Ha ilyen kultúrákat találnak, akkor a környék összes vetésfehérítője ott gyűlik össze, ott is táplálkozik és a többi gabonafélét szinte alig károsítják.
A vetésfehérítő bogarak között hazánkban a leggyakoribb a veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus). Gyakorta előfordul még a kéknyakú árpabogár (Oulema lichenis) és a kéknyakú búzabogár (Oulema septentrionis) is. Ez utóbbi érdekes módon sok, a konvencionális termesztésben alkalmazott inszekticid hatóanyaggal szemben megnövekedett ellenálló képességgel rendelkezik. E bogarak nevében megjelenő gabonafélék neve nem az általuk leginkább preferált gabonára utal, hanem csak arra, hogy a faj tudományos leírása során arról a tápnövényről gyűjtötték be.
A vetésfehérítő bogarak között hazánkban a leggyakoribb a veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus). Gyakorta előfordul még a kéknyakú árpabogár (Oulema lichenis) és a kéknyakú búzabogár (Oulema septentrionis) is. Ez utóbbi érdekes módon sok, a konvencionális termesztésben alkalmazott inszekticid hatóanyaggal szemben megnövekedett ellenálló képességgel rendelkezik. E bogarak nevében megjelenő gabonafélék neve nem az általuk leginkább preferált gabonára utal, hanem csak arra, hogy a faj tudományos leírása során arról a tápnövényről gyűjtötték be.
A vetésfehérítő bogarak a telelésből akkor jönnek elő, amikor a levegő hőmérséklete már tartósan meghaladja a +10–12 oC – os hőmérsékletet. Ez általában még olyan időszakban történik, amikor tél végén – tavasz elején igencsak hektikus a hőmérséklet változása, így az imágók előjövetele a telelő helyekről meglehetősen hosszú folyamat. A kirajzást követően a bogarak az érési táplálkozás céljából megindulnak a kalászos vetések irányába. Betelepedésük jellege nagymértékben függ az időjárástól. Ha a nappali hőmérséklet 18–20 oC körüli, vagy azt meghaladja, akkor ezek a bogarak nagyon szívesen repülnek akár nagyobb, több száz méteres távolságokra is. Ha hűvös, szeles a tavasz, akkor a kirajzott imágók csak igen rövid távolságokra repülnek, így a betelepedés sok esetben a tábla szélekről indulva frontvonal szerű lesz. Ugyanakkor elég egy-két olyan meleg nap, amikor a bogarak szívesen repülnek nagy távolságokra ahhoz, hogy a fokozatos betelepülés helyett az imágók egyszerre a teljes táblát kolonizálhassák. Éppen ezért az esetleges kémiai védekezések során igen jó eséllyel a szegély kezelés nem elegendő a betelepedett imágók visszaszorítására. A betelepedés és az érési táplálkozás 7–14 napig is eltarthat. Utána a párosodás következik, amely igen sok esetben tömeges, azaz az imágók túlnyomó hányada egyszerre párosodik. A párosodás után pár napon belül megindul a peterakás. Ez meglehetősen sokáig, akár két hétig is eltarthat. A levelek színére, azaz jól látható helyre lerakott peték eleinte citromsárgák, de az egy hétig tartó embrionális fejlődés során színük fokozatosan sötétedik, míg elérik a lárvakelés előtti fekete színt. Míg az imágók táplálkozása során a levéllemez teljes vastagságában átrágásra kerül, addig a lárvák rágása – hámozgatása csak a levéllemez felső epidermiszét és a parenchima sejtek állományát pusztítja el. A levél fonákán levő epidermisz többé–kevésbé sértetlen marad, amelynek fehér színe miatt kapták ezek a kártevők a népi nevüket. Mivel mind az imágók, mind pedig a lárvák is kártevők, így gazdasági szempontból is érdemesebb – főképp nagy egyedszám esetén – már a betelepült imágók ellen védekezni.
Forrás: ÖMKi
Mezőgazdaság
Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben
Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot
Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.
Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.
Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.
Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.
Forrás: AM
A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.
A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.
Forrás: MME
Mezőgazdaság
Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben
A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését
Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.
A FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.
A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.
A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.
A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.
A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.
A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.
További részletek itt.
Megnyirbált búza-előrejelzés
Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.
A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.
A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.
További részletek itt.
Forrás: FAO