2022. szeptember 14-én megtartottuk az Öko Gyümölcstermesztési Szakmai Napot. Délelőtt Száron, az Öregtölgy Vendégházban szakmai előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, az ebédet követően pedig körbejártuk a Valaha Tanyát Kulcsár Balázs vezetésével.

A fotó illusztráció. Forrás: Pixabay

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Magyarország egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete. (Ábra: ÖMKi)

Magyarország régen a gyümölcs és a hal országa volt. Akkoriban még csak öko módszerek léteztek, mindenhol gyümölcsfák teremtek, és a gyümölcsök termesztése igazából nem jelentett plusz költséget. Napjainkra az a furcsa helyzet állt elő, hogy a termelés veszteséges, és egyre több ültetvény hagyatkozik külső input anyagokra, mint például növényvédőszerekre, így se nem öko, se nem gazdaságos a gyümölcstermesztés gyakorlata. A konvencionális és integrált irányokkal való versenyhelyzet és a klímaváltozás okozta kihívások közt kell helyt állnia az öko gyümölcstermesztési ágazatnak. A rendezvényt ezzel a gondolatmenettel vezette be dr. Tóth Ferenc, az ÖMKi kertészeti csoportvezetője, aki ezután átadta a szót Allacherné Szépkuthy Katalin, vezető szaktanácsadó kolléganőnknek, hogy bemutassa a magyarországi gyümölcstermesztés helyzetét.

Ki kell emelni, hogy a hazai ültetvények mintegy 9,5%-a ökológiai művelés alatt áll. 2020-as adatok alapján a legnagyobb földterületet a 100-200 hektáros gazdaságok művelik. Jellemző, hogy a kisebb méretű gazdaságok valamennyi területüket átállították, a 20 ha feletti üzemek esetén csak az üzemek 20-30%-a állt át teljes mértékben, a többiek párhuzamos termelést folytatnak, azaz öko és nem öko területekkel is rendelkeznek. A statisztikai adatokból kiderül továbbá, hogy Magyarországon az alma és körte ültetvények nagyobb, a csonthéjasok kisebb, a héjasok pedig a Vidékfejlesztési Program magas támogatása miatt is nagyobb százalékban vannak átállva. Általános tendencia hazánkban, hogy az ültevények el vannak öregedve. A gazdaságos termeléshez azonban korszerűsítésre lenne szükség (pl. öntözés, újabb és rezisztens, toleráns fajták használata, jégháló és fagyvédelem alkalmazása). A zöldség és gyümölcsfeldolgozók száma a 2020-ban tanúsított 208-ról 2021-re 193-ra csökkent, és sajnos a jelenleg a világban zajló folyamatok hatására a feldolgozók számának további csökkenését fogja eredményezni. A fagyasztás és aszalás, sűrítmény előállítás, de akár önmagában a hűtőházi tárolás rendkívül energiaigényes, így egyre dráguló műveletek. Az energia árának növekedése épp most, a feldolgozási időszakban világszerte számos élelmiszeripari vállalkozást kényszerít a tevékenységének visszafogására, esetleg átmeneti bezárásra. Az előadás végén Katalin hangsúlyozta, hogy a statisztikai adatok a termés minőségéről, mennyiségéről, a termesztéstechnológiáról sajnos nagyon kevés információval szolgálnak, ezért önmagukban nem alkalmasak az öko ágazat helyzetének minősítésére.

Az előadások sorát Kaponyás Ilona szaktanácsadó folytatta, és az idei év tapasztalatairól beszélt. A 2022-es év extrém jelenségei egyaránt jelentkeztek öko és konvencionális ültetvényekben. Ilona elmondta, hogy 22 éve dolgozik szaktanácsadóként, de 10 éve nem tud felkészülni előre egy évre, mert annyira kiszámíthatatlanok az időjárási jelenségek – ez számára a bizonyíték arra, hogy már bőven a klímaváltozás közepében benne vagyunk, és újra meg kell tanulnia gazdálkodnunk, ehhez alkalmazkodva. A január végi extrém szél nagy károkat okozott mindenkinél az országban, így a termelőknél is. A nyár több hőhullámot hozott, és a szélsőséges meleg mellett kialakuló aszály az öntözetlen gyümölcskertek 30%-át kivágásra ítélte. Amely fák túlélték, ott a nyári termő rügy differenciálódás károsodása a jövő évi termésre is negatív hatással lesz. Továbbá a csapadékhiány miatt kialakult altalaj szárazság és a gyenge kondíciójú növények miatt is aggódhatnak a gazdák. Az idei évhez hasonlóan így jövőre is alternancia várható a gyümölcsösökben. A környezeti tényezők mellett az input anyag árak akár 2-3-szoros, de néhol 10-szeres növekedése is sok gazdát arra fog kényszeríteni, hogy feladja tevékenységét – Ilona becslései szerint a termelők egyharmada abba fogja hagyni. Az élelmiszer árak növekedése miatt várható az is, hogy fogyasztásunk az alap élelmiszerekre fog leépülni, és a friss zöldség és gyümölcs luxuscikké válik. A problémák vázolása után kitért a megoldásokra. A termelőknek fontos, hogy jó piacot keressenek, ahol jó áron tudják eladni termékeiket, hogy csökkentsék input anyag használatukat amennyire ez lehetséges, és hogy kitartsanak. Ilona szerint 2 megoldás lesz élhető a jövőben: nagyobb területen gazdálkodni, ahol jobban el tudnak oszlani a költségek, vagy pedig kisebb területre húzódni, növelve az intenzitást. További gyakorlati tanácsok: hőhullámok ellen kálciumos mésztejjel permetezés; későbbi zöldmetszés, hogy a lomb védjen a napégéstől; ne idegenkedjünk a hálóval való árnyékolástól; a gazdák mozduljanak a közvetlen értékesítés felé; a vízmegőrzési technikákat mind alkalmazzuk, mulcsoljunk – enélkül már szinte nem is szabad ma zöldség és gyümölcstermesztést folytatni.

Papp Orsolya, vezető kutatónk a gyümölcstermesztéshez kapcsolódó kiadványaink bemutatásával folytatta a szakmai napot, melyek szintén megoldásokat kívánnak nyújtani ökogazdáknak. A kiadványok ingyenesen letölthetők pdf formátumban az ÖMKi honlapjáról.

A cseresznyelégy elleni védekezés lehetősége ökológiai gazdálkodásban

Növényvédelem a csonthéjasok ökológiai termesztésében

Ellenálló fajták gyümölcs- termesztők részére – Almatermésűek

Növényvédelem az almatermésűek ökológiai termesztésében

Ökológiai gazdálkodásban használható termésnövelő anyagok 2022.

A vértesacsai Valaha Tanyáról áttért a beszédtéma a szári Csoroszlya Farmra, amelynek gyümölcsös ültetvényét Nógrádi Benedek kertészmérnök mutatta be rövid előadásában. A meggy, kajszi és szilva ültetvény a pálinkafőzde kiszolgálására jött létre, és mára egy extenzív, kiöregedő, alacsony termésátlagokat produkáló gyümölcsös. A termőréteg vékony, és elavult az ültetvény infrastruktúra, keresik, milyen irányban lépjenek tovább. A növényvédelmi költségek, a munkaerőigény fedezése és az üzemanyag költsége mind csak növekszik, ezért fontos lenne, hogy növeljék a bevételeket, ezért amennyit lehet, friss piacon értékesítenek. Idén indítottak szedd-magad akciót, ami várakozást felülmúlóan sikeres volt, Benedek kiemelte, hogy a közösségi média hirdetésnek fontos szerepe volt ebben. Szépkuthy Katalin vette át a szót, és folytatta az előadást azzal, hogy a szilva ültetvény, a korábban felsorolt tulajdonságai miatt ideális kísérleti helyszín, mert ez az öregedő ültetvény sok szempontból tipikus öko ültetvénynek tekinthető. A tápanyag-utánpótlási kísérlet célja 4 alternatív technológia összehasonlítása, az ültetvény általános kondíciójának javítása érdekében: helyi állattartótól származó szerves trágya, granulált baromfitrágya, vinasz kijuttatására került sor 2020 őszén és 2021 tavaszán, levélnedvanalízist, levélanalízist, továbbá a levelek klorofilltartalmát mérték, és 2021-ben a termés minőségi paramétereit vizsgálva.

Forrás: ÖMKi