Mezőgazdaság
Napjaink kihívásai közt kell helyt állnia az öko gyümölcstermesztési ágazatnak
2022. szeptember 14-én megtartottuk az Öko Gyümölcstermesztési Szakmai Napot. Délelőtt Száron, az Öregtölgy Vendégházban szakmai előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, az ebédet követően pedig körbejártuk a Valaha Tanyát Kulcsár Balázs vezetésével.
A fotó illusztráció. Forrás: Pixabay
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Magyarország egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete. (Ábra: ÖMKi)
Magyarország régen a gyümölcs és a hal országa volt. Akkoriban még csak öko módszerek léteztek, mindenhol gyümölcsfák teremtek, és a gyümölcsök termesztése igazából nem jelentett plusz költséget. Napjainkra az a furcsa helyzet állt elő, hogy a termelés veszteséges, és egyre több ültetvény hagyatkozik külső input anyagokra, mint például növényvédőszerekre, így se nem öko, se nem gazdaságos a gyümölcstermesztés gyakorlata. A konvencionális és integrált irányokkal való versenyhelyzet és a klímaváltozás okozta kihívások közt kell helyt állnia az öko gyümölcstermesztési ágazatnak. A rendezvényt ezzel a gondolatmenettel vezette be dr. Tóth Ferenc, az ÖMKi kertészeti csoportvezetője, aki ezután átadta a szót Allacherné Szépkuthy Katalin, vezető szaktanácsadó kolléganőnknek, hogy bemutassa a magyarországi gyümölcstermesztés helyzetét.
Ki kell emelni, hogy a hazai ültetvények mintegy 9,5%-a ökológiai művelés alatt áll. 2020-as adatok alapján a legnagyobb földterületet a 100-200 hektáros gazdaságok művelik. Jellemző, hogy a kisebb méretű gazdaságok valamennyi területüket átállították, a 20 ha feletti üzemek esetén csak az üzemek 20-30%-a állt át teljes mértékben, a többiek párhuzamos termelést folytatnak, azaz öko és nem öko területekkel is rendelkeznek. A statisztikai adatokból kiderül továbbá, hogy Magyarországon az alma és körte ültetvények nagyobb, a csonthéjasok kisebb, a héjasok pedig a Vidékfejlesztési Program magas támogatása miatt is nagyobb százalékban vannak átállva. Általános tendencia hazánkban, hogy az ültevények el vannak öregedve. A gazdaságos termeléshez azonban korszerűsítésre lenne szükség (pl. öntözés, újabb és rezisztens, toleráns fajták használata, jégháló és fagyvédelem alkalmazása). A zöldség és gyümölcsfeldolgozók száma a 2020-ban tanúsított 208-ról 2021-re 193-ra csökkent, és sajnos a jelenleg a világban zajló folyamatok hatására a feldolgozók számának további csökkenését fogja eredményezni. A fagyasztás és aszalás, sűrítmény előállítás, de akár önmagában a hűtőházi tárolás rendkívül energiaigényes, így egyre dráguló műveletek. Az energia árának növekedése épp most, a feldolgozási időszakban világszerte számos élelmiszeripari vállalkozást kényszerít a tevékenységének visszafogására, esetleg átmeneti bezárásra. Az előadás végén Katalin hangsúlyozta, hogy a statisztikai adatok a termés minőségéről, mennyiségéről, a termesztéstechnológiáról sajnos nagyon kevés információval szolgálnak, ezért önmagukban nem alkalmasak az öko ágazat helyzetének minősítésére.
Az előadások sorát Kaponyás Ilona szaktanácsadó folytatta, és az idei év tapasztalatairól beszélt. A 2022-es év extrém jelenségei egyaránt jelentkeztek öko és konvencionális ültetvényekben. Ilona elmondta, hogy 22 éve dolgozik szaktanácsadóként, de 10 éve nem tud felkészülni előre egy évre, mert annyira kiszámíthatatlanok az időjárási jelenségek – ez számára a bizonyíték arra, hogy már bőven a klímaváltozás közepében benne vagyunk, és újra meg kell tanulnia gazdálkodnunk, ehhez alkalmazkodva. A január végi extrém szél nagy károkat okozott mindenkinél az országban, így a termelőknél is. A nyár több hőhullámot hozott, és a szélsőséges meleg mellett kialakuló aszály az öntözetlen gyümölcskertek 30%-át kivágásra ítélte. Amely fák túlélték, ott a nyári termő rügy differenciálódás károsodása a jövő évi termésre is negatív hatással lesz. Továbbá a csapadékhiány miatt kialakult altalaj szárazság és a gyenge kondíciójú növények miatt is aggódhatnak a gazdák. Az idei évhez hasonlóan így jövőre is alternancia várható a gyümölcsösökben. A környezeti tényezők mellett az input anyag árak akár 2-3-szoros, de néhol 10-szeres növekedése is sok gazdát arra fog kényszeríteni, hogy feladja tevékenységét – Ilona becslései szerint a termelők egyharmada abba fogja hagyni. Az élelmiszer árak növekedése miatt várható az is, hogy fogyasztásunk az alap élelmiszerekre fog leépülni, és a friss zöldség és gyümölcs luxuscikké válik. A problémák vázolása után kitért a megoldásokra. A termelőknek fontos, hogy jó piacot keressenek, ahol jó áron tudják eladni termékeiket, hogy csökkentsék input anyag használatukat amennyire ez lehetséges, és hogy kitartsanak. Ilona szerint 2 megoldás lesz élhető a jövőben: nagyobb területen gazdálkodni, ahol jobban el tudnak oszlani a költségek, vagy pedig kisebb területre húzódni, növelve az intenzitást. További gyakorlati tanácsok: hőhullámok ellen kálciumos mésztejjel permetezés; későbbi zöldmetszés, hogy a lomb védjen a napégéstől; ne idegenkedjünk a hálóval való árnyékolástól; a gazdák mozduljanak a közvetlen értékesítés felé; a vízmegőrzési technikákat mind alkalmazzuk, mulcsoljunk – enélkül már szinte nem is szabad ma zöldség és gyümölcstermesztést folytatni.
Papp Orsolya, vezető kutatónk a gyümölcstermesztéshez kapcsolódó kiadványaink bemutatásával folytatta a szakmai napot, melyek szintén megoldásokat kívánnak nyújtani ökogazdáknak. A kiadványok ingyenesen letölthetők pdf formátumban az ÖMKi honlapjáról.
A cseresznyelégy elleni védekezés lehetősége ökológiai gazdálkodásban
Növényvédelem a csonthéjasok ökológiai termesztésében
Ellenálló fajták gyümölcs- termesztők részére – Almatermésűek
Növényvédelem az almatermésűek ökológiai termesztésében
Ökológiai gazdálkodásban használható termésnövelő anyagok 2022.
Szuda Zoltán szaktanácsadó a mezővédő erdősávokról szerzett saját tapasztalatainak megosztásával folytatta a szakmai napot. A történelmi kitekintő után megosztotta, hogyan alkalmazkodott gyümölcsös ültetvénye a terület adta tulajdonságokhoz, ahol a szélviharok okozták a legnagyobb kihívást. A mezővédő sávok telepítésének célja is a szélvédelem volt, továbbá az öko terület elválasztása a szomszédtól, a hasznos élő szervezetek támogatása, és a mikroklíma javítása. Valamennyi nedvességet úgymond elvesznek a fák a termesztett növényektől, de annyi esővizet és a levegő páratartalmából lecsapodó vizet képesek visszaadni, így alakítva a mikroklímát. Zoltán tapasztalatai szerint a turkesztáni szilfa (vagy más néven csodasövény) volt a legsikeresebb faj a telepített erdősávban, mert betegségellenálló, extrém időjárási jelenségeknek és az alföldi klíma szélsőségeinek jól ellenálló növény, habár invazív jellegére oda kell figyelni. A vadak a frissen telepített jegenye és törökmogyoró csemetéket megették, így jó következtetés, hogy csak az állomány megerősödése után hagyjuk a vadaknak birtokba venni az erdősávokat. A sávokban élő madárállomány hatalmas segítség a növényvédelemben. A 3 szintű erdősávba a következő fajok kerültek még: vadrózsa, fagyal, orgona, mogyoró, veresgyűrűs és húsos som, akác, tölgy, dió, szil, nyár és vadkörte. A védő fásítást támogatással, vagy önerőből, akár saját magunk által létrehozott erdészeti facsemetekertből is meg lehet valósítani, e tevékenységet azonban a NÉBIH-nél kell bejelenteni.
Kulcsár Balázs előadásában szintén saját tapasztalatait osztotta meg, kezdve a Valaha Tanya vegyes gyümölcsültetvényének bemutatásával, melyet a permakultúra alapelvei és tervezési szempontjai szerint működtetnek, alakítanak. Hárman dolgoznak a 12 hektáros gazdaságban, főleg szörpök előállításával foglalkoznak, ezért csak régi magyar fajtáik vannak. Nem ismerték a területet ide költözés előtt, de sikerült alkalmazkodniuk a terület sajátosságaihoz, és azzal együttműködve dolgozniuk. Utalva az előző előadásra, a náluk telepített mezővédő erdősáv további hasznaként Balázs megemlítette a tüzelő önellátást, amit az innen származó nyesedékből előállított faaprítékkal oldanak meg. Vadgyümölcsös és fenyves is található a területen, ahol gomba is nő, és áfonya is, a változó talaj pH-nak köszönhetően. Állatokat is tartanak, és ún. csirkebusszal védekeznek pl. a cseresznyelégy ellen – további érv a csirkék mellett, hogy minimális takarmánnyal elvannak, illetve tojást, húst is szolgáltatnak. A területen kívül ásónyomonként 0-2 giliszta található, az ültetvényben pedig 10-12, ez bizonyítja az aktív talajéletet. Pockok okoztak problémát, de macskával védekeznek ellenük. A sorközökben pillangós hangsúlyos keveréket vetnek, évente többször is kaszálják, az állatok abrakot nem kapnak, csak ezzel, vagy ínségesebb időkben, mint amilyen az idei év volt, a zöldmetszési nyesedékkel táplálják őket. A klímaváltozáshoz alkalmazkodás részeként Balázsék mediterrán gyümölcsök telepítésével is kísérleteznek, mint citrom, pisztácia, füge, pekándió, és más fűszernövények.
A vértesacsai Valaha Tanyáról áttért a beszédtéma a szári Csoroszlya Farmra, amelynek gyümölcsös ültetvényét Nógrádi Benedek kertészmérnök mutatta be rövid előadásában. A meggy, kajszi és szilva ültetvény a pálinkafőzde kiszolgálására jött létre, és mára egy extenzív, kiöregedő, alacsony termésátlagokat produkáló gyümölcsös. A termőréteg vékony, és elavult az ültetvény infrastruktúra, keresik, milyen irányban lépjenek tovább. A növényvédelmi költségek, a munkaerőigény fedezése és az üzemanyag költsége mind csak növekszik, ezért fontos lenne, hogy növeljék a bevételeket, ezért amennyit lehet, friss piacon értékesítenek. Idén indítottak szedd-magad akciót, ami várakozást felülmúlóan sikeres volt, Benedek kiemelte, hogy a közösségi média hirdetésnek fontos szerepe volt ebben. Szépkuthy Katalin vette át a szót, és folytatta az előadást azzal, hogy a szilva ültetvény, a korábban felsorolt tulajdonságai miatt ideális kísérleti helyszín, mert ez az öregedő ültetvény sok szempontból tipikus öko ültetvénynek tekinthető. A tápanyag-utánpótlási kísérlet célja 4 alternatív technológia összehasonlítása, az ültetvény általános kondíciójának javítása érdekében: helyi állattartótól származó szerves trágya, granulált baromfitrágya, vinasz kijuttatására került sor 2020 őszén és 2021 tavaszán, levélnedvanalízist, levélanalízist, továbbá a levelek klorofilltartalmát mérték, és 2021-ben a termés minőségi paramétereit vizsgálva.
Forrás: ÖMKi
Mezőgazdaság
AM: A gazdálkodók számíthatnak a kormányra szárazsággal szembeni küzdelemben
A szárazság és a csapadékhiány az idén is komoly kihívások elé állította a magyar mezőgazdaságot.
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Bár a szárazság és a csapadékhiány az idén is komoly kihívások elé állította a magyar mezőgazdaságot, az időben meghozott és az aszálykárokat mérséklő intézkedések végül jelentős mértékben csökkentették a terméskiesést. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a korábban 1 millió hektár körüli kukoricatermesztés területe 750 ezer hektárra csökkent – közölte Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, szerdán Újszilváson.
Hubai Imre, Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkár Újszilváson. Fotó Verems Tibor / AM
Hubai Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a betakarítást követően rendelkezésre áll belföldi ellátáshoz szükséges termésmennyiség, kivitelre is marad a terményekből. Kiemelte, az aszályvédelmi és vízvisszatartási intézkedések, a csapadékmegőrzés, a kevesebb forgatással járó talajművelés ösztönzése mind hozzájárult ahhoz, hogy az idei száraz időjárás jóval kevésbé viselte meg a mezőgazdaságot, mint a 2022-es nagy aszály idején. A három évvel ezelőtti, majd 1,5 millió hektárhoz képest, idén harmadannyi mintegy 500 ezer hektárra érkezett kárbejelentés. A 2025-ös aszály elsősorban a napraforgót, és a kukoricát károsította. A szárazsággal szembeni kormányzati intézkedések összességében megközelítették a 20 milliárd forintot. Ebből a forrásból 4,7 milliárd forint jutott azonnali aszályvédelmi intézkedésekre, valamint az állam átvállalta a gazdák öntözési költségeit is, ami 10 milliárd forintot tett ki és 5 milliárd forint összegben térítésmentessé tették a gazdáknak a vízkészlet járulékot is. Az időben megtett intézkedéseknek köszönhetően több mint egymilliárd köbméter vizet sikerült megtartani – tette hozzá.
Hubai Imre, Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkár Újszilváson. Fotó Verems Tibor / AM
Az államtitkár beszámolt arról, hogy a korábban 1 millió hektár körüli kukoricatermesztés területe 750 ezer hektárra csökkent, ennek ellenére a 3 évvel ezelőttihez képest 1 millió tonnával többet, csaknem 3,8 millió tonnát takaríthatnak be a gazdálkodók. A napraforgó területe nőtt, és a számítások szerint jövőre még nagyobb lehet. Ez a kultúra ugyanis a kukoricához képest még mindig nagyobb biztonsággal terem. A kukorica mostani árszintje kissé elmarad a várakozásoktól, a napraforgóé viszont magasabb.
Hubai Imre, Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkár Újszilváson. Fotó Verems Tibor / AM
Hubai Imre a termelők visszajelzései alapján úgy látja, hogy az időjárási változásokhoz és talajadottságokhoz alkalmazkodó új fajták is sokat segíthetnek, ezért a vetőmag-előállításnak fontos szerep juthat a következő időszakban. Hangsúlyozta egyúttal, hogy a világpiaci folyamatok továbbra is a minőségi termelésnek biztosítanak jobb lehetőségeket, így minél nagyobb mértékben kell átállni erre a mennyiségi szempontokról.
AM
Mezőgazdaság
A kecskefűz az Év fája 2026-ban
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év fája szavazás célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés az erdész és a társszakmákat gyakoló szakemberek, a különböző kapcsolódó tudományterüetek kutatói, illetve a nagyközönség, a hazai erdőjárók, kirándulók, erdőlátogatók valamint a magyar oktatásban tanuló gyermekek, fiatalok, diákok számára.
Kecskefűz. Forrás: OEE
A német mintát követve útjára indított hazai mozgalom jövőre lesz 30 éves. Így az idei szavazás különleges alkalom is volt egyben, mert a november első hetében elindított voksoláson, a jubileumi, 2026. esztendő fafaját választhatták meg a résztvevők.
Magyarország legnagyobb vadászati portálja
Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium 2013 óta minden évben ajánlást tesz három fafajra, melyek közül az Év fáját lehet megválasztani. Idén november 7-től november 30-ig lehetett szavazni az Év fája tematikus honlapon a jelöltekre, melyek a kecskefűz, a hamvas éger és a rezgő nyár voltak.
A kitüntető címért a verseny végi rendkívül szoros volt két fafaj, a kecskefűz és a rezgő nyár között. Összesen 2050 szavazat érkezett be, melyek összesítése alapján az első helyet 745 szavazattal kecskefűz, a második helyet alig kettő szavazattal lemaradva, a rezgő nyár, míg a harmadik helyezést 562 szavazattal a hamvas éger érte el.
A kecskefűz levele. Forrás: OEE
Így 2026-ban, a mozgalom indításának jubileumi, harmadik évtizedében, az Év fája címet a Kecskefűz (Salix caprea) nyerte.
A húsvéti barkát részben ez a faj szolgáltatja, fatermetű egyedei viszont ritkaságszámba mennek, mivel évszázadokon keresztül gyomfának tekintették, s ma is igyekeznek felverődő egyedeit visszaszorítani. Egyetlen fűzfajunk, amely többletvíz nélkül él, az alföldön kimondottan ritka.
Országos Erdészeti Egyesület
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Mikulás esti felvonulás Zsadányban – GALÉRIÁVAL + DRÓNOS Videóval
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
December 6-án este, Mikulás napján, a Békés vármegyei Zsadányban, a község és a környező települések mezőgazdasági gépészei gyűltek össze, hogy egy kis örömöt csempésszenek a falu legkisebbjeinek életébe. A rendezvény zavartalansága érdekében a helyi rendőrség két rendőrautóval és négy egyenruhással biztosította a Gyulát, Békéscsabát és Debrecent legrövidebben összekötő útszakaszt.
December 6-án felvonulást szerveztek Zsadányban a helyi gépészek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Békés vármegye legészakibb települései száz évvel a trianoni határok húzása után talán, talán újra reménykedhetnek. A kistérség szinte minden nagyvárostól távol fekszik. A legközelebbi nagyobb település Nagyszalonta, és ha minden igaz, hamarosan új út köti majd össze a két országot – ez Zsadánynak is némi fellélegzést adhat. A nagy fejlesztések rendre elkerülik Zsadányt, a helyiek mégis bizakodva tekintenek előre. Új hidat szeretnének a Sebes-Körösre, és remélték, hogy Békéscsabát és Debrecent itt kapcsolják össze a leggyorsabban, a közelben futhat az M47-es.
Idegenlégiós Komádiból. Polgár József mezőgazdasági vállalkozó gépészét, Lajost engedte át a felvonulásra, aki a cég egyik legnagyobb traktorájával érkezett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A vidék, azonban úgy tűnik, még mindig tartogat erőtartalékokat. Ezt is bizonyította, hogy a mezőgazdászok felvonulására rengeteg traktor jelentkezett, sőt a szomszédos falvakból is szép számmal érkeztek. Beszélték, hogy Polgár József még Komádiból is átengedte az egyik gépet, a nagy John Deer-t!
A zsadányi Fábián család és jóbarátjuk Farkas István Gesztről. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Fábián Károly az Agro Jagernek elmondta: két napja esik az eső, volt tehát ideje foglalkozni a New Holland traktorával – kisfia szerint „nem sokat”, de két napot biztosan rászánt. A család nemzedékek óta él a faluban, hagyományosan mezőgazdasággal és állattartással foglalkoznak, és ma is a földművelésből élnek.
Nemcsak a fényeiben ragyogó, de a műszaki állapotában is kiváló a zsadányi Varga Lajos T25-ös traktorja. Gratulálunk! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Mellettük állt a Turbucz család büszkesége, a McCormick traktor. Sok éven át spóroltak rá, hogy megvehessék. A gép egy öreg, 50-es MTZ-t váltott, ám minden téren messze felülmúlja: erőben, vontatásban és kényelemben is. Klímás, modern ülésű — a hosszú nap végére sem fáradnak el benne. Sokáig azonban nem maradhattak, mert az esti etetés várta őket. Falun a munka, ha csúszik is, helyettük nem végzi el senki. Valószínűleg ők hagyták el elsőként a főteret.
A zsadányi Turbucz család McCormick típusú traktorral érkezett, akik mezőgyáni barátaikat fogadták. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Közben akkora tömeg gyűlt össze, hogy a falu forgalma szinte megállt. Négy út találkozik itt: az egyik Komádiból érkezik, a másik Biharugráról, amely ma már kifejezetten forgalmas, hiszen Nagyvárad felé Körösnagyharsánynál lehet átlépni a határt. A harmadikon Mezőgyán felé lehet eljutni a geszti Tisza-kastélyba, míg a negyedik Gyula és Békéscsaba felé vezet — igaz, a falu után Okánynál gyorsan kettéválik, s Békés felé is tovább lehet „szökni”.
A rendőrség négy egyenruhás rendőrrel biztosította a felvonulást! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
„Egy világváros ez, kérem szépen!” – nevetett valaki a sötétben. A sok gyerek miatt azonban nemcsak a rendőrök, hanem a szülők is árgus szemmel figyeltek mindenre — falun a máséra is vigyáznak egy kicsit.
„Az se járjon jobban, mint a mienk!” – hallatszott a sötétből.
„Nem félek én, édesapám, a sötétben se!” – vágta rá egy kisfiú.
„Na, majd anyádtól félni fogsz, ha elütnek!” – érkezett a fegyelmező válasz, és a nebuló nyomban behúzta a nyakát, hiszen anyutól még apu is tart néha.
Ha már megállt a forgalom, akkor beszélgessünk egy kicsit. Zsadányban négy út találkozik, a forgalom jelentős. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az este jó hangulatban, csendesen telt: beszélgettek az esőről, találgatták a hízó és a bika árát, ki-ki mit vet jövőre, mikor lesz disznóvágás. „Megvan-e már a fa? Segítesz-e hasogatni?”
A felvonulásról készített drónos felvételeket Fábián Károly képesített drónpilóta bocsátotta a rendelkezésünkre! Munkáját ezúton is köszönjük!
A gyerekek énekeltek, táncoltak, a nagy parkoló megtelt élettel. Nagy esemény nem történt, mégis mindenki jól érezte magát. Barátok, rokonok, gyerekek – mind csak azért voltak ott, hogy találkozzanak. Aztán egyszer csak felcsillant a szemük, hiszen megérkezett a Mikulás is…
A sötétben pedig, egyszer csak feltűnt a Mikulás! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Mert végső soron ez volt a lényeg. Közeleg a karácsony, s ha akad is mit megjavítani vagy elsimítani az életben, a gyerekek nem ezzel foglalkoznak: ők játszani akarnak. A szülők, nagyszülők, tanárok pedig hagyták is őket — hiszen ez az este csak róluk szólt…
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
tulajdonos-lapigazgató
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A magyar solymászok hozták el a kupát Toszkánában
POLICE: Véletlenül lőtte meg ozmándbüki társát a vadász – vádat emeltek
A szegedi adventi vásárban lépett fel a Kiss Ferenc Vadászkürtegyüttes
Látványos vadlúdvonulás a Kis-Sárréten
Élőhely-teremtés Sződligetnél
POLICE: A szlovákokkal közösen – helikopterrel az illegális fakitermelés ellen – VIDEÓVAL
Mentés a ködben
AM: A gazdálkodók számíthatnak a kormányra szárazsággal szembeni küzdelemben
A kecskefűz az Év fája 2026-ban
Még lehet pályázni – Listás süllő a felső Sebes-Körösből
Rapsic testvérpár bilincsben
Zergéket fotóztak Győr-Moson-Sopron vármegyében
Drog helyett tigriskölyköt találtak
Myxomatózissal kapcsolatos tájékoztatás
Túrázóra lőtt a gondatlan vendégvadász
Zergék Vas vármegyében
Afrikai sertéspestist azonosítottak elhullott vaddisznóban a Szentendrei-szigeten
Ludaskása, ahogy Sántáné Kormos Éva készíti
Vadászati lehetőség: Nyúlvadászatot hirdet Biharnagybajom – MEGNÉZTÜK
