A Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságban járunk, ahol június 17-én délután elkezdődött az őzbak vadászati idénye. Egy hegyi vadászházba tartunk, ahol Jovica Gligić elnökkel találkozunk. Magunk mögött hagytuk már Lopare települést, ez itt a Bijelnija régió. Előttünk már a völgyben Tuzla. Az elnök barátai társaságában fogad. Az őzbak vadászata most kezdődik, sokan vannak, várnak bennünket. Jovica Gligić hellyel, étellel és itallal kínál, már nem kell sietni és élvezzük a híres vendéglátás minden pillanatát. Beszélgetünk és persze körénk ül mindenki, így szokás.

A Bosznia Hercegovinai Szerb Köztársaságban Jovica Gligić elnök köszöntött. Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula

Mekkora a vadászterület, hol vagyunk most?

A társaság egy 29 000 hektáros tömböt kezel, amelyben nyolc egység, egységenként pedig 10-15 vadászcsapat gazdálkodik. A központ itt van, de most csak az itteni körzet vadászai vannak itt, hiszen szerte, a vadászterület nyolc vadászházában mindenki ünnepel. A terület tengerszintfeletti magassága 400 és 880 méter között változik, rendkívül változatos és gazdag élőhellyel. Sok helyen bükkösökkel, rengeteg érrel, patakkal, ami miatt a nagyvad igen jól érzi magát. Bár hegyvidéken vagyunk, sok a kistermelő és nagyon sok területet megművelnek, de ezeket nem a síksághoz mérten kell mérni. Ezek apró kis mozaikok, egy-egy helyen megannyi gyümölcsössel. Apró kis kerítések tagolják, amelyek alig méter magasak és azt a vad, könnyen át tudja ugrani. Nagyobb folyónk pedig a Janja, mely számos eret, patakot magába gyűjt. Áradáskor gyors folyású, sodrása erős, veszélyessé tud dagadni.

Milyen vadfajokra indulnak a helyi vadászok?

A terület vadeltartó képessége rendkívüli, mondhatni átlagon felüli. Új vadtenyésztési programot indítottunk, most különösen nagy hangsúlyt fordítunk a gímszarvasra. Ez a terület igen alkalmas a nagyvad számára, ezért most összefogott a térség. Itt farkas és medve nem él, ezért foglalkozni kell a kérdéssel, hogy minőségi szarvasgazdálkodást tudjon a társaság bemutatni. Vaddisznó mutatkozik, de érdekes módon ebből a vadból nincs akkora mennyiség, ami részben jó is, részben rossz is. A vadászok itt is szeretnek vaddisznóra indulni, de visszafogott, a kocákat, süldőket kímélő gazdálkodással az eredmények máris mutatkoznak. Csak a természetes állományban hiszünk. A lankásabb részeken mezei nyúl és fácán is megél. Ezen felül még vadásszuk a rókát és a sakált is. Nem utolsó sorban pedig az őzet. Most az idény első vadásznapját ünnepeljük, ezért is gyűltünk most össze.

A Majevicai Vadásztársaság vadászházában: balról Jovica Gligić elnök úr. Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula

Őzzel hogyan gazdálkodnak?

Az őz egy különleges és érzékeny vadfajunk. A terület rendkívül tagolt, mi több komoly erdők és szintkülönbségek jellemzik a társaság egész területét. A társaságban egyetértés alakult ki, hogy tegyünk az őzért. Számokban ez azt jelenti, hogy öt éve, alig tudtunk vadászni őzbakot, néhány darab esett. Ma a terület egészére mintegy 88 őzbakot engedélyeztek, amelyből 78 darabot a tagság ejthet el, míg 10 őzbakra a vendégek cserkelhetnek. Kísérő nélkül vadászunk, tehát mindenki a maga választott részre indul. Látszik, hogy a ragadozókontroll és az őz számára kihelyezett sózók, a takarmányozás és a tervszerű vadgazdálkodás meghozza az eredményeket. Mennyiségben képes az őz már pár év alatt produkálni. Az más kérdés, hogy ezt követően a minőségi gazdálkodást hogyan alakítjuk, de abban megállapodhatunk, hogy közel a nulláról indulva, nagy eredményt ért el a társaság. Ezt az irányt tartva fejlesztjük a vadgazdálkodásunkat.

Interjú Majevicai Vadásztársaság vadászházában, ahol Jovica Gligić elnök úrral beszélgettem. Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula

Említette a sakált. Hogyan lehet a sakállal együtt élni, együtt gazdálkodni?

Tudjuk és hallottuk, hogy a sakál mekkora gondokat okoz máshol. Nálunk jelenleg egyelőre nem okoz problémát, de felkészültünk arra, hogy állományai megerősödhetnek. Nem tudjuk, hogy miért látunk egyre több sakált, de a vadőreink felkészültek és bizakodó vagyok azzal kapcsolatosan is, hogy sikerül megfogni a terjeszkedését. Itt a Majevicai Vadásztársaságban olyan dúvadvadászok vannak, akik néha 8-10 kutyával is érkeznek és szakaszosan átjárják, meghajtják az erdőket és ősszel, télen intenzíven lövik a sakált és a rókát. Elkötelezettek és tudják, hogy nemcsak a vadgazdálkodásból élők, hanem az itteni, falusi életet választók számára is fontos feladatot teljesítenek. Ezeken túlmenően pedig a természetvédelem számára is fontos küldetésük van.

A gulyás, amit mi paprikásnak ismerünk, odakint már lassan megfőtt! Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula

Mit ünnepelnek most? Ez minden évben így szokott történni?

Mi, itt a boszniai Szerb Köztársaságban mindig, is büszkék voltunk a hagyományainkra. A vadászat ebben fontos szerepet töltött és tölt be ma is. Sohasem sietünk és most hónapok óta nem láttuk egymást. Már reggel gyülekeztünk, mert ma délután elindul az őzbakvadászat a Szerb Köztársaságban. Ilyenkor közösen főzünk, sütünk. Az egyik barátunk gulyást főz (Szerk.: ez nem azonos a gulyáslevessel, valójában egy paprikás), de malacot és autentikusan bárányt is nyársalunk. Amíg kész nincs, kolbászokkal, sonkákkal és persze sajtokkal kínáljunk egymást. Ez az idénykezdet jó alkalom arra, hogy összejöjjünk, beszélgessünk és megemlékezzünk a régi barátainkról. Terveket, a vadgazdálkodás feladatait tárgyaljuk meg és persze megannyi vadásztörténet kerül elő.

A Bosznia Hercegovinai Szerb Köztársaságban: az ebéd tálalva! Fotó: Agro Jager News/Lov i jos ponesto – Dejan Dzakula

Aki itt szeretne vadászni, annak milyen kötelezettségei vannak?

Teljesen ugyanazokat az okmányokat kérjük be, maradva az Önök országánál, Magyarországnál. Személyazonosító okmányok, útlevél, vadászjegy és persze fegyverútlevél. Sokan járnak Szerbiába fürjezni vagy másvadra is szívesen indulnak, így számukra egyszerűbb, hiszen mi sem kérünk mást. A közigazgatás idevonatkozó részei teljesen lekövetik a szomszédos, a régióban található országok előírásait, ebből a boszniai Szerb Köztársaság sem lóg ki. Fontos kiemelni, hogy legyen meghívó levél a vadászoknál, ez mindenképpen gyorsítja az esetleges ellenőrzéseket. A vadászházaink jól felkészítettek, de vannak naturálisabbak, ahová kannákban visszük fel a vizet és háborítatlanul lehet eltölteni a vadásznapokat. Ez csupán egyeztetés kérdése. A vadászat és a barátság azonban nem lehet idő kérdése és mivel itt egy teljesen szabad területen gazdálkodunk, hatalmas erdőkkel, egy olyan területen, ahol csak egy közút van és szerte hegyi utakon tudunk csak közlekedni, megrendelésre nem áll ki a hőn áhított vad. Ezért meg kell küzdeni a vadásznak és még azontúl is szerencsének kell lennie, hogy megpillanthassa. Kívánom Önnek is, hogy érezze jól magát!

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131