Vadászat
Aranysakált hoztak terítékre Szeged határában
Kiss Gábor aranysakált hozott terítékre Újszentivánon
Lent járunk az Alföldön, Csongrád-Csanád vármegyében, a magyar-szerb határ szomszédságában, Újszentiván határában, Szegedtől alig 10 kilométerre. A második világháború előtt a temesvári vasút is erre vezetett, ahol az Orient Expresszel egészen Isztambulig lehetett eljutni a nagy világégések előtti boldog békeidőben. A település központjától alig öt kilométerre folyik a Tisza, délkeleten a déli határzár húzódik megközelítőleg három-négy kilométer hosszúságban. Újszentiván község a Marosszög és a Dél-Tisza-völgy kistájakon található, ahol Kiss Gábor rendszeresen aranysakálra is vadászik a Dél-Tiszai Vadásztársaság területén.
Fotó: Kiss Gábor – Agro Jager News
A háromezer hektáros terület főleg az apróvadfajokban gazdag. A helyi vaddisznó állomány minimális: sajnos friss nyomot is nehéz találni. Afrikai sertéspestissel fertőzött egyedet egyszer sem találtak a területen. Időnként váltóvadként dámszarvasok tűnnek fel Kübekháza irányából. Mivel Szeged rendkívül közel van és jóval nagyobb a természetbe járó lakosság, a vadászat jóval nagyobb figyelmet igényel, különösen az őzbak vadászatakor.
2015-ben kezdődött a műszaki határzár megépítése, amely keleti irányban egészen a román államhatárig húzódik és jelentősen megváltoztatta a helyi vadgazdálkodók mindennapjait. Az aranysakál állományát 2015-ig könnyebben szabályozták a helyi vadászok. A kerítés megépítése azonban nem várt következményekkel járt. A sakálok migrációs útvonalai bezáródtak. Köztudott volt, hogy időnként eltűntek Szerbia irányába, és egy részük ott is maradt. Folyamatos volt a sakálok fluktuációja a területen. Ennek sokan örültek, mert a dúvadokkal járó összes probléma időszakosan eltűnt. A kerítés után azonban a helyi állomány beszorult Magyarország területére, és számuk az elmúlt évek alatt drasztikusan megemelkedett. A bátmonostori Széchényi Zsigmond Vadásztársaság területén is hasonló megfigyelésekről számoltak be helyi vadászok, ahol nemrégiben régiószinten fogtak össze vadgazdálkodók a sakál ellen.
A déli határzár Újszentiván határában. Fotó: Kiss Gábor – Agro Jager News
Jelenleg Újszentivánon megközelítően minimum öt-hat falka uralja a háromezer hektáros vadászterületet. Az állományuk dinamikusan változik, mivel a környező vadásztársaság területére átmennek, majd visszatérnek. Nehéz megbecsülni, mennyi lehet a helyi állomány, megközelítőleg 100 egyed élhet a területünkön – kezdte beszámolóját Kiss Gábor, növénytermesztéssel foglalkozó agrármérnök.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Az elmúlt évben 56 egyedet hoztak terítékre a helyi vadászok, akik évről-évre egyre rutinosabbak. Lassan elkezdődik az őszi kalászosok betakarítása, a területek lefedettsége megváltozik. Először az őszi árpát vágják a gazdák, két-három héttel később az őszi búzát. A sakál kifejezetten keresi a tarlókat és a friss kaszálásokat, ahol gyorsan élelmet találhat. Főleg a betakarítás előtt figyelhető meg a rágcsálók gradációja , amit gyorsan összekapkodnak a nyílt tarlókon. Ezekben a napokban, hetekben az óvatosságuk nagymértékben csökken. Többet kockáztatnak. A betakarítás és kaszálások előtt azonban nappal csak nagyon ritkán, elvétve lehet a területen sakált látni és elejteni. Az erős vadászati nyomás miatt a helyi nádi farkasok csak sötétedés után bújnak elő. Elég egy jól sikerült sakálvonyítás a sötét éjszakában és körös-körül megszólalnak a területeiket védő aranysakálok.
Fotó: Kiss Gábor – Agro Jager News
Kiss Gábor munkájának köszönhetően sokat van kint a határban, folyamatosan figyeli a helyi vadállományt. Itt, Újszentivánon, a viselkedésük másabb, mint az országos tapasztalat, mivel novembertől – áprilisig szinte alig lehet velük találkozni. Májusban, az egyik reggel, hajnali három órakor kelt a helyi vadász.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve, a kötelező adminisztrációt követően, golyós fegyverével vadászni indult. A hajnali órákban konkrét tervek és cél nélkül cserkelt, amikor éppen csak elkezdett világosodni. A ragadozók vadászata során különböző sípokat használ, ami során a legtöbb esetben prédahangot fúj. Az első strófa utáni percekben egy sűrű erdőből valami villant. Először őznek vélte, de keresőtávcsövében egy sakált pillantott meg. Lecsapta a fejét és szimatolt. Annak ellenére, hogy érdekelte a prédaállat hangja, az erdő biztonságát nem akarta elhagyni. Gyorsan döntést kellett hozni, mert a sakálok hirtelen változtatják a viselkedésüket, ha valami veszélyt éreznek, vagy elbizonytalanodnak. A lőbotra feltámasztotta 30-06-os fegyverét. Hezitált. A komfortzónától jóval messzebb volt a sakál, amely éppen keresztbe is állt előtte. Vett egy nagy levegőt, és úgy, ahogy édesapja tanította, megcélozta a vadat, majd eközben hirtelen ráfütyült. A sakál azonnal felkapta a fejét és a hang irányába nézett. Egyértelműen meglepődött. Ekkor húzta meg a ravaszt. A vad kicsivel több mint 200 méterre lehetett. A Geco softpoint lőszerének becsapódását egyértelműen hallotta. A lövés olyan jól sikerült, hogy az erdő szélén a vad azonnal tűzben rogyott. Alig múlt el reggel hat óra. A vad birtokbavétele után nagy volt az öröm, mert kora reggel még egyszer sem ejtett el sakált – zárta beszámolóját Kiss Gábor.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Kiss Gábor
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Két farkast gázoltak Berlin mellett
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben.
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben. A vadbaleset nem sokkal reggel 9 óra után történt a B5-ös szövetségi úton, Dallgow-Döberitz és Berlin–Staaken között. Az első megállapítások szerint az állatok egyenes útszakaszon, váratlanul futottak az úttestre.
Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
A Škoda személygépkocsi vezetője már nem tudott megállni, és mindkét fiatal állatot elütötte. A rendőrség szóvivője elmondta: „A vészfékezés ellenére a járművezető nem tudta elkerülni az ütközést.”
A balesetet szenvedett járművet el kellett szállítani, a sofőr nem sérült meg. A mögöttes jármű vezetője hirtelen fékezésre kényszerült, majd nekiütközött az előtte haladó autónak. A 47 éves nő, valamint a baleset további érintettjei sérülés nélkül megúszták az ütközést.
Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
A farkasok a helyszínen elpusztultak
A két állat a baleset következtében a helyszínen elpusztult. A Brandenburgi Rendőrség értesítette a Berlini Állat- és Vadvilágkutató Intézetet, ahová beszállították a tetemeket. Jelejelenleg azt vizsgálják, honnan származtak az állatok.
Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
Berlin vadállományért felelős Derk Ehlert a B.Z. c. lap megkeresésére elmondta: nem számít szokatlannak, hogy fiatal farkasok együtt mozognak. Az egyéves példányok a szülők és fiatalabb testvéreik territóriumában szereznek tapasztalatot egészen ivaréretté válásukig.
A rendőrség tájékoztatása szerint az úttest megtisztítása és a helyszínelés idejére a B5-ös utat Berlin irányába mintegy fél órára lezárták. A menetképtelenné vált járművet elszállították, a keletkezett anyagi kárt a rendőrség körülbelül 10 000 euróra becsülte.
Írta:
Katharina Metag
vezető szerkesztő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Fácánra vadászó rókát kaptak lencsevégre
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Még a gyakorló vadászok számára is ritka pillanatot örökített meg Körmendy Teréz, amikor egy, a fácánokra leső rókát vett észre lese körül. A róka lopakodása sikerrel zárult és ezt sikerült megörökíteni a természetfotósnak. Január elsején Kőhídi Lászlótól kaptunk egy hasonló képet, amelyet Mór környékén készített, most folytatjuk a róka-fácán sorozatunkat.
Körmendy Zizi lese előtt kapott el egy fácánt egy vörös róka. Fotó: Körmendy Zizi / Agro Jager
“A Pilis hegység rejtekében, az erdei madár lesben hosszú órákat várakozva, az etetőre járó erdőlakókat szoktam fényképezni. A vörös róka nagyon ritkán, de azért felbukkant időnként a környéken- inkább csak átlopakodott eddig a rét szélén, a nagy fű takarásában, ügyet se vetve az ott kapirgáló fácánokra. Megjelenése mindig izgalommal töltött el – bárcsak lencsevégre tudnám kapni őkelmét.
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Tartalmak már 1999-től
Ezen a téli hideg, havas napon, amikor a fotó készült, minden másként történt. A róka megjelent a bokrok között, láttam, hogy másként viselkedik, egyre közelebb oson, meglapul a magas fűben, és hosszú percekig mozdulatlanul figyelte a madarakat. Az egyik fácánkakas beteg, legyengült példány lehetett, nem volt olyan éber, mint a többiek. Ezt az állapotot megérezte a ravaszdi, és egy pillanat alatt rávetette magát a madárra, elkapta a nyakát és elvonszolta a bokrok közé. A róka végre jól lakhatott, a kakasnak nem volt szerencséje.
A természet – egyszerre ad és elvesz” – zárta beszámolóját Körmendy Teréz.
Írta és fényképezte:
Körmendy Teréz
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról
Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
A sertéstartás biztonsága, valamint a vaddisznópopuláció és a környezet védelme érdekében kiemelt fontosságú az afrikai sertéspestis (ASP) járvány megelőzése, ellenőrzése és felszámolása. Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki.
Az új terv részletesen szabályozza a vaddisznóállomány kezelését, a fenntartható állománysűrűség biztosítását, a vadászatra jogosultak felelősségét, valamint az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló szakmai intézkedéseket.
Hazánk és az Európai Unió (EU) számára fontos az ASP megelőzése, ellenőrzése és felszámolása, mivel egyaránt súlyos kockázatot jelent a sertéstenyésztésre, a vaddisznó populációra és a környezetre. A téma kiemelt jelentőségét mutatja, hogy uniós előírás szerint minden tagállamnak nemzeti akciótervvel kell rendelkeznie a vaddisznóállomány szabályozására. Magyarország új ASP Akcióterve elkészült, az országos főállatorvos pedig a következő öt évre 2026. január 5-én elfogadta.
Az új ASP Akcióterv 2026. január 5-től 2031. február 28-ig terjedő időszakra és az ország teljes területére vonatkozik. A dokumentum, többek között összeveti az aktuális tudományos eredményeket az Európai Bizottság iránymutatásaival. Kiemelten foglalkozik a diagnosztikai kilövés, a vadászat, a befogás, a takarmányozás, valamint a kerítéssel történő védekezés témakörével. Új fejezetet szentel az ASP Tanácsadói Hálózat működésének és feladatainak, valamint részletezi a vadászati és diagnosztikai tevékenységek lehetséges negatív hatásait a védett fajokra és területekre, továbbá az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló intézkedéseket a védett területeken.
A szabad területi vaddisznóállomány esetében továbbra is a cél a legfeljebb 0,5 vaddisznó/km² állománysűrűség elérése és fenntartása. Azoknak a vadászatra jogosultaknak, akik 2025. február 28-ig elérték és 2026. február 28-ig meg is tartják ezt a szintet, hosszú távú cselekvési tervet kell készíteniük arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedésekkel tartják fent ezt az állománysűrűséget. Akik nem érték el a célértéket, vagy 2026. február 28-án ismét meghaladják azt, legkésőbb 2027. február 28-ig kötelesek elérni a kívánt állománysűrűséget, és ennek megfelelő intézkedési tervet kidolgozni. Az új Akcióterv szerint a tervek elbírálása a vármegyei főállatorvos feladata, míg a Tanácsadó Hálózat az Országos Járványvédelmi Központ iránymutatásával kidolgozza azon vadászatra jogosultakkal kapcsolatos intézkedések elveit, amelyek területén nem sikerül elérni 2027. február 28-ig a kívánt állománysűrűséget. Az intézkedések tartalmazni fogják a vadászatra jogosultak felelősségre vonásának, valamint a vaddisznóállomány gyérítésére vonatkozó külső segítség igénybevételének szabályait.
Az ASP akcióterv elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/902001/Nemzeti+Akcioterv+a+vaddisznoallomany+szabalyozasarol+2.0.pdf
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Németország – Két farkast gázoltak Berlin mellett
Fácánra vadászó rókát kaptak lencsevégre
Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról
Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih
Miskolci Törvényszék – Lezárták a bükkzsérci vadászbalesetet
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Folyamatos a vadetetés az EGERERDŐ Zrt. területén
NEFAG: Összehangolt védelmi akció zajlott a Monori Erdészet térségében
Téli vadvédelem a SEFAG Zrt.-nél
Hogyan alakul ki a babos disznó, és miért nem kívánatos az állományban?
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
Mesterhármas 1980-ból
