Keressen minket

Vadászat

Aranysakált hoztak terítékre Szeged határában

Kiss Gábor aranysakált hozott terítékre Újszentivánon

Közzétéve:

Lent járunk az Alföldön, Csongrád-Csanád vármegyében, a magyar-szerb határ szomszédságában, Újszentiván határában, Szegedtől alig 10 kilométerre. A második világháború előtt a temesvári vasút is erre vezetett, ahol az Orient Expresszel egészen Isztambulig lehetett eljutni a nagy világégések előtti boldog békeidőben.  A település központjától alig öt kilométerre folyik a Tisza, délkeleten a déli határzár húzódik megközelítőleg három-négy kilométer hosszúságban. Újszentiván község a Marosszög és a Dél-Tisza-völgy kistájakon található, ahol Kiss Gábor rendszeresen aranysakálra is vadászik a Dél-Tiszai Vadásztársaság területén.

Fotó: Kiss Gábor – Agro Jager News

A háromezer hektáros terület főleg az apróvadfajokban gazdag. A helyi vaddisznó állomány minimális: sajnos friss nyomot is nehéz találni. Afrikai sertéspestissel fertőzött egyedet egyszer sem találtak a területen. Időnként váltóvadként dámszarvasok tűnnek fel Kübekháza irányából. Mivel Szeged rendkívül közel van és jóval nagyobb a természetbe járó lakosság, a vadászat jóval nagyobb figyelmet igényel, különösen az őzbak vadászatakor.

2015-ben kezdődött a műszaki határzár megépítése, amely keleti irányban egészen a román államhatárig húzódik és  jelentősen megváltoztatta a helyi vadgazdálkodók mindennapjait. Az aranysakál állományát 2015-ig könnyebben szabályozták a helyi vadászok. A kerítés megépítése azonban nem várt következményekkel járt. A sakálok migrációs útvonalai bezáródtak. Köztudott volt, hogy időnként eltűntek Szerbia irányába, és egy részük ott is maradt. Folyamatos volt a sakálok fluktuációja  a területen. Ennek sokan örültek, mert a dúvadokkal járó összes probléma időszakosan eltűnt. A kerítés után azonban a helyi állomány beszorult Magyarország területére, és számuk az elmúlt évek alatt drasztikusan megemelkedett. A bátmonostori Széchényi Zsigmond Vadásztársaság területén is hasonló megfigyelésekről számoltak be helyi vadászok, ahol nemrégiben régiószinten fogtak össze vadgazdálkodók a sakál ellen.

A déli határzár Újszentiván határában. Fotó: Kiss Gábor – Agro Jager News

Jelenleg Újszentivánon megközelítően minimum öt-hat falka uralja a háromezer hektáros vadászterületet. Az állományuk dinamikusan változik, mivel  a környező vadásztársaság területére átmennek, majd visszatérnek. Nehéz megbecsülni, mennyi lehet a helyi állomány, megközelítőleg 100 egyed élhet a területünkön – kezdte beszámolóját Kiss Gábor, növénytermesztéssel foglalkozó agrármérnök.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Az elmúlt évben  56 egyedet hoztak terítékre a helyi vadászok, akik évről-évre egyre rutinosabbak. Lassan elkezdődik az őszi kalászosok betakarítása,  a területek lefedettsége megváltozik. Először az őszi árpát vágják a gazdák,  két-három héttel később az őszi búzát. A sakál kifejezetten keresi a tarlókat és a friss kaszálásokat, ahol gyorsan élelmet találhat. Főleg a betakarítás előtt figyelhető meg a rágcsálók gradációja , amit gyorsan összekapkodnak a nyílt tarlókon. Ezekben a napokban, hetekben az óvatosságuk nagymértékben csökken. Többet kockáztatnak. A betakarítás és kaszálások előtt azonban nappal csak nagyon ritkán, elvétve lehet a területen sakált látni és elejteni. Az erős vadászati nyomás miatt a helyi nádi farkasok csak sötétedés után bújnak elő. Elég egy jól sikerült sakálvonyítás a sötét éjszakában és körös-körül  megszólalnak a területeiket védő aranysakálok.

Fotó: Kiss Gábor – Agro Jager News

Kiss Gábor munkájának köszönhetően sokat van kint a határban, folyamatosan figyeli a helyi vadállományt. Itt, Újszentivánon, a viselkedésük másabb, mint az országos tapasztalat, mivel novembertől – áprilisig szinte alig lehet velük találkozni. Májusban, az egyik reggel, hajnali három órakor kelt a helyi vadász.

Egy hirtelen ötlettől vezérelve, a kötelező adminisztrációt követően, golyós fegyverével vadászni indult. A hajnali órákban konkrét tervek és cél nélkül cserkelt, amikor éppen csak elkezdett világosodni. A ragadozók vadászata során különböző sípokat használ, ami során a legtöbb esetben prédahangot fúj. Az első strófa utáni percekben egy sűrű erdőből valami villant. Először őznek vélte, de keresőtávcsövében egy sakált pillantott meg. Lecsapta a fejét és szimatolt. Annak ellenére, hogy érdekelte a prédaállat hangja, az erdő biztonságát nem akarta elhagyni. Gyorsan döntést kellett hozni, mert a sakálok hirtelen változtatják a viselkedésüket, ha valami veszélyt éreznek, vagy elbizonytalanodnak. A lőbotra feltámasztotta 30-06-os fegyverét. Hezitált. A komfortzónától jóval messzebb volt a sakál, amely éppen keresztbe is állt előtte. Vett egy nagy levegőt, és úgy, ahogy édesapja tanította, megcélozta a vadat, majd eközben hirtelen ráfütyült. A sakál azonnal felkapta a fejét és a hang irányába nézett. Egyértelműen meglepődött. Ekkor húzta meg a ravaszt. A vad kicsivel több mint 200 méterre lehetett. A Geco softpoint lőszerének becsapódását egyértelműen hallotta. A lövés olyan jól sikerült, hogy az erdő szélén a vad azonnal tűzben rogyott. Alig múlt el reggel hat óra. A vad birtokbavétele után nagy volt az öröm, mert kora reggel még egyszer sem ejtett el sakált – zárta beszámolóját Kiss Gábor.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Kiss Gábor

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay

Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.

Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.

A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.

A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.

A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.

Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.

Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.

A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.

Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.

Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.

Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.

Forrás: Euronews

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Rendőrnapi elismerések

Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK

A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!

Forrás: OMVK

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom