Róma, 2024. október 4. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az elmúlt másfél évet tekintve szeptemberben volt a leggyorsabb növekedés az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatójánál, és – a cukor árával az élen – minden megfigyelt árucsoport jegyzése emelkedett.

Kambodzsai rizstermelő. © FAO/Than Rathany

A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, szeptemberben átlagosan 124,4 pontot mutatott, amely 3,0%-os ugrást jelent augusztushoz képest, és 2,1%-ot az egy évvel korábbi értéknél.

A FAO cukorárindexe esetén volt szeptemberben a legnagyobb növekedés: 10,4%-os az előző hónaphoz képest. Ennek hátterében a brazíliai terméskilátások romlása állt és az az aggodalom, hogy India döntése, miszerint feloldja a cukornád etanolgyártásra történő felhasználására vonatkozó korlátozásokat, hatással lehet az országból származó exportra.

A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe 3,0%-kal emelkedett a hónap folyamán, ami a búza és a kukorica magasabb exportárainak köszönhető. A nemzetközi búzaárak főként a Kanadában és az Európai Unióban tapasztalható túlzottan csapadékos időjárás miatti aggodalmak okán emelkedtek, bár ezt részben ellensúlyozta a Fekete-tenger térségéből származó versenyképes árú kínálat. A kukorica világpiaci ára is növekedett, amit a brazíliai Madeira folyó és az Amerikai Egyesült Államokban található Mississippi folyó mentén húzódó kulcsfontosságú szállítási útvonalak alacsony vízállása befolyásolt. Ezzel szemben a FAO összes rizsfélére vonatkozó árindexe 0,7%-kal csökkent, részben az általánosan nyugodt piaci helyzetet tükrözve.

A növényi olajok árindexe 4,6%-kal nőtt augusztushoz képest, a pálma-, szója-, napraforgó- és repceolajok magasabb jegyzései miatt. A pálmaolaj nemzetközi árának emelkedését a főbb délkelet-ázsiai előállító országok vártnál alacsonyabb termelése eredményezte, míg a szójaolaj jegyzéseinek fellendülése elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban a vártnál alacsonyabb szójabab préselésnek volt köszönhető.

A FAO tejtermékekre vonatkozó árindexe szeptemberben 3,8%-kal nőtt – mind a teljes tejpor, a sovány tejpor, a vaj és a sajt jegyzései növekedtek.

A FAO húsárindexe 0,4%-kal lett magasabb, főként a baromfihús drágulása miatt, amit a brazil termékek iránti erős importkereslet eredményezett. A szarvasmarha- és sertéshús világpiaci ára stabil maradt, míg a birkahúsé az augusztusi szinthez képest valamivel csökkent.

További részletek itt olvashatók.

2024/25-ös előrejelzések a rizs globális termelésére és kereskedelmére vonatkozóan

A FAO kis mértékben, 2853 millió tonnára emelte a 2024-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami a rizs és a búza termelésének felfelé történő felülvizsgálatát tükrözi, ellensúlyozva a szemestermények várható globális termelésének kis mértékű csökkentését. Az új adat, amelyet szintén pénteken tettek közzé az új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentés című kiadványban, mérsékelten elmarad a 2023-as rekordterméstől.  

A világ búzatermelése 2024-ben várhatóan 0,5%-kal nő az előző évhez képest, mivel az ausztrál terméskilátások javulása jelentősen ellensúlyozza az Európai uniós előrejelzés nagymértékű esését, amelyet a túlzottan csapadékos körülmények indokolnak. Ezzel szemben a szemestermények globális termelése most a feltételezések szerint 0,8%-kal csökkenni fog 2023-hoz képest az Európai Unióban előreláthatóan kisebb termésmennyiség miatt, hiába az Amerikai Egyesült Államokban várható magasabb kukoricatermés. A világ rizstermelése 2024/25-ben az becslések szerint 0,9%-kal fog bővülni, amellyel történelmi csúcsot (539,2 millió tonna) fog elérni.

A gabonafélék teljes felhasználása világszinten az előrejelzések szerint 2024/25-ben 0,4%-kal, 2853 millió tonnára emelkedik, míg a világ gabonakészletei 1,2%-kal fognak bővülni, a rizskészletek pedig háromszoros ütemben fognak növekedni. Így a globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya 30,6% lesz, amely a FAO szerint „megfelelő ellátási kilátást jelent az új szezonra”.

A gabonafélék nemzetközi kereskedelmét most 488,1 millió tonnára prognosztizálják, ami 2,7%-kos csökkenést jelent a 2023/24-es szinthez képest. Azonban úgy tűnik, hogy Afrika és a Közel-Kelet növekvő importja 2025-ben a nemzetközi rizskereskedelem fellendülését eredményezheti.

További részletek itt olvashatók.

Az Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét, amely a már ismertetett jelentésen túl tartalmaz egy értekezést a kereskedelem szerepéről a 2-es számú Fenntartható Fejlődési Cél elérésében.

Forrás: FAO

A Nébih szakemberei újabb fejlesztésekkel támogatják a gazdálkodók adminisztrációs feladatainak gördülékenyebb ellátását. A módosítások nemcsak egyszerűbbé teszik a program használatát, hanem nagyobb rugalmasságot is biztosítanak. Új műveleti kódtár bevezetésére is sor kerül, amely tovább könnyíti a gazdálkodók mindennapi munkáját.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Újdonság, hogy szántó művelési ágban változik a termőhelyhez rendelt hasznosítási kód módosíthatósága. Korábban problémát okozott, hogy véglegesített hasznosítás esetén nem volt lehetőség a hasznosítás, vagyis a növénykultúra szerkesztésére. Ennek feloldására a hasznosítási kód már módosítható. Fontos azonban kiemelni, hogy mindez csak az alábbi, vetés típusú műveletek felvételéig tehető meg:

• felülvetés
• palántázás
• takarónövény vetése
• vetés (kivéve: direktvetés és zöltrágyázási célú vetés)
• direktvetés
• vetés, zöldtrágyázás céljából
• ültetés, telepítés

A „kaszálás (alternáló)” művelet módosítására is sor került: az alternáló jelző kikerült a megnevezésből, így már csak a kaszálás rögzíthető. Az alternáló kaszálás művelet elvégzése a termőhelyhez rögzített AÖP-ös B4-es „Kizárólag alternáló kasza vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata egyéb gyepen” vállalásból, valamint a kaszálás műveletének felvételéből teljesítettnek tekintendő, így az eGN-ben ennél több adat megadására nincs szükség.
A Nébih azonban felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy ettől a módosítástól függetlenül, a Magyar Államkincstár továbbra is kérheti egyéb dokumentációk benyújtását a vállalás teljesítésével kapcsolatban (pl. fényképek feltöltését).

A kaszálás művelete érintett egy másik módosítás kapcsán is: a továbbiakban már nem kell ennél a pontnál megadni a hozamot. Az adatszolgáltatás a „bálázás (széna)” művelet esetén kötelező, ugyanis ez az elem használandó abban az esetben, ha gyep területen történik a kaszálást követő bálázás. Például búza (szalma) esetén azonban egyszerűen a „bálázás” műveleti elemet kell választani.

Az elektronikus Gazdálkodási Napló műveleti kódtára is módosult a Magyar Államkincstárral, a Agrárgazdasági Kamarával, valamint az Agrárközgazdasági Intézettel való egyeztetést követően.  Az átalakítás fő szempontja az egyszerűsítés és egyértelműsítés volt, melynek eredményeképpen 157 db művelettípus törlése és 34 új elem felvétele valósult meg.
Sor került a MÁK által használt agrotechnikai műveletek elnevezéseinek szinkronizálására is (a zárójelben szereplő műveletek a biztosabb találati eredmény miatt olvashatók a művelet végén):

• ásóboronázás (magágyelőkészítés (vetés nélkül))
• boronálás (lazítás utáni elmunkálás, magágyelőkészítés (vetés nélkül), mechanikai gyomirtás)
• grubberezés (lazítás)
• kombinátorozás (tömörítés, lazítás, magágyelőkészítés (vetés nélkül))
• kompaktorozás (magágyelőkészítés (vetés nélkül))
• kultivátorozás tápanyag bedolgozással
• simítózás (tömörítés)
• ásógépezés
• forgóboronázás (lazítás, magágyelőkészítés (vetés nélkül))
• könnyűtárcsázás (lazítás, tarlóápolás, tarlóhántás, szármaradvány vagy egyéb melléktermék bedolgozás, zöldtrágya bedolgozás)
• multitillerezés (magágyelőkészítés (vetés nélkül))
• melioratív meszezés
• meszezés
• rotátorozás
• tarlóhántás legfeljebb 10 cm mélyen
• kaszálás
• rendsodrás
• szénabehordás (ha nem báláznak)

Az új kódtár élesítésével egyúttal megszűntek a „betakarítás” művelet szinonimái. A „betakarítás silózás céljára” művelet kifejezetten silózásra szolgáló növények esetén használandó (silócirok, silókukorica), itt lehetőség nyílik a hozam megadására is. A „betakarítás silózás céljára (eredetileg nem silózásra szánt növényeknél)” az összes olyan növénynél használható, ahol a kedvezőtlen körülmények miatt kerül sor a siló céljára történő betakarításra. Ennél a műveletnél a hozamot nem kell megadni.
Forrás: NÉBIH

A hazánkban megtermelt kukorica java részének a betakarítása még hátravan, egyesek – feltehetően piaci érdekből – azonban már most az import szükségességét vetítik előre. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kéri a piaci szereplőket, hogy tartózkodjanak az ilyen jellegű megnyilvánulásoktól, mert azok – főleg megalapozottságuk hiányában − erősen rombolják a piaci együttműködést és bizalmat. A három szervezet az Agrárminisztériummal egyetértve hangsúlyozza: a pánikkeltésnek nincs helye a piacon, azzal a felvásárlók nem érik el az ukrán importtilalom feloldását.

Fotó: NAK

Eddig a közel 900 ezer hektáros termőterület alig több mint feléről takarították be a termést, így nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az eddigi tapasztalatokból, és még nem is állnak rendelkezésre pontos adatok. Az eddig betakarított mennyiség és a termésbecslések alapján viszont kijelenthető, hogy biztosított a megfelelő mennyiségű és minőségű hazai kukoricaellátás, nincs szükség importra.

A három szervezet határozottan kéri a piaci szereplőket, hogy tartózkodjanak az ilyen és ehhez hasonló, piaci szempontból kifejezetten káros megnyilvánulásoktól, mert azok aláássák a termelők, felvásárlók és feldolgozók közötti bizalmat, és tovább súlyosbítják az aszállyal és a kedvezőtlen piaci viszonyokkal küzdő gazdálkodók helyzetét.

Ahogy minden esztendőben, úgy idén is lehetnek toxinnal szennyezett tételek. Ilyen esetben mind a termelőnek, mind a feldolgozónak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen eljárásokkal csökkenthető az alapanyag fertőzöttsége, illetve a különböző mértékben szennyezett alapanyagok milyen feldolgozási célra alkalmasak. A forgalomba hozott feldolgozott termékeknek minden körülmények között meg kell felelnie a hatályos takarmányozási és élelmiszerlánc-biztonsági előírásoknak. A kölcsönös bizalom megőrzése ugyanis mindkét fél érdeke.

A gabona- és olajos mag tekintetében egyébként szigorú szabályok vonatkoznak az importra: tilalom alá esik az Ukrajnából történő beszállítás, a többi országból származó behozatalra pedig bejelentési kötelezettség áll fenn a Kormány döntése alapján.

Forrás: NAK