Kiemelt cikk
Irány Kazahsztán – Gyenge László: vadászat és természetvédelem a végletek országában
Gyenge László beszámolója kazah vadászatáról és túrájáról ablakot nyit Kazahsztánra. Ahogy a szerző fogalmaz: a végletek országára.
A látványos és vad hegyvidék Kazahsztán keleti és délkeleti részén a hegyi vadászok paradicsoma. Különösen az argali, a kőszáli kecske és a maralszarvas vadászata vonzó számukra. Az orosz és kínai határ mentén emelkedő Altaj, valamint a kirgiz és Kínai határ térségében a Tien san a legmagasabbra nyúló hegység. Az ország legmagasabb csúcsa Han Tengri 7010 m. De még a Tien sannak a régi fővároshoz, Almatihoz közeli előhegyei sem mondhatók alacsonynak, a Kara-tau és az Alatau 3000 méteren felüli csúcsai is csak nehezen hódíthatók meg. Az itt élő erős maralállomány is gyakorlatilag hegyi vadnak számít.
Számos vadásztatató vállalkozás is működik az országban, de mi most egyikkel sem álltunk kapcsolatban, mert ez a tavasz végi utam alapvetően nem a vadászatról, hanem sokkal inkább a fotózásról és a természeti értékek megismeréséről szólt.
Néha Magyarországon is megfigyelhetőek a pásztormadarak. Fotó: Gyenge László
Az egykori Szovjetunió tagköztársasága 1991-ben nyilvánította ki függetlenségét Kazah Köztársaság néven, és az új állam azóta is nagy erőfeszítéseket tesz a természeti értékek megóvásáért. 15, részben korábbi, részben már újabb alapítású nemzeti park és 10, úgynevezett természeti rezervátum működik országszerte, amelyek közül a legtöbb mégis ebben a keleti, hegyvidéki országrészben található.
A Kolsaj-tavak Nemzeti Parkban. Fotó: Gyenge László
Elsődleges feladatuk a rendkívül gazdag és sokhelyütt még érintetlen ökoszisztéma megőrzése, de ugyancsak cél, hogy minél többen megismerhessék ezeket a természeti értékeket, látványosságokat, ezért számos turistaközpontot alakítottak ki, ahol az érdeklődők biztonságosan és az élővilág sérelme nélkül közel kerülhetnek a különleges állatokhoz, növényekhez, geológia képződményekhez.
Asztana látványos városközpontja. Fotó: Gyenge László
Már írásom előző részében ( Szerk.: A cikket itt lehet elérni ) is említett területen érintettük az egyik rezervátumot, annak is a sorompóval lezárt, csak külön engedéllyel látogatható részét, amely főleg egyedülálló növényvilágáról nevezetes, de az örök hó birodalmában, a sziklás meredélyeken előfordul a hópárduc is, amelynek fő zsákmánya a hegyi vad fiatal egyedei.
Barna kánya körözött felettünk. Fotó: Gyenge László
Következő utunk a Kolsaj-tavak Nemzeti Parkba vezetett, amely a kristálytiszta vizű hegyi tavak, tengerszemek védelmére alakult. A látogatók csak a park bejáratáig hajthatnak autóval, és onnan már csak a kijelölt (és jól kiépített) turistautakon közlekedhetnek gyalog vagy a nemzeti park kisvasútjával.
Szavak nélkül: kilátás a Charynra Fotó: Gyenge László
A tavak menti erdők számos ragadozómadár-faj költőhelye. Kazah mértékkel innen nem esik messze, azaz kb. 100 kilométerre terül el az ország legismertebb és leglátványosabb földtani képződménye, a Charyn folyó völgye, azaz a Charyn-kanyon, amely szintén nemzeti park. Sokan azok közül, akiknek már volt szerencséje bejárni az Egyesült Államokban a Colorado folyó híres kanyonját, és itt is vették a fáradságot, hogy megismerjék ezt a lélegzetelállító szurdokvölgyrendszert, állítják, a kazah kanyon még vadabb, szerteágazóbb. Látványa felejthetetlen élmény volt számunkra is, bár erőnlétünkből csak a felső panorámaút végigjárására futotta.
Anuarral, az egyik kísérőnkkel a Charyn Nemzeti Park kanyonja fölött. Fotó: Agro Jager News
Almati, a régi főváros megismerésére szántuk a következő napot. Az ősök nem véletlenül alapították a ma már Budapesthez hasonló nagyságú települést itt, szinte az ország délkeleti csücskében, mivel a terület fekvése, éghajlata kellemesebb, mint bárhol másutt. A mai napig Almati számít Kazahsztán szellemi, kulturális és gazdasági, kereskedelmi központjának. A legtöbb nemzetközi légijárat és turista is ide érkezik, nem pedig a hasonló nagyságú fővárosba, Asztanába.
Almati látképe a kilátóból Fotó: Gyenge László
A hegyek, dombok karéjában fekvő város magasan kiépített kilátópontjára, szabadidő-központjához kötélvasút visz fel, ahonnan belátjuk az egész települést és tágabb környezetét is. Kérésemre ellátogattunk Almati botanikus kertjébe, ahol 108 hektáron csodálható meg a hatalmas ország olyannyira eltérő régióinak jellemző növényzete, és ízelítőt kaphatunk a világ valamennyi földrészének flórájából. Azon mindenesetre meglepődtem, hogy a hatalmas központi díszmedencében eredetileg Indiában honos madarak, pásztormejnók fürödtek, ami napjainkban a leggyorsabban terjeszkedő madárfaj; immár Ausztráliától Dél-Afrikáig megfigyelhető, s lám, példányai már feltűntek itt, Közép-Ázsiában is. Ezek után nem lenne meglepő, ha hamarosan hazánkban is megjelennének.
Utunk első része ezzel véget ért, elbúcsúztunk kazah vendéglátóinktól, és egy félnapos, egész éjszakán át tartó vonatozás után Asztanába érkeztünk, ahol testvérem és családja vendége voltam.
A botanikuskert nagy dísztava Fotó: Gyenge László
A fővárosban és környékén Kazahsztán teljesen más arcát mutatta, mint a keleti hegyvidéken. Maga a város mondhatni a semmi közepén, azaz a végtelen, száraz, szeles, hideg sztyeppén épült. Az 1950-es, 60-as években, a sztálini és hruscsovi gigantomán politika túlkapása volt a terméketlen szűzföldek feltörése és művelésbe vonása, ami egy idő után csúfos kudarcba fulladt, de az itt mesterségesen létrehozott nagyváros megmaradt, sőt a mai napig, költséget nem kímélve fejlesztik, a hírek szerint el akarják érni a két és félmilliós lakosságszámot, annak ellenére, hogy az infrastruktúra nem tud lépést tartani a fejlesztéssel: nincs elég víz, és a csatornázás sem megoldott. A város Isim nevű kis folyója messze nem szállít elég vizet a térségbe, és hiába a víztározók sora, a szegényes csapadékból sem sok jut bele.
Pásztormejnó fürdik a dísztóban. Fotó: Gyenge László
Sajnos Kazahsztánban nem ismeretlenek a környezeti katasztrófák. Délen az Aral-tó, amit Aral-tengernek is neveztek, gyakorlatilag kiszáradt, mivel az azt tápláló két folyó, az üzbegisztáni Amu-darja és a kazahsztáni Szir-darja vizét teljes egészében a sivatagban létesített gyapotföldek öntözésére használták fel. Még a szovjet időkben az Aral-tó egyik szigetén létesített atomtemető (radioaktív hulladékot tároló telep) környéke is szárazra és ebek harmincadjára került, a radioaktív port meg messze hordja a szél… Szintén a szovjet időkben az északkelet-kazahsztáni Szemipalatyinszk (ma Szemej) nevű város körzetében csaknem 500 kísérleti atomrobbantást végeztek, közülük több mint százat a felszín fölött, és csak a közvetlen közelből telepítették ki a lakosságot. Hatalmas területen ezért a mai napig katasztrofálisan magas a radioaktív sugárzás.
Az énekes hattyú feje és nyakának felső része költési időben vörösbarnára változik. Fotó: Gyenge László
Kazahsztán rendkívül gazdag ásványi kincsekben: olajban, földgázban, fémércekben. A világon itt termelik ki a legtöbb uránércet, és réztermelésük is kiemelkedő. A szovjet időkben nem sokat törődtek a nehézipar hulladékával, aminek jó része a földbe, vízbe, levegőbe került, és a hatalmas erőfeszítések ellenére, a mai napig kísért a múlt.
Ezzel együtt is Asztana belvárosa, lakó- és középületei, bevásárlóközpontjai világszínvonalúak. Szépek a gyakorlatilag évente újratelepített parkok, szélesek az utak, megfelelő a tömegközlekedés, olcsó és kitűnően szervezett a taxiszolgáltatás, az internet, gyakorlatilag készpénzmentes a vásárlás, még a piaci kofáknak is egy mobilapplikáció használatával lehet fizetni. Meglátszik, hogy ide áramlik az ország nemzeti jövedelmének jó része. A hosszú, hat-hét hónapon át tartó télen azonban a mínusz 30-40 fokban és a magas épületek között viharossá fokozódó szélben jobb, ha az ember ki sem dugja az orrát a lakásból.
Füles vöcsök nászruhában. Fotó: Gyenge László
Ezekben a napokban számomra a legcsábítóbb és legemlékezetesebb program a környező puszták bejárása, a látszólag céltalan bolyongás volt terepjáróval a jobb esetben murvás, de inkább földutakon, ahol a pásztorok járnak csak az állataikkal, és létesítenek kisebb itatótavakat a jószágnak az enyhén hullámos terepen.
Bobák mormota a pusztában. Fotó: Gyenge László
Itt lehetett legnagyobb eséllyel megfigyelni a puszta vad állatvilágát, főleg madarakat. A vadászok a sztyeppén farkasra, golyvás antilopra és sokféle apróvadra, no meg mormotára vadásznak. Igaz, nem ugyanarra a fajra, amit a hegyek között láttunk; errefelé a pusztai vagy bobák mormota (Marmota bobak) él.
Abaj Kunanbaev, a kazah nemzeti hős ikonikus szobra Almati főterén. Fotó: Gyenge László
Emlékezetes utamról több átszállással, nagy kerülővel, de végül szerencsésen visszaérkeztem Budapestre.
Írta és fényképezte: Gyenge László
Kiemelt cikk
A digitális beírókönyv – az Agrárminisztérium válaszolt
2026. március 31-én útnak indul a digitális beírókönyv – jelentette be a 32. FeHoVá-n Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Vadászati Védegylet választmányi elnöke.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
2026. március 31-én útnak indul a digitális beírókönyv – jelentette be a 32. FeHoVá-n Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke. A megvalósítás és a felügyelet azonban a Nagy István által vezetett az Agrárminisztérium feladata. Ezért lapunk, az Agro Jager News, megkereste a szaktárcát, akik rendkívül gyorsan és készségesen válaszoltak is a szerkesztőségünkhöz eljuttatott és abból válogatott kérdésekre.
Nagy István agrármiszter megerősítette, hogy 2026. március 31-én elindítják a digitális beírókönyvet. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager
Egyszer és mindenkorra véget érhetnek a beírókönyv körüli anomáliák, amelyek országos viszonylatban okoztak problémákat. Sokszor nemcsak súrlódásokat jelentettek, hanem különféle közigazgatási eljárásokat is indukáltak, amelyek a legjobb esetekben is újravizsgázásokkal, hat hónapos vadászjegy-visszavonásokkal jártak. Mindenki találkozott már olyan esettel, hogy a vadőr magánál tartja a beírókönyvet és bizalmi elv alapján – telefonhívásra – jegyezte be a vadásztárs külterületen tartózkodását, holott a beírókönyvet saját kezűleg kellett volna aláírnia. Lehetne sorolni végtelenségig azokat a példákat, amelyek a mai digitális világunkban teljesen életszerűtlen helyzeteket okoztak. A digitális beírókönyvről már évekkel korábban lehetett hallani, most végre elindulhat. Olyan programot ígérnek, amely egységes, átlátható, letisztult keretek közé emeli országos viszonylatban a vadászatot.
Popovics István, a Biharnagybajomi Dózsa Népe Vadásztársaság vadőre, hivatásos vadásza a társaság beírókönyvével. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Az elmúlt időszakban számos kérdés jutott el hozzánk, amelyekből néhányat megküldtünk a szaktárcának, akik készségesen és villámgyorsan válaszoltak:
1. Hogyan lehet letölteni? Hogyan lehet regisztrálni? Szükséges-e hozzá asztali számítógép, vagy telefonon, tableten is alkalmazható?
Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás (a továbbiakban: e-beírókönyv) jelenleg még nem érhető el, annak bevezetése és műszaki előkészítése folyamatban van, így a rendszer letöltésére és a regisztrációra egyelőre nincs lehetőség. Az e-beírókönyv indulásáról és elérhetőségéről az érintettek részére tájékoztatást adunk, amelyben a használattal, regisztrációval és technikai feltételekkel kapcsolatos valamennyi releváns információ közzétételre kerül. A rendszer asztali számítógépen, valamint megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező mobilkészüléken és tableten egyaránt használható lesz. Az e-beírókönyv böngészőalapú felületen – külön alkalmazás telepítése nélkül – válik elérhetővé, emellett mobilalkalmazás formájában is rendelkezésre állnak majd a főbb funkciók.
2. Az egyéni vadászatok mellett a társasvadászatok bejelentése okoz aggodalmat. Ezt hogyan lehet lebonyolítani a felületen? Tartanak tőle, hogy egyesével nehézkessé válik a reggeli „beiratkozás”.
Az e-beírókönyv a társas vadászatokat terveink szerint külön lesz képes kezelni, ebben az esetben a vadászatvezető bevezetheti a résztvevő vadászok adatait a felületre.
A digitális beírókönyv biztonságot is nyújt, hogy a tagtársak is látják merre járunk. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
3. Mi történik hozzáférési hiba esetén? Megmarad-e valahol a papíralapú beiratkozás lehetősége? A párhuzamos regisztráció miatt hogyan lehet védekezni a visszaélések ellen?
Mint a legtöbb elektronikus rendszernek, így tervezetten az e-beírókönyvnek 99% feletti rendelkezésre állást kell biztosítania, amely alól kivételt képeznek az ütemezett karbantartások (természetesen a legkevésbé zavaró időpontokban). Fontos kiemelni, hogy a bevezetést követően továbbra is megmarad a papíralapú beírókönyv használatának lehetősége, azonban a vadászatra jogosult vagy csak az e-beírókönyvet, vagy pedig csak a papíralapú beírókönyvet használhatja majd, azaz egyszerre nem lehet majd a kettőt használni. Ez utóbbinak részleteiről a Vtv. Vhr. 47/C. §-ában találnak bővebb tájékoztatást.
A Deszki Gazdák Vadásztársaságának elnöke Schulcz József (balról) és Bolgár József vadászmestere a terítékadatokat rögzíti – még papír alapon. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
4. Vendéghíváskor hogyan alakul az ügymenet?
Nincs különbség a papíralapú beírókönyv és az e-beírókönyv között. Az ágazati jogszabályok meghatározzák a beírásra vonatkozó szabályokat, amelyeket elektronikus átállás esetén is alkalmazni kell, tehát, ha az egyéni vendégvadászathoz a vadászatra jogosult kísérővadászt állított, a vadászatot a kísérő jegyzi be.
5. Elejtéskor, illetve elejtés után, krotália nélkül, de rögzítve a vad nemét és faját, lehet-e a vadtesttel közlekedni?
Ahogy eddig sem, úgy ezután sem lehet vadászterületen krotália nélkül nagyvadat szállítani, tehát a vad elejtését követően, az elejtés helyéről történő szállítás megkezdésekor továbbra is meg kell jelölni a nagyvadfajokat. Akárcsak jelenleg a papíralapú napló vezetésénél, úgy az e-beírókönyvben is a vadászat befejezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül rögzíti kell az elejtést.
A tisztességes vadászoknak, tagtársaknak biztonságot ad a digitális beírókönyv. A képen a biharnagybajomi Tóth László rókájával fényképezkedik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
6. A vadászatra jogosultak esetében a társaságon belül ki láthatja az egyéni tagok helyzetét?
A biztonságos vadászat biztosítása érdekében – a papíralapú beírókönyvhöz hasonlóan – látszódni fog a biztonsági körzetek foglaltságának állapota.
7. Valóban ingyenes és önkéntes-e a csatlakozás, és ez a lehetőség mikortól válik kötelezővé és országos érvényűvé?
Igen, valóban ingyenes és önkéntes lesz, ezt a Vtv. 58/A. §-a is tartalmazza. A kötelezővé tétele jelenleg nincsen tervben.
Az Agrárminisztériumot Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.,
az Agro Jager News tulajdonos-lapigazgatója kérdezte
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Itt az agancshullatás időszaka: Fokozott rendőri jelenlét a SEFAG-nál
Az illegális agancsozás visszaszorítása érdekében a SEFAG Zrt. február hónapban – az erdőlátogatási tilalom bevezetésével párhuzamosan – fokozott ellenőrzéseket hajt végre.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Az illegális agancsozás visszaszorítása érdekében a SEFAG Zrt. február hónapban – az erdőlátogatási tilalom bevezetésével párhuzamosan – fokozott ellenőrzéseket hajt végre. Az erdészek a rendőrséggel szorosan együttműködve, összehangoltan, folyamatosan végzik a helyszíni razziákat a SEFAG Zrt. teljes vadászterületén, alkalmazva az olyan technikai eszközöket is, mint a drónok, illetve a hőkamerák – tájékoztatott a SEFAG Zrt.
Az akció során drónokat is bevetnek!
Kiemelték, hogy a jogszerűtlen magatartás minden esetben rendőrségi feljelentést von maga után. Az illegális agancsgyűjtés jogi következményei lehetnek a vadászati hatóság által kiszabott vadvédelmi bírság, illetve – amennyiben a módszer kimeríti a Büntető Törvénykönyv szerinti állatkínzás fogalmát -, a cselekmény szabadságvesztéssel is büntethető.
A rendőrség terepjárókat is bevet.
Eredményes razzia esetén, a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, az eseteket több fórumon nyilvánosságra hozzák. Az illegális agancsgyűjtés lopás, a levetett agancs a vadászatra jogosult tulajdona.
A NISSAN Patrol már igazi terepjárónak számít, nehéz előle elmenekülni.
A SEFAG Zrt. kéri a fentiek tudomásulvételét és a jogszabályok maradéktalan betartását. Az akcióról és annak eredményeiről február folyamán rendszeresen tájékoztatást ígér a részvénytársaság.
SEFAG
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Minden eddigi csúcsot megdöntött Dévaványa térségének túzokállománya a napokban lezajlott országos szinkronszámlálás adatai alapján. A Körös-Maros Nemzeti Park területén végzett felmérés során a szakemberek 808 példányt számoltak össze a faj egyik legjelentősebb hazai élőhelyén.
Fotó: Balla Tihamér
A rendkívüli téli körülmények között lezajlott számlálás kiemelkedő eredményeket hozott. Míg Dévaványa környékén rekordmennyiségű, 808 madarat vettek jegyzőkönyvbe, addig a Kis-Sárréten 150, a Csanádi pusztákon pedig 37 példányt találtak. A megfigyelés a határon túlra is kiterjedt: a nagyszalontai klasszikus telelőhelyen 108 egyedet regisztráltak a helyi szakemberek.
Fotó: Balla Tihamér
Az idei számlálást különlegessé tette a tájat borító 20-25 centiméteres hótakaró. Bár a vastag hóréteg miatt a helyszínek megközelítése a korábbi évekhez képest nagyobb kihívást jelentett, a hóborítás segítette a madarak észlelését és a csapatok pontos létszámbecslését. A felmérés során azonosított legnépesebb csapat 249 egyedből állt.
A fagyos időjárás és a tartós hótakaró komoly próbára teheti az állományt. Amennyiben a hideg periódus elhúzódik, az felélesztheti a túzokok vonulási ösztönét, ami a Kárpát-medencéből déli, délnyugati irányba való elvándorláshoz vezethet.
Fotó: Balla Tihamér
A madarak jelenleg különös stratégiával jutnak táplálékhoz a repceföldeken: a túzokok az őzekkel és nyulakkal társulva vészelik át a telet. Mivel az őzek kaparással tisztítják meg a havas felszínt a zöld levelek után kutatva, az általuk megnyitott foltokon a túzokok is könnyebben hozzáférnek a létfontosságú repcelevelekhez.
Fotó: Balla Tihamér
A januári túzokszinkron országos, összesített adatai jelenleg még feldolgozás alatt állnak, a végleges számokról később adunk hírt.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
Indul a 2026. évi egységes kérelmek benyújtása
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Csongrád-Csanád Vármegye 2026.
Vadgazdálkodási pályázat Somogy vármegyében
In memoriam Kordos László
Súlyos fenyegetést jelent az ausztrál és a marokkói egyezmény az uniós agráriumra
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
Megújult az EDU felületén az ASP járványügyi képzés a vadászok számára
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Bács-Kiskun 2026.