Vadászat
KITEKINTŐ: Bulgária – Stefan Sotirov farkasra indult
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Melegedett az idő, elbújt a hold és leereszkedett a köd: eljött az ideje a farkasvadászatnak. Napnyugtától napkeltéig figyeltem az éjszakát és egy életre szóló élménnyel gazdagodtam, amikor megláttam a sötétben a farkast – tájékoztatta Stefan Sotirov az Agro Jager Newst Bulgáriából.

Stefan Sotirov bulgáriai farkasa. Fotó: Stefan Sotirov
Itt-ott köd áradt szét, majd enyhe délnyugati szél terelte arrébb, mint egy nyájat a juhász és a farkas lassan, mintha a semmiből bukkant volna elő. Pontosan hajnali három óra volt. Rendkívül óvatosan érkezett, megállt néhány másodpercre és hallgatózott.
Amikor megláttam, úgy döntöttem – részben kíváncsiságból -, hogy adok neki egy esélyt, hogy elérje a les előtti tetemet, de sajnos valami miatt mégis elugrott. Ellenkező irányba rohant és körülbelül 160 méterrel arébb megállt és megfordult. Nem haboztam és elsütöttem a puskámat.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!
A farkast eltaláltam és a lövésre egy másik, kisebb farkast pillantottam meg, ami elugrott. Érdekes helyzet volt, mert addig nem láttam és ugyan szaladt, de később egy dűlő útra leült és abba az irányba nézett, amerre az első farkas elesett.
Néhány percig ült, azután keservesen üvölteni kezdett. Úgy másfél óráig tartott. A köd pedig, a déli széltől elűzve hol szétterült, hol feloszlott.
Ültem a lesen. A dermesztő üvöltés a végső búcsú lehetett, de nem lőttem újra. Hallgattam az éjszakát. Tudtam, hogy erősen kötődnek egymáshoz.
Lőhettem volna, hogy elűzzem vagy elejtsem, mert azok a pillanatok, a farkasüvöltés vérfagyasztó volt. Elkezdett hatni a pszichémre és a gondolataimra. Egyedül lenni a semmi közepén fáradtan, de hagytam, hogy befejezze – valami felébresztette bennem az érzést, hogy tartozom neki ezzel a gesztussal.

Hatalmas farkasával Stefan Sotirov. Fotó: Stefan Sotirov
És így másfél óra telt el, mire a kisebb farkas elindult lefelé a lejtőn, ahol egyszer csak eltűnt a szemem elől. A köd tovább terjeszkedett és majdcsak a első napsugarak hajtották szét. Lemásztam a lesről és birtokba vettem a farkasomat. Sohasem felejtem el azt az éjszakát.
Stefan Sotirov, Bulgária
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Kiss Sándor: A Nagy-Sárrét apró vadászai – Eredeti képekkel
Nem is olyan régen történt eddigi természetjárásaim legszívhez szólóbb, legaranyosabb élménye. A szokásos hétvégi utamat terveztem a Nagy-Sárréti vadonban, ahogyan én hívom. Ragadozó emlősöket napközben fotózni a majdnem lehetetlen kategóriába tartozik, de maradjunk annyiban: ha mégis sikerül, ott bizony hatalmas szerencsére van szükség – vágott bele az Agro Jager érdeklődésére Kiss Sándor természetfotós.

Fotó: Kiss Sándor / Agro Jager
Egy olyan úton jártam, ahol az elmúlt években megszámlálni sem tudom, hányszor haladtam el, ezen a napon viszont valami megállásra kényszerített. Az efféle környezet, a sűrű bozót, nádas, csatornapart igazi rejtekhely hazánk egyik legleleményesebb, legügyesebb vadászának, a vörös rókának.

Fotó: Kiss Sándor / Agro Jager
A róka gyerekkorom óta szimbolikus állat számomra, mindig mosoly jelenik meg az arcomon, ha meglátok egy ravaszdit, akár egy hírportálon, filmben, esetleg egy könyvben. Én még az a generáció vagyok, aki nemcsak kötelességből, hanem valódi érdeklődésből kifolyólag olvasta Fekete István regényeit. A Vuk olyan mélyen érintett gyerekként, hogy a mai napig tudok meríteni annak tanulságaiból, bármikor újra tudnám olvasni, és évente legalább egyszer biztosan megnézzük a családommal az 1981-ben készült rajzfilmet is.

Fotó: Kiss Sándor / Agro Jager
De térjünk vissza, mi történt pontosan ezen a napon, aminek azóta is a hatása alatt vagyok.

Tartalmak már 1999-től
Ahogy lassan haladtam az autóval, csak annyit láttam, hogy valami kis barna, hegyes fülű jószág „átpattog” az úton, majd utána még két ugyanilyen jövevény követte. Nem hittem a szememnek: három kölyökróka. Azonnal nyúltam a fényképezőért. Nem titkolt vágyam valósult meg: szemtől szemben a kis vörösök és én. Amint megálltam a kocsival, ők is megálltak, és jól szemügyre vettek engem. Egyáltalán nem zavartatták magukat, játszottak, sőt az egyik még egy kis produkciót is bemutatott, ahogy lehempergőzött a csatorna partján. Viszont a nagy hancúrozás közben azért észrevettem, hogy egyre jobban húzódnának lefelé a bozótosba. Ameddig tudtam, készítettem róluk folyamatosan a képeket, és itt készült néhány különleges fotó is, ahol a sűrű növényzet közé bevillanó napsugarak pontosan a róka pofiját világítják meg.

Fotó: Kiss Sándor / Agro Jager
Talán tíz perc leforgása alatt történhetett az egész, viszont az biztos, hogy nem fogom elfelejteni, amíg élek. Talán öt-hat alkalommal sikerült eddig rókával találkoznom a fotóstúráim során, kölyköket viszont még most láttam először.

Fotó: Kiss Sándor / Agro Jager
A leírásban direkt nem említek pontos helyszínt és időpontot sem, hiszen bár tudom, hogy dúvadként van nyilvántartva, én mégis óvni szeretném a kis cimborákat. Zárszóként pedig bízom benne, hogy felnőnek, és „erős, fogas rókák lesznek”. Hiszem, hogy a Nagy-Sárrét pedig számukra „biztonságos és elég tágas is…”
Írta és fényképezte:
Kiss Sándor Püspökladányból
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Japán „Farkasszörny” robotokat vet be a rekordszámú medvetámadások visszaszorítására
A fokozódó medvetámadások miatt farkasra hasonlító robotokat vetnek be Japánban
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.






