Természetvédelem
Tájékoztatás a Sajót érintő szennyezéssel kapcsolatban
Országos Vízügyi Főigazgatóság: Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 2022. március 13-án a közösségi médiából értesült arról, hogy a Szlovákia területén lévő egykori Siderit üzem telephelyéről, az alsósajói vasércbánya altárójából szennyezett víz folyik a Sajóba. A súlyosan terhelt szakasz a magyar határtól több tíz kilométerre van. A folyó állandó megfigyelése, a vízminőség ellenőrzéshez szükséges mintavételek és vizsgálatok megszervezése, valamint a vízhasználók értesítése céljából az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 2022. március 13-án 10:00 órától, tehát azonnal II. fokú vízminőségi készültséget rendelt el.
Alapvetően vas-oxid terhelésről van szó, ami nem mérgező. (Kép: Civertan – Wikipédia)
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.Ábra: OVF)
A területileg illetékes vízügyi igazgatóság azóta – több mint 9 hete – folyamatos figyelőszolgálatot tart fenn, rendszeresen vízmintákat vesz, illetve vizsgáltat be annak érdekében, hogy ha a Sajó a határtértéket meghaladó terheléssel érkezne, a vízhasználat (ivóvíz, öntözés) korlátozása azonnal elrendelhető legyen. Erre eddig a nagymértékű hígításnak köszönhetően nem volt szükség. Fontos tehát kiemelni, hogy a kifolyó szennyezett bányavizet már a Sajó külföldi vízgyűjtőterületén is több százszorosan hígítja a kisvízfolyások és a Rima vízhozama, és ez a hazai szakaszon betorkolló mellékvízfolyásoknak és az eseti vízpótlásoknak köszönhetően tovább folytatódik.
A magyar fél a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság keretében a szennyezést követően azonnal, majd még több alkalommal is tájékoztatást kért a szennyezés megakadályozására Szlovákiában tett intézkedésekről, valamint a szlovák fél által végzett mérések eredményeiről. Információink szerint a szlovák hatóságok felvették a kapcsolatot a bánya üzemeltetőjével.
A készültség elrendelése óta az ÉMVIZIG a hazai szakaszon rendszeresen ellenőrzi a folyó állapotát. A Sajó vízminősége a helyszíni mérési eredmények (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, oldott oxigéntartalom, oxigéntelítettség) alapján megfelel a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII.18.) VM rendeletben a vízfolyás típusra meghatározott határértékeknek. Alapvetően vas-oxid terhelésről van szó, ami nem mérgező.
A laboratóriumi vizsgálatok szerint az összes vas, oldott vas, összes alumínium, illetve oldott alumínium koncentrációja a határérték alatt ingadozott ugyan, de folyamatosan növekvő tendenciáról egyik paraméter tekintetében sem lehet beszélni.
A vízminőség-vizsgálati rendet a szennyeződés alakulásának, a hidrometerológiai körülmények változásának, illetve a friss információknak megfelelően alakítjuk. Ez azt jelenti, hogy ha emelkedik a vízállás és a szennyezés helyszínén valószínűsíthetően több terhelés jut a vízbe, naponta mérnek a szakemberek, egyébként pedig heti rendszerességgel.
Összességében elmondható, hogy a készültség elrendelése óta eltelt időszakban a Sajó magyarországi szakaszán erőteljes rendkívüli elszíneződés nem volt, bár a csapadékosabb időjárás következtében levonuló kisebb árhullámok idején Sajópüspökinél megnőtt a lebegő hordalék mennyisége, ezért átmenetileg a víz enyhe barnás elszíneződése volt megfigyelhető.
Szaghatást, habzást, halpusztulást azonban a magyar folyószakaszon szakembereink nem tapasztaltak, és erről a MOHOSZ-tól sem érkezett bejelentés.
Forrás: OVF
Természetvédelem
Uráli bagoly tűnt fel a Dévaványai-Ecsegi pusztákon
Uráli bagoly bukkant fel a Körös-Maros Nemzeti Parkban
Síkvidéki területeken ritkán látható ragadozó madár, egy uráli bagoly bukkant fel a közelmúltban a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén.
Fotó: Motkó Béla – KMNP
Az uráli bagoly alapvetően hideg, mérsékelt övi madár. Elsősorban Oroszország területén terjedt el, ahogyan erre a neve is utal. Európai állománya főként a Kárpátok vonulatára és az észak-balkáni hegységekre terjed ki. Magyarországon is költ, elsősorban az Északi-középhegységben. Első hazai költését 1962-ben jegyezték fel, 1983-tól pedig már rendszeres fészkelőként tartjuk számon.
Az uráli bagoly a hazánkban előforduló bagolyfajok közül az uhu után a második legnagyobb termetű. A síkvidéki területeken ritka kóborlóként láthatjuk, általában csak télen vetődik errefelé. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon legutóbb öt évvel ezelőtt figyeltünk meg egy példányt. Az utóbbi években Biharugra térségében is volt néhány előfordulása. A Körös-Maros Nemzeti Park területén megjelenő uráli baglyok valószínűleg az Északi-középhegységből, vagy az Erdélyi-szigethegységből érkeznek rövid látogatásra.
Az uráli bagoly nagyon közeli rokona a nálunk is állandóan jelenlévő macskabagolynak. A Körösvölgyi Állatparkban mindkét bagolyfaj megtalálható, így akik testközelből is szeretnék őket megnézni, azok egy téli hétvégén ezt Szarvason megtehetik.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Fiatal csüllő repült át a Kardoskúti-puszta felett
Magyarországon rendkívül ritkán látható madárfajt figyeltek meg a napokban a Körös-Maros Nemzeti Park területén
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Magyarországon rendkívül ritkán látható madárfajt, csüllőt figyeltek meg a napokban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A fiatal, tengerparti madár a Kardoskúti-puszta felett repült át.
Fotó: KMNP
A sirályok családjába tartozó csüllő tipikus tengerparti madár. Az északi féltekén a skandináv országokban, Oroszországban és Alaszkában egyaránt költ, jellemzően igen nagy, esetenként több tízezres telepekben. Cirkumpoláris faj, ami azt jelenti, hogy jellemzően a sarkvidékhez közeli tájakon költ, de az egész földön elterjedt. Az elmúlt két évtizedben az európai állomány költési területének déli határa egy kicsit északabbra húzódott. Fő táplálékául a halak szolgálnak, de időnként gerincteleneket is elfogyaszt.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Csüllők jellemzően október vége és december eleje között bukkannak fel Magyarországon. Évente országos szinten 10-15 megfigyelés van, 2012 azonban inváziós év volt, akkor 26 alkalommal láttak csüllőt. Az esetek döntő többségében fiatal, kóborló példányokról van szó, öreg madarak csak elvétve fordulnak elő, ők már a megszokott útvonalakon mennek telelni a délebbi tengerpartokra.
A kardoskúti Fehér-tó térségében a korábbi években is felbukkantak már csüllők. Ez azért is érdekes, mert hazánkban általában a nagyobb kiterjedésű tavaknál (Balaton, Tisza-tó, Szegedi Fehér-tó) jelenik meg, a kardoskúti Fehér-tó viszont egy kisebb kiterjedésű állóvíz. Ráadásul idén november közepén, amikor a kóborló példány felbukkant, a tó teljesen ki volt száradva, ezért a madár valószínűleg le sem szállt. Röptében figyeltük meg, amint a tó irányából Békéssámson felé haladt.
A csüllő a térségünkben is költő dankasirálynál nagyobb testméretű sirályféle. A fiatal példányoknak fekete gallérjuk van a nyakuknál és repülés közben felülről nézve jellegzetes, fekete, W-alakú mintázat látható a hátukon és a szárnyukon. Hátuk szürke, szárnyuk belülről fehér, illetve szürke.
Forrás: KMNP
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Természetvédelem
50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia
Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia november 23-án a kisújszállási Vigadóban, ahol méltóképpen ünnepeltük meg a Kutatótábor fél évszázados fennállását. A konferencia résztvevőit dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, kormánybiztos, Kapocsi István a HNPI igazgatóhelyettese és Tóth József, a Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda igazgatója köszöntötte.
Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
Az esemény fényét jelenlétével emelte dr. Rácz András úr, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára és Szűcs Tamás úr, Kisújszállás város polgármestere. A program kezdetén Tóth Csaba táborvezető-helyettes előadásában bepillantást nyerhettünk a tábor gazdag 50 éves történetébe, aki egyben bemutatta a tábor immár hatodik tábortörténeti és publikációs kötetét. Ezt követően Ulicsni Viktor hússzoros táborozó élményekkel teli történetekkel elevenítette fel a tábori élet mindennapjait.
Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
A rendezvén fénypontjaként a tábor ötvenéves fennállása során kiemelkedő támogatást nyújtó négy szervezet és két táborszervező magánszemély emlékplakettet és elismerő oklevelet vehetett át:
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
• Kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda
• SOE ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomás
• Agrárminisztérium
• Papp Gyula tanár úr, aki közel 30 évig vett részt a tábor szervezésében.
Ábra: Facebook
Végül elismerésben részesült Dr. Tóth Albert, a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor megálmodója és táborvezetője, az Alföldkutatásért Alapítvány alapító elnöke, akinek kitartó lankadatlan lelkesedéssel végzett munkája nélkül ez a tábor nem élhette volna meg ötvenéves jubileumát. Az emlékplakettet Győrfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész készítette.
A konferencia szakmai programjának keretében a táborban zajló kutatómunka legfrissebb eredményeit bemutató tudományos előadások hangoztak el a kunhalmok és a Hortobágy botanikai viszonyairól, az alföldfásítás múltjáról és jövőjéről, a szikes talajok talajtérképezéséről és vizsgálatairól, a Tisza-tó halfaunájának változásairól, a hortobágyi vízterek makrogerinctelen élőlény-együtteseiről, az etnoökológiai kutatások eredményeiről és a hagyományos legeltetés természetvédelmi hatásairól, Ágota-puszta csárdáinak sorsáról, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park területén zajló tájrehabilitációról.
Előadók voltak: Keserű Zsolt, Tóth Tibor, Novák Tibor, Olasz Ákos, Kis Szabolcs, Sallai Zoltán, Csányi Béla, Ulicsni Viktor, Biró Marianna, Csiha Sára, Pethe Mihály és Hoffmann Károly.
Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
A konferenciát Agócs Gergely, Kecskés-Bába Hajnalka és Kecskés Gergő népzenei előadásai foglalták ünnepélyes keretbe. Optimistán tekintünk a jövőbe, bízunk a folytatásban, találkozzunk 2025 nyarán az 51. Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborban!
Forrás: Bak-Csiha Sára & Tóth Csaba
Fotók: Széll Antal, Szűcs Tamás, Kozmáné Tóth Györgyi, Csiha Sára
Társas vadászati figyelemfelhívás 2024/2025
Uráli bagoly tűnt fel a Dévaványai-Ecsegi pusztákon
Megalakult a Védegylet drónos szakbizottsága
Segítünk eligazodni az e-GN-re vonatkozó kötelezettségek között
Kiemelt lehetőség a fejlődő országoknak a FAO és az AM ösztöndíjprogramja
Dr. Polgár Kálmán vadászkutyás emlékverseny Siófok-Balatonszabadiban
Egy hihetetlen vadlibavadászat története
Jogsegély-szolgálat a Védegyletnél
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
Fát vágtak, bozótot irtottak Komádi, Zsadány és Körösújfalu között – VIDEÓ
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
Farkas Imre a Bakony vadásza
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Komádi aranysakál
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
A bronzérmes kan
Vadkamera buktatta le az orvvadászokat
