Keressen minket

Vadászat

Vadkármegelőzés Konyáron – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Hajdú-Bihar megyében, Konyáron járunk a Kék-Kálló Vadásztársaság területén, ahol megközelítőleg 3800 hektáron gazdálkodnak a helyi vadgazdálkodók. Kulcsár Balázst, a társaság elnökét kérdeztük az apróvadas terület ez évi kihívásairól, ahol éves szinten megközelítőleg ezer mezei nyulat hasznosítanak.

A mezei nyúl kártételét megelőzik Konyáron. (Kép: Kulcsár Balázs – Agro Jager News)

Az előző években a környék napraforgó tábláiban komoly gondot okozott a mezei nyúl károsítása, amíg nem voltak bekerítve a mezőgazdasági táblák. Az éppen kicsírázott napraforgó közkedvelt csemegéje számos vadfajnak. A Dél-Alföldön az örvösgalamb, míg náluk a mezei nyúl okozhat problémákat. Az orosz-ukrán háború a hazai vadgazdálkodókat is súlyosan terheli. Ukrajnában, – a szakértők becslései alapján – a szántóföldek 20-30 % vetetlen maradt. Nagyon sok hónap telik el bizonytalanságban, ami az árakat felfelé tolja. Így van ez Magyarországon is. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke szerint a világpiacon 400 euró az új búza tonnánkénti előjegyzési ára, a kukoricáé 340 euró, a repcéért 800 eurót adnak.

Ezek az előjegyzési számok komoly fejtörést okoznak, mivel, ha a vadkár keletkezik, azt meg kell térítenie a területileg illetékes vadásztársaságnak.

Elkerülve minden kellemetlenséget, a konyári vadgazdálkodók „előremenekültek”. A területen megközelítőleg 20-30 hektárt művelnek vadföldként, ahol pillangósok mellett, másodvetésben, zabot, somkorót, facéliát, takarmánycirkot, olajretket, repcét, zöldborsót is megtermelnek.

A területükön évről évre megközelítőleg 250 hektár napraforgót is termelnek a helyi gazdák. Törekedve a legjobb kapcsolatra, folyamatos a kommunikáció a termelőkkel. Az idény elején mindenkivel egyeztetnek. A békés egymás mellett élés a közös cél. Bár ez sok esetben igen nehéz, de mindent megtesznek azért, hogy mindenki megelégedett legyen az adott körülményekkel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a helyi vadgazdák saját költségükön biztosítják a napraforgó táblák bekerítését, együttműködve a termelőkkel. Békés megyei dinnyésektől vettek át egy jó megoldást. Körbála hálóját húzzák ki, amit műanyagoszlopokhoz rögzítenek. Emellett két sor villanypásztor üzemel, melyhez napelemes adaptert biztosítanak, amihez szükséges egy akkumulátor is. A termelőket kérik meg arra, hogy az akkumulátor megvásárlásában segítsenek, ami az ő tulajdonukba marad a vadkár időszakának végeztével. A kerítés kihúzásakor napszámosokat fogadnak, illetve több esetben a termelők is bekapcsolódnak a munkába. A hálót le kell földelni a szélein. Az esetek többségében munka ezen részét a növénytermesztők végzik el. Azért, hogy minden teljesen világos és egyértelmű legyen, szerződést is kötnek egymással. Itt lépésről-lépésre minden feltételt ügyvéd közreműködésével rögzítenek: kinek, mi a feladata és a kötelessége. A villanypásztor használatához használati utasítást is biztosítanak, hogy a kezelése bárki számára egyértelmű legyen. Mivel külterületen a magántulajdon több esetben sérülékeny, megbeszélik azt is előre, hogy ki, mikor ellenőrzi a kerítést és az eszközöket. A páros, páratlan hetek egyértelmű feladatokat biztosítanak addig, amíg a napforgó ki nem nő a vad szájából…

A kerítés körüli gyomírtást a gazdák végzik el – a sikeres növénytermesztésben érdekelt mindenki. Ha be van kerítve a tábla, akkor a mezei nyúl kártétele azonnal kizárható. Problémát okozhat még az örvös galamb, illetve a hegyesfarú barkó is, ami előszeretettel rágja a csíranövényt, de ez utóbbi már nem vadgazdálkodási kérdés, hanem növényvédelmi.

A sikeres növénytermesztésben érdekelt mindenki. (Kép: Kulcsár Balázs – Agro Jager News)

Annak ellenére, hogy ez komoly költségbe kerül, és nagy munkaszervezést kíván, a kerítés megépítése a legracionálisabb választások egyike. Abban az esetben, ha nincs kerítés, előbb-utóbb elmérgesedhetne a helyzet a termelőkkel. Ez egy nagyon hosszú és költséges folyamat. A mostani gazdasági körülmények mellett, ilyen várható terményárakkal, egy társaság végét is jelentheti egy hatalmas összegű vadkár-kompenzáció. Vadkár esetében, ha jogi útra terelődik a konfliktus, Kónyáron tudják bizonyítani, hogy mindent megtettek a megelőzésért. Minden levelet tértivevényesen küldnek meg a partnereknek, amivel nyomon követhető a kommunikációjuk is.

A kerítés részei azonban a jövőben is felhasználhatóak. Viszont, a napszámosok bére és az eszközök tárolási költsége a konyári vadgazdálkodókat terheli.  Ez anyagilag sokkal jobb megoldás, mint egy hosszú elhúzódó vita, sok külső szereplő bevonásával, akiket mind meg kell fizetni. Ha helyeznek ki kerítést, akkor a mezei nyúl által okozott kár megelőzhető.

A konyári megoldással, kiszámíthatóvá válik a tenyészév. Hajdú-Bihar megyében a Kék-Kálló Vadásztársaság vadkár megelőzésben úttörőnek számít. Kulcsár Balázs szerint, szemléletváltozásra van szükség. A mostani körülmények mellett a mezőgazdasági vadkár számos társaságot a szakadék szélére sodorhat, de nem szabad apróvadas területeken a mezei nyulat káros vadfajnak tekinteni. A nyúllal gazdálkodni kell, folyamatos ragadozógyérítés mellett lehet csak stabil az állománya. A termelők részéről sem szabad a vadgazdálkodókat kikiáltani bűnösnek. A kommunikációnak és az együttműködésre való törekvésnek kellene előtérbe kerülnie hazánkban – mondta lapunknak a szakember.

A vadgazdálkodók vállát számos felelősség terheli, de a növénytermesztők is sokat tehetnek a vadállomány védelme érdekében. A tavaszi kaszálások során számos apróvad, és őzgida is áldozatul eshet a kaszáknak. A szakmai szervezetek intézményi háttértudása sokat segíthetne a gazdálkodó egységek, szervezetek közötti kommunikációban és együttműködésben. Emellett azt is látni kell, hogy az aranysakál mellett, idő kérdése a nyestkutya megjelenése is, ami a skandináv példákat tekintve , várhatóan igen komoly problémák okozhat a következő években, évtizedekben – zárta beszámolóját Kulcsár Balázs, a Hajdú-Bihar megyei Kék-Kálló Vadásztársaság elnöke.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képek forrása: Kulcsár Balázs, a Kék-Kálló Vadásztársaság elnöke

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Vadászat

Lencsevégen az idei első szarvasborjú – GALÉRIÁVAL

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Elkezdődött a borjazás a gemenci szarvasok életében – számolt be az Agro Jager News megkeresésére Retkes Tamás, szekszárdi természetfotós, aki a napokban fényképezett borjas gímszarvas teheneket. Hatalmas élmény volt találkozni ezekkel az állatokkkal, mesélte lapuknak, miután a legújabb fotótúrájáról is megkaptuk a beszámolóját.

Lencsevégen az idei első szarvasborjú. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Retkes Tamás élménybeszámolója

04:30-kor keltem, hogy napkelte előtt kiérjek. Még fent volt a hold, amit jól lehetett fotózni. Ködös-párás reggel fogadott, nagyon jó hangulatú fotókat lehetett készíteni reggel.

Irány Gemenc. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Beljebb érve az erdőbe, egy tisztáson legelésztek a szarvasok. Itt sokáig tudtam őket fotózni, amíg szépen átsétáltak előttem, beljebb a sűrűbe.

Vaddisznók a szórón. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Mentem tovább a megszokott utamon, benéztem egy másik tisztásra, ahol egy szóró is van, hogy esetleg van-e rajta valami. Pár disznó volt csak, én kismalacokat szerettem volna fotózni, de őket nem láttam, így lőttem pár képet a disznókról és mentem volna tovább, amikor egyszer csak, – ahogy a keresőben nézelődtem, – felbukkant egy kis fej.

Nyuszt szemez velem. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Először azt hittem kisróka, de mikor ráélesítettem, akkor láttam, hogy egy nyuszt néz velem szembe – kíváncsian.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Sikerült róla pár fotót készítenem. A reggeliző helyemre érve – ez egy olyan hely, ahol négy nyiladékot belátok, tulajdonképpen egy kereszteződés – a szembe lévő nyiladékon egy tarvad lépett ki elém.

Gímszarvas aranysakállal a Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Lőttem róla is pár fotót, aztán átváltott előttem. Jobbra fordulva láttam, hogy több tarvad legelészik, elkezdtem őket is fotózni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Több, mint egy órán át tudtam őket fotózni, nem vettek észre és a szelem is jó volt. Volt velük egy kis borjú is, nagyon szertelen volt, ahogy össze-vissza futkározott.

Az első szarvasvorjakat már vezetik a tehenek. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Sikerült olyan jelenetet fotóznom, ahogy kétlábra állnak.

Az idei első szarvasborjú Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Visszafordulva a szembe lévő nyiladékra, láttam, hogy a távolból egy aranysakál közeledik felém, de sajnos bal oldalról ismét szarvasok váltottak ki, így a sakál jobb oldalra távozott.

Magányos aranysakál Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Miközben fotóztam a szarvasokat, reménykedtem, hogy a sakál visszajön. Szerencsém volt ismét, mert visszajött a sakál, ha csak egy kis időre is, jobbról átment előttem a nyiladékon és baloldalt eltűnt a sűrűben. Utána még jött pár tarvad, átváltottak előttem. Őket is lefotóztam, aztán tovább indultam.

Szarvasok váltanak át a nyiladékon. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Felnézve az égre egy sast láttam, készítettem pár fotót róla, de nagyon magasan, messze volt. Már a visszafele vezető nyiladékon jöttem, amikor mellettem, egész közel kiugrott egy bika.

Barkás gímbika Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Egymásra néztünk, készítettem róla pár fotót és elinalt. Egy vizes rész mellett jöttem el, óvatosan kinéztem a vízre, de csak két hattyú úszott a vízen.

Rétisas köröz Gemenc felett. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

A további úton visszafelé sajnos már nem láttam semmit, sütött a nap, kezdett meleg lenni, 11:30 körül értem vissza az autómhoz. Örültem, hogy ilyen jó mozgás volt és hogy sok szép fotót készíthettem. Meg is köszöntem a Jóistennek!

Kattintson a képre és kövesse a természetfotóst a Facebookon is!

Hazaérve Nimród kisfiam nagy öleléssel, Kedvesem pedig egy csókkal és finom ebéddel várt.

Írta és fényképezte: Retkes Tamás

 

Tovább olvasom

Vadászat

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.

Fotó: AM

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.

Fotó: AM

Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Vadászat

170 millió az idei kiemelt kamarai programokra

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.

Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:

  • Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
  • hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
  • A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
  • Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.

Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)

Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom