Vadászat
Igaz a hír: nettó 400 ezer egy hivatásos vadásznak
Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől mintegy 30 kilométerre délre, az észak-alföldi régióban gazdálkodik Konyáron, a Kék-Kálló Vadásztársaság, körülbelül 3800 hektáron. Kulcsár Balázst, a társaság elnökét kérdeztük, mert a közösségi médiában nemrégiben megjelent: nettó 400 ezer forintot kínálnak korlátlan üzemanyagfelhasználás és szolgálati gépjármű használata mellett hivatásos vadász munkakört.

Hajdú-Bihar megyében, Konyáron, hivatásos vadász munkakör betöltésére szakembert keresnek nettó 400 ezer forintért. (Kép: Kulcsár Balázs – AJN)
A társaság elnöke, a cégük portfóliójáról és a vadgazdálkodási feladatairól részletesen tájékoztatta az Agro Jagert.
2017-ben új társaságot alapítottunk itt Konyáron – vágott bele Kulcsár Balázs elnök. Gyerekkorom óta vadászok és az életem szerves része a vadgazdálkodás. A Hencidai Vadgazdaságban voltam gyakorlaton, ahol nagyon sokat láttam és tanultam idősebb vadászoktól. Több, mint 10 éven át hivatásos vadászként dolgoztam. A területünkön Konyáron, intenzív apróvadgazdálkodást végzünk. Éves szinten a mezeinyúl-hasznosításunk körülbelül 1000 darab, amelyet az évjárati hatás jelentősen befolyásol. Terveinkben szerepel az is, hogy a közel jövőben éves szinten 1500 mezei nyulat szeretnénk hasznosítani.
Vad fácánkakasból éves szinten megközelítőleg 500 esik, őzből 120 kerül a terítékre. Éppen ezért mindent megteszünk, hogy a szőrmés-, és tollaskártevők számát lecsökkentsük – folytatta az elnök.
Az első évben közel 200 vörös rókával, 98 borzzal, 360 szarkával, és 500 dolmányos varjúval sikerült csökkenteni a helyi szőrmés-, és tollaskártevők állományait.

Nagy hangsúlyt fektetnek a lőfegyveres gyérítésre és a csapdázásra is. A területen minden kotorékot felszámoltak, az aranysakál is csak váltóvadként jelenik meg a területen. Azért, hogy naprakészek legyenek, folyamatosan képzik a hivatásos vadászokat is. Több helyre látogattak el belföldön és külföldön egyaránt. A tanulmányi utaik során a legmodernebb apróvadgazdálkodókat keresték fel.
Becsületes és kitartó hivatásos vadászt találni, nagyon nehéz – meséli. Aki ügyes, eredményeket tudott eddig felmutatni, az vélhetően az adott vadászati közösség tagja és családjával együtt – biztos megélhetése miatt – nem akarja hátrahagyni stabil egzisztenciáját. Egy bizonyos életkor után pedig, nehezen költöznek el az emberek máshova, más megyébe. Ám sokszor a megyén belüli költözés sem egyszerű feladat. Mivel a társaságukban egy kész, felépített rendszert kell üzemeltetni, így erre keresnek egy jó szakembert.
A fiatal pályakezdők gyakorlati tudása, valamint kitartása egyáltalán nem garantált, hiszen az iskola után a mindennapos kihívásokat meg kell oldani, sokszor egyedül. Az apróvadgazdálkodás csak intenzív ragadozógyérítés mellett tartható fenn. Két lehetősége van egy vadgazdának, régi mondás ez – vallja Kulcsár Balázs. Az egyik, hogy apróvadat nevelünk, a másik, hogy prémet termelünk. Belátható, hogy a kettő egymással nem összeegyeztethető fogalom.

Integrált szemlélet Konyáron. (Kép: Kulcsár Balázs – AJN)
A felhívás valós, nem kacsa, nem is kitaláció: nettó 400 000 forintot ígérnek Konyáron. A vadgazdálkodás egy élethosszig tartó hivatás és, ha valaki abban ügyes, meg kell fizetni. Az erkölcsi megbecsülés mellett az anyagi megbecsülés mindenki számára a legfontosabb, de ez a kettős kéz a kézben jár.

Kép: Kulcsár Balázs – AJN
Meghatározott feladatok, pontos munkaköri leírások várják az új pozícióra jelentkező hivatásos vadászt. Konyáron egy professzionális, valódi, intenzív vadgazdálkodást alakítottak ki, amelyben a tulajdonosok elvárásait kell teljesíteni. Ezek a legtöbb esetben az átlag vadgazdálkodási egységektől eltérnek, de az elvárásokat egy magasabb bérkategória követi.
Alapvetően olyan szakembert keresnek, aki kifogástalanul és önállóan el tudja látni a napi, heti feladatait. Ahogy az ország összes társasága, úgy a konyári is, a vadászati turizmusra épít. Látható, hogy a növénytermesztés és a takarmányárak drágulása miatt, egyre több társaság kerül nehéz anyagi helyzetbe és az orosz-ukrán háború miatt prognosztizálható az is, hogy a gabonafélék és olajosnövények világpiaci ára tovább emelkedik, amelyet a magyar árak is követni fognak.
A vadkárt azonban meg kell fizetni. A gazdasági stabilitás csak a fokozott és intenzív ellenőrzésekkel, a szinte állandó vadőri jelenléttel garantálható. A tavaszi vadkár, a hideg, a száraz elhúzódó hetek miatt fokozottabb lehet. Konyáron, most olyan szakembert szeretnénk foglalkoztatni, aki a vadgazdálkodás ismereteit és a tudását a konyári követelményekhez illesztve, aktívan bekapcsolódik az ágazat munkafolyamataiba, összehangolva napi munkáját a növénytermesztésben dolgozó munkatársakkal is – zárta beszámolóját Kulcsár Balázs, a Kék-Kálló Vadásztársaság elnöke.
Kulcsár Balázs, a Kék-Kálló Vadásztársaság elnökének elérhetősége: 06 30 319 50 47
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV

















