Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Aranysakálokat ejtettek el Csesztregen

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Zala megye nyugati részén, a Lenti járásban, a Kerka-patak völgyében fekszik Csesztreg község. A falu Zalaegerszegtől megközelítőleg 36 kilométerre található, ahol Fentős Dániel, Parasza-Kerkamente Vadásztársaságban helyi vadász. Nagypapájának köszönhetően ismerkedett meg a vadászattal, akivel több mint 15 évig együtt járta a határt. Érthető, hogy mire vadász lett, óriási helyismerete is kialakult.

A fényképen látható aranysakált Fentős Dániel hozta terítékre Csesztregen. (Kép: Fentős Dániel – Agro Jager News)

A társaság úgy 6800 hektáron gazdálkodik, amely jellemzően nagyvadas. Az elmúlt évben többször találkozott már aranysakállal és az is előfordult, hogy nem tudott rájuk lövést tenni. Mikor meg minden körülmény megfelelő volt, akkor meg hibázott. Teljesen másképp kell az aranysakálokra vadászni, jóval nagyobb felkészülést igényel – mesélte lapunknak Fentős Dániel. A korábbi tapasztalatoknak és élményeknek köszönhetően, el is döntötte, hogy kitanulja a sakál vadászatát.

Az aranysakál vadászatakor érdemes több sípot használni, megfelelő időközöket betartva. (Kép: Fentős Dániel – Agro Jager News)

Tavaly októberben vásárolt egy ismert márka sípjaiból. Interneten keresztül, autodidakta módon megtanulta a technikákat és a módszereket. Ez a kitartás meghozta a várt eredményeket, mert szinte azonnal be is tudott hívni két aranysakált, amelyet pontos lövésekkel terítékre is hozott. Megtört a jég!

Közben felvette a kapcsolatot, hazánk legnagyobb aranysakál vadászával, Horváth Mihállyal, aki telefonon, időt nem kímélve, számos gyakorlati tapasztalatát osztotta meg fiatalabb kollégájával. Dani megfogadva gyakorlati tanácsait, egy-két percig hív, majd vár 10-15 percet. Ha ezalatt az idő alatt nem jön ragadozó, indul tovább a következő magasleshez.

Csesztregen az elmúlt két évben, négy-öt területrész lett az aranysakálok kedvelt tartózkodási helye. Az állományuk a korábbi években még elviselhető szinten stagnált, azonban a számuk egyre jobban növekszik. A fiatal vadász szerint, olyan az aranysakál Zala-megyében, mint a sárkány a gyerekmesékben. Ha levágjuk az egyik fejét, kettő nő a helyébe. Itt azt figyelték meg a vadászok, hogy az alfa pár valamelyik tagját elejtik, akkor a többi alárendelt egyed előrelép a ranglétrán. Vagyis a szülőpárok száma elkezd növekedni, ami még több utódot eredményez. Ezáltal még több lesz a aranysakál. Ez vélhetően azért alakult így, mert eleve nagy a sakál állománya a megyében. Nagyon nehéz megmondani, megbecsülni nagyságukat. A négy-öt nagyon fertőzött területen, megközelítőleg 50-60 darab aranysakál élhet. Más megyékben, ahol a számuk jóval kisebb, mindenképpen törekedjünk az alfa pár elejtésére, ezt üzenete az alföldi társaságoknak.

Csesztregen az aranysakál vadászatához csak pár dolog szükséges. Egy táska, a fegyverünk és a lőbot. Mivel itt már sok az aranysakál, akár nappal is találkozhatunk velünk. Mindig viszek magammal kereső hőkamerát, és a fegyverlámpa is készen áll az esti hívásokra – mesélte lapunknak. Tudni kell az aranysakálról, hogy a fényre szinte azonnal ugrik. Az elmúlt fél év során terítékre hozott aranysakálokat, szinte minden esetben, futva ejtette el. Más esély nem nyílt rá – folytatta.

A csesztregi vadász csak sípokat használ. Ami számára bevált, azok a következőek: a báránysírás, a nyúlsírás, az egérhang és a magányos sakál hangja. Amint kiér a területre, a kereső és a magányos aranysakálhanggal kezd. Nem mindig válaszolnak, de olyan is előfordul, hogy hirtelen négy-öt helyről visszavonyítanak rá. Ez sokszor elég félelmetes, annak ellenére, hogy ismeri a sakálok viselkedését. Akkor érdekesebb a helyzet, ha egyet se lát, a fedett, sűrűbb részek miatt, de a vonyításuk egyre jobban közeledik.

A legutolsó alkalom is hasonlóan alakult. A Csesztreg 2-es körzetben magányos aranysakál hanggal kezdett, de semmilyen választ nem adtak. Azt gondolta, hogy egy sincs a közelben. Aztán hirtelen a semmiből a második hívás után futva érzett négy aranysakál.. Ahol nagy az aranysakál állománya ott féltékenyen őrzik a területet egymástól.

Arra is figyelni kell, hogy az aranysakálok mindig a hangforrását támadják, azaz bennünket. Akire már futott sakál, csak az tudja átérezni ezt a szituációt. A lövés után a másik három, sokáig kereste az eltűnt társát, de többször nem bújtak elő. Három este alatt, más-más területrészeken sikerült terítékre hozni végül három egyedet, ami ez idáig a fiatal vadásznak elképzelhetetlennek tűnt.

Ha hasonlítani lehetne az emberekhez, az aranysakál több diplomás mérnöknek számít – meséli. Okosak és nagyon sok mindent észrevesznek. Télen az egyik lesvadászat során kocogott felé egy aranysakál, amikor csöndben elbiztosította a fegyverét. Még azt a pici zajt is meghallotta és azonnal megállt. Figyelte, nézett a magasles irányába. Előnyben voltam, hamarabb vettem észre és nem hibázott. Öregebb vadászok tapasztalata alapján az őz állománya fogja igazán megszenvedni az aranysakál térhódítását. Zala megyében egyértelmű, hogy óriási pusztítást végez – zárta beszámolóját Fentős Dániel csesztregi vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Természetvédelem

Konferenciánk a KAP-ról – VIDEÓK AZ ELŐADÁSOKRÓL

Print Friendly, PDF & Email

„Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban az agrártámogatási lehetőségek” címmel konferenciát szerveztek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága több éve szervez szakmai rendezvényeket, amelyeken következetesen a vadgazdálkodás és valamely társterület keresztmetszetében található témaköröket veszi górcső alá. Idén június 12-én, a Békés vármegyei Szarvason került sor az éves konferenciára „Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban az agrártámogatási lehetőségek” címmel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös szervezésben.

A konferencia megnyitója. A mikrofonnál Tóth Péter. Fotó: OMVK

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Anna-ligeti központjában tartott esemény apropója evidens: a mezőgazdasági területek művelésének módja meghatározza egyebek mellett az apróvadfajok állományát, a művelés mikéntjét pedig az agrártámogatási rendszerek befolyásolhatják. Ahogy Tóth Péter, a szervező szakbizottság elnöke elmondta, az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszerének, a közös agrárpolitikának (KAP) tavaly megkezdődött költségvetési ciklusában a földhasználók számára egy sor olyan új lehetőség nyílt meg, amelyek a környezet és az élőhelyek szempontjából is kedvező változásokat tehetnek lehetővé. A támogatások fejében önként vállalt kötelezettségek teljesítésével tehát a gazdálkodók érdemben változtathatnak az agrárélőhelyek állapotán, minőségén. A kulcs a földhasználók önkéntessége: így a társágazatoknak – természetvédelemnek, vadgazdálkodásnak – partnerként tekintve a gazdálkodókra meg kell győzniük őket a vállalások előnyeiről. Ehhez adott részletes ismereteket a szarvasi rendezvény, amelyen gyakorlattal és rálátással rendelkező szakemberek osztották meg tapasztalataikat.

A résztvevőket elsőként a házigazda, dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy a vadgazdálkodás és természetvédelem egyik közös platformja egyértelműen az élőhelyfejlesztés. Személyes tapasztalataiból, emlékeiből a többi között felidézte azt is, hogy a ’80-es évek burgenlandi kultúrsivatagjai az agrárium fejlődésével nálunk is leváltották a biológiai sokféleségnek kedvezőbb mezőgazdasági struktúrát. A folyamat megállításához, de legalábbis lassításához van szükség olyan rendezvényekre, mint a kamara és az MME konferenciája.

Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében szintén üdvözölte a kezdeményezést. Ismertetve a nemzeti park igazgatóságok élőhelyfejlesztésben elért eredményeit – ezek közül kiemelve a kerecsensólyom és a túzok védelmét – felajánlotta az igazgatóságok és a szaktárca tapasztalatait, hogy a jövőben például a nemsokára induló, új Agrár-környezetvédelmi Program nagyobb hatékonysággal futhasson. Ebben nagy szerepet játszhatnak azon szakértők, akik mára több tízezer helyszíni ellenőrzést tudhatnak a hátuk mögött, és többezer gazdálkodóval beszéltek, megismerve hozzáállásukat, tapasztalataikat.

Bajdik Péter, a vadászkamara főtitkára emlékeztetett: az elmúlt években a konferenciasorozat keretében a szakbizottság és partnerei foglalkoztak a zöldítés hatásaival, a vízgazdálkodással, a vizes élőhelyek helyzetével, valamint a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével végzett kaszálással. Az adott rendezvény témáinak fontosságát a klímaváltozás adja, amely miatt egyre több gazdálkodó keres alternatív bevételi forrásokat: amelyek a KAP forrásai is lehetnek.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ha élnek ezekkel, a biodiverzitást is erősítik, ami az apróvadfajoknak szintén kedvez. Emlékeztetett: a Vadászkamara saját forrásait is hadrendbe állítja a cél érdekében: az Országos Vadgazdálkodási Alapból az elmúlt években milliárdos nagyságrendű finanszírozást biztosított a vadgazdálkodóknak élőhelyfejlesztésre. Gondolatai zárásaként úgy fogalmazott: az esemény lehet az első lépés egy olyan tanácsadói hálózat létrehozására, amelyben minden érdekelt szakterület képviseltetheti magát.

Dr. Halmos Gergő, az idén 50 éves MME ügyvezető igazgatója elmondta: a szervezet figyelemmel kísérte a mezőgazdasági területeken az EU-csatlakozást követően tapasztalt változásokat. Nem meglepő módon Magyarországon is az steril élőhelyi környezet alakult ki, amely évtizedekkel korábban már tagországokban. Hozzátette: még azzal együtt is, hogy az elmúlt időszakban javult a helyzet, igen messze vagyunk az uniós csatlakozás előtti állapotoktól. Megjegyezte: a nehezen követhető a társadalmi változásokat is fontos megérteni, hogy meg lehessen határozni, mily módon motiválhatók a földhasználók a KAP-os lehetőségek kihasználására. Az MME a maga részéről kezdetektől igyekszik közreműködni a szakpolitikában, a szemléletformálásban, és mindezt partnerekkel – így a vadászkamarával – együttműködésben teszi, hiszen a közös munka hatékony, még ha nem is mindig és minden témában jutnak közös nevezőre. A konferenciáról szólva leszögezte: az nem az egyes szakterületekről szól, sokkal inkább a jövőnkről, a fenntarthatóság megteremtéséről.

A konferencia előadásai teljes egészükben visszanézhetők (forrás: az MME YouTube csatornája)

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Óvatosan az utakon! ŐZEK!

Print Friendly, PDF & Email

Augusztus közepéig tart az őzek párzása

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A következő egy hónapban a szokottnál is figyelmesebben kell közlekedniük az autósoknak, ugyanis augusztus közepéig tart az őzek párzása. A vadásznyelven üzekedésnek nevezett időszakban ezek az állatok sokkal gyakrabban jelennek meg a közutakon!

Az európai őz párzási viselkedése során az őzbakok kergetik a sutákat vagy a konkurenciaharc során egymást. Ilyenkor a szokásosnál aktívabbak, nagyobb területen mozognak – akár napközben is. Lévén hazánk legnagyobb egyedszámú (a becslések szerint több mint 369 ezres a faj állománya) és legelterjedtebb nagyvadfattjáról van szó, gyakorlatilag az egész ország területén számíthatunk felbukkanásukra a közúton, ami fokozott balesetveszélyt jelent körülbelüljúlius második felétől augusztus közepéig. Ezt igazolják a statisztikai adatok is: az évi mintegy 7400 nagyvadelütésnek 78%-ánál őzet gázolnak, jó részét az üzekedés alatt. (Statisztikai adatok forrása: Országos Vadgazdálkodási Adattár).

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara arra kéri a gépkocsivezetőket, hogy a következő hetekben fokozott óvatossággal közlekedjenek! Az alábbiak betartásával jelentősen csökkenhet a vad- és gépjármű ütközések száma.

  • Indokolt esetben (rossz látási viszonyok, rosszul belátható útszakasz) közlekedjenek lassabban a megengedett sebességnél!
  • Az őz nem jár egyedül: ha egy átszaladt előttünk, még mindig ne gyorsítsunk, szinte biztosan másik is követi!
  • Amennyiben a vadelütés elkerülhetetlen, akkor vészfékezzünk és készüljünk fel az ütközésre, de semmiképp se rántsuk félre a kormányt! Máskülönben letérhetünk az útról vagy átsodródhatunk a szembejövő sávba!
  • Végezetül: a vadveszélyt jelző közlekedési táblák ebben az időszakban nem nyújtanak elegendő támpontot a vezetőknek a vad várható felbukkanása tekintetében, hiszen az őzek nem a megszokott rutinjuknak megfelelően mozognak a területen.

A vadelütésekre vonatkozó szabályozásról itt írtunk honlapunkon egy tavalyi jogszabályváltozás nyomán.

Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet- Országos Magyar Vadászkamara

 

Tovább olvasom

Vadászat

Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Mintegy négy, nagy értékű gímszarvasbikát találtak elpusztulva a Drávamenti Szarvas Vadásztársaság területén. Az elmúlt évben a vadkár körüli kérdések országos viszonylatban az érdeklődés középpontjába kerültek. Míg a kormányzat elrendelte a használaton kívüli kerítések felszámolását, addig más területeken ideiglenes és állandó kerítések épültek. Az elmúlt héten a Dráva mentén mintegy négy gímszarvast találtak drótokba gabalyodva, elpusztulva – tájékoztatta az Agro Jagert, Mészáros Kálmán, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonos Vadásztársaság elnöke.

A magára hagyott villanypásztorba csavarodott egy gímszarvas bika, elpusztult. Fotó: Drávamenti Szarvas FVT / Agro Jager

Négy, nagy értékű, nemcsak pénzben, de genetikai értelemben is értékes gímszarvas tetemére bukkantak a Drávamenti Szarvas Földtulajdonos Vadásztársaság területén. Mészáros Kálmán, a társaság elnöke és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének alelnöke kiemelte, hogy ez a probléma nemcsak a vármegyében jelentkezik, hanem országos viszonylatban is előfordul. Kiemelte, hogy miközben a kormány bontja és hatalmas költségekkel felszámolja a sok évtizede használaton kívüli kerítéseket, addig egy új elképzelés szerint, sok helyütt magánerőből építenek olyan helyekre is kerítést, amely minden szakmai szempontból indokolatlan. Látható, hogy a kerítések építésével, a vad életterét csökkentve, a szomszédos gazdák területeiben hatványozottan jelentkezik vadkár.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Hohmann Endre, a társaság vadászmestere kiemelte, hogy a földtulajdonosi hátterű vadásztársaság alapját a növénytermesztésből élő gazdák adják, akik különféle módszerekkel óvják a termelt növényeiket. Ebből egy módszer a villanypásztor telepítése, amely, ha megfelelően is üzemel, akkor is állandó felügyeletet és gondozást igényel. Persze ismert tény, hogy minden problémára ez sem jelent megoldást.

Vadőr küzd az elhanyagolt villanypásztor drótjával, lenn a Dráva mellett. Fotó: Drávamenti Szarvas FVT / Agro Jager

A vad élőhelye az erdő és a mező. Onnan sem kitiltani, sem elzárni nem lehet. A villanypásztorok működése egyszerű, hiszen magasfeszültségük miatt ugyan megüti a vadat, de alacsony áramerőségük miatt nem jelentenek veszélyt sem emberre, sem állatra. Az egyszálú drótsodrony azonban nehezen szakad és ha nincs alatta rendszeresen lekaszálva az aljnövényzet, akkor nem képes leadni az óvatlan vadra a feszültséget, ugyanis más részeken, szakaszokon leföldel.

Állathoz, emberhez méltatlan sors. Így pusztultak el a szarvasok a Dráva mellett. Fotó: Drávamenti Szarvas FVT / Agro Jager

Jól bevált gyakorlat, hogy a telepítések előtt a vadgazdálkodók minden esetben segítenek kihelyezni a kerítést, de a vadkár megelőzésében és a kerítés üzemeltetésében már nincs kapacitásuk, amely későbbiekben a termelő feladata.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Tény, közölte Mészáros Kálmán, hogy az elmúlt napokban megdőlt évszázados melegrekordok alatt sok-sok órát szenvedtek az elpusztult szarvasok.

Elpusztult kapitális gímbika a Dráva mellett. A társaság elnöke kéri, hogy aki villanypásztort telepít, az előtte egyeztessen és a kihelyezett eszközöket folyamatosan ellenőrizze, üzemeltesse. Fotó: Drávamenti Szarvas FVT / Agro Jager

Mészáros Kálmán, a Drávamenti Vadásztársaság elnöke kéri és felhívja minden mezőgazdász figyelmét, hogy az általa üzemeltetett villanypásztorokat folyamatosan ellenőrizzék s ha drótba tekeredett, csavarodott állatot látnak, akkor a helyi vadásztársaságokat haladéktalanul értesítsék. Ekkora hőségben sokszor alig pár óra alatt annyira felhevülnek a drótba akadt állatok, hogy menthetetlenül kimúlnak. Hozzátette, hogy a kommunikációra alapozott vadkár megelőzésen lehet csak az igazi hangsúly. Mindenki érdeke az, hogy a vadkár és egyáltalán a károk értéke csökkenjen, miközben emberségesen bánunk a vaddal. A képen látható szarvasok – koruk miatt is – sok-sok éves, a környékbeli vadgazdálkodók együttes munkájának az eredménye, melyeknek pusztulása nemcsak a helyi, hanem a Dél-Baranya vadállományának vesztesége is.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Agro Jager News

Tovább olvasom