Keressen minket

Vadászat

Aranysakálokat ejtettek el Csesztregen

Közzétéve:

Zala megye nyugati részén, a Lenti járásban, a Kerka-patak völgyében fekszik Csesztreg község. A falu Zalaegerszegtől megközelítőleg 36 kilométerre található, ahol Fentős Dániel, Parasza-Kerkamente Vadásztársaságban helyi vadász. Nagypapájának köszönhetően ismerkedett meg a vadászattal, akivel több mint 15 évig együtt járta a határt. Érthető, hogy mire vadász lett, óriási helyismerete is kialakult.

A fényképen látható aranysakált Fentős Dániel hozta terítékre Csesztregen. (Kép: Fentős Dániel – Agro Jager News)

A társaság úgy 6800 hektáron gazdálkodik, amely jellemzően nagyvadas. Az elmúlt évben többször találkozott már aranysakállal és az is előfordult, hogy nem tudott rájuk lövést tenni. Mikor meg minden körülmény megfelelő volt, akkor meg hibázott. Teljesen másképp kell az aranysakálokra vadászni, jóval nagyobb felkészülést igényel – mesélte lapunknak Fentős Dániel. A korábbi tapasztalatoknak és élményeknek köszönhetően, el is döntötte, hogy kitanulja a sakál vadászatát.

Az aranysakál vadászatakor érdemes több sípot használni, megfelelő időközöket betartva. (Kép: Fentős Dániel – Agro Jager News)

Tavaly októberben vásárolt egy ismert márka sípjaiból. Interneten keresztül, autodidakta módon megtanulta a technikákat és a módszereket. Ez a kitartás meghozta a várt eredményeket, mert szinte azonnal be is tudott hívni két aranysakált, amelyet pontos lövésekkel terítékre is hozott. Megtört a jég!

Közben felvette a kapcsolatot, hazánk legnagyobb aranysakál vadászával, Horváth Mihállyal, aki telefonon, időt nem kímélve, számos gyakorlati tapasztalatát osztotta meg fiatalabb kollégájával. Dani megfogadva gyakorlati tanácsait, egy-két percig hív, majd vár 10-15 percet. Ha ezalatt az idő alatt nem jön ragadozó, indul tovább a következő magasleshez.

Csesztregen az elmúlt két évben, négy-öt területrész lett az aranysakálok kedvelt tartózkodási helye. Az állományuk a korábbi években még elviselhető szinten stagnált, azonban a számuk egyre jobban növekszik. A fiatal vadász szerint, olyan az aranysakál Zala-megyében, mint a sárkány a gyerekmesékben. Ha levágjuk az egyik fejét, kettő nő a helyébe. Itt azt figyelték meg a vadászok, hogy az alfa pár valamelyik tagját elejtik, akkor a többi alárendelt egyed előrelép a ranglétrán. Vagyis a szülőpárok száma elkezd növekedni, ami még több utódot eredményez. Ezáltal még több lesz a aranysakál. Ez vélhetően azért alakult így, mert eleve nagy a sakál állománya a megyében. Nagyon nehéz megmondani, megbecsülni nagyságukat. A négy-öt nagyon fertőzött területen, megközelítőleg 50-60 darab aranysakál élhet. Más megyékben, ahol a számuk jóval kisebb, mindenképpen törekedjünk az alfa pár elejtésére, ezt üzenete az alföldi társaságoknak.

Csesztregen az aranysakál vadászatához csak pár dolog szükséges. Egy táska, a fegyverünk és a lőbot. Mivel itt már sok az aranysakál, akár nappal is találkozhatunk velünk. Mindig viszek magammal kereső hőkamerát, és a fegyverlámpa is készen áll az esti hívásokra – mesélte lapunknak. Tudni kell az aranysakálról, hogy a fényre szinte azonnal ugrik. Az elmúlt fél év során terítékre hozott aranysakálokat, szinte minden esetben, futva ejtette el. Más esély nem nyílt rá – folytatta.

A csesztregi vadász csak sípokat használ. Ami számára bevált, azok a következőek: a báránysírás, a nyúlsírás, az egérhang és a magányos sakál hangja. Amint kiér a területre, a kereső és a magányos aranysakálhanggal kezd. Nem mindig válaszolnak, de olyan is előfordul, hogy hirtelen négy-öt helyről visszavonyítanak rá. Ez sokszor elég félelmetes, annak ellenére, hogy ismeri a sakálok viselkedését. Akkor érdekesebb a helyzet, ha egyet se lát, a fedett, sűrűbb részek miatt, de a vonyításuk egyre jobban közeledik.

A legutolsó alkalom is hasonlóan alakult. A Csesztreg 2-es körzetben magányos aranysakál hanggal kezdett, de semmilyen választ nem adtak. Azt gondolta, hogy egy sincs a közelben. Aztán hirtelen a semmiből a második hívás után futva érzett négy aranysakál.. Ahol nagy az aranysakál állománya ott féltékenyen őrzik a területet egymástól.

Arra is figyelni kell, hogy az aranysakálok mindig a hangforrását támadják, azaz bennünket. Akire már futott sakál, csak az tudja átérezni ezt a szituációt. A lövés után a másik három, sokáig kereste az eltűnt társát, de többször nem bújtak elő. Három este alatt, más-más területrészeken sikerült terítékre hozni végül három egyedet, ami ez idáig a fiatal vadásznak elképzelhetetlennek tűnt.

Ha hasonlítani lehetne az emberekhez, az aranysakál több diplomás mérnöknek számít – meséli. Okosak és nagyon sok mindent észrevesznek. Télen az egyik lesvadászat során kocogott felé egy aranysakál, amikor csöndben elbiztosította a fegyverét. Még azt a pici zajt is meghallotta és azonnal megállt. Figyelte, nézett a magasles irányába. Előnyben voltam, hamarabb vettem észre és nem hibázott. Öregebb vadászok tapasztalata alapján az őz állománya fogja igazán megszenvedni az aranysakál térhódítását. Zala megyében egyértelmű, hogy óriási pusztítást végez – zárta beszámolóját Fentős Dániel csesztregi vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vadászat

Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban

Published

on


Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.

Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.

Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…

A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.

Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.

Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…

Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.

A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.

Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…

Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.

Fotó: OMVK

Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.

Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.

Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!

Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.

Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.

 

Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély

Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.

A Győri Rendőrkapitányság munkatársai április 9-én a reggeli órákban intézkedtek azzal a 47 éves férfival szemben, aki illegálisan tartott fegyvereket és lőszereket otthonában és a hozzá köthető ingatlanokon.

Fotó: rEndőrség

A beszerzett adatok alapján a fegyvereket nem mindig ugyanazon a helyen tárolta, a rejtekhelyeket rendszeresen változtatta. A különböző helyszíneken tartott kutatások során a rendőrök 12 lőfegyvert, 2 hatástalanított lőfegyvert és 2 pisztolyt, további nagyobb mennyiségű éles lőfegyvert, valamint 8084 darab különböző kaliberű lőszert találtak, amiket lefoglaltak.

Elfogását követően lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és a Győri Járásbíróság letartóztatta.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom