Mezőgazdaság
2022. májusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép európai termésbecslésekkel
Közölték az legfrisebb európai termésbecslési adatokat a főbb növényeknél
MET: A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be.
A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között az USA és Brazília középső vidékén, valamint Kelet-Afrikában. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területek az USA-ban, valamint Paraguay térségében fordulnak elő (2. ábra). Az áprilisi csapadékösszeg anomália globális térképén nagy területeken láthatunk jelentős csapadékhiányt a sokéves átlaghoz képest: Afrika középső sávja ebben a hónapban is kevesebb esőt kapott, de jelentős a hiány Indiában, Argentínában és Brazíliában is (3. ábra).
Európa
Az elmúlt hetekben a szokásosnál szárazabban alakult az időjárás Európa nagy részén. Az őszi vetésekre vonatkozó termésbecslések kissé csökkentek az előző becsléshez képest, de továbbra is az ötéves átlag fölött maradtak. Azonban jelentős mennyiségű csapadékra van szükség a következő hetekben, hogy ezek a termésátlagok valósággá váljanak.
A 2022. április 1. és május 15. közötti időszakban az időjárás a tavasz eleji, az átlagosnál szárazabb és hűvösebb idő után átfordult egy továbbra is száraz, de a szokásosnál melegebb időjárásba Európa legnagyobb részén (4. ábra). A csapadékhiány Európa számos országát érinti, amely már az őszi vetésekre is negatívan hat (5. és 6. ábra). A legtöbb helyen még nem nagy a baj és ha megérkezik az eső, akkor vissza is fordulhat. Csapadékhiány jellemző többek között Franciaország, a Benelux államok, az Egyesült Királyság, Dánia, Németország, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária, Görögország, Törökország és Ukrajna területére. A talajnedvesség jelentős csökkenése már negatívan hat az őszi vetésekre, különösen ott, ahol a magas hőmérséklet felgyorsította a növények vízfelhasználását: Franciaország középső, Bulgária északi, Románia déli és keleti, valamint Ukrajna nyugati területein. Spanyolországban a középső mezőgazdasági területeken a májusi nagyon magas hőmérséklet a talaj nedvességtartalmának gyors csökkenését okozta, ami az őszi vetésekre és a tavaszi árpára már negatív hatással volt. Aszályos körülmények jellemzőek Olaszországban, ahol bár április végén jelentős csapadék hullott, de a május közepére érkezett magas hőmérséklet újra aszályos állapotot idézett elő.
A vizsgált időszakot az átlagosnál kissé melegebb időjárás jellemezte Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Portugáliában, Belgiumban, Spanyolországban, Svájcban és Törökországban (7. ábra). Ezeken a területeken a hőmérséklet 1-2 Celsius fokkal volt melegebb az ilyenkor jellemző értéknél. Ettől jóval nagyobb hőmérsékleti eltérés jellemezte Oroszország európai területének déli részét, ahol helyenként 6 fokkal is meghaladta az átlaghőmérséklet az ilyenkor szokásos értéket.
Az átlagosnál 0,5 – 2 fokkal hűvösebb volt az idő a Kárpát-medence térségétől a Kelet-európai-síkság északnyugati részéig. Helyenként négy fokkal is elmaradt a hőmérséklet az ilyenkor szokásos értéktől Fehéroroszország nyugati részén. A fagyos napok száma harminc százalékkal is több volt a szokásosnál Európa legnagyobb részén, ezt az eltérést az áprilisi hideg hullám okozta.
Az átlagosnál szárazabb időjárás volt a jellemző Európa legnagyobb részén, helyenként 50%-kal is elmaradt a csapadék mennyisége a szokásos értéktől (8. ábra).
Ezzel szemben több csapadék hullott a szokásosnál Spanyolország délkeleti részén, Fehéroroszország legnagyobb részén, Ukrajna északi részén, Finnország egyes területein, a Skandináv-félsziget nyugati partvidékén és az Egyesült Királyság északi részén is.
Vetési körülmények
cukorrépa és burgonya: nehéz szezonkezdet
A szokásosnál hűvösebb időjárás lassította a kelést és a korai fejlődését mindkét növénynek, de nagy általánosságban a növények viszonylag jó kondícióban vannak. A hideg miatt van egy időbeli lemaradás a fejlődésben, a fagyok csak kisebb károkat okoztak. Kivételt képeznek Franciaország és Németország egyes területei, ahol helyenként a vetésterület 10%-át is újra kellett vetni a fagykárok miatt. Május melegedést hozott, a növények fejlődése felgyorsult, viszont csapadékhiány hátráltatta a növények fejlődését, ahol az öntözés nem lehetséges. Sok országban a kártevők és kórokozók is jelentős károkat okoztak.
kukorica
A vetési kampány a csapadékhiány ellenére is többnyire sikeresen befejeződött az optimális időszakban. A május eleje óta tartó csapadékhiány még nem korlátozza a terméshozamot. Bulgáriában és Romániában május elejére még nem végezték el a teljes vetésterületen a vetést. Az ukrán agrárminisztérium szerint a tervezett vetésterületnek még a 15%-át nem sikerült elvetni, és bizonytalan, hogy a vetésterületre vonatkozó célkitűzés teljes mértékben elérhető-e.
napraforgó
A kukoricához hasonlóan a napraforgó vetése is késést szenvedett sokféle Európában. Az áprilisi csapadék nagyon jól jött a növények fejlődésére, de májustól sokfelé csapadékhiány jelentkezik.
A terméshozam-előrejelzések kis mértékben csökkentek az előző havi előrejelzéshez képest a nagy területet érintő csapadékhiány miatt (9-15. ábra).
Amerikai Egyesült Államok
Május második hetében a Középnyugat államaiban forró, száraz időjárás gyorsította fel a mezőgazdasági munkákat, beleértve a kukorica és a szója vetését. A Nagy Síkság déli részétől egészen a Nagy Tavak vidékéig, illetve föl az északkeleti államokig jelentősen magasabb hőmérsékleteket mértek az ilyenkor szokásosnál. A hónap közepén a Középnyugatra, a kukorica övezet nyugati részére is károkozó viharokkal kísért záporok érkeztek. Ugyanakkor az északnyugati államokban hűvös, csapadékos időjárás uralkodott, az esős időszakok között, néhol fagyok is előfordultak. A teljes nyugati régióban több fokkal hidegebb volt az ilyenkor szokásosnál, de számottevő csapadék csak az északi területeken hullott, délnyugaton a száraz idő folytatódott. Május közepére Új-Mexikóban az elmúlt évtizedek legnagyobb tűzvésze 300 ezer hektáron pusztította el a vegetációt. Máshol, a Nagy Síkság déli és keleti tájain szórványos záporok, zivatarok csak kis mértékben csökkentették az aszályt, de a mezőgazdasági munkákat sem jelentősen hátráltatták. Az Atlanti térség középső és déli államaiban viszont hűvös, felhős, szeles időjárás teremtett kevésbé kedvező feltételeket a tavaszi munkákhoz.
Összességében május 15-ére az Egyesült Államokban a kukoricának mindössze 49%-át vetették el, ami 29 százalékponttal marad el a tavalyi értéktől, és 18 százalékpontos késést jelent az elmúlt öt év átlagához képest is. A tervezett kukoricának pedig 14%-a kelt ki ugyanekkorra, ami szintén jelentős elmaradást jelent mind az előző évi, mind az átlagos értékekhez képest. Az őszi búza termőterületének 66%-át sújtja aszály, így országosan az állományok csupán 27%-át jelentették jó vagy kiváló állapotúnak, ami 21 százalékponttal kevesebb a 2021-es értéknél, és visszaesést jelent az egy hónappal ezelőtti állapotokhoz képest is.
Közép-Ázsia
Hosszan fennálló száraz, enyhe időjárás az északabbi, tavaszi gabona övezetben állt szemben a késő tavaszi esőkkel a déli területeken. Kazahsztán északi és Oroszország középső területein késlekedés nélkül, napos, az átlagosnál pár fokkal melegebb időben tudtak haladni a tavaszi gabonák vetésével, majd a kikelt árpa és búza is szépen fejlődött. A térség nyugati és déli tájain: Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán térségében, valamint Kazahsztán déli részén közepes és heves záporok öntözték a gabonát. A csapadék jót tett egyrészt az őszi búza fejlődésének, ami már a kalászhányás fázisába lépett, másrészt a gyapot vetéséhez is jól jött a megnövekedett talajnedvesség. A műholdas VHI (Vegetation Health Index) index tanúsága szerint a térségben jó vagy kiváló állapotban vannak az őszi gabona állományok.
Kelet-Ázsia
Kína déli részén május első felében előbb felhőszakadások, majd egyenletes esők okoztak helyi áradásokat, ugyanakkor a sok csapadék jól jött a reproduktív szakaszban járó korai vetésű rizs fejlődésének, valamint a frissen vetett nyári növényeknek is. Ezzel szemben az Észak-Kínai Alföld nagy részén napos, száraz időjárás mellett fejlődtek a már kalászos őszi búza állományok, a talajnedvesség megtartását kimondottan hideg, az átlagosnál 7 fokkal hűvösebb idő segítette. A hideg az északkeleti tájakat is érintette, ahol a nyári növények vetése szenved késést a túl alacsony hőmérsékletek miatt. Kína nyugati tájain meleg, alkalmanként csapadékos idő segíti a gyapot megerősödését, Japán déli részén pedig kiadós záporok kedveznek a rizs fejlődésének. A Koreai-félsziget nagy részén ugyanakkor szárazság van, így a frissen vetett rizs és az egyéb nyári növények öntözésre szorulnak.
Kína idei búzatermését az előrejelzések 135 millió tonnára teszik, ami közel 2 millió tonnával, hozzávetőleg 1%-kal elmarad a tavalyi terméstől, viszont körülbelül ugyanennyivel meghaladja az elmúlt öt év átlagát. A hozamot 5,77 tonnára várják hektáronként, ami kissé elmarad a tavalyi rekord nagy, 5,81 tonna/hektár értéktől, és a termőterület nagysága is csökkent kissé az előző évhez képest. Az idén alacsonyabbra várt hozamok hátterében az áll, hogy a vetés idején, tavaly szeptemberben és októberben a szokásosnál nedvesebbek voltak a talajok, a fő termőterületeken néhol áradások késleltették a vetést, és vetették vissza a növény korai fejlődését. Az idei gabona az előrejelzések szerint gyenge minőségű lesz, az aratás május közepétől június végéig tart.
Dél-Ázsia
India idei búza termése a becslések szerint 108,5 millió tonna körül alakul, ami 1%-os visszaesés a tavalyi évhez képest, viszont 4%-kal magasabb, mint az elmúlt öt év átlaga. A hozamot 3,5 tonnára várják hektáronként. A túlzott meleg az idén hetekkel korábban érkezett a szokásosnál a búza övezetbe. Punjab és Haryana területén, ami a búza össztermésének egynegyedét adja a szemfejlődés kezdetén rekord magas hőmérsékleteket mértek, 7-9 fokkal volt melegebb a szokásosnál, így Punjab területéről helyi források összezsugorodott, apró búzaszemekről számolnak be. A többi termőterületen nem volt ilyen nagy meleg, illetve délebbre már márciusban, a hőség előtt learatták a búzát.
Ausztrália
Queensland déli részén és Új-Dél-Wales területén május első felében is áztató esők biztosították a bőséges, helyenként túlságosan nagy nedvességtartalmat a talajokban, néhol lokális áradások késleltették a késő őszi munkákat. A frissen vetett gabonák és a repce kellően meg lettek öntözve, de a túlzott mértékű csapadék már akadályozza, illetve lassítja a gyapot és a cirok utólagos vetését, a nyári növények betakarítását. Victoria államban kevesebb csapadék hullott, Dél-Ausztráliában pedig alig esett, így arrafelé megfelelő talajnedvességi viszonyok és többnyire száraz idő segíti a búza, árpa és repce korai fejlődését. A szigetország nyugati részének búza övezetében záporok öntözték a frissen vetett őszi gabonát, előtte azonban száraz idő segítette a mezőgazdasági munkákat.
Argentína
A száraz idő kedvezett a térség nagy részén a szezonális munkáknak május első felében. Elszórtan hulló hevesebb záporoktól eltekintve a legtöbb helyen semmi csapadék nem esett, így jól lehetett haladni a nyári gabonák és repce betakarításával, valamint az őszi gabonák vetésével. A hőmérséklet a nyugati termőterületeken 2-3 fokkal az ilyenkor szokásos fölött alakult, északkeleten viszont ugyanennyivel hűvösebb volt. Az állami statisztikák szerint május 12-ére a kukoricának 41, a szójának 76, a gyapotnak pedig 36%-át takarították be.
Brazília
Száraz időjárás uralkodott a hónap első felében a fő mezőgazdasági termőterületen. A középső és belső-északkeleti területeken a szárazság normális jelenség az évnek ezen szakában, bár némi csapadék még jól jött volna a késői kukorica és gyapot számára. Átlag körüli, illetve afölötti hőmérsékletek súlyosbították az aszály hatását a még érés előtt álló növények számára. A délebbi területeken ilyenkor a szárazság szokatlan jelenség, a fejlődő kukorica és az éppen kikelt búza most sok nedvességet igényelne, de az aszály kedvezőtlen hatásait némiképp enyhíti az ilyenkor szokásosnál 2-4 fokkal hűvösebb idő. Brazíliában az első vetésű kukorica betakarításával ilyenkor lassan már végeznek, míg a második vetésű május közepén lép a reprodukciós fázisba.
Az idei kukoricatermést 116 millió tonnára becsülik, ez jelentősen, 29 millió tonnával meghaladja a tavalyi termés mennyiségét. A termőterület nagysága is növekedett az elmúlt évhez képest, és a hozamokat is 22%-kal magasabbra, 5,32 tonnára várják hektáronként az idén. Bár a hozamkilátások némiképp csökkentek az elmúlt hónapban a középső nyugati régióban jelentkező szárazság miatt.
Kanada
A kanadai préri keleti tájain hosszan elhúzódó esős időjárás hátráltatta a mezőgazdasági munkákat. 25-75 mm esett május második hetében, ami túlságosan megnövelte a talajnedvességet, és az alacsonyabban fekvő területeken áradásokat is okozott. Emiatt jelentős késést szenved a vetés ebben a térségben. Nyugatabbra szárazabb, de hűvös időjárás a jellemző, ott a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma megfelelő a csírázáshoz, keléshez. Kanada délnyugati termőterületein meleg, napos idő segíti az őszi búza és a legelők fejlődését valamint a talajok száradását a nyári növények vetéséhez.
Az idei repcetermést 2,33 tonna hektáronkénti hozam mellett 20 millió tonnára becsülik, a hozam is és a termés mennyisége is jelentősen több az előző évi értékeknél, amikor aszály sújtotta a termőterületeket.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
1. ábra
VHI Index 2022. május második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)
2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2022. május második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)
3. ábra
2022. április csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)
4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2022. április 1. és május 20. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös pontozott terület: aszály,
barna pontozott terület: hőösszeg többlet)
5. ábra
Búza fenofázisok 2022. március 10-én
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a színskálához tartozó fenofázisok: kelés, szárba indulás, kalászhányás, virágzás, szemképződés, érés, teljes érés)
6. ábra
Őszi káposztarepce fenofázisok 2022. március 10-én
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a színskálához tartozó fenofázisok: kelés, szárnövekedés, virágzás, szemképződés, érés, teljes érés)
7. ábra
A 2022. április 1. és május 15. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
8. ábra
A 2022. április 1. és május 15. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
9. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
10. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
11. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
12. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
13. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
14. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
15. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
Forrás: MET
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.