Keressen minket

Mezőgazdaság

2022. májusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép európai termésbecslésekkel

Print Friendly, PDF & Email

Közölték az legfrisebb európai termésbecslési adatokat a főbb növényeknél

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

MET: A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be.

Közölték az legfrisebb európai termésbecslési adatokat a főbb növényeknél. (A kép illusztráció. Kép: Pixabay)

műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között az USA és Brazília középső vidékén, valamint Kelet-Afrikában. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területek az USA-ban, valamint Paraguay térségében fordulnak elő (2. ábra). Az áprilisi csapadékösszeg anomália globális térképén nagy területeken láthatunk jelentős csapadékhiányt a sokéves átlaghoz képest: Afrika középső sávja ebben a hónapban is kevesebb esőt kapott, de jelentős a hiány Indiában, Argentínában és Brazíliában is (3. ábra).

Európa

Az elmúlt hetekben a szokásosnál szárazabban alakult az időjárás Európa nagy részén. Az őszi vetésekre vonatkozó termésbecslések kissé csökkentek az előző becsléshez képest, de továbbra is az ötéves átlag fölött maradtak. Azonban jelentős mennyiségű csapadékra van szükség a következő hetekben, hogy ezek a termésátlagok valósággá váljanak.

A 2022. április 1. és május 15. közötti időszakban az időjárás a tavasz eleji, az átlagosnál szárazabb és hűvösebb idő után átfordult egy továbbra is száraz, de a szokásosnál melegebb időjárásba Európa legnagyobb részén (4. ábra). A csapadékhiány Európa számos országát érinti, amely már az őszi vetésekre is negatívan hat (5. és 6. ábra). A legtöbb helyen még nem nagy a baj és ha megérkezik az eső, akkor vissza is fordulhat. Csapadékhiány jellemző többek között Franciaország, a Benelux államok, az Egyesült Királyság, Dánia, Németország, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária, Görögország, Törökország és Ukrajna területére. A talajnedvesség jelentős csökkenése már negatívan hat az őszi vetésekre, különösen ott, ahol a magas hőmérséklet felgyorsította a növények vízfelhasználását: Franciaország középső, Bulgária északi, Románia déli és keleti, valamint Ukrajna nyugati területein. Spanyolországban a középső mezőgazdasági területeken a májusi nagyon magas hőmérséklet a talaj nedvességtartalmának gyors csökkenését okozta, ami az őszi vetésekre és a tavaszi árpára már negatív hatással volt. Aszályos körülmények jellemzőek Olaszországban, ahol bár április végén jelentős csapadék hullott, de a május közepére érkezett magas hőmérséklet újra aszályos állapotot idézett elő.

A vizsgált időszakot az átlagosnál kissé melegebb időjárás jellemezte Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Portugáliában, Belgiumban, Spanyolországban, Svájcban és Törökországban (7. ábra). Ezeken a területeken a hőmérséklet 1-2 Celsius fokkal volt melegebb az ilyenkor jellemző értéknél. Ettől jóval nagyobb hőmérsékleti eltérés jellemezte Oroszország európai területének déli részét, ahol helyenként 6 fokkal is meghaladta az átlaghőmérséklet az ilyenkor szokásos értéket.
Az átlagosnál 0,5 – 2 fokkal hűvösebb volt az idő a Kárpát-medence térségétől a Kelet-európai-síkság északnyugati részéig. Helyenként négy fokkal is elmaradt a hőmérséklet az ilyenkor szokásos értéktől Fehéroroszország nyugati részén. A fagyos napok száma harminc százalékkal is több volt a szokásosnál Európa legnagyobb részén, ezt az eltérést az áprilisi hideg hullám okozta.

Az átlagosnál szárazabb időjárás volt a jellemző Európa legnagyobb részén, helyenként 50%-kal is elmaradt a csapadék mennyisége a szokásos értéktől (8. ábra).
Ezzel szemben több csapadék hullott a szokásosnál Spanyolország délkeleti részén, Fehéroroszország legnagyobb részén, Ukrajna északi részén, Finnország egyes területein, a Skandináv-félsziget nyugati partvidékén és az Egyesült Királyság északi részén is.

Vetési körülmények

cukorrépa és burgonya: nehéz szezonkezdet
A szokásosnál hűvösebb időjárás lassította a kelést és a korai fejlődését mindkét növénynek, de nagy általánosságban a növények viszonylag jó kondícióban vannak. A hideg miatt van egy időbeli lemaradás a fejlődésben, a fagyok csak kisebb károkat okoztak. Kivételt képeznek Franciaország és Németország egyes területei, ahol helyenként a vetésterület 10%-át is újra kellett vetni a fagykárok miatt. Május melegedést hozott, a növények fejlődése felgyorsult, viszont csapadékhiány hátráltatta a növények fejlődését, ahol az öntözés nem lehetséges. Sok országban a kártevők és kórokozók is jelentős károkat okoztak.

kukorica
A vetési kampány a csapadékhiány ellenére is többnyire sikeresen befejeződött az optimális időszakban. A május eleje óta tartó csapadékhiány még nem korlátozza a terméshozamot. Bulgáriában és Romániában május elejére még nem végezték el a teljes vetésterületen a vetést. Az ukrán agrárminisztérium szerint a tervezett vetésterületnek még a 15%-át nem sikerült elvetni, és bizonytalan, hogy a vetésterületre vonatkozó célkitűzés teljes mértékben elérhető-e.

napraforgó
A kukoricához hasonlóan a napraforgó vetése is késést szenvedett sokféle Európában. Az áprilisi csapadék nagyon jól jött a növények fejlődésére, de májustól sokfelé csapadékhiány jelentkezik.

terméshozam-előrejelzések kis mértékben csökkentek az előző havi előrejelzéshez képest a nagy területet érintő csapadékhiány miatt (9-15. ábra).

Amerikai Egyesült Államok
Május második hetében a Középnyugat államaiban forró, száraz időjárás gyorsította fel a mezőgazdasági munkákat, beleértve a kukorica és a szója vetését. A Nagy Síkság déli részétől egészen a Nagy Tavak vidékéig, illetve föl az északkeleti államokig jelentősen magasabb hőmérsékleteket mértek az ilyenkor szokásosnál. A hónap közepén a Középnyugatra, a kukorica övezet nyugati részére is károkozó viharokkal kísért záporok érkeztek. Ugyanakkor az északnyugati államokban hűvös, csapadékos időjárás uralkodott, az esős időszakok között, néhol fagyok is előfordultak. A teljes nyugati régióban több fokkal hidegebb volt az ilyenkor szokásosnál, de számottevő csapadék csak az északi területeken hullott, délnyugaton a száraz idő folytatódott. Május közepére Új-Mexikóban az elmúlt évtizedek legnagyobb tűzvésze 300 ezer hektáron pusztította el a vegetációt. Máshol, a Nagy Síkság déli és keleti tájain szórványos záporok, zivatarok csak kis mértékben csökkentették az aszályt, de a mezőgazdasági munkákat sem jelentősen hátráltatták. Az Atlanti térség középső és déli államaiban viszont hűvös, felhős, szeles időjárás teremtett kevésbé kedvező feltételeket a tavaszi munkákhoz.
Összességében május 15-ére az Egyesült Államokban a kukoricának mindössze 49%-át vetették el, ami 29 százalékponttal marad el a tavalyi értéktől, és 18 százalékpontos késést jelent az elmúlt öt év átlagához képest is. A tervezett kukoricának pedig 14%-a kelt ki ugyanekkorra, ami szintén jelentős elmaradást jelent mind az előző évi, mind az átlagos értékekhez képest. Az őszi búza termőterületének 66%-át sújtja aszály, így országosan az állományok csupán 27%-át jelentették jó vagy kiváló állapotúnak, ami 21 százalékponttal kevesebb a 2021-es értéknél, és visszaesést jelent az egy hónappal ezelőtti állapotokhoz képest is.

Közép-Ázsia
Hosszan fennálló száraz, enyhe időjárás az északabbi, tavaszi gabona övezetben állt szemben a késő tavaszi esőkkel a déli területeken. Kazahsztán északi és Oroszország középső területein késlekedés nélkül, napos, az átlagosnál pár fokkal melegebb időben tudtak haladni a tavaszi gabonák vetésével, majd a kikelt árpa és búza is szépen fejlődött. A térség nyugati és déli tájain: Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán térségében, valamint Kazahsztán déli részén közepes és heves záporok öntözték a gabonát. A csapadék jót tett egyrészt az őszi búza fejlődésének, ami már a kalászhányás fázisába lépett, másrészt a gyapot vetéséhez is jól jött a megnövekedett talajnedvesség. A műholdas VHI (Vegetation Health Index) index tanúsága szerint a térségben jó vagy kiváló állapotban vannak az őszi gabona állományok.

Kelet-Ázsia
Kína déli részén május első felében előbb felhőszakadások, majd egyenletes esők okoztak helyi áradásokat, ugyanakkor a sok csapadék jól jött a reproduktív szakaszban járó korai vetésű rizs fejlődésének, valamint a frissen vetett nyári növényeknek is. Ezzel szemben az Észak-Kínai Alföld nagy részén napos, száraz időjárás mellett fejlődtek a már kalászos őszi búza állományok, a talajnedvesség megtartását kimondottan hideg, az átlagosnál 7 fokkal hűvösebb idő segítette. A hideg az északkeleti tájakat is érintette, ahol a nyári növények vetése szenved késést a túl alacsony hőmérsékletek miatt. Kína nyugati tájain meleg, alkalmanként csapadékos idő segíti a gyapot megerősödését, Japán déli részén pedig kiadós záporok kedveznek a rizs fejlődésének. A Koreai-félsziget nagy részén ugyanakkor szárazság van, így a frissen vetett rizs és az egyéb nyári növények öntözésre szorulnak.
Kína idei búzatermését az előrejelzések 135 millió tonnára teszik, ami közel 2 millió tonnával, hozzávetőleg 1%-kal elmarad a tavalyi terméstől, viszont körülbelül ugyanennyivel meghaladja az elmúlt öt év átlagát. A hozamot 5,77 tonnára várják hektáronként, ami kissé elmarad a tavalyi rekord nagy, 5,81 tonna/hektár értéktől, és a termőterület nagysága is csökkent kissé az előző évhez képest. Az idén alacsonyabbra várt hozamok hátterében az áll, hogy a vetés idején, tavaly szeptemberben és októberben a szokásosnál nedvesebbek voltak a talajok, a fő termőterületeken néhol áradások késleltették a vetést, és vetették vissza a növény korai fejlődését. Az idei gabona az előrejelzések szerint gyenge minőségű lesz, az aratás május közepétől június végéig tart.

Dél-Ázsia
India idei búza termése a becslések szerint 108,5 millió tonna körül alakul, ami 1%-os visszaesés a tavalyi évhez képest, viszont 4%-kal magasabb, mint az elmúlt öt év átlaga. A hozamot 3,5 tonnára várják hektáronként. A túlzott meleg az idén hetekkel korábban érkezett a szokásosnál a búza övezetbe. Punjab és Haryana területén, ami a búza össztermésének egynegyedét adja a szemfejlődés kezdetén rekord magas hőmérsékleteket mértek, 7-9 fokkal volt melegebb a szokásosnál, így Punjab területéről helyi források összezsugorodott, apró búzaszemekről számolnak be. A többi termőterületen nem volt ilyen nagy meleg, illetve délebbre már márciusban, a hőség előtt learatták a búzát.

Ausztrália
Queensland déli részén és Új-Dél-Wales területén május első felében is áztató esők biztosították a bőséges, helyenként túlságosan nagy nedvességtartalmat a talajokban, néhol lokális áradások késleltették a késő őszi munkákat. A frissen vetett gabonák és a repce kellően meg lettek öntözve, de a túlzott mértékű csapadék már akadályozza, illetve lassítja a gyapot és a cirok utólagos vetését, a nyári növények betakarítását. Victoria államban kevesebb csapadék hullott, Dél-Ausztráliában pedig alig esett, így arrafelé megfelelő talajnedvességi viszonyok és többnyire száraz idő segíti a búza, árpa és repce korai fejlődését. A szigetország nyugati részének búza övezetében záporok öntözték a frissen vetett őszi gabonát, előtte azonban száraz idő segítette a mezőgazdasági munkákat.

Argentína
A száraz idő kedvezett a térség nagy részén a szezonális munkáknak május első felében. Elszórtan hulló hevesebb záporoktól eltekintve a legtöbb helyen semmi csapadék nem esett, így jól lehetett haladni a nyári gabonák és repce betakarításával, valamint az őszi gabonák vetésével. A hőmérséklet a nyugati termőterületeken 2-3 fokkal az ilyenkor szokásos fölött alakult, északkeleten viszont ugyanennyivel hűvösebb volt. Az állami statisztikák szerint május 12-ére a kukoricának 41, a szójának 76, a gyapotnak pedig 36%-át takarították be.

Brazília
Száraz időjárás uralkodott a hónap első felében a fő mezőgazdasági termőterületen. A középső és belső-északkeleti területeken a szárazság normális jelenség az évnek ezen szakában, bár némi csapadék még jól jött volna a késői kukorica és gyapot számára. Átlag körüli, illetve afölötti hőmérsékletek súlyosbították az aszály hatását a még érés előtt álló növények számára. A délebbi területeken ilyenkor a szárazság szokatlan jelenség, a fejlődő kukorica és az éppen kikelt búza most sok nedvességet igényelne, de az aszály kedvezőtlen hatásait némiképp enyhíti az ilyenkor szokásosnál 2-4 fokkal hűvösebb idő. Brazíliában az első vetésű kukorica betakarításával ilyenkor lassan már végeznek, míg a második vetésű május közepén lép a reprodukciós fázisba.
Az idei kukoricatermést 116 millió tonnára becsülik, ez jelentősen, 29 millió tonnával meghaladja a tavalyi termés mennyiségét. A termőterület nagysága is növekedett az elmúlt évhez képest, és a hozamokat is 22%-kal magasabbra, 5,32 tonnára várják hektáronként az idén. Bár a hozamkilátások némiképp csökkentek az elmúlt hónapban a középső nyugati régióban jelentkező szárazság miatt.

 

Kanada
A kanadai préri keleti tájain hosszan elhúzódó esős időjárás hátráltatta a mezőgazdasági munkákat. 25-75 mm esett május második hetében, ami túlságosan megnövelte a talajnedvességet, és az alacsonyabban fekvő területeken áradásokat is okozott. Emiatt jelentős késést szenved a vetés ebben a térségben. Nyugatabbra szárazabb, de hűvös időjárás a jellemző, ott a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma megfelelő a csírázáshoz, keléshez. Kanada délnyugati termőterületein meleg, napos idő segíti az őszi búza és a legelők fejlődését valamint a talajok száradását a nyári növények vetéséhez.
Az idei repcetermést 2,33 tonna hektáronkénti hozam mellett 20 millió tonnára becsülik, a hozam is és a termés mennyisége is jelentősen több az előző évi értékeknél, amikor aszály sújtotta a termőterületeket.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

1. ábra
VHI Index 2022. május második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2022. május második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
2022. április csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2022. április 1. és május 20. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös pontozott terület: aszály,
barna pontozott terület: hőösszeg többlet)

5. ábra
Búza fenofázisok 2022. március 10-én
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a színskálához tartozó fenofázisok: kelés, szárba indulás, kalászhányás, virágzás, szemképződés, érés, teljes érés)

6. ábra
Őszi káposztarepce fenofázisok 2022. március 10-én
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a színskálához tartozó fenofázisok: kelés, szárnövekedés, virágzás, szemképződés, érés, teljes érés)

7. ábra
A 2022. április 1. és május 15. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2022. április 1. és május 15. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

10. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

11. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

12. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

13. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

14. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

15. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

Forrás: MET

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom