Kiskunsági Nemzeti Park: Indult egy Facebook oldal „Kaktuszok a természetben” címmel (https://www.facebook.com/groups/326575746042541), melynek fő célja, hogy a szakemberek információkat gyűjtsenek a hazai természetben előforduló kaktuszokról.

Kötélkaktusz (Cylindropuntia imbricata) idős egyede Bácskában. (Fotó: Kelemen András – KNP)

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)

A kaktuszok úgy élnek gondolatainkban, mint a meleg égövek száraz élőhelyeinek növényei, amelyek Magyarországon csak lakásokban, üvegházakban, kertekben fordulnak elő. Ez többségükre igaz is, viszont egyes kaktuszok eredeti élőhelyei olyan területeken vannak, ahol huzamosabb ideig tartó, hideg periódusokhoz is alkalmazkodniuk kellett. Ezek a fajok a szabadban könnyen túlélik telet. Néhány faj még azt is elviseli, ha a hőmérséklet huzamosabb ideig -20 °C alá csökken, főleg akkor, ha laza szerkezetű, száraz talajban gyökereznek. Emiatt Magyarország számos pontján természetes és természetközeli élőhelyeken is megjelenhetnek a kaktuszok.

Jelenleg az országban már több, mint hatvan az ismert előfordulások száma, melyek mintegy fele a Duna-Tisza közén található, ezért a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak (KNPI) kiemelt szerepe van a kaktuszinváziók megelőzésében és az ellenük való védekezésben. A KNPI illetékességi területén a heverő medvetalpkaktusszal (Opuntia humifusa) találkozhatunk leggyakrabban, de a kolorádói medvetalpkaktusz (Opuntia phaecantha) és a kötélkaktusz (Cylindropuntia imbricata) több állománya is ismertté vált. (Korábbi cikkünk a témában: https://www.knp.hu/hu/hirek/nincs-helye-a-kaktuszoknak-a-hazai-floraban-234)

Ha a kaktuszok a számukra optimális klimatikus- és talajviszonyokkal rendelkező élőhelyeken terjedni kezdenek, veszélyeztetik az őshonos növény- és állatvilágot, illetve a terület mezőgazdasági és rekreációs célú hasznosítását is. A mediterrán országok sziklagyepeit sok helyen már úgy elborították a kaktuszok, hogy nem csak őshonos állat- és növényfajok, de már a birkanyájak, a romantikázni szándékozó párok és a tengert tátott szájjal bámuló emberek is kiszorultak róluk.

A legtöbb esetben szándékos kiültetés révén, vagy zöld hulladékkal óvatlanul kidobva jelennek meg a kaktuszok a természetben. A természetszerető ember otthon tartja kaktuszait és nem hagyja őket „kiszabadulni”!

Heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa) virágzás a Duna-Tisza közi homokhátságon. (Fotó: Kelemen András – KNP)

Az idegenhonos inváziós növények természeti értékekre gyakorolt károkozását leghatékonyabban úgy akadályozhatjuk meg, ha megelőzzük intenzív terjedésüket. Ehhez információra van szükségünk arról, hogy hol vannak kaktusz-megtelepedések.

Ha szeretné segíteni a természetvédelmi szakemberek és invázióbiológiával foglalkozó ökológusok munkáját, akkor jelezze, ha kaktuszokat lát a természetben! Ezt többféleképpen is meg lehet tenni, például a „Kaktuszok a természetben” Facebook oldalon, a kelemen.andras12@gmail.com címre írva, vagy az illetékes nemzetipark-igazgatóság szakembereit megkeresve. Az észlelés rögzítéséhez szükséges a helyszín pontos (lehetőleg koordinátákkal történő) megadása és nem árt ha készül fotó is a kaktuszról. Sok kaktuszfaj éppen most virágzik, úgyhogy indulhat a felfedezés!

Forrás: KNP