Kiemelt cikk
Azonnali összefogásra van szükség, hogy megmentsük a nagy godát

A nagy goda (Limosa limosa), a szikes rétek, a nedves mocsárrétek, a szikes legelők egykori jól ismert fészkelője volt. A hazai fészkelőállomány az 1990-es években becsült 1000-1200 páros állományról napjainkra 100 pár körülire zsugorodott. Az állománycsökkenés fő okai az alacsony költési siker, a nem megfelelő élőhelykezelés és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai – közölte a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület.

Veszélyben a nagy goda. A képen egy nagy goda fióka látható. Fotó: Szilágyi Attila
A negatív hatások olyan mértékűek, hogy a vizes élőhelyek védelmében elért eredmények már nem tudják kompenzálni az alacsony költési sikerből fakadó állománycsökkenést. Felismerve a problémát, miszerint a faj hazai állományának megmentéséhez – a további élőhelyvédelmi intézkedéseken túl – aktívfajmegőrzési beavatkozásokra is szükség van.

Természetvédelmi szakemberek kerítik el a nagy goda fészkelő helyeit. Fotó: Zalai Tamás
Ezért, az idei évtől a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közös kísérleti projektet valósít meg három mintaterületen, melyek célja a költési siker növelése a predációs nyomás csökkentésével.

Fokozottan védett nagy godák. Temrészetvédelmi értékük egyenként 500 000 Ft. Fotó: Szilágyi Attila
A védelem érdekében az idei évben több módszert is tesztelünk, melyek segítségével tudjuk meghatározni a legjobb eszközöket a vizes élőhelyekhez kötődő földön fészkelő madárfajok védelme érdekében. A védelem első lépése, hogy a tradicionális fészkelőterületeken nagyobb (1-4 hektár) területeket kerítünk le villanypásztorral, amely reményeink szerint segít a szőrmés ragadozók távoltartásában – tájékoztatott a közös szakmai programról a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület.
Hortobágy Természetvédelmi Egyesület
Fotó: Szilágyi Attila
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Itt az agancshullatás időszaka: Fokozott rendőri jelenlét a SEFAG-nál
Az illegális agancsozás visszaszorítása érdekében a SEFAG Zrt. február hónapban – az erdőlátogatási tilalom bevezetésével párhuzamosan – fokozott ellenőrzéseket hajt végre.
Az illegális agancsozás visszaszorítása érdekében a SEFAG Zrt. február hónapban – az erdőlátogatási tilalom bevezetésével párhuzamosan – fokozott ellenőrzéseket hajt végre. Az erdészek a rendőrséggel szorosan együttműködve, összehangoltan, folyamatosan végzik a helyszíni razziákat a SEFAG Zrt. teljes vadászterületén, alkalmazva az olyan technikai eszközöket is, mint a drónok, illetve a hőkamerák – tájékoztatott a SEFAG Zrt.

Az akció során drónokat is bevetnek!
Kiemelték, hogy a jogszerűtlen magatartás minden esetben rendőrségi feljelentést von maga után. Az illegális agancsgyűjtés jogi következményei lehetnek a vadászati hatóság által kiszabott vadvédelmi bírság, illetve – amennyiben a módszer kimeríti a Büntető Törvénykönyv szerinti állatkínzás fogalmát -, a cselekmény szabadságvesztéssel is büntethető.

A rendőrség terepjárókat is bevet.
Eredményes razzia esetén, a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, az eseteket több fórumon nyilvánosságra hozzák. Az illegális agancsgyűjtés lopás, a levetett agancs a vadászatra jogosult tulajdona.

A NISSAN Patrol már igazi terepjárónak számít, nehéz előle elmenekülni.
A SEFAG Zrt. kéri a fentiek tudomásulvételét és a jogszabályok maradéktalan betartását. Az akcióról és annak eredményeiről február folyamán rendszeresen tájékoztatást ígér a részvénytársaság.
SEFAG

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Minden eddigi csúcsot megdöntött Dévaványa térségének túzokállománya a napokban lezajlott országos szinkronszámlálás adatai alapján. A Körös-Maros Nemzeti Park területén végzett felmérés során a szakemberek 808 példányt számoltak össze a faj egyik legjelentősebb hazai élőhelyén.

Fotó: Balla Tihamér
A rendkívüli téli körülmények között lezajlott számlálás kiemelkedő eredményeket hozott. Míg Dévaványa környékén rekordmennyiségű, 808 madarat vettek jegyzőkönyvbe, addig a Kis-Sárréten 150, a Csanádi pusztákon pedig 37 példányt találtak. A megfigyelés a határon túlra is kiterjedt: a nagyszalontai klasszikus telelőhelyen 108 egyedet regisztráltak a helyi szakemberek.

Fotó: Balla Tihamér
Az idei számlálást különlegessé tette a tájat borító 20-25 centiméteres hótakaró. Bár a vastag hóréteg miatt a helyszínek megközelítése a korábbi évekhez képest nagyobb kihívást jelentett, a hóborítás segítette a madarak észlelését és a csapatok pontos létszámbecslését. A felmérés során azonosított legnépesebb csapat 249 egyedből állt.

A fagyos időjárás és a tartós hótakaró komoly próbára teheti az állományt. Amennyiben a hideg periódus elhúzódik, az felélesztheti a túzokok vonulási ösztönét, ami a Kárpát-medencéből déli, délnyugati irányba való elvándorláshoz vezethet.

Fotó: Balla Tihamér
A madarak jelenleg különös stratégiával jutnak táplálékhoz a repceföldeken: a túzokok az őzekkel és nyulakkal társulva vészelik át a telet. Mivel az őzek kaparással tisztítják meg a havas felszínt a zöld levelek után kutatva, az általuk megnyitott foltokon a túzokok is könnyebben hozzáférnek a létfontosságú repcelevelekhez.

Fotó: Balla Tihamér
A januári túzokszinkron országos, összesített adatai jelenleg még feldolgozás alatt állnak, a végleges számokról később adunk hírt.

Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Erdők hete a szegedi Kiss Ferencben
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz:
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz, amelyet 2025. szeptember 29. és október 5. között tartanak országszerte – kezdte beszámolóját Svéda Gergely, az 1955-ben megalapított erdészeti szakiskola szakmai igazgatóhelyettese.
Az Erdők Hete programsorozatot 1997-ben indították útjára. A „Tegyünk együtt többet erdeinkért!” felhívással fordultak az erdőben dolgozó erdészekhez és az erdőt kedvelő támogató közönséghez. A kezdeményezés célja annak tudatosítása volt, hogy nem az erdésztől kell félteni az erdőt – hiszen az erdész az erdő gondozója.

Svéda Gergely, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szakmai igazgatóhelyettese köszönti Lászlóffy Zsolt előadót az Erdők Hete programsorozat keretében. Fotó: Agro Jager News
Erdészek nélkül nem lehetne a hazai erdőket telepíteni és fenntartani a jövő generációi számára, különösen a napjainkban tapasztalható, rendkívül gyorsan változó éghajlati viszonyok között, ahol az aszály egyre nagyobb kihívást jelent a szakmának.
A globális kereskedelem felgyorsulása miatt az invazív növény- és állatfajok nemcsak hazánkat, hanem közvetve egész Európát fenyegetik. A becslések szerint az EU tagállamainak összesen mintegy 12 milliárd euró kárt okoznak az ilyen fajok – mutatott rá előadásában a meghívott vendégelőadó, Lászlóffy Zsolt méhész, az OMME Csongrád-Csanád vármegyei szaktanácsadója, aki 2017 óta foglalkozik az új darázsfaj európai térnyerésével.

Közben megérkezett a Mikulás is Lappföldről. Fotó: Agro Jager News
Előadásában az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) szerepét, hatását és terjedését mutatta be a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 9–11. évfolyamos diákjainak. A faj Ázsiában őshonos; a rovarok osztályán belül a hártyásszárnyúak rendjéhez, azon belül a valódi darazsak családjához tartozik.
A faj sajnos már megjelent Magyarországon is. Első dokumentált megtelepedése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kimle község központjában vált ismertté. 2023 augusztusában egy helyi méhész figyelt fel az ismeretlen rovarra, több példányt befogott, majd elemzés céljából az Országos Magyar Méhészeti Egyesület központjába küldte.
Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!
Nem sokkal később, augusztus 22-én, belga szakemberek telemetria alkalmazásával fel is derítették a fészket. Az ázsiai lódarázs kedveli a méhcsaládok közelségét, és ha nem történik védekezés, az adott méhállomány akár közel 100%-át elpusztíthatja. Az európai méh nem ismeri ezt a rovart, ezért nem képes olyan hatékony védekező viselkedésre, mint ázsiai társai, amelyek körülveszik a betolakodót, majd hőt termelve „megsütik” – ez azért lehetséges, mert a méhek 2 °C-kal magasabb hőmérsékletet is elviselnek a darazsakkal szemben.
Az európai méhek azonban erre nem képesek. A környezeti kockázatok mellett a lakosságra is veszélyt jelenthetnek, ha a faj jellegzetes, csepp alakú fészkét megzavarják. A darázs fullánkkal is szúr, de képes a mérgét permetezni is. Egy fészek 80–100 cm átmérőt is elérhet, egy kolónia pedig 5–8 ezer egyedből állhat. A fészkek eltávolítását kizárólag képzett szakember végezheti megfelelő védőfelszerelésben, mivel a faj mérge anafilaxiás sokkot vagy akár halált is okozhat.
Ez a faj évente 80–100 km-t képes kelet felé terjedni Nyugat-Európából, így várható, hogy a következő években, évtizedekben hazánk egész területén jelen lesz. A kockázatok mérséklése érdekében az OMME ötezer csapdát helyezett ki országszerte, hogy monitorozza a faj terjedését. Franciaországban – ahol már a 2000-es évek eleje óta jelen van – számos módszert kidolgoztak semlegesítésére. A darázs különösen a méhészeket érinti súlyosan, mivel teljes családok pusztítására képes, ami komoly gazdasági károkat okoz.

Közönséges lódarázs (Vespa crabro) fészkét tartja egy diák. A faj hazánkban őshonos. A fészkét ennek a fajnak sem célszerű piszkálni. Fotó: Agro Jager News
Az erdészeti iskolák is előbb-utóbb találkozni fognak ezzel az új darázsfajjal, ezért már most foglalkozni kell a megelőzés lehetőségeivel. Az ázsiai lódarázs Nyugat-Európában már több ember halálát okozta, így a probléma valós és bárkit érinthet. A faj jól tűri a hideget, ezért várhatóan Ázsiától Európa nagy részéig terjed majd az állománya.
Az előadás során szóba került a mandarin darázs (Vespa mandarinia) is, amely 7–8 cm hosszú; egyetlen szúrása halálos lehet. Jóval nagyobb és agresszívebb, mint az ázsiai lódarázs. A szakemberek szerint a mandarin darázs európai felbukkanása is csak idő kérdése. Bár ugyanolyan káros, mint az ázsiai lódarázs, ez az egyetlen faj, amely aktívan vadászik kisebb termetű rokonára.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!



































