Vadászat
Speciális eszközök a nem állami vadőröknek is
OMVK: Immár minden vadászatra jogosult szervezet hivatásos vadásza használhat – kizárólag a vaddisznóállomány diagnosztikai célú gyérítésére – éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközöket és hangtompítót. Eddig erre csak a tájegységi fővadászoknak, az állami erdőgazdaságok szakszemélyzetének, hivatásos vadászainak és a fegyveres testületek tagjainak volt lehetőségük. A speciális eszközök használatára feljogosított személyek körét dr. Bognár Lajos országos főállatorvos terjesztette ki, és egyszerűsítette a kapcsolódó eljárásokat, miután az Országos Magyar Vadászati Védegylet több tagszervezete szorgalmazta, hogy minden hivatásos vadász essen agyazon megítélés alá e tekintetben.

A speciális eszközök használatára feljogosított személyek körét dr. Bognár Lajos országos főállatorvos kiterjesztette. (Fotó: OMVK)

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
Háttér
Az igényt a vadászatra jogosultakat tömörítő vadászszövetségek több képviselője a Védegylet június 13-ai választmányi ülésén fogalmazta meg, a kezdeményezést a területi szövetségek támogatták. A választmányi ülésen megfogalmazott kérések alapján az Országos Magyar Vadászkamara, mint a hivatásos vadászok érdekképviseleti szervezete felvette a kapcsolatot az Országos Járványvédelmi Központtal annak érdekében, hogy tovább erősítse az afrikai sertéspestis elleni küzdelmet. Ebben kulcsfontosságú a vaddisznóállomány gyérítése, amelynek hatékonyságát növeli, hogy az eddigi 950 állami alkalmazású hivatásos vadász mellett a továbbiakban további 1870 vadásztársasági alkalmazásban álló is használhatja a szóban forgó eszközöket.
A szabályok
Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos 2022. július 1-jén kelt, ÉFHÁT/166/2022. iktatószámú levelében tájékoztatta a megyei Kormányhivatalok Kormánymegbízottjait az új szabályokról. A speciális eszközök használatára az alábbi előírások vonatkoznak:
- A szabályok kizárólag az ASP megelőzése és leküzdése érdekében elrendelt állománygyérítési célú vaddisznó diagnosztikai elejtésekre vonatkoznak, a vadászati tevékenységre nem.
- Éjjellátó és hőkamera cél- illetve keresőtávcső, valamint hangtompító vaddisznó állománygyérítési (diagnosztikai) célú használatára az ország teljes területén, valamennyi kockázati kategória esetében lehetőség van.
- Ezen eszközök használata előtt a vadászatra jogosult köteles bejelenteni a területileg illetékes megyei állategészségügyi hatóságnál az alábbiakat:
- a vadászatra jogosult beazonosításához szükséges adatokat (név, VGE kódszám);
- a vadászatra jogosult képviselőjének adatait (név, tisztség, elérhetőség);
- az eszközt használó hivatásos vadász beazonosításához szükséges adatokat (név, születési hely és idő, anyja neve, fegyvertartási engedély száma, nyilvántartásba vételi azonosító, szolgálati jelvény száma);
- az eszköz beazonosításához szükséges adatokat (márka, típus, gyáriszám).
- A vadászatra jogosult köteles az eszközök használatában bekövetkezett bármilyen változást soron kívül bejelenteni az állategészségügynek.
- A hatóság a fenti adatokat vadászatra jogosultanként, elektronikusan nyilvántartja az Országos Járványvédelmi Központ (OJK) által meghatározott formátumban. A nyilvántartást havonta megküldi az OJK-nak.
- Míg az optikai eszközök esetében csak a fenti bejelentési kötelezettség szükséges, a hangtompító használatát külön engedélyeznie kell az OJK vezetőjének. Az OJK az engedély kiadásáról tájékoztatja a megyei állategészségügyet is. Az engedély alapján az illetékes megyei rendőrfőkapitányságnál engedélyeztetni kell az eszköz tartását is. Az engedélyezés részletei még kidolgozás alatt állnak, a tartalmi elemek és az eljárásrend a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet 35/B. §-án alapulnak majd.
A vadászat esetében továbbra is tilos!
A fentiektől eltekintve az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök és a hangtompító a hatályos szabályozás szerint továbbra is tiltott vadászati eszköznek minősülnek. (Vadgazdálkodási törvény, 37/A. § (1), 11. pont)
A hangtompítónak a tartása is engedélyhez kötött, míg az éjjellátó és hőkamera céltávcsöveket vadászat ideje alatt (tehát a beiratkozástól a kiiratkozásig tartó időszakban) mégbirtokolni sem szabad vadászati tevékenység során, már ez is a vadászat rendje megsértésének minősül, és akkor is szankciót von maga után, ha az eszköz nincs felszerelve a puskára, vagy akár csak a hátizsákban, autóban hagyja a vadász (a Vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendelete, 75/A. § (2) bekezdés).
Éjjellátó keresőtávcsövet ugyanakkor a hivatásos és a sportvadász is használhat. (Vadgazdálkodási törvény, 37/A. § (2), 2018. január 2-ától hatályos)
Forrás: OMVK
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.
A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.
A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.
A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.
Forrás: DjZ
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund

