Mezőgazdaság
Öntözni mindenki tud! Vagy mégsem?
NAK: A nyári hónapok kiemelt hangsúllyal szerepelnek a növények életében. Az elmúlt hetekben bekövetkező aszályos időszak szinte provokálta e cikk megírását, és a címének keletkezését, azon keresztül, hogy a nyári szinte perszelő melegben a termesztett kertészeti kultúrnövényeink vízért kiáltanak. A termesztett kertészeti növényeink a táplálkozásunk szempontjából kiemelt jelentőségűek, de a kertünkben, teraszainkon, balkonládákban lévő növényeink is nélkülözhetetlenek az életfeltételeink és közérzetünk, egészségi állapotunk fenntartása szempontjából.
Tehát gondolhatnánk nincs más dolgunk, mint megfogni az öntözőkannát, vagy a locsolóslag végét, vagy elindítani a kút szivattyúját és a szórófejeken, vagy a csepegtető testeken a víz elindul. Azonban ez korántsem ennyire egyszerű folyamat és sokkal összetettebb kérdés, hogy a helyes öntözési gyakorlatot kialakítsuk. A víz kétélű fegyver, ahogy egy neves kertészprofesszortól hallottam, ha nincs, amikor kell, akkor végzetes lehet, viszont, ha van, de nem megfelelő minőségű és nem jól alkalmazzuk akkor is gyakran visszafordíthatatlan károkat okoz a növénynek. Így néhány gyakorlati tudnivalóval a teljesség igénye nélkül kívánunk hozzájárulni és a figyelmet felkeltve a helyes öntözési gyakorlat kialakításához.
Az első és legfontosabb kérdés, hogy milyen vízzel öntözünk, illetve, honnan nyerjük a vizet. A víz a növények életben tartásához nélkülözhetetlen, a minősége viszont a tápanyagok hasznosulása miatt fontos tényező. Furcsa paradox helyzet alakul ki gyakran, hogy rendszeresen öntözünk, de nem ismerjük az öntöző vizünk minőségét, és azt vesszük észre, hogy sárgul, leromlik, és pusztul a növényünk. Mielőtt valamilyen kártételre gondolnánk és nem ismerjük a vizünk összetételét, akkor először a vizet vizsgáljuk meg, mert gyakorta ez okozza a problémát és a későbbiekben is állandó gondot fog jelenteni a növény és a gazdálkodó életében. Tehát a vízminőségnek döntő szerepe van mind a termesztésben mind a közvetlen környezetünkben lévő növények életében. A víz kémhatása a pH értékének változása termesztés közben hatással lesz a növények minőségére. Az alacsony pH gátolja a létfontosságú tápelemek felvételét, mint a kalcium, kálium, magnézium és molibdén. Ugyanakkor az alacsony pH növeli a toxikusságot, mert egyes nyomelemek túl könnyedén szívódnak fel. Túl nagy pH mellett más anyagok, például a foszfátok és más fontos nyomelemek válnak felvehetetlenné a növény számára. A víz keménysége, mely röviden az oldott kalcium és magnézium koncentrációja szintén fontos tényező, mert a kemény víz emeli a föld, vagy termesztőközeg pH értékét. A kedvező lágy víz, vagy savazó hatású termékkel kezelt víz ellenben csökkenti a pH értékeket a gyökérzónában. A harmadik fontos paraméter a víz elektromos áram vezető képességét fejezi ki, rövidítve EC. Ezt milliSiemen/centiméterben, 25C fokon mérik. A vezetőképesség tulajdonképpen az oldott sótartalmat mutatja. A sóban gazdag, azaz magas EC értékekkel rendelkező talaj akadályozza a tápelemek hatékony felszívódását, akár közvetlenük is árthat a növényeknek.
A megfelelő vízmennyiség és vízminőség mellett a növényeknek elegendő tápanyagra van szükségük a megfelelő növekedéshez, de leginkább az számít, hogy a tápanyagok, hogyan szívódnak fel, ugyanakkor a növények csak vízben oldott tápsókat képesek felvenni. A gyökerek felelősek 90%-ban a tápanyagok felszívódásáért, pontosabban a gyökérzetben található fehér gyökérszőrök, melyek kb. három hétig élnek, majd ujjak fejlődnek, feltéve, ha kedvezőek a termesztési körülmények. Ezért fontos az egészséges gyökérzet fenntartása és a növénytermesztés elsődleges feladata biztosítani az optimális víz és tápanyagfelvételt. Ahogy az életben itt is a tápanyagok egyensúlyára kell törekedni. Ha valamelyik tápelemből vagy vízből hiányt szenved a növény, a növekedés leáll, elszíneződéssel jelez.
A 19. században Justus Freiherr von Liebig vegyészprofessor állt elő a „minimum elvvel” korszakalkotó felfedezéssel, ami kimondja, hogy a növekedést nem a rendelkezésre álló tápanyagok összes mennyisége, hanem a legkisebb arányban rendelkezésre álló tápanyag mennyisége szabja meg, melybe a víz, mint limitáló faktor is beletartozik. Az öntözővíz minősége még egyszer hangsúlyozzuk nagyon fontos tényező, évenként vizsgáljuk meg. A kutakból is gyakran évszakonként eltérő vízforrásból nyerik az öntözővizet, amihez hozzá kell igazítani megfelelő formában a tápanyagokat is. Bíztatunk minden kedves olvasót, gazdálkodót bátran öntözzenek, de mindig tudják, hogy mivel.
Forrás: Komma László – NAK
***
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.