Mezőgazdaság
Lázár János Mezőhegyesen
Az eddig elért eredményekről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Farkas Sándor a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos, valamint Pap István Tibor Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója sajtótájékoztatót tartott Mezőhegyesen.
Az eddig elért eredményekről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Farkas Sándor a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos, valamint Pap István Tibor Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója sajtótájékoztatót tartott Mezőhegyesen.
Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter a városban kiemelte, hogy az itt élő emberek összefogásának köszönhetően vizsgálta meg a kormány annak a lehetőségét, hogy újra saját kézben irányítsa ezt a gazdaságot. Ezért 2,1 milliárdért visszavásárolta a kormány a céget és megkezdték a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. fejlesztését.
Miniszteri biztost és törvényi hátteret adtunk a biztonságos gazdálkodáshoz. Az elmúlt évben a cég menedzsmentje az itt élő 425 mezőhegyesi családdal bebizonyította, hogy jó döntés volt újra állami kézbe venni a céget. Mezőhegyes múltja, a városban és a térségben lévő gazdasági erő, a mezőgazdaságból élők potenciálja meghozta az eredményt. Ez jó jel a jövőt illetően és meghatározó lesz a következő évtizedekre – köszöntötte a vendégeket Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Mezőhegyesen.
A Magyar Állam kizárólagos és örökös tulajdonosaa Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-nek. Mezőhegyes azért maradt talpon, mert az itt élő emberek 2014-ben összefogtak. A közösségi összefogásra válaszul a Magyar Kormány úgy döntött, hogy meg fogja menteni a gazdaságot – vágott bele Lázár János Mezőhegyesen. Nem volt könnyű feladatunk, annak ellenére sem, hogy2017-ben már eredményt tudott felmutatni a részvénytársaság.
Mezőhegyesnek különleges szerepe van az országban, történelme szorosan összefonódik a magyar mezőgazdasággal. Elsősorban a világhírű lótenyésztés, szántóföldi növénytermesztés az, amellyel kiemelkedik hazánk és Európa mezőgazdasági múltjában. Hagyományok, értékek, amelyek veszélybe kerültek.
Mezőhegyes esetében állami vagyon üzemeltetéséről kell beszélnünk – ismertette a részleteket a miniszter. Az elmúlt 11 év bizonyította ugyanis, hogy állami vagyon magánkézben nem tud életképes maradni. Tisztán látszott, hogy ez nem fog működni. Ezért a Magyar Államnak be kellett látni, hogy nem adhatjuk bérletbe ezt a vagyont és újra állami kézben kell működtetnünk.
Akormány úgy tekint Békés megyére, mint egy nagy tartalékokkal rendelkező térségre. Ahhoz, hogy az ország más megyéihez hasonló helyzetbe tudjuk hozni, hogy bekapcsoljuk az ország vérkeringésébe, bekötjük Európa legfontosabb tranzitútvonalába az E75-ös főútra, az M5-ös autópályára, amely Norvégiától Görögországig szeli át a kontinenst. Békéscsaba és Kecskemét között megkezdődtek a kivitelezési munkálatok: új autópályát építünk, amely a legnagyobb beruházás jelenleg az országban, emellett további forrásokból a békéscsabai reptér fejlesztését is elindítottuk.
A megyeszékhely fejlesztése mellett, csak ide Mezőhegyesre, valamint a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságba további 22 milliárdot csoportosítottunk át. Persze ezzel jól kell sáfárkodnia a vezetésnek, de úgy gondolom – nevet a miniszter – a termelési eredmények azt bizonyítják, jó döntés született.
Mezőhegyesen, a részvénytársaság keretein belül,8200 hektár szántónés további 1500 hektár erdővagyonnal gazdálkodnak. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságnak azonban mintagazdaságként és tangazdaságként is be kell töltenie a feladatait. Ambiciózus célkitűzésünk, hogy Magyarország legjobb agrárvállalkozása legyen,Európa és a világ mezőgazdasági élmezőnyébe kerüljön.
Mezőhegyes egyben kiváló hely annak bizonyítására is, hogy a magyar mezőgazdaság hogyan tud megélhetést és egzisztenciát adni az itt élőknek. Ez nem csak a múlt megmentése, hanem egy kísérlet arra, hogy a magyar mezőgazdaság képes jövőt adni az itt élőknek, azoknak, akik itt képzelik el jövőjüket, s nem akarják elhagyni a várost, a megyét. Látni kell, milyen problémákkal küzd a vidék, hogyan tudjuk, hogyan lehet azt segíteni, támogatni és végeredményben megoldani – veti fel a kérdést Lázár János.
Tudom, hogy itt most nehezebb az élet – folytatja, – de ma képes a cég425 főnek megélhetést adni és a vállalat gazdálkodása mellett további feladatköröket is betölt, hogy a térséget képes legyen támogatni, fejleszteni. Kapacitásait túlméreteztük, hogy az itt gazdálkodók szárítási, raktározási igényeihez hozzá tudjuk járulni. A termelés szélesítésével integráljuk a kis- és közepes termelőket. Ehhez a földvagyon adott. Most oktatás- és öntözésfejlesztéssel, technológia kidolgozásával, átadásával nem csak a környékbeli gazdáknak lesz lehetősége megismerkedni és fejlődni. A város múltja, jelene és jövője kihat a környékre, Pitvarosra, Ambrózfalvára és távolabbi értelemben Tótkomlósra is. Be kell töltenie azt a szerepet is, hogy a határainkon túl élőknek is segítséget tudjon adni.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, hogy példás alapossággal készültek el a tervek a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szántóföldi növénytermesztése támogatására. Telephelyeinek fejlesztésre 7 milliárd forintot különítettek el, a tehenészet korszerűsítésére további 5 milliárd forint áll rendelkezésre, mind ez úgy, hogy Mezőhegyes építészeti csodái megmaradnak és a város képe a hagyományokhoz illően nem fog változni, csak megújul.
Ahhoz azonban, hogy a szántóföldi növénytermesztés megfelelő alapot tudjon garantálni mind a vetőmag előállítás számára, mind pedig a takarmányok és alapanyagok előállítására, fejleszteni kell az öntözést, amely nem csak itt Mezőhegyesre értendő. Csak a város ellátására, a környező földterületek megfelelő minőségű és mennyiségű öntözővíz biztosítására, a Belügyminisztérium számára most 500 millió forintot csoportosítottak át. A minisztérium feladata, hogy Makó-Apátfalva-Mezőhegyes vonalon elkészítse és kidolgozza azokat a terveket, amelyekkel nem csak a város, de a környező gazdálkodók öntözővíz ellátását is képesek legyenek biztosítani.
Magyarországon ma, mintegy 130 000 hektárt tudunk öntözni. A fejlesztések létjogosultságát nem csak Mezőhegyes eredményei tudják igazolni, hanem a korszerű öntözéses gazdálkodás termésátlagai. Ennek a gazdasági alapjait, technikai hátterét azonban támogatnia kell az államnak: ennek egyik fontos lépcsője lesz a mezőhegyesi fejlesztés.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. képes eredményt termelni. A nyereséget visszaforgatjuk: közel 3 milliárdot fogunk gépbeszerzésre fordítani, illetve a gazdálkodás mellett fontos közfeladatok is figyelmet kapnak. A mezőhegyesi iskolában új tornatermet és új lovardát építünk. Cél, hogy az oktatás is megfelelő alapokra kerüljön. Nem csak álmodunk, hanem ehhez az összes forrás rendelkezésére áll– garanciát ebben a Magyar Állam jelenti – mutatta be Lázár János a részletesebb terveket.
Mezőhegyes kiemelt képzési központ lesz. Kifejezetten szakközépiskolákban gondolkodunk, természetesen a kutatásfejlesztésben, a technológiák kidolgozásában, tudományos együttműködésekben szerepet kapnak a hazai kutatóintézetek és az egyetemek is. Az itt elért eredmények, technológiák egyben kihatással lesznek a középfokú oktatásra is. Fontos, hogy a diákok élőben láthassák azt, amit az elméleti oktatás során megtanultak. Kapcsolni tudják az ismereteket és végzés után készség szinten képesek lesznek alkalmazni a megszerzett tudást.
További fontos feladata lesz a cégnek, hogy támogassa amagyar nemzeti lovaskultúrát. Biztosítani kell a visszakerülő három – tradicionálisan Mezőhegyeshez köthető – lófajta számára a megfelelő tenyésztési körülményeket, a tovább fejlesztés lehetőségét. Képeslegyen finanszírozni az iskolát. Ezzel a legnagyobb munkadóvá válik a cég a környéken. Hozzá akarunk járulni amezőhegyesi fejlesztésekhez. A számok, az eredmények magukért beszélnek. Európa legjobb és Magyarország legerősebb mezőgazdasági cége lesz a birtok.
Farkas Sándor miniszter biztos a társaság vagyoni helyzetével kapcsolatban összegezte, hogy birtok saját tőkéjét 4,1 milliárdról, 2018-ra 23,8 milliárdra tudták növelni. A termelés területén, az aszályos és a nehéz időszaktól is eltekintve, Mezőhegyesen nagyon komoly őszi búza termésátlagot sikerült realizálni, amely elérte a 6,7 tonnát hektáronként és az évjárati hatás ellenére jó eredménnyel zárt a hibridkukorica előállítása is.
A takarmány kukoricatermesztés élőpéldája annak, hogy fejleszteni kell, hiszen a szárazságban 6,2 tonnát tudtak lehozni hektáronként. Ez nagyon alacsony, de nem csak a térségben, hanem azországban is hasonló eredményekről tanúskodnak az átlaghozamok. A forróság mellett a légköri aszállyal is egyre jobban számolniuk kell a gazdáknak is.
Az öntözésfejlesztés kapcsán a jelenlegi 2200 hektárt a jövőben 4500-4600 hektárra kívánják bővíteni, amely a biztonságos árutermelést és a vetőmagtermesztést garantálja: a beruházás összköltsége eléri a 15 milliárd forintot.
Mezőhegyesen régi-új növényként a cukorrépa termesztést is beindították ebben az évben, amellyel történelmi hozamot értek el. Farkas Sándor úgy fogalmazott: minden idők legjobb és a legmagasabb hozamát szedték fel az őszön, amely elérte a 65 tonna hektáronkénti átlagot
Pap István Tibor, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a lótenyésztés 1787-ben indult a városban. Fontos feladata volt a katonai lótenyésztés. Ennek érdekében három fajta született meg, amellyel egyedülállónak számít a világban. Ez a város, három lófajtának is a bölcsője lehetett. A magyar országgyűlés nemzeti kincsé nyilvánította a fajtákat és az új törvény alapján tenyésztésük Mezőhegyesen folytatódik.A Nonius mellett a Gidrán állomány ma 96 db lovat számlál. Ez óriási eredmény és óriási lehetőség – mondta Pap István Tibor vezérigazgató.
A folyamat azonban tovább folytatódik, mert a mezőhegyesi kancacsaládokra visszavezethető Furioso-North Star kancák visszavásárlása is elindult. Ezzel párhuzamosan azok az épületek, amelyek mintegy 200 éve épültek, megújulnak, méltó módon fogják régi pompájukban Mezőhegyest ékesíteni.
A szarvasmarha tenyésztés fejlesztése kapcsán hozzátette, hogy egy 1100-as,Holstein-Friztejelő tehén állománnyal bírnak. Az utolsó fejlesztések itt ebben az ágazatban 20-25 éve történtek, jelenleg méltatlan körülmények veszik körül az ágazatot. A genetika, a termelőerő és a potenciál ott van az állományban s most megfelelő technológiával jelentős eredményeket érhetnek el.
Jelenleg afejlesztéseket megelőző közbeszerzések zajlanak. A most működő telep rekonstrukciója nagy kihívást jelent, hiszen tartástechnológiában, tartáskomfortban a legmodernebb lesz. Robottechnológiás üzemeltetés – tette hozzá –amelyre,ilyen nagy állomány mellett, még nem volt példa hazánkban.
A vezérigazgató rámutatott, hogy az ipartelep beruházása önmagában egy szárítót, egy tisztító üzemet és egy tárolókapacitás kialakítását jelenti, amely egy vetőmagfeldolgozó kapacitással lesz teljesen kerek. Az állattenyésztés támogatására pedig, egy takarmánygyártó üzemrészt alakítanak ki. Ennek a beruházásnak a teljes kapacitása eléri teljes üzemben a 46 000 tonnát. Meg kellett lépnünk ezt a fejlesztést – tette hozzá, hiszen az előző tulajdonos értékesítette a vetőmagfeldolgozót és azzal szembesültünk, hogy egy ekkora gazdaság, 8000 hektár szántóval, tárolók nélkül maradt. Ezzel a kapacitásbővítéssel úgy terveztünk, hogy a környékbeli gazdák termelését is képesek legyünk támogatni.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, hogy 2020 után új Közös Agrárpolitika lép életbe az Európai Unióban. A világ piacai megváltozni látszanak. A hazai mezőgazdaságot fel kell készíteni arra, hogy megfelelő módon tudjon reagálni a változásokra. Helyzetbe kell hozni a vidéket. Ezek közül kiemelkedik a mezőhegyesi projekt, amelyben integráltan támogatják a vidéken élőket. A megélhetés mellett nagyon fontosak az iskolák, hogy képzett, tájékozott mezőgazdasági szakemberek dolgozzanak az ágazatban. Ehhez olyan körülményeket teremtenek, itt, a mezőhegyesi iskolában is, hogy vonzó legyen a környékbeli családoknak, gyermekeknek. Ösztöndíj programokat, munkalehetőséget teremtenek és az integrációval a kis- és közepes vállalkozásokat akarják helyzetbe hozni. Ehhez feladathoz a jó minőségű termőföldünk rendelkezésünkre áll, amely a termelés színvonalában, súlyában fontos szereppel bír. A magyar mezőgazdaság legfontosabb szereplői azonban mindig is a családok lesznek, a vidéki emberek – nekünk őket kell segíteni – hangsúlyozta Lázár János.
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.