Beszámoló az „Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: a csemegekukorica és a zöldborsó ágazati piaci kilátásai” című konferenciáról.

Fotó: Picabay

Az ipari zöldségágazat – különösen a csemegekukorica és a zöldborsó – az elmúlt években olyan komplex kihívásokkal szembesült, amelyek megkérdőjelezik a korábbi stabil működési modelleket. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán tartott konferencia célja az volt, hogy integrált megoldásokat keressen a klímaváltozás, a hatósági szabályozások és a megváltozott fogyasztói igények metszetében.

Növényvédelmi korlátok és az „integrált” szemléletmód

Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség elnöke előadása rávilágított, hogy az ágazatnak alkalmazkodnia kell a drasztikusan szűkülő növényvédőszer-palettához.

• Az elmúlt években 83 hagyományos hatóanyagot vesztett el az európai mezőgazdaság és 21 biopeszticidet vontak vissza, szemben a 16 új engedéllyel.
• Utóbbi időben kiemelt figyelmet kapnak az ún. „örök peszticidek” (perfluorozott szerves vegyületek). Ezek előfordulását, illetve lebomlási folyamatait vizsgálja jelenleg az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 2027. június jelentéstételi határidővel. Előre láthatóan a jövőben valószínűsíthető ezen vegyületek felhasználásának a szigorítása, illetve bizonyos hatóanyagok kivonása. A témában további hasznos információt korábbi cikkünkben olvashat.
• A hamisított növényvédő szerek elleni küzdelem (pl. a Silver Axe program) továbbra is alapvető fontosságú, mivel az illegális készítmények hatásossága kérdéses, fitotoxicitást okozhatnak, és rombolják a tisztességesen működő gazdálkodók hírnevét.

Nemesítési válaszok a megváltozott klimatikus viszonyokra

Dr. Thomas Meyer-Lüpken, a van Waveren Saaten GmbH nemesítési vezetője rámutatott, hogy a klímaváltozás már nem csupán elméleti veszély, hanem a mindennapi termelést akadályozó tényező.

• A tartós hőség (különösen 25 °C felett) negatívan hat a pollenfertilitásra, ami a reproduktív fázisban lévő növényeknél súlyos terméskiesést okoz.
• A nemesítési stratégiákban a kombinált hő- és vízstressz-tolerancia keresése vált elsődlegessé.
• A jövőben a genomikai szelekció és a célzott génszerkesztési eljárások (új genomikus technológiák) alkalmazása elkerülhetetlen lesz a stabilitás növelése érdekében, bár a piaci elfogadottság még kérdőjeles.

Fogyasztói magatartás és piaci trendek: A „diszkont” dominancia

Dr. Soós Mihály (Debreceni Egyetem) az élelmiszer-fogyasztási szokások átalakulását elemezte, ahol az árérzékenység újra felülírta a minőségi szempontokat.

• Saját márkák térnyerése: A kiskereskedelmi saját márkák (private label) aránya meghaladja a 60%-ot, ami komoly nyomást gyakorol a gyártói márkákra.
• Csomagolás és bizalom: A fogyasztók az üvegcsomagolást tartják a leginkább „biztonságosnak” és exkluzívnak, míg a fagyasztott termékek műanyag tasakjaihoz a környezetszennyezés asszociációja kapcsolódik.
• Impulzusvásárlás: Mivel a konzervtermékek vásárlása jellemzően impulzus alapú, a csomagolásnak, az ár-érték aránynak és a „clean label” (adalékmentesség) üzenetének döntő szerepe van.

Versenyképesség és a jövőbeni kilátások

A kerekasztal-beszélgetések rávilágítottak arra, hogy az ágazat szereplőinek szorosabb együttműködésre van szükségük.

• A csemegekukorica-termőterület 25 %-os csökkenése egy olyan piaci folyamat része, ahol az import (különösen az ázsiai, alacsonyabb minőségű és alacsonyabb árú termékek) komoly versenyt támaszt.
• A szakértők szerint a válasz a „farm to fork” (termőföldtől az asztalig) koncepció hiteles kommunikációja, a származás megjelölés erősítése, valamint az egészségtudatosságra építő fejlesztések, amelyek közvetlenül a vásárlói bizalmat célozzák.

A konferencia konklúziója egyértelmű: az iparág stabilitása a technológiai innováció (precíziós gazdálkodás), a hatékonyabb marketing és az alkalmazkodó nemesítés hármasán nyugszik.

Forrás: NAK / Dr. Kozak Anita

A hamis növényvédő szerek használata egyaránt veszélyezteti a termést, a környezetet és az egészséget. Erre hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyhetes „Ne permetezz kockázatot” című kommunikációs kampánya. A hatóság közösségi média felületein edukatív tartalmakkal és interaktív kvízzel ösztönzi a hobbi és professzionális gazdálkodókat arra, hogy kizárólag engedéllyel rendelkező, megbízható forrásból származó készítményeket vásároljanak. Csökkentve ezzel a gazdasági és növényegészségügyi kockázatokat.

Fotó: NÉBIH

Az Európai Növényvédelmi Szövetség becslése szerint Európában a növényvédőszer-kereskedelem 14 százaléka érintett a hamisításban és az illegális forgalmazásban, Magyarországon ez az arány mintegy 10 százalék körül van. A hamisított készítmények ismeretlen eredetűek és összetételűek, ezért sem hatékonyságuk, sem biztonságuk nem garantált. Minőségük és tényleges összetételük ellenőrizetlen, használatuk veszélyes lehet.

Ezzel szemben a legálisan forgalmazott növényvédő szereket a hatóság szigorú, többlépcsős vizsgálat után engedélyezi, figyelembe véve a hatékonyságot, az ember és a környezet számára elfogadható kockázatot, és a minőségi paramétereket. Az engedélyezett készítményeket a forgalmazás teljes időtartama alatt ellenőrzik. Az előírásoknak megfelelően, magyar nyelvű címkével, a használati utasítás és a veszélyjelzések betartása mellett biztonságosan lehet alkalmazni.

A Nébih „Ne permetezz kockázatot” kommunikációs kampányhete a hamis növényvédő szerek jelentette kockázatot helyezi a középpontba. A hatóság a játékos és edukatív tartalmakkal felhívja a figyelmet arra, hogy növényvédő szert – online és fizikai üzletben egyaránt – kizárólag engedéllyel rendelkező, magyarországi forgalmazótól vásároljunk. Kiemelten foglalkozik a hamisítványok felismerésével is: gyanúra adhat okot például a feltűnően alacsony ár, a hibás vagy hiányos címke, a magyar nyelvű használati útmutató hiánya, valamint az ismeretlen vagy külföldi eladó.

Kétségtelen, a vásárlóknak nincs könnyű dolga, hisz a hamis szerek lehetnek gyenge minőségűek, nem megfelelő vagy eltérő hatóanyag-tartalommal, de akár jó minőségű utánzatok is, amelyek csomagolásukban és beltartalmukban megtévesztésig az eredetire hasonlítanak. A biztonságos beszerzéshez elengedhetetlen a megbízható forgalmazó választása, a számla megőrzése, valamint az utcai árusok, piacok, ismeretlen zugkereskedők és külföldi online hirdetések kerülése. Gyanú esetén a Nébih ZöldSzáma (06-80/263-244) hívható, valamint bejelentés tehető a növényvédelmi hatóságnál.

A kampány üzenete világos: minden hamis termék megvásárlásával illegális tevékenységet támogatunk, és saját egészségünket, a környezetet, valamint a jövő termésbiztonságát kockáztatjuk. Fontos a felelős, legális vásárlás, annak érdekében, hogy ne permetezzünk kockázatot. A kampányt a Nébih közösségi média felületein követhetik nyomon: https://www.facebook.com/nebIh.hu/ és https://www.instagram.com/nebih_hun/

Forrás: NÉBIH

A német tojáspiac olyan helyzetet él át, amely még a tapasztalt iparági szakértőknek is meglepetést okoz. Hónapok óta alacsony a tojáskínálat, miközben a kereslet magas. A baromfiállományban előforduló betegségek tovább súlyosbítják a helyzetet. Az ágazat egyelőre nem számít gyors javulásra.

Fotó: Pixabay

Rendkívüli helyzet a tojáspiacon

Rendkívüli! Leginkább így lehet leírni a jelenlegi tojáspiacot. A tojás, mint termék a kereskedelem minden szintjén továbbra is csak szűkösen áll rendelkezésre. Még az ágazat „dinoszauruszai” (régi motorosai) számára is teljesen új tapasztalat a mostani piaci helyzet: A tojás már hónapok óta nem áll korlátlanul rendelkezésre, ahogy az korábban természetes volt!

Egyelőre nem látszik jele alapvető változásnak. A fogyasztói kereslet tartástechnológiától függetlenül magas szinten marad. Minden rendelkezésre álló mennyiségre szükség van a meglévő partnerek lehető legjobb kiszolgálásához, a szabadpiac pedig gyakorlatilag kiürült.

Állatjárványok súlyosbítják a hiányt

A madárinfluenza (HPAI) továbbra is jelen van, folyamatosan érkeznek a hírek az újabb pozitív esetekről. A betegség következményei, valamint a szükséges korlátozó intézkedések még hosszú ideig velünk maradnak.

Nagy aggodalmat kelt az egész baromfiágazatban, hogy mintegy 30 év után Németországban a haszonbaromfi-állományokban ismét hivatalosan kimutatták a Newcastle-betegséget (ND). Az megelőző és óvintézkedések betartása elengedhetetlen – védjék állományaikat a lehető legjobban!

Időközben már több mint 1 millió tojótyúkot kellett leölni a Newcastle-betegség miatt, ami nem marad következmények nélkül. Nincs más választás, mint a vásárlók megértését kérni. Csak remélni lehet, hogy a betegség nem terjed tovább. A jelenlegi időszak kiszámíthatatlan és bizonytalan, a további fejlemények még váratnak magukra. Egy dolog biztos: minden egyes rendelkezésre álló tojásra szükség van!

Forrás: NAK