Természetvédelem
A Pilisi Parkerdő is aktívan részt vesz a városfásításban
Az idei év egyik legjelentősebb településfásítási kezdeményezése a MOL-Új Európa Alapítvány VárosFa Programja, amelyben hétezer darab sorfát igényelhettek a tízezer főnél nagyobb települések. Az ültetések októberben zajlanak, és a programban a Pilisi Parkerdő Zrt. is aktív szerepet vállal.
Fotó: Pilisi Parkerdő
A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)
A VárosFa Program
A MOL-Új Európa Alapítvány 2022 tavaszán az Agrárminisztériummal, a Megyei Jogú Városok Szövetségével és az Országos Erdészeti Egyesülettel közösen indította el „Neked Zöldül” nevű fenntarthatósági programsorozatát. Ennek első szakaszában hirdette meg a VárosFa Programot, melynek célja, hogy segítségével jelentősen bővüljön a tízezer főnél nagyobb települések városi faállománya.
A programban hétezer sorfát igényelhettek a tízezer főnél népesebb települések önkormányzatai. A nyár folyamán több mint száz város igényelt sikeresen, egyenként legfeljebb hetven darab sorfát, melyeket tizenhat fafajból választhattak ki. A döntésben – a telepítés helyszínének ökológiai és klímaviszonyai alapján – szakmai segítséget kaptak az önkormányzatok. Éppígy szakmai segítséget kapnak magához az ültetéshez, a területen illetékes állami erdőgazdaságtól. Mivel a VárosFa program egyik fontos célja a települések zöldterületének bővítésén túl a környezettudatosságra nevelés, ezért az ültetés mellett, ahhoz kapcsolódva erdőpedagógiai foglalkozásokra is sor kerül az adott városokban.
Fotó: Pilisi Parkerdő
A Pilisi Parkerdő elkötelezett támogatója a városfásításnak és a városi erdőknek
Fotó: Pilisi Parkerdő
A rendezvényeket az Országos Erdészeti Egyesület szervezi és koordinálja, az állami erdőgazdaságok bevonásával. A VárosFa Programban a Pilisi Parkerdő a működési területén lévő tizenhét település fásításában vesz részt aktívan. Ezek zöme Pest megyében, illetve két város Komárom-Esztergom megyében található.
2022 októberében, a faültetési szezonban – saját erdőmegújító tevékenységén túl – tizenhét városban közel ezerkétszáz darab sorfa ültetéséhez nyújt szakmai segítséget a Pilisi Parkerdő. Ezt a társaság annál is nagyobb örömmel teszi, mivel a Pilisi Parkerdő több mint ötvenéves története során mindig kiemelt feladatának tartotta a települési zöldterületek kezelését.
A Pilisi Parkerdő úttörő szerepet vállalt a „városi erdő” koncepciójának kialakításában. A főváros és környéke hárommilliós lakosságú körzetében stratégiai célként határozta meg a városi erdőkezelést, mely jelentősen különbözik a hagyományos, fakitermelési célú erdőgazdálkodástól. Ez a megközelítés jóval nagyobb hangsúlyt fektet az erdők rekreációs, klímavédelmi, közjóléti, turisztikai hasznosítására, illetve az erdők esztétikai értékének és természetes állapotának javítására. Így az elmúlt ültetési szezonban – a VárosFa Programtól függetlenül – a Pilisi Parkerdő több mint huszonötezer facsemetét ültetett, és Budapesten 75 hetvenöt százalékra emelte a folyamatos erdőborítással kezelt területek arányát.
Forrás: Pilisi Parkerdő
Természetvédelem
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Május végén is több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén.
A korábbi évekhez hasonlóan idén május végén is több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A fiatal ragadozók a Geszt és Zsadány környéki kaszálókon vadásznak.
Fotó: Tóth Imre – KMNP
A békászó sas egy zömök, közepes méretű, az egerészölyvnél kissé nagyobb ragadozó madár. Színében a sötét- és a világosbarna dominál, jellemző a kézevező tollak apró fehéres foltja. Elterjedése viszonylag kis területre koncentrálódik, Németországtól Oroszország nyugati feléig terjed, de költ Kis-Ázsiában és Iránban is, innen kelet felé közeli rokona, a fekete sas váltja.
Hazánkban ritka fészkelő, mindössze 35-40 pár költ, elsősorban az Északi-középhegységben. Hozzánk legközelebb Romániában van jelentősebb állománya. Vonuló, a telet Dél- és Közép-Afrikában tölti. Fészkét kizárólag idősebb erdőkbe rakja. Jellemzően két tojást rak, a kotlási idő 38-40 nap. A fajra jellemző a káinizmus, amikor is az idősebb, erősebb fióka elnyomja és megöli a gyengébbet.
Nevével ellentétben legfontosabb tápláléka a mezei pocok, és ahol még van, ott a hörcsög. Emellett természetesen békákat, valamint madarakat és rovarokat is eszik. A Dél-Tiszántúlon nagyobb számban a májusban kezdődő kaszálások során jelenik meg, amikor a felnyílt területen könnyebben hozzáfér a különböző rágcsálókhoz, főként mezei pockokhoz. Zsákmányát leggyakrabban a földön sétálva szerzi meg, máskor boglyákról, fákról kémlelve, vagy alacsonyan repülve vadászik.
A Kis-Sárréten, ahogyan az elmúlt években, úgy idén is megjelentek a békászó sasok. Május végétől folyamatosan 6-7 példány tartózkodik nálunk, elsősorban a Geszt és Zsadány térségében lévő kaszálókon. Ezek a példányok jellemzően egy-hároméves madarak, melyek még nem költenek, és kóborlásuk során keresik fel az alkalmas táplálkozó területeket, de alkalmanként öreg madarak is előfordulhatnak. Megkapó látvány, amikor egy ilyen méretű madár, kissé ügyetlennek tűnő futkározással kapja el a zsákmányát. A békászó sasok mellett sikerült megfigyelni barna kányákat, nagyszámú egerészölyvet és vörös vércsét is ezeken a kaszálókon.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A bütykös ásólúd hazánkban még kis létszámú, de rendszeres költőfaj. A Dél-Alföldön násztánca, fiókanevelése és táplálkozása is megfigyelhető.
A bütykös ásólúd Európában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában költ. A lúdalakúak rendjébe tartozó faj. Költöző madár, hazai állománya azonban részben állandó, illetve rövidebb távon vonuló, de alpavetően alkalmi fészkelő Magyarországon. Most Kurfis Ilona kapott lencsevégre egy párt, amely fiókáival került a természetfotós elé. Találkozásukról beszámolt az Agro Jagernek.
Egy gulipán társaságában kapta lencsevégre Kurfis Ilona a bütykös ásóludakat. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg. A Dél-Alföldön rendszeres, bár még kis létszámú költőfajnak számít. Nálunk évről évre 30–40 pár fészkel. Szerencsére elég sokszor találkozom velük – írja az Agro Jager érdeklődésére beszámolójában a természetfotós.
A bütykös ásólúd gúnára. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Pár éve láthattam csodás násztáncukat. Igaz, viharos szél volt, de őket ez nem zavarta. Körbe-körbe jártak, föl-fölugrottak a levegőbe, nyakukat hajlítgatták föl-le. Kergetőztek, civakodtak, főleg azok, amelyek életük első párját választották ki. Ugyanis életük végéig együtt maradnak.
Egy életre választ pár a bütykös ásólúd. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Később láttam, amint a nyolc kicsivel úsztak a tavon, védve őket a veszélyektől, a ragadozó madaraktól. Bármennyire is felügyelték a kicsiket, pár nappal később már csak hét egyeddel úsztak a tavon. Két héttel később a felnőttkort már csak négy példány érte meg.
A magyar lúdfajok, a bütykös ásóludat könnyen határozhatjuk. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Táplálékuk rákokból, kagylókból, csigákból és más gerinctelenekből áll. A sekély vízben, a puha iszapból szűrik ki a moszatokat. Csőrükkel átszűrik a vizet, miközben fejüket ingatva haladnak előre. Lábukkal taposva hozzák a felszínre az iszapba rejtőzött kagylókat és csigákat.
Hazánkban alkalmi fészkelő a bütykös ásólúd. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Tavasszal, a nagy ködben is több példány táplálkozott a lecsapolt halastavakon. Elég hangosan kommunikálnak. Rendkívül óvatos madarak, a legkisebb mozgásra is tovarepülnek. Legtöbbször csapatokban lehet látni ezeket a csodaszép madarakat. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Írta és fényképezte:
Kurfis Ilona
Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
A LIFE SakerRoads projekt keretében a szakemberek február elejétől intenzíven monitorozzák a kerecsensólymok revírfoglalását és költését.
A fokozottan védett kerecsensólymok Magyarországon február elejétől kezdik meg a revír foglalást. A LIFE SakerRoads projekt keretében ettől az időszaktól kezdve a szakemberek intenzív monitorozást végeznek.
Fotó: MME
A kerecsensólyom-fiókák gyűrűzésére és biometriai adatainak felvételére minden évben május és június közepe között kerül sor, a fiókák fejlettségéhez igazodva. A gyűrűzések mellett, a projekt keretében az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 2024-ben kezdték meg a kerecsensólyom-fiókák GPS-jeladóval történő jelölését.
2026-ban a Dévaványai-sík és a Jászság Különleges Madárvédelmi Területeken, összesen 5 fészekben 17 fiatal kerecsensólyom kapott műholdas nyomkövető eszközt, idén kizárólag fán költő párok fiókái. A LIFE SakerRoads projekt keretében ezzel összesen 86 fióka jelölése valósult meg 2024 óta. A korszerű, mindössze 11 grammos eszközök a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb terhelést jelentenek a madarak számára, miközben értékes információkat szolgáltatnak mozgásukról, területhasználatukról és túlélésükről. Az így gyűjtött adatok nemzetközi szinten is jelentős értéket képviselnek, hozzájárulva a faj természetvédelmi célú kutatásához és védelméhez.
A jeladók felszerelésével egy időben állatorvosi mintavételezésre is sor került, melynek elsődleges célja a fiókák általános egészségi állapotának felmérése. Emellett a genetikai mintavételezésnek köszönhetően DNS-ujjlenyomat-vizsgálatokat is végzünk, amivel a fiókák genetikai állománya alapján a szülők kiléte is meghatározható.
Fotó: MME
A jeladózási akciónak ez a szakasza a projektben ezzel le is zárult, a továbbiakban a beérkező adatok elemzése és folyamatos monitorozása következik. Célunk, hogy a kerecsensólymok pusztulási okait a korábbinál pontosabban, adatalapú módon tárjuk fel, és ezzel hatékonyabb védelmi intézkedéseket alapozzunk meg. A jeladók lehetővé teszik a madarak mozgásának napi szintű nyomon követését, így szükség esetén gyors terepi beavatkozás is biztosítható.
Ezúton is köszönet a résztvevő nemzeti park igazgatóságoknak – a Bükki, a Hortobágyi és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak –, külön kiemelve a természetvédelmi őrszolgálatok munkáját, valamint a MAVIR Zrt. szakembereinek támogatását, amely nélkül ez az összetett munka nem valósulhatott volna meg.
Köszönet illeti továbbá a közreműködő állatorvosokat: Dr. Sós-Koroknai Viktóriát, Dr. Erdélyi Károlyt és Dr. Sós Endrét.
A projektről további információt a kerecsensolyom.hu weboldalon illetve a LIFESakerRoads Facebook oldalán találnak.
Ábra: MME
A LIFE SakerRoads – A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban (LIFE21-NAT-HU-101074704) projektet az Európai Unió LIFE programja támogatja.
Forrás: MME
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
