Természetvédelem
Már költenek a nyári ludak, nemsokára kibújnak a pelyhes kislibák
A Körös Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén március elején párba álltak és költésbe kezdtek a nyári ludak.
A Körös Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén március elején párba álltak és költésbe kezdtek a nyári ludak.
Fotó: Őze Péter – Körös- Maros Nemzeti Park
Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)
Néhány hét múlva már a fiókáikat vezetgető lúdpárokban is gyönyörködhetnek majd a természetjárók.A nyári lúd az egyetlen olyan vadlúdfaj, amely Magyarországon nemcsak átvonul, hanem költ is. A házi lúdfajták őse, amit jól mutat, hogy jellegzetes gágogása is ugyanolyan.A Körös-Maros Nemzeti Park területén szép számban költenek nyári ludak. A legnagyobb állomány a Kis-Sárréten található, de más területeken, például a Dévaványai-Ecsegi pusztákon is sok költőpárral találkozhatunk. Idén itt mintegy 80 pár kezdett költésbe, elsősorban a Kenderesszigeti-halastavakon, a Hortobágy-Berettyó árterében, a Dévaványa környékén nagy számban megtalálható kubikgödrök mellett, illetve a pusztai vízfoltokon. Az utóbbi években ebben a térségben a költőpárok száma emelkedést mutat.
A nyári ludak növényi anyagokból épített fészkükbe általában 5-6 tojást raknak, melyekből 27-28 nap elteltével kelnek ki a fiókák. A költések sikerességét és a fiókák felnevelését is jelentősen veszélyezteti a predáció: a róka, az aranysakál, a borz és a vidra is ritkíthatja a kislibákat. A szülők 50-60 napig vezetgetik, nevelgetik fiókáikat, mielőtt azok önálló életet kezdenének.
Aki közelről is szeretné megcsodálni a nyári lúd családokat, az látogasson el Szarvasra, a KMNPI Körösvölgyi Állatparkjába, melynek kis taván szintén költenek nyári ludak. Április elejére már minden bizonnyal a pelyhes kislibák is kibújnak majd a tojásból.
Néhány hét múlva már a fiókáikat vezetgető lúdpárokban is gyönyörködhetnek majd a természetjárók.
A nyári lúd az egyetlen olyan vadlúdfaj, amely Magyarországon nemcsak átvonul, hanem költ is. A házi lúdfajták őse, amit jól mutat, hogy jellegzetes gágogása is ugyanolyan.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén szép számban költenek nyári ludak. A legnagyobb állomány a Kis-Sárréten található, de más területeken, például a Dévaványai-Ecsegi pusztákon is sok költőpárral találkozhatunk. Idén itt mintegy 80 pár kezdett költésbe, elsősorban a Kenderesszigeti-halastavakon, a Hortobágy-Berettyó árterében, a Dévaványa környékén nagy számban megtalálható kubikgödrök mellett, illetve a pusztai vízfoltokon. Az utóbbi években ebben a térségben a költőpárok száma emelkedést mutat.
A nyári ludak növényi anyagokból épített fészkükbe általában 5-6 tojást raknak, melyekből 27-28 nap elteltével kelnek ki a fiókák. A költések sikerességét és a fiókák felnevelését is jelentősen veszélyezteti a predáció: a róka, az aranysakál, a borz és a vidra is ritkíthatja a kislibákat. A szülők 50-60 napig vezetgetik, nevelgetik fiókáikat, mielőtt azok önálló életet kezdenének.
Aki közelről is szeretné megcsodálni a nyári lúd családokat, az látogasson el Szarvasra, a KMNPI Körösvölgyi Állatparkjába, melynek kis taván szintén költenek nyári ludak. Április elejére már minden bizonnyal a pelyhes kislibák is kibújnak majd a tojásból.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
Természetvédelem
Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon
Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon
A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj. A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.
A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.
A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.
Forrás: dr. Tokody Béla – MME
Természetvédelem
Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben
Rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel Cserebökényben
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel. A hímek nászrepülése szemet gyönyörködtető mutatvány.
Fotó: Őze Péter
A kékbegy az egyik legszebb tollazatú énekesmadár. Március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről. A hímek rögtön elfoglalják a fészkelő területüket. Rendszerint egy magasabb ponton énekelnek, akár egy kiemelkedő nádszál csúcsi részén megkapaszkodva. Énekük rendkívül változatos, sok utánzást tartalmaz, mégis egyedi.
Nászrepülésük igen látványos. A hím a tojó közelsége esetén éneklés közben rendszeresen a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal ereszkedik vissza. Ezt követően a hím a talajon kék melltollait felborzolja, szárnyait leereszti, faroktollait széttárja, így udvarol a tojónak.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
A fészket a tojó vékony növényi szálakból, gyökérdarabokból, egymaga építi. Legtöbbször a talajhoz közel, fűcsomó alá, zsombékra, vagy nádcsomó tövébe rejti. Általában 5-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím eközben a közelben énekel. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Ritkán második költésük is előfordul.
A násztevékenységet követően a kékbegyek – rejtett életmódjuk miatt -, alig észrevehetők. Megfigyeléseink szerint ragaszkodnak a költőterületeikhez, évről-évre ugyanott találjuk meg az éneklő hímeket. Cserebökényben az egyik vizes élőhely melletti, pihentetett, kiterjedt foltos bürkös területen hat nászrepülő hímet számoltunk. Megfigyeltük, hogy a nászrepülést követően az 50-60 cm magasságú, sűrű növényzetben tűntek el a kékbegy-párok. Reméljük, hogy a párok az idén is sikeresen nevelik fel fiókáikat.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
Természetvédelem
Madár-megfigyelés Görögországban
Gyenge László madarakat fényképezett Thesszalonikitől délre eső makedóniai tengerparton
Néhány napot nemrég Görögországban töltöttem, a Thesszalonikitől délre eső makedóniai tengerparton. No nem fürödni és napozni mentem a magyarok körében is népszerű nyaralóhelyre, és nem csak az ott is hűvös idő tartott vissza a dologtól.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Az Axiosz és az Aliákmonasz folyó torkolatvidékének és a Makrijálosztól délre eső tengerparti sólepárló kazetták, illetve a mellette elterülő mocsárvidék gazdag élővilágára voltam kíváncsi. A természetfotósok már csak ilyen furcsa helyekre járnak. Hát a madarak és a hüllők igazi paradicsomába csöppentem a tavaszi nyüzsgés, megújulás időszakában. Az odalátszó távoli Olimposz hegy csúcsát még hó borította, de a lapályon már költéshez készülődtek a madarak, és a gyíkok, kígyók, teknősök is élvezték a déli napsütést.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Sikerült igazán kecsegtető leshelyeket találnom, ahonnan főleg parti és gázlómadarakat tudtam fotózni. A tengerparthoz közeli sótűrő növényzetben botorkálva még veszélyes helyzetbe is kerültem: a hűvös hajnal utáni reggeli verőfényben még félig dermedten napozott egy jól fejlett homoki vipera, amelyet tényleg csak a legutolsó pillanatban vettem észre, és a már lépésre emelt lábamat rántottam vissza.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Szóval nem lett baj, a hüllő dühösen sziszegve tűnt el a gazban a tamariskabokrok alatt. Odébb, a sólepárló betonszegélyénél egy jó kétméteres haragos sikló kúszott tova, és lépten-nyomon görög teknősök kocogtak, döcögtek a fűcsomók között. Minden hasonló utam előtt elképzelek magamnak valamilyen addig még nem látott vagy általam nem fotózott fajt, amelyet azután igyekszem megtalálni, megörökíteni.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Ezúttal a székicsér képére vágytam, és ha nehezen is, meg nem kis szerencsével is, de sikerült. Az elmúlt napokban a különböző természetfotós csoportokban publikált madaras képeim mind itt készültek, nem a szokásos apaji “vadászterületemen”, ahol ugyanezeket a fajokat időnként szintén meg lehet figyelni.
-
- Fotó: Gyenge László
-
- Fotó: Gyenge László
-
- Fotó: Gyenge László
-
- Fotó: Gyenge László
-
- Fotó: Gyenge László
-
- Fotó: Gyenge László
-
- Fotó: Gyenge László
-
- Fotó: Gyenge László
Írta és fényképezte: Gyenge László
21 százalékkal alacsonyabb a termelői ára a búzának, mint egy éve
Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon
Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
170 millió az idei kiemelt kamarai programokra
Madár-megfigyelés Görögországban
Őzet gázoltak Székkutas határában
Szakmai tapasztalatcsere a vadgazdálkodókkal a rákosi vipera megőrzéséért
71 százalékkal nőtt a friss tojás importja
Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A jászsági öreg harcos!
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Üröm az örömben
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
