Keressen minket

Mezőgazdaság

Nemzetközi helyzetkép és becsült termésátlagok

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Európában az elmúlt csaknem másfél hónap során szélsőségesen oszlott el a csapadék: délnyugaton aszály a jellemző, miközben a középső területeken helyenként áradások voltak. Az USA-ban az esős tavasz miatt hatalmas a lemaradás a vetésekben. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze európai termésbecslésekkel kiegészítve.

műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Afrika délnyugati és Ausztrália keleti területén. Az USA területén a Nagy tavaktól nyugatra eső részeken, de Nyugat-Európában is negatív eltérés látható. Az aszállyal érintett területeket bemutató, műholdas méréseken alapuló ábra szerint Európában és Kínában is jellemzően kedvezőek a viszonyok (2. ábra). Az USA és Kanada területén van negatív eltérés (vörös terület), mely viszont nem aszályt mutat, hanem a csapadékos és hűvös idő miatt arrafelé késésben vannak a növények a megcsúszott vetés miatt. A csapadékösszeg átlagtól vett eltérésének globális térképei, melyek májusra és június első dekádjára vonatkoznak (3. és 4. ábra) a nedvesség egyenlőtlen és szélsőséges földi eloszlását is szemléltetik.

1. ábra
VHI Index 2019. június első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

Európa

Változatos agrometeorológiai körülmények alakultak ki Európában a május 1-től június 17-ig terjedő időszak végére (5. ábra). Aszály, hőhullám és jelentős csapadéktöbblet is előfordul.

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2019. május 1. és június 21. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(vörös csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, pontozott terület: aszály, lila csíkozás: hőhullám)

Az április végén-május elején kezdődött hűvös időszak május 20-ig folytatódott, mely lelassította a növények fenológiai fejlődését. Azonban ahogy ez később kiderült, ennek összességében nem volt jelentős negatív hatása, sőt sokfelé előnyökkel is járt. Olaszországban például meghosszabbította a kalászosok magképződési időszakát, Németország területén pedig csökkentette a növények vízigényét az átmenetileg szárazabb időszakban.
Az átlagostól jóval magasabb volt a hőmérséklet a vizsgált időszakban Ukrajnában, Oroszország európai területén és Törökországban. Errefelé 2-4 Celsius fokkal volt melegebb az átlagostól (6. és 7. ábra).

Az elmúlt csaknem másfél hónap során szélsőségesen oszlott el a csapadék (8. és 9. ábra). Míg délnyugaton szárazság volt a jellemző, a középső területeken az átlagos többszöröse is lehullott. Jelentős csapadék, de csak átlag körüli hullott az áprilisban aszályos vidékeken: Anglia délkeleti részein, Hollandiában, Észak-Németországban, Lengyelországban, Dániában, Svédországban, Finnországban és a Balti államokban. Ezeken a részeken még maradt csapadékhiány, így átlag fölötti mennyiségre lenne szükség a következő hetekben az őszi kalászosok optimális szemfejlődéséhez.

Az átlagostól jóval nagyobb csapadékmennyiség fordult elő május folyamán Olaszország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország területén, a Balkán-félsziget és Ukrajna legnagyobb részén. Az átlagos értékeknek nagy területen akár a duplája is lehullott ebben az időszakban. Helyenként árvíz és villámárvíz is kialakult. Az ekkor szemképződésben lévő őszi vetések ebből nagyon sokat profitáltak. A megnövekedett talajnedvesség a nyári növények vegetatív fejlődése számára is nagyon kedvező feltételeket teremtett. Negatív hatást a kártevők és kórokozók megnövekedett nyomása jelent.

Spanyolországban és Portugáliában az esős április után májusi csapadékhiány és aszály következett, mely az őszi vetések szemképződését lerövidítette, jelentősen csökkentve a terméskilátásokat. A tározók vízkészlete jóval az ilyenkor szokásos szint alatt van, mely miatt a nyáron vízkorlátozások valószínűek a nyári növények öntözésében. Hasonló a helyzet Marokkóban, ahol tovább csökken várható termés mennyisége. Május 1-től június 10-ig ezeken a vidékeken az átlagos csapadékösszegnek még a fele sem hullott le, és ha még azt is hozzávesszük, hogy legfeljebb 1-2 napon fordult elő napi 5 mm-nél nagyobb mennyiség, akkor még rosszabb a helyzet. Az ettől kisebb mennyiségek ugyanis szinte azonnal elpárolognak, a talaj vízkészlete az ilyen kis esőktől még átmenetileg sem növekszik.

Károkozó jégesők okoztak foltokban jelentős pusztítást május végén és június elején Olaszország északi, Németország déli részén és Bulgáriában. Hollandiában és Franciaországban pedig pusztító szélviharok fordultak elő.

JRC által készített termésbecslések (10-17. ábrák) szerint EU-s szinten magasabb termés mutatkozik őszi búzából és árpából, míg repcéből a tavalyinál több, de az öt éves átlagnál kevesebb. A kapás növényekre szóló előrejelzéseknek jelenleg rendkívül nagy a bizonytalansága, azok főleg hosszabb távú trendeken és a sokéves átlagokon alapulnak. Ezzel együtt már most is látszanak eltérések. Bár még nagyon sok minden történik a terméssel az aratásig, de ha a folytatásban az átlagos közelében alakulna az időjárás, akkor körülbelül a bemutatott eredmények születnének. Nézzünk néhány nagyobb országot részletesen is!

Olaszország déli részén az őszi vetések jó állapotban és érésben vannak, kedvezőek a terméskilátások. Északon csúszik a nyári növények fenológiai fejlődése a kései vetés és a hűvös május miatt.

Franciaországban az őszi kalászosokra a virágzásig kedvező volt az időjárás, de a június első felében jellemző viharos és felhős-párás idő, valamint a következő napokban várható komoly hőhullám negatív hatású lesz. A nyári növények kedvező állapotban vannak.

Németországban a növények állapotát stabilizálták a májusi esők, a terméskilátások fölfelé módosultak a korábbiakhoz képest.

Lengyelországban is sokat segítettek a májusi esők. A tavaszi kalászosok jó, az ősziek (különösen a búza) nagyon jó állapotban vannak, bár helyenként kártevők és kórokozók is megjelentek. A termésbecslések az öt éves átlag körül járnak. A nyári növények (főleg a burgonya és a cukorrépa) fejletlenebbek a szokásosnál a májusi hűvös idő miatt.

Romániában és Bulgáriában a bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetések számára, és a nyári növények is jó állapotban vannak a fő termőterületeken.

Ukrajnában főleg a nyugati részeken az átlagos csapadéknak nagyjából kétszerese hullott le május során. A sok eső, az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet, a kevesebb napfény, a megbetegedések megnövekedett aránya az őszi kalászosok terméskilátásait némileg csökkentette, de az még így is rekordközelinek ígérkezik. A déli részeken ezekben a napokban már megkezdődik az aratás. A csapadékos idő miatt csúsztak a tavaszi vetések, ez leginkább a szóját érintette.

Oroszország európai területén az átlagosnál melegebb idő felgyorsította az őszi vetések fejlődését, lerövidítve a virágzás és szemképződés időszakát. Májusban még kedvező volt a talaj vízkészlete, de június elejére a déli részeken nagy területen az átlagos alá csökkent. Ezzel együtt a műholdas mérések átlag fölötti növényi zöld tömeget érzékelnek.

Fehéroroszországban a nagyon száraz április után május elején jelentős csapadék érkezett, jelenleg ideálisak a feltételek a növények számára, pozitívak a terméskilátások.

Egyesült Államok
A sokfelé melegebbre és szárazabbra fordult időjárás a Nagy Síkság területén és a Középnyugaton felgyorsította a korábbi áradások miatt késést szenvedő mezőgazdasági munkákat, köztük a kukorica és a szója vetését, bár helyenként még mindig belvízzel vannak elárasztva a földek a Középnyugaton. Június 2-án így is rekord alacsony volt az elvetett területek aránya: eddig az időpontig az országban a kukoricának csak a 67%-a, míg a szójának csak a 39%-a került a talajba. Ekkorra egyébként ezeknek az értékeknek már 96% (kukorica) és 86 % (szója) körül kellene állnia. Az elvetett magok és az őszi vetések is lassan fejlődtek a hűvös, esős idő miatt. Az őszi kalászosoknál minőségi problémák is várhatók a sok eső miatt. Június 9-én az őszi búzának csak 64%-át jelentették jó és kiváló állapotúnak, ez 26%-kal alacsonyabb érték az előző évinél, ekkorra egyébként 4% már aratásra is került. Június 9-én a kukoricának csak 59% volt jó és kiváló állapotban.

Dél-Amerika
Argentínában száraz, az átlagosnál melegebb időjárás segíti a nyári vetésű termés betakarítását és a téli gabona vetését. Argentína kormányának jelentése szerint június 6-ig a kukorica aratásának 58, a szója 95%-val végeztek, míg a búza vétésével 16% körül járnak. Brazília déli részén elhúzódó záporos időszak segíti a kukorica és a búza növekedését. Parana államban június 3-ig 6%-át aratták le a másodvetésű kukoricának.

Kelet-Ázsia
Nagy területre kiterjedő heves záporok öntözték Kínában a tavaszi vetést, viszont kárt okoztak az ország keleti részén a már aratás alatt álló repcében és búzában. Japánban a heves esők a déli területekre koncentrálódtak, ahol a rizs öntözésébe segítettek be, az északi területek csak az öntözésre hagyatkozhatnak. A térségben a hőmérséklet jóval az átlag fölött alakult, Kína keleti részén helyenként 40 fokig melegedett a levegő.

Ausztrália
Északkeleten kiterjedt záporok biztosították egyelőre a szükséges nedvességet az őszi búza számára, míg délkeleten sok napsütés és megfelelő vízellátottság segíti az őszi vetés csírázását és kelését. Nyugaton áztató eső érkezett, mely kedvez a búza, árpa és repce fejlődésének.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2019. június 18.

 

2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2019. június első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
A május havi csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra
A júniusi első dekád csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

 

6. ábra
2019. május 1. és június 10. között a napi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
2019. május 1. és június 10. között a nyári napok (Tmax>30 Celsius fok) száma
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2019. május 1. és június 10. között lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
Klimatikus víz egyenleg 2019. május 1. és június 10. között (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

10. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

11. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

12. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

13. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

14. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

15. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

16. ábra
Burgonya termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

17. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

Forrás: OMSZ

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom