Keressen minket

Mezőgazdaság

Nemzetközi helyzetkép és becsült termésátlagok

Közzétéve:

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Európában az elmúlt csaknem másfél hónap során szélsőségesen oszlott el a csapadék: délnyugaton aszály a jellemző, miközben a középső területeken helyenként áradások voltak. Az USA-ban az esős tavasz miatt hatalmas a lemaradás a vetésekben. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze európai termésbecslésekkel kiegészítve.

műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Afrika délnyugati és Ausztrália keleti területén. Az USA területén a Nagy tavaktól nyugatra eső részeken, de Nyugat-Európában is negatív eltérés látható. Az aszállyal érintett területeket bemutató, műholdas méréseken alapuló ábra szerint Európában és Kínában is jellemzően kedvezőek a viszonyok (2. ábra). Az USA és Kanada területén van negatív eltérés (vörös terület), mely viszont nem aszályt mutat, hanem a csapadékos és hűvös idő miatt arrafelé késésben vannak a növények a megcsúszott vetés miatt. A csapadékösszeg átlagtól vett eltérésének globális térképei, melyek májusra és június első dekádjára vonatkoznak (3. és 4. ábra) a nedvesség egyenlőtlen és szélsőséges földi eloszlását is szemléltetik.

1. ábra
VHI Index 2019. június első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

Európa

Változatos agrometeorológiai körülmények alakultak ki Európában a május 1-től június 17-ig terjedő időszak végére (5. ábra). Aszály, hőhullám és jelentős csapadéktöbblet is előfordul.

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2019. május 1. és június 21. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(vörös csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, pontozott terület: aszály, lila csíkozás: hőhullám)

Az április végén-május elején kezdődött hűvös időszak május 20-ig folytatódott, mely lelassította a növények fenológiai fejlődését. Azonban ahogy ez később kiderült, ennek összességében nem volt jelentős negatív hatása, sőt sokfelé előnyökkel is járt. Olaszországban például meghosszabbította a kalászosok magképződési időszakát, Németország területén pedig csökkentette a növények vízigényét az átmenetileg szárazabb időszakban.
Az átlagostól jóval magasabb volt a hőmérséklet a vizsgált időszakban Ukrajnában, Oroszország európai területén és Törökországban. Errefelé 2-4 Celsius fokkal volt melegebb az átlagostól (6. és 7. ábra).

Az elmúlt csaknem másfél hónap során szélsőségesen oszlott el a csapadék (8. és 9. ábra). Míg délnyugaton szárazság volt a jellemző, a középső területeken az átlagos többszöröse is lehullott. Jelentős csapadék, de csak átlag körüli hullott az áprilisban aszályos vidékeken: Anglia délkeleti részein, Hollandiában, Észak-Németországban, Lengyelországban, Dániában, Svédországban, Finnországban és a Balti államokban. Ezeken a részeken még maradt csapadékhiány, így átlag fölötti mennyiségre lenne szükség a következő hetekben az őszi kalászosok optimális szemfejlődéséhez.

Az átlagostól jóval nagyobb csapadékmennyiség fordult elő május folyamán Olaszország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország területén, a Balkán-félsziget és Ukrajna legnagyobb részén. Az átlagos értékeknek nagy területen akár a duplája is lehullott ebben az időszakban. Helyenként árvíz és villámárvíz is kialakult. Az ekkor szemképződésben lévő őszi vetések ebből nagyon sokat profitáltak. A megnövekedett talajnedvesség a nyári növények vegetatív fejlődése számára is nagyon kedvező feltételeket teremtett. Negatív hatást a kártevők és kórokozók megnövekedett nyomása jelent.

Spanyolországban és Portugáliában az esős április után májusi csapadékhiány és aszály következett, mely az őszi vetések szemképződését lerövidítette, jelentősen csökkentve a terméskilátásokat. A tározók vízkészlete jóval az ilyenkor szokásos szint alatt van, mely miatt a nyáron vízkorlátozások valószínűek a nyári növények öntözésében. Hasonló a helyzet Marokkóban, ahol tovább csökken várható termés mennyisége. Május 1-től június 10-ig ezeken a vidékeken az átlagos csapadékösszegnek még a fele sem hullott le, és ha még azt is hozzávesszük, hogy legfeljebb 1-2 napon fordult elő napi 5 mm-nél nagyobb mennyiség, akkor még rosszabb a helyzet. Az ettől kisebb mennyiségek ugyanis szinte azonnal elpárolognak, a talaj vízkészlete az ilyen kis esőktől még átmenetileg sem növekszik.

Károkozó jégesők okoztak foltokban jelentős pusztítást május végén és június elején Olaszország északi, Németország déli részén és Bulgáriában. Hollandiában és Franciaországban pedig pusztító szélviharok fordultak elő.

JRC által készített termésbecslések (10-17. ábrák) szerint EU-s szinten magasabb termés mutatkozik őszi búzából és árpából, míg repcéből a tavalyinál több, de az öt éves átlagnál kevesebb. A kapás növényekre szóló előrejelzéseknek jelenleg rendkívül nagy a bizonytalansága, azok főleg hosszabb távú trendeken és a sokéves átlagokon alapulnak. Ezzel együtt már most is látszanak eltérések. Bár még nagyon sok minden történik a terméssel az aratásig, de ha a folytatásban az átlagos közelében alakulna az időjárás, akkor körülbelül a bemutatott eredmények születnének. Nézzünk néhány nagyobb országot részletesen is!

Olaszország déli részén az őszi vetések jó állapotban és érésben vannak, kedvezőek a terméskilátások. Északon csúszik a nyári növények fenológiai fejlődése a kései vetés és a hűvös május miatt.

Franciaországban az őszi kalászosokra a virágzásig kedvező volt az időjárás, de a június első felében jellemző viharos és felhős-párás idő, valamint a következő napokban várható komoly hőhullám negatív hatású lesz. A nyári növények kedvező állapotban vannak.

Németországban a növények állapotát stabilizálták a májusi esők, a terméskilátások fölfelé módosultak a korábbiakhoz képest.

Lengyelországban is sokat segítettek a májusi esők. A tavaszi kalászosok jó, az ősziek (különösen a búza) nagyon jó állapotban vannak, bár helyenként kártevők és kórokozók is megjelentek. A termésbecslések az öt éves átlag körül járnak. A nyári növények (főleg a burgonya és a cukorrépa) fejletlenebbek a szokásosnál a májusi hűvös idő miatt.

Romániában és Bulgáriában a bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetések számára, és a nyári növények is jó állapotban vannak a fő termőterületeken.

Ukrajnában főleg a nyugati részeken az átlagos csapadéknak nagyjából kétszerese hullott le május során. A sok eső, az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet, a kevesebb napfény, a megbetegedések megnövekedett aránya az őszi kalászosok terméskilátásait némileg csökkentette, de az még így is rekordközelinek ígérkezik. A déli részeken ezekben a napokban már megkezdődik az aratás. A csapadékos idő miatt csúsztak a tavaszi vetések, ez leginkább a szóját érintette.

Oroszország európai területén az átlagosnál melegebb idő felgyorsította az őszi vetések fejlődését, lerövidítve a virágzás és szemképződés időszakát. Májusban még kedvező volt a talaj vízkészlete, de június elejére a déli részeken nagy területen az átlagos alá csökkent. Ezzel együtt a műholdas mérések átlag fölötti növényi zöld tömeget érzékelnek.

Fehéroroszországban a nagyon száraz április után május elején jelentős csapadék érkezett, jelenleg ideálisak a feltételek a növények számára, pozitívak a terméskilátások.

Egyesült Államok
A sokfelé melegebbre és szárazabbra fordult időjárás a Nagy Síkság területén és a Középnyugaton felgyorsította a korábbi áradások miatt késést szenvedő mezőgazdasági munkákat, köztük a kukorica és a szója vetését, bár helyenként még mindig belvízzel vannak elárasztva a földek a Középnyugaton. Június 2-án így is rekord alacsony volt az elvetett területek aránya: eddig az időpontig az országban a kukoricának csak a 67%-a, míg a szójának csak a 39%-a került a talajba. Ekkorra egyébként ezeknek az értékeknek már 96% (kukorica) és 86 % (szója) körül kellene állnia. Az elvetett magok és az őszi vetések is lassan fejlődtek a hűvös, esős idő miatt. Az őszi kalászosoknál minőségi problémák is várhatók a sok eső miatt. Június 9-én az őszi búzának csak 64%-át jelentették jó és kiváló állapotúnak, ez 26%-kal alacsonyabb érték az előző évinél, ekkorra egyébként 4% már aratásra is került. Június 9-én a kukoricának csak 59% volt jó és kiváló állapotban.

Dél-Amerika
Argentínában száraz, az átlagosnál melegebb időjárás segíti a nyári vetésű termés betakarítását és a téli gabona vetését. Argentína kormányának jelentése szerint június 6-ig a kukorica aratásának 58, a szója 95%-val végeztek, míg a búza vétésével 16% körül járnak. Brazília déli részén elhúzódó záporos időszak segíti a kukorica és a búza növekedését. Parana államban június 3-ig 6%-át aratták le a másodvetésű kukoricának.

Kelet-Ázsia
Nagy területre kiterjedő heves záporok öntözték Kínában a tavaszi vetést, viszont kárt okoztak az ország keleti részén a már aratás alatt álló repcében és búzában. Japánban a heves esők a déli területekre koncentrálódtak, ahol a rizs öntözésébe segítettek be, az északi területek csak az öntözésre hagyatkozhatnak. A térségben a hőmérséklet jóval az átlag fölött alakult, Kína keleti részén helyenként 40 fokig melegedett a levegő.

Ausztrália
Északkeleten kiterjedt záporok biztosították egyelőre a szükséges nedvességet az őszi búza számára, míg délkeleten sok napsütés és megfelelő vízellátottság segíti az őszi vetés csírázását és kelését. Nyugaton áztató eső érkezett, mely kedvez a búza, árpa és repce fejlődésének.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2019. június 18.

 

2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2019. június első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
A május havi csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra
A júniusi első dekád csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

 

6. ábra
2019. május 1. és június 10. között a napi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
2019. május 1. és június 10. között a nyári napok (Tmax>30 Celsius fok) száma
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2019. május 1. és június 10. között lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
Klimatikus víz egyenleg 2019. május 1. és június 10. között (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

10. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

11. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

12. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

13. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

14. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

15. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

16. ábra
Burgonya termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

17. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

Forrás: OMSZ

Mezőgazdaság

A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók

Published

on

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!

A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.

A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.

A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben

  • a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
  • nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).

Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.

Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.

Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!

A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv

2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak

Published

on

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.

Fotó: NAK

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.

Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024  kiadvány a linkre kattintva letölthető.

Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom