Mezőgazdaság
Nemzetközi helyzetkép és becsült termésátlagok
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Európában az elmúlt csaknem másfél hónap során szélsőségesen oszlott el a csapadék: délnyugaton aszály a jellemző, miközben a középső területeken helyenként áradások voltak. Az USA-ban az esős tavasz miatt hatalmas a lemaradás a vetésekben. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze európai termésbecslésekkel kiegészítve.
A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Afrika délnyugati és Ausztrália keleti területén. Az USA területén a Nagy tavaktól nyugatra eső részeken, de Nyugat-Európában is negatív eltérés látható. Az aszállyal érintett területeket bemutató, műholdas méréseken alapuló ábra szerint Európában és Kínában is jellemzően kedvezőek a viszonyok (2. ábra). Az USA és Kanada területén van negatív eltérés (vörös terület), mely viszont nem aszályt mutat, hanem a csapadékos és hűvös idő miatt arrafelé késésben vannak a növények a megcsúszott vetés miatt. A csapadékösszeg átlagtól vett eltérésének globális térképei, melyek májusra és június első dekádjára vonatkoznak (3. és 4. ábra) a nedvesség egyenlőtlen és szélsőséges földi eloszlását is szemléltetik.

1. ábra
VHI Index 2019. június első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)
Európa
Változatos agrometeorológiai körülmények alakultak ki Európában a május 1-től június 17-ig terjedő időszak végére (5. ábra). Aszály, hőhullám és jelentős csapadéktöbblet is előfordul.

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2019. május 1. és június 21. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(vörös csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, pontozott terület: aszály, lila csíkozás: hőhullám)
Az április végén-május elején kezdődött hűvös időszak május 20-ig folytatódott, mely lelassította a növények fenológiai fejlődését. Azonban ahogy ez később kiderült, ennek összességében nem volt jelentős negatív hatása, sőt sokfelé előnyökkel is járt. Olaszországban például meghosszabbította a kalászosok magképződési időszakát, Németország területén pedig csökkentette a növények vízigényét az átmenetileg szárazabb időszakban.
Az átlagostól jóval magasabb volt a hőmérséklet a vizsgált időszakban Ukrajnában, Oroszország európai területén és Törökországban. Errefelé 2-4 Celsius fokkal volt melegebb az átlagostól (6. és 7. ábra).
Az elmúlt csaknem másfél hónap során szélsőségesen oszlott el a csapadék (8. és 9. ábra). Míg délnyugaton szárazság volt a jellemző, a középső területeken az átlagos többszöröse is lehullott. Jelentős csapadék, de csak átlag körüli hullott az áprilisban aszályos vidékeken: Anglia délkeleti részein, Hollandiában, Észak-Németországban, Lengyelországban, Dániában, Svédországban, Finnországban és a Balti államokban. Ezeken a részeken még maradt csapadékhiány, így átlag fölötti mennyiségre lenne szükség a következő hetekben az őszi kalászosok optimális szemfejlődéséhez.
Az átlagostól jóval nagyobb csapadékmennyiség fordult elő május folyamán Olaszország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország területén, a Balkán-félsziget és Ukrajna legnagyobb részén. Az átlagos értékeknek nagy területen akár a duplája is lehullott ebben az időszakban. Helyenként árvíz és villámárvíz is kialakult. Az ekkor szemképződésben lévő őszi vetések ebből nagyon sokat profitáltak. A megnövekedett talajnedvesség a nyári növények vegetatív fejlődése számára is nagyon kedvező feltételeket teremtett. Negatív hatást a kártevők és kórokozók megnövekedett nyomása jelent.
Spanyolországban és Portugáliában az esős április után májusi csapadékhiány és aszály következett, mely az őszi vetések szemképződését lerövidítette, jelentősen csökkentve a terméskilátásokat. A tározók vízkészlete jóval az ilyenkor szokásos szint alatt van, mely miatt a nyáron vízkorlátozások valószínűek a nyári növények öntözésében. Hasonló a helyzet Marokkóban, ahol tovább csökken várható termés mennyisége. Május 1-től június 10-ig ezeken a vidékeken az átlagos csapadékösszegnek még a fele sem hullott le, és ha még azt is hozzávesszük, hogy legfeljebb 1-2 napon fordult elő napi 5 mm-nél nagyobb mennyiség, akkor még rosszabb a helyzet. Az ettől kisebb mennyiségek ugyanis szinte azonnal elpárolognak, a talaj vízkészlete az ilyen kis esőktől még átmenetileg sem növekszik.
Károkozó jégesők okoztak foltokban jelentős pusztítást május végén és június elején Olaszország északi, Németország déli részén és Bulgáriában. Hollandiában és Franciaországban pedig pusztító szélviharok fordultak elő.
A JRC által készített termésbecslések (10-17. ábrák) szerint EU-s szinten magasabb termés mutatkozik őszi búzából és árpából, míg repcéből a tavalyinál több, de az öt éves átlagnál kevesebb. A kapás növényekre szóló előrejelzéseknek jelenleg rendkívül nagy a bizonytalansága, azok főleg hosszabb távú trendeken és a sokéves átlagokon alapulnak. Ezzel együtt már most is látszanak eltérések. Bár még nagyon sok minden történik a terméssel az aratásig, de ha a folytatásban az átlagos közelében alakulna az időjárás, akkor körülbelül a bemutatott eredmények születnének. Nézzünk néhány nagyobb országot részletesen is!
Olaszország déli részén az őszi vetések jó állapotban és érésben vannak, kedvezőek a terméskilátások. Északon csúszik a nyári növények fenológiai fejlődése a kései vetés és a hűvös május miatt.
Franciaországban az őszi kalászosokra a virágzásig kedvező volt az időjárás, de a június első felében jellemző viharos és felhős-párás idő, valamint a következő napokban várható komoly hőhullám negatív hatású lesz. A nyári növények kedvező állapotban vannak.
Németországban a növények állapotát stabilizálták a májusi esők, a terméskilátások fölfelé módosultak a korábbiakhoz képest.
Lengyelországban is sokat segítettek a májusi esők. A tavaszi kalászosok jó, az ősziek (különösen a búza) nagyon jó állapotban vannak, bár helyenként kártevők és kórokozók is megjelentek. A termésbecslések az öt éves átlag körül járnak. A nyári növények (főleg a burgonya és a cukorrépa) fejletlenebbek a szokásosnál a májusi hűvös idő miatt.
Romániában és Bulgáriában a bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetések számára, és a nyári növények is jó állapotban vannak a fő termőterületeken.
Ukrajnában főleg a nyugati részeken az átlagos csapadéknak nagyjából kétszerese hullott le május során. A sok eső, az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet, a kevesebb napfény, a megbetegedések megnövekedett aránya az őszi kalászosok terméskilátásait némileg csökkentette, de az még így is rekordközelinek ígérkezik. A déli részeken ezekben a napokban már megkezdődik az aratás. A csapadékos idő miatt csúsztak a tavaszi vetések, ez leginkább a szóját érintette.
Oroszország európai területén az átlagosnál melegebb idő felgyorsította az őszi vetések fejlődését, lerövidítve a virágzás és szemképződés időszakát. Májusban még kedvező volt a talaj vízkészlete, de június elejére a déli részeken nagy területen az átlagos alá csökkent. Ezzel együtt a műholdas mérések átlag fölötti növényi zöld tömeget érzékelnek.
Fehéroroszországban a nagyon száraz április után május elején jelentős csapadék érkezett, jelenleg ideálisak a feltételek a növények számára, pozitívak a terméskilátások.
Egyesült Államok
A sokfelé melegebbre és szárazabbra fordult időjárás a Nagy Síkság területén és a Középnyugaton felgyorsította a korábbi áradások miatt késést szenvedő mezőgazdasági munkákat, köztük a kukorica és a szója vetését, bár helyenként még mindig belvízzel vannak elárasztva a földek a Középnyugaton. Június 2-án így is rekord alacsony volt az elvetett területek aránya: eddig az időpontig az országban a kukoricának csak a 67%-a, míg a szójának csak a 39%-a került a talajba. Ekkorra egyébként ezeknek az értékeknek már 96% (kukorica) és 86 % (szója) körül kellene állnia. Az elvetett magok és az őszi vetések is lassan fejlődtek a hűvös, esős idő miatt. Az őszi kalászosoknál minőségi problémák is várhatók a sok eső miatt. Június 9-én az őszi búzának csak 64%-át jelentették jó és kiváló állapotúnak, ez 26%-kal alacsonyabb érték az előző évinél, ekkorra egyébként 4% már aratásra is került. Június 9-én a kukoricának csak 59% volt jó és kiváló állapotban.
Dél-Amerika
Argentínában száraz, az átlagosnál melegebb időjárás segíti a nyári vetésű termés betakarítását és a téli gabona vetését. Argentína kormányának jelentése szerint június 6-ig a kukorica aratásának 58, a szója 95%-val végeztek, míg a búza vétésével 16% körül járnak. Brazília déli részén elhúzódó záporos időszak segíti a kukorica és a búza növekedését. Parana államban június 3-ig 6%-át aratták le a másodvetésű kukoricának.
Kelet-Ázsia
Nagy területre kiterjedő heves záporok öntözték Kínában a tavaszi vetést, viszont kárt okoztak az ország keleti részén a már aratás alatt álló repcében és búzában. Japánban a heves esők a déli területekre koncentrálódtak, ahol a rizs öntözésébe segítettek be, az északi területek csak az öntözésre hagyatkozhatnak. A térségben a hőmérséklet jóval az átlag fölött alakult, Kína keleti részén helyenként 40 fokig melegedett a levegő.
Ausztrália
Északkeleten kiterjedt záporok biztosították egyelőre a szükséges nedvességet az őszi búza számára, míg délkeleten sok napsütés és megfelelő vízellátottság segíti az őszi vetés csírázását és kelését. Nyugaton áztató eső érkezett, mely kedvez a búza, árpa és repce fejlődésének.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
2019. június 18.

2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2019. június első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
A május havi csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra
A júniusi első dekád csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

6. ábra
2019. május 1. és június 10. között a napi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
2019. május 1. és június 10. között a nyári napok (Tmax>30 Celsius fok) száma
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2019. május 1. és június 10. között lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
Klimatikus víz egyenleg 2019. május 1. és június 10. között (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

10. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

11. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

12. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

13. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

14. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

15. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

16. ábra
Burgonya termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)

17. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag –
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)
Forrás: OMSZ
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE


